Csongrád Megyei Hírlap, 1963. augusztus (8. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-01 / 178. szám

ik A MAGYAR SZOCIALISTA M­UN­KÁS­PÁR­T HEGYE! ! L­APJA HI XX. évfolyam, 178. szám Ára: 50 fillér Csütörtök, 1963. augusztus 1. Csaknem egymillió mássa az idei kendertermés Tíz nappal korábban kezdődött meg az aratás A kender- és lentermesz­tés országos központjává ala­kult szegedi Rostkikészítő Vállalat szakembereinek tá­jékoztatása szerint a rostlen Után a kender aratása is megkezdődött, főként az or­szág déli részében, Békés és Csongrád megyékben. Az el­múlt hetek rendkívüli meleg időjárása következtében a szokottnál mintegy tíz nap­pal korábban kezdődött meg a kenderaratás. A becslések szerint az idei termés jó, a 38 000 holdnyi terület átlaga 25,7 mázsára tehető, s ez mintegy két má­zsával nagyobb a tavalyinál, így az országban csaknem egymillió mázsa kenderter­­mésre számítanak. A legjobb a termésátlag az Alföldön, Békés és Csongrád megyék­ben, ezen a területen eléri a 28 mázsát. Egyes helyeken, mint például a Telekgeren­­dási Állami Gazdaságban 640 holdon 42 mázsás, az eleid Lenin Tsz-ben pedig BKl-holdon 45 mázsás rekord­termést takarítanak be. A vári, a vasháti és az eperje- Gorzsai Állami Gazdaság 310 si üzemekben újrendszeri, holdas területén átlagosan 40, alagutas áztatókkal, az újsze­­n­tápéi Tiszatáj Tsz 90 hold- gedi, a mezőhegyesi és a sar­ján ugyancsak 40 mázsás a­radi gyárakban levegőztető­­kendertermés­­ses áztatókkal gyorsítják Az idén az egész ország- meg a feldolgozást, ban gépekkel aratják a ken- Az elsősorban a Dunán­­dert. A rendelkezésre álló túlon jól tenyésző, összesen 437 aratógéphez további öt-­­ 900 holdon vetett rostlen­ ven új szovjet gép érkezését­nek már a felét betakarítot­­válják. ták a 162 nyűvőgép segitség A jövő héten megkezdődik gével. A lenből is jó, a ta­­o fontos rostnövényünk szál­­valyinál mintegy 120 kilóval lítása is a feldolgozó tize- nagyobb az átlagtermés,­mekbe, amelyek felkészülten Veszprémben eléri a 26, várják az új termést. A szeg- Győrben pedig a 29 mázsát. Bővül megyénkben a diákotthoni hálózat a napközi otthonokban, addig az elmúlt tanévben már 5500-at. Szeptembertől kezd­ve azonban újabb napközi otthonok nyílnak meg. Az újabb 32 (egyenként 40 fős) napközi otthon működtetésé­vel az igényeket már jórészt ki tudják elégíteni. A közlekedési nehézségek miatt bejárni nem tudó ta­nulók részére általános isko­lai diákotthonokat szervez­tek. Ilyen működik Szente­sen és hétközi otthon Csong­­rádon. Az új iskolai évtől kezdődően Kisteleken és Csa­­nádpalotán is nyílik új ál­talános iskolai diákotthon. A lehetőségekhez mérten növelik a középiskolai diák­otthonok, kollégiumok férő­helyeinek számát is. Az ősz­szel megnyíló új gimnáziu­mok és középiskolák mellé diákotthoni ellátást is bizto­sítanak. Az igények kielégí­tésére itt még nincs lehető­ség, s ezért alkalmazzák az úgynevezett externátusi (vá­rosban kintlakó) formát is. A diák csak éjszakai szállás­ra kerül ki a lakóházakhoz, tanulmányi munkájuk egész idejét részben az iskolában, részben pedig a kollégium­ban töltik. Felügyeletükkel nevelőt bíznak meg. Megyénkben állandóan emelkedik az olyan tanulók száma, akik szüleik elfoglalt­sága miatt óvodai, vagy álta­lános iskolai napközi ottho­ni ellátást igényelnek. Amíg az 1961—62-es évben 4900 gyermeket tudtak elhelyezni Előkészítő tárgyalások a vásárhelyi új üzemek telepítéséről Vásárhely ipartelepítési terve egy lépéssel megint közelebb került a megvalósí­táshoz. Ennek egyik konkrét megnyilvánulása volt az a tanácskozás, amelyet a Vá­sárhelyre telepítendő porce­lángyár ügyében tartottak hétfőn délelőtt a vásárhelyi városi tanács vb elnöki szo­bájában. A tanácskozáson a Városi pártbizottságot István József elvtárs képviselte. A Városi tanács vb részéről Bán Rozália elvtársnő, vb-el­­nök, valamint a vb elnökhe­lyettesei, s osztályvezetői voltak jelen, de részt vettek ez értekezleten a miniszté­riumi és megyei szakszervek képviselői is. Az értekezlet, nagy fon­tosságára jellemző, hogy megjelent azon Párducz Ri­­chárd, az ÉM Iparterv fő­mérnöke, Richter Vlagyimir, az EM Finomkerámia Orszá­gos Vállalat műszaki igazga­tója, Bujdosó Béla, az ÉM Iparterv technológiai terve­zője és több más miniszté­riumi szakember. A több mint kétórás meg­beszélésen az új porcelán­­gyár beruházási programjá­nak elkészítését megelőző feladatok koordinálását vi­tatták meg, mint például a vízellátás, a szennyvíz és felszíni víz­elvezetés, az áramszolgáltatás, a föld alatti gáz bekapcsolásának lehetősége, valamint az iparvágány megépítésének problémáit. Az új porcelángyár beru­házási programjának elké­szülte után, előreláthatólag a jövő év második felében ke­rül sor a gyár első részének építésére. A porcelángyárhoz a gépeket teljesen készen kapják. A gyár egyik részle­ge egészségügyi felszerelése­ket, mosdókagylót, a másik részlege pedig porcelánedé­nyeket készít Az új porcelángyár a Csongrád Megyei Mezőgaz­dasági Gépjavító Vállalat mellett épül fel az erzsébeti út mentén. Az üzem beindí­tásakor mintegy 200—250 férfi- és 500—600 nőmunkást foglalkoztatnak majd. A jövő héten újabb tár­gyalásokra kerül sor a Vá­sárhelyre telepítendő üze­mek ügyében. A Könnyűipa­ri Minisztérium Beruházási Főosztályán tárgyalják meg Hódmezővásárhely város ve­zetőivel a Rico Kötszermű­vek egy részlegének, vala­mint a Szalag- és Zsinór­gyár aszbeszt üzeme Vásár­helyre történő telepítésének részleteit T INDUL A SZOCIALISTA BRIGÁD (Tóth Béla felv.) A Valentyina Tyereskováról elnevezett munkacsapat a szocialista brigád cím elnyerésé­ért dolgozik a hódmezővásárhelyi Marx Tsz-ben. Rendsz­eresen 200 százalékos teljesítményt ér­nek el. Képünk munkába indulás előtti megbeszéléskor örökítette meg a csapatot. Laboratóriumi vizsgálat Az országosan bevált korai fajtájú szentesi karalábé becsinek, vetőmagjainak beltartal­mi vizsgálatát végzik a Szentesi Kertészeti Kutatótelep laboratóriumában. A vizsgálat célja a minél tökéletesebb vetőmag kikísérletezése. Surányi Márta és Fazekas Gyuláné a laborató­riumi vizsgálat közben. (Enyedi Z. felv.) A községfejlesztési alap első félévi adataiból A megyei tanács vb köz­ségfejlesztési csoportja most összesítette és értékelte a járásoktól, városoktól beér­kezett adatok alapján a köz­ségfejlesztési alap költség­­vetésének első félévi teljesí­tését. Megyei szinten az egész évi bevételi tervet az első fél év végéig 78,9 százalékra teljesítették. Az évi módosí­tott bevételi terv 78 millió 924 ezer forint, melyből jú­lius végén már 62 millió 282 ezer forint rendelkezésre állt. Ha figyelembe vesszük is, hogy ebben az összegben mintegy 41 millió forint múlt évi pénzmaradványként sze­repel, akkor is­­ megállapít­ható: a tanácsok figyelemmel kísérik a bevételek alaku­lását, s a lakosság jórésze kötelességének tartja, hogy községe, városa építéséhez, szépítéséhez a községfej­lesztési hozzájárulást ide­jében befizesse. A bevételi tervekben plusz­ként szerepel még az idei évre tervezett 5 millió 613 ezer forint értékű társadal­mi munka és a saját anyag felhasználásának értéke: 129 ezer forint. A társadalmi munkában elért félévi ered­mény megközelíti az 54 szá­zalékot, míg saját anyagból 133 ezer forint értékű volt a felhasználás. A helyi tanácsok — me­gyei szinten összesítve — a községfej­lesztési alapból 68 millió 666 ezer forint fel­­használását tervezték, a mó­dosításokat is figyelembe vé­ve. A fél év során azonban mintegy 18 millió forintot használtak fel. Mindebből az következik, hogy most, az év második felé­ben mind a községekben, mind a városokban na­gyobb erőfeszítéseket kell tenni, hogy az idei évre tervezett létesítmények el is készüljenek. Megyénkben az idei év el­ső felében összesen 6623 fo­lyóméter hosszú járdát újí­tottak fel. Bővült a villany­­hálózat is, 800 folyóméter hosszúságban. Emellett 2300 folyómétert felújítottak. Hu­szonnégy új közvilágítási lámpát szereltek fel, míg 54-et felújítottak. Új park 20 ezer négyzetméternyi ké­szült, s felújításra került ,18 490 négyzetméternyi. Igen jelentős, hogy tovább épül megyénkben a vízhálózat. Az év első felében ugyanis 5411 folyóméter új hálózat ké­szült el. Ugyancsak megyei szinten 800 folyóméternyi csatornahálózatot újítottak fel. Ismeretes, hogy a Hazafias Népfront megyei elnöksége és a megyei tanács végrehaj­tó bizottsága ebben az évben is meghirdette a társadalmi A társadalmi munkaver­seny — a kiírások alapján — a helyezési sorrendet az egy főre eső forintérték határoz­za meg. Az elért eredmények alapján a helyezési sorrend a következő. Városok: 1. Makó, tervét 54,28 százalékra teljesítette, az egy főre eső átlag 5,07 fo­rint. 2. Csongrád, tervteljesí­tése 9 százalékos, az egy főre eső átlag 2,60 forint. 3. Hód­mezővásárhely, terrvteljesíté­­se 15,4 százalékos, 1,43 fo­rint az egy főre eső átlag. 4. Szentes, ahol az év első felé­ben egyáltalán nem végeztek társadalmi munkát. A II. csoportba sorolt 13 község helyezési sorrendje: 1. Apátfalva (60,44 forint az egy főre eső átlag), 2. Nagy­­mágocs (46,83), 3. Földeák (36,33), 4. Kiszombor (33,52), 5. Kistelek (27,91 forint). A további sorrend: Kiskundo­rozsma, Csanádpalota, Algyő, Szegvár, Tápé, Mindszent, Sándorfalva, Szőreg, Szó­munkaversenyt. Ennek ered­ményeként helyenként igen jelentős társadalmi munkát vég­zett a lakosság a helyi ta­nácsok és a társadalmi szervek szervező, irányító munkája nyomán. Az eredmények megyei szin­ten tekintve is jelentősek. Az év első felében a la­kosság 3 millió 8 ezer forint értékű társadalmi munkát végzett, mely a tervhez vi­szonyítva 53,58 százalékos eredménynek felel meg. Az adatokból azonban az is ki­tűnik, hogy a több mint 3 millió forint értékű társadal­mi munkának 90,6 százaléka a községekre esik, s csak 9,4 százaléka a városokra. A járásokat tekintve ismét a makói járás emel­hető ki, ahol már a fél év végén az 1,2 millió forintot is meghaladta a társadalmi munka értéke. A szentesi járásban az egész évre tervezett 508 ezer fo­rint helyett már az év első felében 644 ezer forint érté­kűt végzett a lakosság, míg a szegedi járásban a terve­zett mintegy 1,5 millió fo­rintból 876 ezret. Megan az év első felében nem volt társadalmi munka. A III. csoportba sorolt 22 község sorrendje: 1. Nagyér (107,57 forint), 2. Ambrózfal­­va (64,18), 3. Királyhegyes (59,13), 4. Csanádalberti (52,44), 5. Magyarcsanád (40,39), 6. Nagylak (38,98), 7. Tiszasziget (25,26), továbbá Pusztamérges, Pitvaros, Új­­szentiván stb. Fábiánsebes­­tyénen és Deszken terveztek ugyan, de nem végeztek. Bak­­son nem terveztek, s nem is végeztek az év első felében társadalmi munkát. A IV. csoportba sorolt 27 község sorrendje: 1. Derek­­egyháza (50,91 forint), 2. Bokros (40,96), 3. Balástya (26,21), 4. Cserebökény (16,47), továbbá Zsombó, Bordány, Zákányszék, Nagytőke, Eper­jes, Székkutas stb. E csoport­ban Csengélén, Üllésen, Sö­vényházán, öttömösön nem volt az év első felében társa­dalmi munka, öttömösön nem is terveztek. A verseny eredményei Apró Antal elvtárs látogatása Szegeden • Megtekintette a S­zentivánéji álom szerdai előadását Szerdán Szegedre látoga­tott Apró Antal elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese. Este megte­kintette a Szentivánéji álom szabadtéri előadását. Megtekintette továbbá az előadást Cseterki Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak póttagja, a Borsod me­gyei pártbizottság első titká­ra, Aczél György, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, a művelődésügyi minisz­ter első helyettese és Győri Imre, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára is.

Next