Csongrád Megyei Hírlap, 1965. december (10. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-01 / 283. szám
1965. DECEMBER 1. SZERDA Kocsikra szedik Pártmunkások tapasztalatcseréje a kukoricát A hatékonyabb politikai oktatásért Az MSZMP Központi Bizottságának 1965. márciusában elfogadott irányelvei fontos feladatként állítják elénk az ideológiai munka javítását. Az ideológiai irányelvek tanulmányozása megkönnyíti annak felismerését, hogy mi teheti tartalmilag és módszertanilag egyaránt hatékonyabbá a marxizmus igazságainak és a párt politikájának terjesztését és a végrehajtására való mozgósítást. A járási pártbizottság szeptember 13-i ülésén majd a községi párttaggyűlésen szeptember 24-én tárgyaltuk, elemeztük a területünkön tapasztalható pozitív és negatív jelenségeket, ami hozzájárult ahhoz, hogy a pártoktatás területén is pontosabban és jobban végezzük a munkánkat. Községünkben is megkezdődött a pártoktatás. Ilyenkor mindig számbavesszük az előttünk álló feladatokat. Tavaly községünkben a marxizmus—leninizmus kérdései első évfolyama hallgatóinak száma 20, a második évfolyam hallgatóinak száma két csoportban 25—25 fő volt, ugyanakkor a gazdaságpolitikai tanfolyam mezőgazdasági tagozata 24 hallgatóval működött. A tananyag iránt az érdeklődés jónak mondható. Azonban a hiányosság az, hogy az előadások során a hallgatók nem jegyzeteltek, a szeminárumok alkalmával is csak a kiadott tananyagra támaszkodva mondták el véleményüket. A két termelőszövetkezetben téli tanfolyamokat tartottak, amelyeken átlag 20—30 hallgató vett részt. Igen szerették ezt az oktatási formát. E tapasztalatok alapján a pártvezetőség a most folyó pártoktatás előkészítésekor igyekezett a minőségre ügyelni, és elsősorban párt és tömegszervezeti vezetőket, valamint pártonkívülieket bevonni a munkába. Emellett még a két termelőszövetkezetben 15—16 hallgatóval mezőgazdasági tanfolyamot szerveztünk. A marxista—leninista esti középiskola hallgatóinak száma 28 fő. A szocialista építésnek kérdései c. tanfolyamon 22-en, a marxizmus-leninizmus II. évfolyamon 24-en, az időszerű kérdések tanfolyamon 15-en tanulnak. A tanfolyam hallgatóinak megoszlása: párttag 58 fő, pártonkívüli 62 fő. Ebből férfiak száma 90, a nők száma 30. A fentieken túlmenően szervezünk politikai akadémiát. Helyesnek tartanánk, ha a Haladás Termelőszövetkezetben tavaszszal megalakult szocialista brigád részére külön politikai tanfolyamot szerveznének. Látható, hogy a pártoktatás munkája jelentős feladat elé állítja az egységes pártvezetőséget és a párt minden egyes tagját. A pártoktatási feladatok végrehajtásához kedvezőek a feltételek. A Központi Bizottság ideológiai irányelveinek feldolgozása sok egyéb mellett hozzájárul ahhoz is, hogy megszűnjön a politikai oktatás lebecsülése, mely a különböző területeken dolgozó vezetőknél, különösen a gazdasági vezetők között nálunk is tapasztalható. Hivatkoznak sok munkájukig, nincs idejük egy-egy anyag elolvasására, és éppen ezért egyes vezetők politikai fejlődése nem kielégítő. A párt egységes községi vezetősége az ideológiai munka és a pártoktatás szervezésében figyelembe vette a párttagság, a különböző társadalmi, gazdasági szervek helyzetét, felkészültségét. Úgy gondoljuk, hogy oktató munkánk akkor lesz eredményes, ha valamennyien rendszeresen ellenőrizzük, segítjük mind a hallgatókat, mind a propagandistákat. Az ideológiai munka azért folyik, hogy az egész nép elfogadja a marxista világnézetet, meghonosítsa és érvényre juttassa a szocialista erkölcs követelményeit, megtanítsa az embereket szocialista módon élni, dolgozni és gondolkodni. Tegyük hatékonyabbá, meggyőzőbbé az egész pártban ezt a könnyűnek nem mondható, de szép munkát, a pártoktatást. És az oktató-nevelő munkát necsak most a tanfolyam kezdetén, hanem az év minden napján figyelemmel kísérjük és segítsük. Kodak János, a csanádpalotai egységes községi pártvezetőség tagjai Megyénkben a kukoricabetakarítás utolsó szakasza nagy erőfeszítést kíván a szövetkezeti gazdáktól. A százegyezer holdnyi területből még körülbelül háromnégyezer holdon — elsősorban a szentesi járásban és Makó város határában — töretlen a termés. A közös gazdaságok az eddigi módszerükön annyiban változtattak, hogy most már nem rakják le a földre a termést, s csak annyit törnek le, amit aznap el tudnak szállítani. A járművek közvetlenül a táblákhoz állnak, hogy mindjárt a kocsikra szedhessék a csöveket. A gyakran fagyos, zúzmarás kukoricát kesztyűkben törik. Néhány betakarító munkacsapat tagjai egy kis „újítást” is alkalmaztak: a kesztyűket nylonnal borították, hogy ne nedvesedjenek át. Lassú, nehézkes a szállítás, mert a sáros dűlőutakról egy pótkocsit legtöbbször két traktorral tudnak kivontatni a jó útra. A termés egyébként megyeszerte jobb a tavalyinál. A Csongrád megyei tanács vb mezőgazdasági osztályának felmérése szerint az eddigi területekről — májusi morzsolóban számítva — holdanként ötven kilóval több kukoricát takarítottak be a múlt évinél. A másik hátralevő őszi munkát, a mélyszántást szintén vontatottá tette a kellemetlen időjárás. Már csak a nagy teljesítményű lánctalpas erőgépek tudnak megbirkózni a nehéz talajviszonyokkal. Az első próbatétel a gyakornoki év... ! Mionír a kezdet a leg- IMI A DIG nehezebb, s ezt a régi tapasztalatot a vásárhelyi Marx Tsz fiatal mezőgazdasági gyakornokai is igaznak tartják. Néhány hónapja belekerültek a nagyüzemi gazdálkodás közvetlen ,,frontvonalába” és most azt kéri számon tőlük a mindennapi munka, miként tudják a tanultakat hasznosítani. Hat jövendő agrárszakembernek biztosított a tsz vezetősége munkalehetőséget, és ez a közös gazdaság irányítóinak előrelátó szemléletét tanúsítja. „Hadd jöjjenek az új, a jól képzett fiatalok gazdaságunkba, s teret adunk számukra, hogy produkálhassanak” — határozták el egy régebbi igazgatósági ülésen. S most, valamennyien a tsz szakirányítói mellett járják a határt, a majorokat és oldanak meg önállóan is gazdasági feladatokat. _ R , _ fa tecnikumi ok tatás során is részt vettünk gyakorlati foglalkozásokon, de én mégis megijedtem, amikor azt mondották: szabadságra ment a brigádvezető, és most maga irányítsa a munkákat, Zsóka ... Bizony néha hajnali fél négykor talpon kellett lenni, hogy ellenőrizhessem a takarmányellátást, az etetést, a fejést, s az egész tehénállományt. Amikor kellett, az ember a gépműhelyt is „leteremtette”, hogy mikor óhajtanak már járművet adni a takarmányellátáshoz — említi a gyakornokok egyike, Hegedűs Péterné. Csak egyedül ő a nő, a tanulóévesek között. A többi fiú, ki növénytermesztő, ki üzemgazdász, vagy takarmányszakos. S Arany Sándor, a tsz elnöke, Kotormán Ferenc főagronómussal együtt úgy osztotta el a gyakornokokat, hogy három hónapot minden üzemágban eltölthessenek. — Jó dolognak tartjuk ezt — teszi mindjárt hozzá Bálint József, így az ember megismerheti az egész gazdaságot, hogy milyen a kapcsolat az üzemágak között. így láttuk meg mi is, hogy az egyes állattenyésztési központok körül még szűkös a takarmánytermelő bázis, ezért több fuvart, költséget igényel a takarmányszállítás. A napi tapasztalatokat, az egész gazdaság munkájára vonatkozó észrevételeket a gyakornokok rendszerint megtárgyalják a tsz szakembereivel, és csaknem minden esetben elhangzik a kérdés: „Na és ezt maguk hogyan oldanák meg?" A cél ugyanis az, hogy már most belevezessék a gyakornokokat a tsz vezetői az irányítás „mesterségébe”. — Akkor nekem is fő a fejem — jegyzi meg Pécskői Pál, leendő üzemgazdász, amikor valami áru érkezik az állomásra, s ha úgy jön, nekem kell azonnal járművet szerezni a szállításhoz. De az elmúlt hetekben a betakarítás idején alaposan belekóstoltunk az üzemszervezés mechanizmusába. Sokszor adódott úgy, hogy személyes és teljes felelősséggel kellett intézkedni a járművek elosztásánál.A tacsacs nyomán megismerte és megszerette a fiatal mezőgazdászokat. Kettőt közülük, Hegedűs Péternét és Bálint Józsefet fel is vették közgyűlésen a tagok sorába. Pécskől még nem döntött a jövőt illetően, sorköteles, és az egyik kollegája is megkapta a behívót. Van a gyakornokok között olyan is, aki csak a kötelező egy évet kívánja eltölteni a gazdaságban — ha ez később esetleg nem lesz másként... EGY már biztos: aki ma- a Tl vád, az helyet és beosztást kap a szövetkezet- ben. Hogy többen vannak ilyenek, bizonyítja a KISZ- szervezet fellendülése is. Éppen az egyik gyakornok, Bálint József állt a szervezet élére azzal az ígérettel, hogy kollégáival együtt méltón képviseli az ifjúság ügyét. Szöveg: TÓTH JÓZSEF Felvételek: ENYEDI ZOLTÁN Bálint József: A helyem biztos, felvettek tsz-tagnak Hegedűs Péterné: A munkám mai, beosztásommal elégedett vagyok Pécskői Pál: A végső döntés nálam még nincs meg -HÍRLAP - 3 tíz év alatt ezrek iskolája MOST TÍZ ÉVE indult el útjára az MSZMP Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetem. Megyénkben 80 főt számlált az első tanfolyam. Jelenleg 1050 hallgatója van szerte a megyében. Az egyetem, a szakosító sikeres elvégzése és az államvizsgák letétele után főiskolai végzettségnek megfelelő diplomát ad. Tíz év alatt 1100-an szereztek magasabb végzettséget marxizmusból az esti egyetemen, többnyire vezető beosztásúak, gazdasági vezetők, műszakiak, pedagógusok, üzemi és termelőszövetkezeti pártvezetők. Ennyit a számokról, amelyek a marxista esti egyetem 10 esztendei tevékenységét illusztrálják. Sokkal jelentősebbek az egyszerű adatoknál azok az eredmények, melyeket a marxizmus-leninizmus tudományos elméletének megismertetésében és elmélyítésében ez az intézmény elért. Nem túlzás kijelenteni, hogy az esti egyetem sikereinek, az egész marxista oktatás eredményeivel együtt szerepük van a szocialista építés minden eredményében. Annak idején azzal a céllal indult a marxizmus esti egyetem, hogy a meglévő marxista oktatási formák mellett lehetőséget nyújtson magasabb szintű tanulmányokra és végzettség elérésére. Olyan emberekhez szól a pályázati felhívás évről évre, akik a politikai, a társadalmi, a gazdasági, a kulturális vagy az állami élet különböző posztjain tevékenykednek. Közülük is elsősorban azokhoz, akik megértették, hogy a szocializmus tudományos világnézete nélkül, marxista ismeretek nélkül nem lehet eléggé eredményesen építeni a szocializmust sem az emberekben, sem kívül. Mert nem csak az a fontos, hogy a népgazdasági terveket marxista módon készítsék el, hogy a politikai, a gazdasági és a kulturális tennivalókat marxista alapokon határozzák meg, hanem legalább annyira fontosaz is, hogy marxista módon szervezzék meg és irányítsák a végrehajtást, és minél inkább a marxista tudatosság hassa át az egész munkát mindenütt. Mindebben nagy szerepet vállalt a marxista esti egyetem, nem utolsósorban azért, mert oktatói gárdát nevelt az alacsonyabb fokú marxista művelődésnek. Végzett hallgatóinak jelentős része nemcsak a munkájában vagy magánéletében hasznosítja a marxizmust, hanem tovább is adja, mint a párt propagandistája, valamilyen politikai tanfolyamon. A marxista egyetem végzett hallgatóit ott találjuk a városokban, falvakban, üzemekben és tüzekben működő szemináriumok vezetői között. Említésre méltó mindemellett az is, hogy az esti egyetem hozzájárult az értelmiségiek, nem utolsósorban a szocializmushoz hű pártonkívüliek önképzéséhez. A városokban, főként Szegeden a hallgatók zöme értelmiségi s a pártonkívüliek aránya jelenleg 48 százalék. ÉRDEMEI MELLETT további céljai sem lebecsülendők a marxista egyetemnek. A legfőbb cél nyilvánvalóan az, hogy az oktatás színvonalának további emelésével, újabb és újabb százak, ezrek magasszintű marxista képzésével, nevelésével az eddigieknél is jobban elősegítse azt az ideológiai harcot, melyet pártunk vív a szocializmus végső győzelméért. Az első, sikeres évtized múltán köszöntjük az MSZMP Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetemét, az egyetem vezetőit, tanárait és hallgatóit. KACZTIR ISTVÁN Tudományos ülésszak a marxizmus—leninizmus esti egyetem jubileuma alkalmából cens, a közgazdaságtudományok kandidátusa. A jövedelmi érdekeltség és a jelenlegi gazdasági mechanizmus a mezőgazdaságban. Korreferátumok: 1. dr. Csendes Béla, a közgazdaságtudományok kandidátusa, az MTA KGTI-nak főmunkatársa: A mezőgazdasági árak szerepe a tsz-ek anyagi ösztönzésének fejlesztésében. 2. Tóth Károly, egyetemi adjunktus: A zöldségtermelés alakulása és hatása a tsz-ek jövedelemviszonyaira, különös tekintettel Csongrád megyére. 3. Égető Emese, egyetemi tanársegéd: A felhalmozás és a fogyasztás viszonya a tszekben. December 3. péntek: A munkásmozgalom története tanszék programja. Referátum: dr. Rácz János, egyetemi adjunktus: Az üzemi bizottságok szerepe a magyar népi demokratikus forradalom kibontakozásában. Korreferátumok: 1. dr. Fehér István, egyetemi adjunktus: A szegedi munkásság szervezettsége a felszabadulás időszakában. 2. Sárközi István, egyetemi adjunktus: A munkásosztály szövetségi politikájának kérdései Csongrád megyében, a népi demokrácia létrejöttének éveiben. Referátum: dr. Nagy Lajos. Az egyes előadásokat és tanszékvezető egyetemi dokorreferátumokat vita követi. Az MSZMP Marxizmus— Leninizmus Esti egyeteme fennállásának 10. évfordulója alkalmából háromnapos tudományos ülésszak kezdődik ma Szegeden, a József Attila Tudományegyetem aulájában. Az ülésszakon tudományos előadások és korreferátumok hangzanak el a meghívott hallgatóság előtt. Alább közöljük az ülésszak programját. December 1., szerda: Megnyitó beszédet mond Szabó Gáborné, az esti egyetem igazgatója. Felszólal Siklós János, a megyei pártbizottság titkára. A filozófiai tanszék programja: Referátum: dr. Kalocsai Dezső tanszékvezető docens, a filozófiai tudományok kandidátusa. Az individualizmus és a kollektivizmus néhány kérdéséről. Korreferátumok: 1. Kovács Ferenc, az MSZMP KB munkatársa, a filozófiai tudományok kandidátusa: Emberkoncepció a marxista filozófiában. 2. dr. Tóth Miklós, az esti egyetem igazgatóhelyettese: A közösségvállalás problémái a jelenkori magyar irodalomban. December 2., csütörtök: A politikai gazdaságtan tanszék programja.