Csongrád Megyei Hírlap, 1963. május (8. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-01 / 100. szám

I VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! W !k A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁS­PÁ­­r­T MEGYEI LAPJA­­A XX. évfolyam, 100. szám Ára: 70 fillér Szerda, 1963. május 1. MÁJUS ZÁSZLÓI ALATT Írta: RÓZSA ISTVÁN A­etvenhárom esztendeje annak, hogy a nem­zetközi proletariátus először rendezte meg május elsejei seregszemléjét. Az el­ső május elseje az egész vi­lág népeinek adta tudtára: szerveződik, izmosodik az új forradalmi erő, mely hi­vatott arra, hogy megváltsa az emberiséget mindenfajta elny­omástól, megaláztatástól, kizsákmányolástól, s elvezes­se a népeket az új, az em­berhez méltó társadalom felé, az igazi emberi boldogság­hoz. Az első májusi seregszem­lék idején még osztatlanul uralkodott a kapitalizmus a földön, osztatlan volt a vi­lág, de az első május else­jével már a nagy változá­sok kora megkezdődött. A kapitalista rendszer haszon­­élvezői és dicsőéitői akkor még nagy hanggal hirdették, hogy a tőkés uralmat a mun­kásosztály sohasem döntheti meg, s a szocializmus csak az ábrándozóknak az álom­­világa marad. Mint ahogyan a tavasz­­diadalmas születését nem akadályozhatja meg semmi­lyen erő, úgy a népek győz­tes előretörésének sem tu­dott és nem is tud ellenállni a régi, embertelen, túlhala­dott társadalmi rend. Május a tavasz újjászüle­tésének hónapja — a fel­törő új élet­­diadala a sötét, dermesztő tél felett. Szinte­­jelképezi, hogy lehet bármi­lyen kegyetlen, bármilyen­­fagyasztóan rideg is az el­nyomás, mégis a munkás­osztály, az új társadalmi rend győzedelmeskedik a régi társadalmi rend felett az egész világon. A tavasz legszebb napján ezekbe a világon évről évre gyarapodva jut kifejezésre az a roppant erő, mely­­ a munkásosztály nemzetközi összefogásában feszül. Ez a leküzdhetetlen, újabb és újabb diadalokat arató erő egyben mind komolyabb fi­gyelmeztetés is mindazok számára, akik útját akarják állni e haladásnak. A munkásosztály ereje, nemzetközi egysége, határo­­­­ottsága tette lehetővé az újabb Kuba elleni agresszió ferobbantásának megakadá­lyozását, ez teszi sikeressé kapitalista és gyarmati or­szágokban a dolgozók mind eredményesebb harcát. A­z imperializmus el­vesztette egyedural­mát a földön, bár­­mindent megtett és tesz, minden eszközt igyekszik még felhasználni, de ma már nemhogy a régi visszaállítá­sára nem képes, hanem szin­te évről évre, napról napra a még meglevő pozícióit sem tudja megtartani. Mind éle­sebb az országaikon belüli és a kapitalista országok kö­zötti ellentmondás. Jelentő­sen megtépázta az imperia­lizmus erejét a gyarmatok felszabadító harca, a mun­kásosztály mind nagyobb arányú megmozdulásai a jo­gaikért, a jobb megélhetés­sért a szabadságukért. S mindezt hatalmas méretben fokozták a szocialista orszá­gok gazdasági techniik tu­dományos sikerei, melyek nagy erőt kölcsönöznek az elnyomott népek még ered­ményesebb harcaihoz. A tőkéshatalmak képvise­lői mind nagyobb számban döbbennek rá és vesztik el hitüket rendszerük örökké­valóságában. Mindezt ter­mészetesen nagyon ritkán vallják be, de erre vall nö­vekvő kétségbeesésük, hogy az idő a szocializmusnak, a szocializmus javára dolgo­zik. Ezt tükrözi a hiszté­rikus erőpolitika hangozta­tása, a katonai támaszpon­tok sűrű hálózata, a német militarizmus újjáélesztése, erre vall vad félelmük a békés versenytől. A háromnegyed évszázad­dal ezelőtti kis erőből, a munkásosztályból világot for­máló, legyőzhetetlen erő vált. A második világháború után kialakult a szocialista világ­­rendszer, mely legyőzhetet­len erejével az emberiség békéjét, boldogságát szol­gálja. A világon ma már van olyan erő, mely a népek ösz­­szefogásával képes lefogni az imperialisták kezét. A szo­cialista világrendszernek nemcsak igazsága van, ha­nem a megfelelő anyagi, technikai és katonai ereje is megvan ahhoz, hogy útját állja az imperialista világ háborús törekvéseinek, s hogy béke van a főidőn, ez azért van, mert a szocialista világrendszer igazsága és ereje rákényszerítette a ka­pitalista országokra a békés együttélést. Hét évtized egy pillanat­nyi idő a történelemben, s akik először meneteltek az első májusi menetben, még csak el sem tudták képzelni, hogy alig három évtized múlva már megszületik az első szocialista ország, a Szovjetunió, s újabb négy évtized alatt kialakul a szo­cialista világrendszer, mely­nek ereje mérhetetlen. Nem­csak anyagi erőforrásai kö­vetkeztében, nemcsak tech­nikai felsőbbrendűsége, és nemcsak a kozmoszt ost­romló tudomány sorozatos győzelmei miatt, hanem mar­xista-leninista eszméi miatt, mely biztosítja, hogy vég­leges és döntő győzelmet arat. M­ostani május elsejénk seregszemléjén mi is jelentős eredmények­kel veszünk részt. Jóleső ér­zés tölt el bennünket, hogy a mi munkásosztályunk és a mi parasztságunk az elsők között vonult fel az első nemzetközi május ünnepén. A mostani májusi számveté­sünk is komoly eredmények­ről beszél. Magyarországon nincs már kizsákmányolt ember, nincs kapitalista far­kastörvény, nincs létbizony­talanság. A dolgozó embert nem fenyegeti a munkanél­küliség réme. A dolgozó csa­ládoknak, bár még vannak gondjai, nehézségei, de ezek ma már nem a mindennapi kenyér gondjai. A munka ünnepén örömmel állapít­hatjuk meg, hogy a régi lét­bizonytalanságot a mai lét­­biztonság váltotta fel. A mezőgazdaság szocialista átalakítása lényegében befe­jeződött, termelőszövetkeze­tekbe tömörült az ország pa­rasztsága, s ezzel hazánk népgazdasága alapjaiban egy­séges. Ezzel is jelentősen szilárdult a munkás-paraszt szövetség, a megbonthatat­lan nemzeti egység. Tudo­mányos, kulturális téren is igen jelentős az eredmény és az előrehaladás. Minden május elsejének megvoltak a maga jelszavai, melyek mindig az adott tör­ténelmi és politikai helyzet­nek megfelelően adódtak és kerültek a munkásosztály zászlóira. A mai május el­seje zászlóin a jelszó a béke, a békés együttélés a világ minden népével, az általános és teljes leszerelés, az atom­fegyverek elpusztítása, a gyarmati rendszer végleges és teljes felszámolása. A szocialista országok zász­lóin még egy jelszó szere­pel: a termelés nagyarányú, gyors fejlesztésével a leg­rövidebb időn belül utolérni, s elhagyni a legfejlettebb kapitalista országok terme­lési eredményeit. Ez most az egyik legfontosabb, legdön­tőbb feladatunk. Ezt azonban nem elég csak hangoztatni és óhajtani, ha­nem ezért nap mint nap job­bat és többet kell termelni mind az iparban, mind a mezőgazdaságban és az élet minden más területén. Mind­ehhez feltétlenül szükséges, hogy mindenki a maga mun­katerületén egy kicsit jobbat és többet adjon a tehetségé­ből, a tudásából, a szorgal­mából és az emberségéből. Ezzel jelentősen gyorsítja ha­zánkban a szocializmus tel­jes felépítését, elősegíti a még meglevő nehézségek, hi­bák felszámolását, s mind­ezzel mind nagyobb számban teszi boldogabbá, szebbé az emberek, a családok életét Ezen túlmenően feltétlenül fontos az országon belül, de a szocialista országok között is, a gazdasági erők össz­pontosítása, koncentrálása a cél érdekében. Május elseje ünnepnap, de az ünnepnapok után a mun­ka hétköznapjai következ­nek. A kapitalizmussal foly­tatott harc nagy csatái az elkövetkező időben, a munka hétköznapjain, a termelés frontján fog kibontakozni. N­agy feladat, nagy harc áll előttünk, de eddi­gi sikereink, eredmé­nyeink biztatóak. S lelkesít bennünket az a tudat, hogy a Szovjetunió példája nyo­mán csaknem egymilliárd ember építi és valósítja meg a béke, a szocializmus em­beri világát. «■■•■■■■■■■■■■■■■■■■■■■•»■■■■■■■■•■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■Mm** ■ ■ : : m u m m m u u Ju Éljen május 1. a munkásosztály nemzetközi harci seregszemléje! \ \ . : ' » m ■ ■ • ■■■■■■ ■■■■■■■ ■ ■■■■■■■■■■■■■MM1 A MEK múlt évi jó munkájával elnyerte a „Kiváló vállalat” címet és a SZÖVOSZ vándorzászlaját Földművesszövetkezeti ta­gok, vezetők, felvásárlók, szerződéskötők, termelőszö­vetkezeti küldöttek gyűltek össze kedden délután a me­gyei tanácsszékház nagyter­mében rendezett ünnepségen az elmúlt évi munkájuk ered­ményeinek nyugtázására. Az elnöki emelvény előtt a gyűlés megkezdésekor már ott díszlett a nehezen meg­szerzett vörös vándorzászló, amellyel a SZÖVOSZ igazga­tósága és a KPVDSZ közpon­ti vezetősége jutalmazta a Szövetkezetek Csongrád Me­gyei Értékesítő Központját. A zászló felett pedig a Kiváló Vállalatnak járó oklevél bi­zonyította a MÉK 1962. évi eredményes munkáját. Az elnökségben helyet fog­lalt Serfőző László, a SZÖ­­VÉRT igazgatója, Paczuk Ist­ván, a megyei tanács elnök­­helyettese, Hunyadkürti La­jos, a MÉSZÖV igazgatóságá­nak elnöke és még több szö­vetkezeti, szakszervezeti ve­zető. Az elmúlt év eredményei­ről Regőczi István, a MÉK igazgatója tartott beszámolót, aki elmondotta, hogy az el­múlt évi felvásárlási tervet 880 vagonnal teljesítették túl. Ami jelentős: a felvásárolt áru 35 százalékát exportál­ták. Ez 20 százalékkal na­gyobb az előző évi aránynál. Az értékesítési tervet is 115 százalékra teljesítette a MÉK. A helyi ellátás is ja­vult, mert a tervezett 2220 vagon áru helyett 2370 va­gon árut bocsátottak a helyi forgalomba. A továbbiakban a jutalmak átadása következett, többek között négy szövetkezeti dol­gozó megkapta a »Kiváló Szö­vetkezeti Dolgozó« címet Szakszervezeti kitüntetést kapott hat kiváló szakszervezeti munkás Tegnap délelőtt tizenegy órai kezdettel került sor az SZMT klubjában a Szakszer­vezetek Országos Tanácsa kitüntetéseinek kiosztására. A jelvényeket a munka ün­nepe alkalmából a szakszer­vezeti mozgalomban eredmé­nyesen tevékenykedő társa­dalmi munkások kapták. A kis ünnepségen megjelent Ágoston József, az MSZMP Csongrád megyei bizottsága végrehajtó bizottságának tag­ja, a megyei bizottság párt és tömegszervezeti osztályá­nak vezetője. A jutalmazottakat Juhász József, az SZMT vezető tit­kára köszöntötte, majd át­adta a szakszervezeti jelvény aranyfokozatát Tóth Ernő­nek és Makai Kálmánnak. A jelvény ezüst fokozatával tüntették ki Nacsa Etelka kövegyi tanítónőt, Balázs Márton, a hódmezővásárhe­lyi szakmaközi bizottság sportfelelősét. Bronzfokoza­tot kapott Szabó Béláné és Kovács József­né szakszerve­zeti aktíva. A kitüntetések átnyújtása után az SZMT megvendégel­te az ünnepelteket. Megállapodás a magyar és j­ugoszláv írószövetség között Kedden délben a Jugoszláv Írószövetség belgrádi székhá­zában Tóth Dezső, az írószö­vetség titkára és Ivan V. La­­lics, a Jugoszláv Írók Szövet­ségének főtitkára megállapo­dást írt alá a két ország író­­szövetségének együttműködé­séről. A megállapodás aláírásával befejeződött a magyar íróde­legáció, Tóth Dezső és Tamá­si Áron jugoszláviai látogatá­sa. A küldöttség kedden dél­után hazautazott a jugoszláv fővárosból. A mim­e a verseny eredménye a kereskedelemben Szép sikereket ért el a vállalat által kezdeménye­zett »Fess magad« mozga­lom. Megyei szinten, az elmúlt év azonos időszakához viszo­nyítva, 300 ezer forint növe­kedést hozott, amelyhez hoz­zájárult a festék árának a leszállítása is. Jelentősen nö­vekedett a rövidáru-, vala­mint a cipő- és konfekciófor­galom. A Belkereskedelmi Mi­nisztérium, valamint a KPVDSZ elnöksége által szervezett vállalatok közötti verseny jobb munkára ösz­tönözte a megye kereskedel­mi dolgozóit is. Ennek kö­szönhető, hogy a megyében 13 bolt dolgo­zói megszerezték a »Kiváló bolt« megtisztelő címet. Ezen boltok dolgozói közül négyen kiváló dolgozó jel­vényt, tizenketten pedig ki­váló dolgozó oklevelet nyer­tek a velejáró pénzjutalom­mal. A »Szakma ifjú mestere« mozgalomban 26 kereskedő fiatal nyert helyezést. Az ok­leveleket és jelvényeket eze­ken a termelési tanácskozá­sokon osztották ki közöttük. Az oklevelek és jelvények mellett a 26 fiatal keresetét is emelték, mert magasabb besorolásba kerültek, amely egy-egy fiatalnál 100 —150 forint jövedelememel­kedést jelent. A szocialistabrigád-moz­­galom szintén szépen fejlő­dik a vállalatnál. Míg 1961- ben 13, 1962-ben már 33 bri­gád működött a vállalat irá­nyítása alatt. A vásárhelyi 1-es számú nagyáruház kon­fekció dolgozói, a 6-os szá­mú áruda presszelekciós mé­teráru bolt és a 23-as szá­mú áruda dolgozói a folya­matos hároméves vállalások teljesítése után a legmaga­sabb kitüntetést, a rendsze­resített zászlót, jelvényeket és a személyre szóló okleve­leket nyerték el. A napokban tartották első negyedévi termelési tanács­kozásaikat a Csongrád me­gyei Iparcikk Kiskereskedel­mi Vállalat dolgozói. A ta­nácskozások mind Vásárhe­lyen, mind pedig Makón és Szentesen igen aktívak vol­tak. A jelenlevők javaslato­kat tettek az áruellátás to­vábbi javítására, s foglal­koztak a nagykereskedelem tevékenységével, bírálva an­nak hibáit. MÁJUS ELSEJE Szalay Ferenc rajza

Next