Csongrád Megyei Hírlap, 1964. július (9. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-12 / 162. szám

Vasárnap, 1364. július 12. Izgalmak a brit nemzetközösségi QtiPIIIIIUIIIIIIItlIillllllllltnillllllllllllllilllllllllilHIIIHIIIIIIIIillllllllllllllllllllllillllllllllllllllllllllllllllllllillllllllljlllllllll llllllllllllllllllll értekezlet ülésein iiiiiiiiiiiiiiiiililliiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiii Még mindig nincs új olasz kormány A nemzetközi politika legutóbbi eseményei AZ OLASZ KORMÁNY­­Válság sok jel mutat erre — még távol van a megoldás valószínűségétől. Moro kijelölt miniszterel­nöknek már pénteken kö­zölnie kellett volna Segni köztársasági elnökkel, hogy vállalja-e tovább, avagy visszaadja megbízatását. Moro azonban adós m­aradt a köztársasági elnök tájé­koztatásával, állítólag azért, mert a Kereszténydemokra­ta Párt — ehhez tartozik Moro — és a Szocialista Párt között váratlanul újabb nehézségek merültek fel a kormányalakítási tárgyalá­sok során. Nem tudni, hogy miről is volt szó Moro és Ném­i, a szocialisták vezető­je között, tény azonban, hogy péntek estig semmi jele sem mutatkozott a ke­reszténydemokraták és a szocialisták közötti meg­egyezés lehetőségének. Római politikai körökben egyébként nem tartják ki­zártnak a megállapodás lét­rejöttét, mert Moro is, Ken­ni is hajlamos a kompro­misszumra. Megállapodásuk­hoz azonban pártjaik ,,áldá­sát” is el kell nyerniük — erre pedig legjobb esetben is a jövő hét második felé­ben kerülhet sor. Hírek szerint Moro és Menni vitája a gazdasági tervezéssel, a városi telek­­spekuláció elleni harccal és a magán-, főleg pedig az egyházi iskolák támogatásá­val kapcsolatos. A keresz­ténydemokraták szeretnék, ha Nenni lemondana a gaz­dasági tervezés alkalmazá­sáról, utat engedne a telkek tetszés szerinti áron történő eladásának és nem mondana ellen az egyházi iskolák tá­mogatásának. A Saragat ve­zette Szociáldemokrata Párt és a köztársasági pár­tiak, a remélt koalíció töb­bi partnerei az említett kér­désekben egyetértenek a ke­­reszténydemokratákkal A BRIT NEMZETKÖZÖS­SÉGI értekezlet londoni ülései továbbra sem mente­sek az izgalomtól és az an­gol kormány politikáját el­ítélő nyilatkozatoktól. A legtöbb afrikai nemzetközös­ségi ország változatlanul el­lenzi, hogy Anglia függet­­lenséget adjon Dél-Rhodesiá­­nak akkor, mikor ezt az or­szágot egy maroknyi fehér kisebbség tartja elnyomás alatt. Dr. Julius Nyerere, Tanganyika és Zanzibar el­nöke kijelentette: ha egyol­dalúan kimondanák Dél-Rhodesia függetlenségét, ak­kor kollektív nemzetközössé­gi akciót sürgetne, teljes gaz­dasági és pénzügyi megtor­lásokkal a fajüldöző dél­rh­odesiai fehér kormány el­len. Álláspontját a többi af­rikai állam is támogatta. A nemzetközösségi érte­kezlet — történetében talán először — menetének irányí­tása tehát kiesett az angol miniszterelnök és külügy­miniszter kezéből. Ennyire élesen és következetesen még egyetlen egy alkalom­mal sem bírálták a londoni kormány magatartását és politikáját, mint most. A BONNI KORMÁNY nem akar megállapodásra jutni — még egyszerű kér­désekben sem — az NDK kormányával. Ezt a megálla­pítást támasztja alá a nyu­gatnémet kormány azzal, hogy visszaküldte az NDK kormányának felbontatlanul azt a levelet, amelyben az NDK kormánya javasolta, hogy a két német állam saj­tóügyekben illetékes vezetői üljenek össze tanácskozásra és vitassák meg, hogyan le­hetne a gyakorlatban meg­valósítani Walter Ulbricht­­nak, az NDK Államtanácsa elnökének április 25-én Bit­­terfeldben tett lapcsere­­javaslatát. Felmerül a kérdés: akar-e Bonn egyáltalán tárgyalni a két német állam közeledését elősegítő tényezők kialakítá­sáról? Enélkül ugyanis ne­héz lenne elképzelni, miként lehetne jobb viszonyt kiala­kítani Bonn és Berlin között. 2 Átmenetileg javul az idő A Meteorológiai Intézet központi előrejelző osztályán adott tájékoztatás szerint va­sárnap átmenetileg kissé ja­vul az idő, eső már csak szór­ványosan lesz. Ha az időjárás jelenlegi „menerendje” ér­vényben marad, a vasárnapi javulás után a hét elején is­mét változékony, hűvös jelle­gű, csapadékosságra hajló idő következik, s majd csak a hét második felére várhatunk is­mét számottevő felmelege­dést. (MTI) Ellenforradalmárokat végeztek ki Algériában Szombaton Algériában ki­végeztek öt, golyó általi ha­lálra ítélt ellenforradalmárt. Az algériai állam megalaku­lása óta első ízben történt meg, hogy halálos ítéleteket végrehajtottak, miután az al­gériai parlament állást fog­lalt a halálbüntetés érvénye­sítése mellett. Az öt kivég­zett közül az egyik meggyil­kolt egy FLN-vezetőt, a má­sik négy szintén gyilkosságo­kat követett el és terrorcse­lekményekkel próbálta meg­félemlíteni a békés lakossá­got. (MTI) Példátlan pontosság Szakember nyilatkozata az Eflektron-3 és az Elektront felbocsátásáról Az Elektron—3 és Elekt­ron—4 felbocsátásának je­lentőségét a szakember szem­pontjából Hagy Ernő gé­pészmérnök, az MTESZ köz­ponti asztronautikai szak­osztályának titkára a követe­kezőképpen méltatta az MTI munkatársa előtt: — A rakétatechnika és az irányítástechnika kérdései­vel foglalkozó szakemberek számára egyenesen megdöb­bentő az a pontosság, amely­­lyel a szovjet hordozóraké­ták feladatukat teljesítették. — Az Elektron—1 és Elekt­ron—2 mesterséges holdakat január 30-án lőtték fel, te­hát tél idején, amikor a föl­di légkör is a télnek meg­felelő állapotban volt. Az Elektron—3 és Elektron—4 felbocsátására viszont július 11-én, vagyis a nyár kellős közepén került sor. Annyit pedig már tudunk az űrku­tatás első néhány esztende­jének eredményeiből, hogy a légkör téli és nyári ál­lapota ilyen szempontból össze sem hasonlítható egymással. Ebből tehát arra lehet kö­vetkeztetni, hogy amikor a szovjet rakétatechnikusok megalkották a hordozóraké­ta programját, egyszersmind a légkör pillanatnyi állapo­tának megfelelő helyesbíté­séről is gondoskodtak, és „parancsaikat” a hordozó­rakéta ilyen tekintetben is kifogástalan engedelmesség­gel teljesítette.­­ Az adatok összehasonlí­tásából kiderült, hogy az Elektron—1 és 2, illet­ve az Elektron—3 és 4 annyira hasonló pályára került, hogy ezt véletlen­nek tulajdonítani nem le­het, annál kevésbé, mert hiszen a kísérleti feladat gyakorlati­lag mindkét esetben ugyan­az: a Föld sugárzási öveze­teinek egyidejű vizsgálata. — Az Elektron—1 és az Elektron—3 pályája egymás­tól a földközelpont értéké­ben mindössze egyetlen ki­lométerrel, a keringési idő­ben pedig egyetlen perccel tér el. Ez azt jelenti, hogy a hor­dozórakéta másodpercen­kénti sebessége gyakorlati­lag legfeljebb egyetlen méterrel tért el most a korábbitól. — Anélkül — fejezte be nyilatkozatát Nagy Ernő —, hogy a kísérlet tudományos értékének méltatására vál­lalkoznánk, annyit minden­esetre máris megállapítha­tunk, hogy pontosság tekin­tetében a szovjet rakéta­­technika és a vele kapcso­latos irányítástechnika gya­korlatilag a mérőeszközeink által megszabott végső ha­tárt is elérte. (MTI) Véres mérkőzés Túlzás nélkül el­mondható, az egész világ nagy figyelemmel kísér­te az amerikai polgárjogi tör­vényjavaslat sor­sát. Nos, a fajül­döző a szabad ame­rikaiak r­­ádáz el­lenállása ellenére a javaslatból tör­vény lett és ezt aláírásával az Egyesült Államok elnöke is szentesí­tette. Mindez a sza­badságukra oly kényes senki faj­üldözőket nem hatja meg. Nem veszik tudomásul a törvényt, nem ismerik el annak kötelező erejét. Ellenétállanak ér­vényesítésének. Oly végletes ez a szembenállásuk — elsősorban a déli államokban —, hogy a fizikai erő­szaktól sem riad­nak vissza. Ké­pünk Floridában készült. Egy vérző­­fejű fehér fiatal­embert ábrázol, aki a négerek iga­za mellett foglalt állást, s ezért a fajüldözők alapo­san helybenhagy­ták. Van tehát egy érvényes törvény, amelynek érvénye­sítéséért véres mérkőzés folyik. Ebben a mérkő­zésben nemcsak az “egyszerű” faj­üldözők vesznek részt, hanem egyes államok kormány­zói is. Az Egyesült Államok viszo­nyait ismerő kül­földiek mindeme tények ismereté­ben felteszik a kérdést: Miért sza­bad a fajüldözők­nek büntetlenül lábbal tiporniok a törvényt? És mi­ért sújtják a Mc­­Carran, McCarthy, és egyéb doktrí­nákkal azokat, akik nem sértenek meg semmiféle törvényt, de küz­denek a törvények betartásáért és az emberi jogokért? Kényes kérdés. Vajon melyik ille­tékes hajlandó vá­laszolni reá? (rp) Vasutas-dolgozókat tüntettek ki (Folytatás az 1. oldalról) jén, tavasszal az árvíz sújtotta vidékeken gondoskodtak ar­ról, hogy a vasúti közlekedés lehetőleg egy percre se álljon meg. A párt és a kormány nevében ezekben az ünnepi percekben elismerésemet és köszönetemet fejezem ki ál­dozatkészségükért, kitartó munkájukért — mondotta. Ünnepi beszéde után ki­tüntetéseket adott át a vas­utasoknak. Három dolgozó a Munka Érdemrend aranyfo­kozatát, huszonnyolc a Mun­ka Érdemrend ezüstfokozatát, ötvenkettő pedig a Munka Érdemrend bronfokozatát kapta. Megyénk vasutas dol­gozói közül Sebők Géza cso­portvezető (Szeged) és Nagy István állomásfőnök (Szeged) a Munka Érdemrend ezüst fokozatát, Somogyi József osztályvezető (Szeged) Faze­kas János kocsiintéző-cso­­portvezető (Szentes) és K. Szabó Sándor esztergályos (Makó) pedig a Munki Ér­demrend bronz fokozatát kapta. Kiváló vasutas-kitüntetés­ben 148-an részesültek, köz­tük Kónya György műsze­rész (Szeged), Pipicz Mihály mozdony­fűtő (Szeged), Bitó Pál pályamunkás ( Szeged), Tóth György főmeneti­rányító (Szeged) valamint Ördögh János, a Vasutas Szakszerve­zet Csongrád megyei bizott­ságának munkatársa. * A vásárhelyi állomás dol­gozói közül Boros József­né, Benedek István és Nagy György Imre kiváló dolgozó jelvényt, ketten kiváló dol­gozó oklevelet, kilencen pénzjutalmat kaptak, heten pedig rendkívüli előléptetés­ben részesültek. A pálya­­fenntartási dolgozók közül kilencen kapták meg a ki­váló dolgozó jelvényt, köz­tük három vásárhelyi: Oro­­vec Sándor, Zsoldos Mihály, és Rozgonyi Ferenc. Tizen­heten kiváló dolgozó okleve­let, 75-en pénzjutalmat kap­tak és 21 személy részesült soron kívüli előléptetésben. A DCiU politikai k­t­iádo ~­ Goldwater? Scranton? UJSAUHIR: Hétfőn, július­ 13-án kezdődik meg San Franciscóban az Egyesült Államok Köztársasági Párt­­­ jártok országos elnökjelölt­­választó kongresszusa. H­olnap, július 13-án új fejezet kezdődik az Egyesült Államok köztársasági elnöki tisztségé­ért folyó küzdelemben. San Franciscóban megnyílik a Köztársasági Párt országos jelölőkongresszusa, hogy el­döntse: kit jelöl a párt az 1064. november 3-án esedé­kes köztársasági elnökválasz­tásra? Attól kezdve, hogy e személy neve ismert lesz, ő vezeti a Köztársasági Párt választási harcát a­­konkur­­rancia-t, a Demokrata Párt ellen. A Demokrata Párt, amelyhez Johnson jelenlegi elnök is tartozik, valamivel később, augusztus 24-én ül össze, Atlantic Cityben, hogy meghatározza, ki képviseli színeit a november 3-i elnök­­választáson. A Köztársasági Párt elnök­jelöltje tehát lényegesen előbb áll »rivaldafény elé«, mint demokrata párti vetély­­társa, ami előny is, hátrány is: előbb mondhat — ha tud — »okos dolgokat«, de alkal­mat ad a másik pártnak, hogy az a már megnevezett elnökjelölt gyengéinek isme­retében készüljön fel orszá­gos jelölőkongresszusára, meg a választási ‡*hajrá*‡-ra is. A választási küzdelem első szakasza az úgynevezett pró­baválasztásokkal kezdődött. E próbaválasztások célja az volt, hogy 15—20 államban kipuhatolja a közvélemény hangulatát, így a pártok ve­zetői megtudták, ki az a je­lölt, aki a legtöbb szavazatra számíthat országos viszony­latban. Hozzá kell tennünk: e pró­baválasztások eredményei ál­talában csak »tájékoztató jellegűek«. Igaz, Eisenhower és Kennedy a próbaválasztá­­sokon aratott sorozatos győ­zelmek után nyerték el párt­juk hivatalos jelöltségét. 1952-ben azonban Kesauver demokratapárti szenátor megnyert ugyan egy sor pró­baválasztást, pártja azonban mégsem őt, hanem Steven­­scmit — aki jelenleg az Egye­sült Államok ENSZ-fődelegá­­tusa — választotta elnökje­löltté. É­­rdekesen alakult a köz­­társasági párti jelöl­tek helyzete az eddigi próbaválasztásokon. Az első ilyen próbaválasztásra New Hampshire államban került sor (egy idő óta hagyomány, hogy ebben az államban kez­dik a próbaválasztásokat) 1964. március 10-én. Ekkor még a Dél-Vietnamból nem­régen visszatért Cabot-Lodge volt a »befutó« 33 ezer 521 szavazattal Goldwater előtt, akinek »csak« 21 755 szavazat jutott. A harmadik helyen Rockefeller kötött ki 19 496 szavazattal. Az április 28-án Massachusetts államban sor­­ra került próbaválasztáson is Cabot-Lodge lett az első Goldwater előtt. Pennsylvania államban — ugyancsak, ápri­lis 28-án — Scranton kor­mányzónak sikerült­­befut­nia«, de az ezután következő próbaválasztásokon Goldwa­ter mindinkább feljött. Március 2-án Texasban már maga mögé utasította Cabot-Lod­ges-t, azután pedig sorra nyerte a további próbaválasz­tásokat. A küzdelem döntő szakaszának a június másodi­kán tartott californiai próba­választás bizonyult: Goldwa­ter itt Rockefellerrel került szembe és óriási harc után a szavazatok 51 százalékával Goldwaternek sikerült győz­nie a voksok 49 százalékát »összegyűjtő« Rockefellerrel szemben. G­oldwater pillanatnyi­lag arra számít, hogy a holnap kezdődő jelö­­lőkongresszuson több, mint 700 szavazatot fog kapni, ho­lott a szavazás első meneté­ben kialakítandó abszolút többséghez elegendő 655 sza­vazat is. Goldwater arra ala­pítja feltevésen, hogy a pró­baválasztásokon mellette ál­lást foglalt küldöttek ismét rá fognak szavazni. Ilyen köte­lezettséget azonban csak 375 küldött vállalt. Ha azonban az első menetben­­ egyik je­lölt sem kap abszolút többsé­get, akkor a küldöttek már a nekik legjobban tetsző je­löltre szavazhatnak. Sok függ attól is, m­ire sza­vaz Eisenhower, illetve hogy a volt elnök kész-e szembe­szállni Goldwater jelölésével — legalábbis a kulisszák mö­gött. Úgy tűnik azon­ban, hogy Goldwater elnökjelölt­ségét aligha lehet megakadá­lyozni. Ezzel azután el is érkez­tünk ahhoz a ponthoz, ahol az amerikai és általában a nyugati közvélemény állás­pontja alapján összegezhet­jük az aggodalmakat, ame­lyeket a Köztársasági Párt elnökjelölt-választó kongresz­­szusának várható döntése ki­váltott. Goldwater álláspont­ja köztudott a legtöbb kér­désben: a világsajtó részlete­sen ismertette, hogy a szená­tor Dél-Vietnamban kész vol­na atomfegyvereket bevetni, hogy megszakítaná a Szovjet­unióval a diplomáciai kapcso­latokat, hogy felmondaná az atomcsendegyezményt s hogy lerohanná Kuát — ha elnök lenne. Nem csoda tehát, ha a Fehér Ház egyik „hangadó­ja”, aki nem kívánta megne­vezni magát, kijelentette: Goldwater nyilatkozatai sok­kal inkább elmeorvosi tanul­mány, semmint politikai kommentár témaanyagát je­lentik. Hogy ilyen politikus egyál­talán esélyes lehet ilyen fon­­­tos vetélkedésben, mindennél jobban mutatja, mennyire fajsúlytalan és koncepciónél­­küli karrieristák gyűjtőhelye, az a Köztársasági Párt, amely annyi nagy vezető államférfit adott az Egyesült Államok­nak. — „Az ideggyógyászok — írja egyik júniusi számá­ban a Guardian című angol lap, Goldwater kaliforniai győzelme felett keseregve — a „Goldwater-jelenséget” a mai amerikai társadalom ál­talános bizonytalansági érzé­sére vezetik vissza. Úgy tű­nik, hogy a szenátor az ame­rikai társadalom legrosszabb tulajdonságait hozza ki az emberekből, tömegei olya­nokból kerülnek ki, akik a nyájösztöntől, hajtva benne keresik vezérüket. Az egész jelenség Európa 30-as éveire emlékeztet s bár túlzás len­ne azt állítani, hogy az Egye­sült Államokban máris nagy­arányú a fasiszta fertőzés, a tünetek elég nyilvánvalóak ahhoz, hogy okunk legyen a riadalomra.” Í­gy az angol lap. Bármi legyen is Goldwater előtérbe kerülésének oka, bizonyos­ megcsúfolása (címe a Köztársasági Pártnak és hagyományainak, ha csak egy Goldwattr-elnökje­ölire futná — szándékaiból és ké­pességeiből. Ferenyi István Átnyújtotta megbízólevelét hazánk párizsi nagykövete Valkó Márton, hazánk új párizsi nagykövete szomba­ton átnyújtotta megbízójévá, Jét de ’ Gaulle francia köz­­társasági elnöknek. A meg­bízólevél átadásánál jelen volt Couve de M­ontill fran­cia külügyminiszter. A magyar nagykövet és a francia köztársasági elnök a megbízólevél átadásakor el­mondott beszédében utalt a magyar-­francia kapcsolatok fejlődésére. Kölcsönösen hangsúlyozták a két ország közötti kapcsolatok további fejlesztésének a lehetőségeit. A megbízólevél átadása után de Gaulle elnök szívé­lyesen elbeszélgetett, új pá­rizsi nagykövetünkkel. (MTI)

Next