Csongrád Megyei Hírlap, 1966. május (11. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-05 / 105. szám

Munka közben — vitatkozni a termelésről Mit kell esten vitatkoz­ni? A termelés — termelés, ahol dol­gozni kell, nem pedig vi­tatkozni? Az a baj, hogy mi sokszor csak vitatko­zunk, amikor éppenséggel cselekedni kellene? Olyan kérdések ezek, amelyekre egyöntetűen igennel­­vagy nemmel nem válaszolhat senki. Kétségtelen, hogy az élet ezernyi új problémát vet fel a termelésiben, amelyek sikeres megoldá­sához annak idején vitat­kozni is kell. Agitálni a felismert ,jó mellett azért, hogy a kétkezi dolgozó és az irányító egyaránt meg­győződésből álljon helyt mindvégig a maga poszt­ján. Ugyanis: nem mindig így van. Igen gyakori, hogy a dolgozó csak azért csinál­ja­ azt­, amit csinál, mert úgy szólt, a parancs. S rá­adásul: hogyan csinálja? Gondolkodik-e közben: mit lehetne gyorsabban, köny­­nyebben, egyszerűbben és olcsóbban elvégezni? Eszé­be jut-e a fizetésén kívül más fontos tényező is, amiért az ő személyes részvételével gyártanak ezt vagy azt? Hiszen azt vala­mennyi felnőtt tudja, hogy akár a minőséget, akár a mennyiséget, s ezekkel együtt a kereseteket, a jö­vedelmeket is ronthatja vagy javíthatja akár egyet­len személy magatartása is. Nemrégiben említettek egy tavalyi példát a me­gyei állami építőipari vál­lalatnál: két brigád közül az egyik csaknem teljesen megóvta, a másik meg csaknem teljesen tönkre­tette a téliesített létesít­mény ablakainak üvegtáb­láit. Hogyan lehetséges ez? Nyilvánvaló, nagymérték­ben személyesen a terme­lőkön, a közvetlen irányí­tókon meg a munkásokon múlik az, hogyan gazdál­kodnak a kezükbe adott eszközökkel és anyagokkal. V­itatkozzunk-e politikai­­ szinten a­­ termelés­ről? Szükség van-e a termelési ági­tázióra? A kérdés másként is felvet­hető: vannak-e ad­­ás kér­dések a termelésben? Bi­zony vannak. A termelé­kenység, az önköltség, a létszám, a gyártás­ vagy a gyártmányfejlesztés, az anyagmozgatás megannyi időszerű problémát vet fel minden üzemben. Számos helyen, mint például a ma­kói gépgyárban már szo­kássá vált, hogy a párt­szervezet időnként, szak­emberek bevonásával na­pirendre tűzi a termelés bizonyos kérdéseit. Ilyen­kor a viták során ki­derül: hol, mi gátolja a fejlesz­tést, és hogy mi a teendő. A csongrádi bútorgyárban ilyen, a kommunisták ál­tal kezdeményezett viták során bizonyosodott be, hogy a minőségellenőrzés korábbi módja nem jó. Ki­dolgozták az ellenőrzés új, hatékonyabb eljárását. Ilyen példákat valamennyi üzemre tudnának sorolni, bizonyítékául annak, hogy az elvtársi vitáknak mi­lyen nagy szerepük van a különböző termelési prob­lémák megoldásában. Eb­ből következik, hogy az üzemi pártszervezetek egyik legfontosabb feladata olyan politikai jellegű vi­ták szervezése, kezdemé­nyezése, amelyek elősegí­tik az égető termelési prob­lémák megoldását. Annál inkább fontos ez, mivel a műszaki fejlesztés, a kapa­citás jobb kihasználását, a gazdaságosabb termelést nemegyszer akadályozzák szubjektív tényezők. Sok esetben találkozhatunk szűklátókörűséggel, ké­nyelmességgel. Nemegyszer tapasztalhatjuk, hogy egye­sek félnek a határozott in­tézkedésektől, visszariad­nak bármilyen újítás beve­zetésétől, mert félnek az intézkedés esetleges követ­­kezményeitől, nem vállal­ják a fejlesztés gondjait Vitát, adtát, és vitákat követel az élet , a terme­lésben, de nem öncélúan, nem a termelés miatt, ha­nem éppenséggel az embe­rekért. A termelő munká­sért, az irányítókért — mindenkiért. Mindenkiért, aki előbbre akarja hozni a szocialista holnapot. Hi­szen vajmi kevés remé­nyünk lehet arra, hogy célhoz érhetünk pusztán a régi módszerekkel és esz­közökkel. Újítanunk kell, új gyárakat, részlegeket lé­tesíteni, magasabb terme­lékenységű gépeket beállí­tani. Ez a haladás útja az egész világon. És éppen most tűzte napirendre az élet a fejlődés, az irányí­tás reformját is, ami két­ségtelenül szintén csak ak­kor járhat eredménnyel, ha valamennyien megért­jük annak lényegét, cél­jait, ha valamennyien a lehető legnagyobb meggyő­ződéssel igyekszünk előse­gíteni megvalósulását. Té­vedés lenne azt gondolni, hogy ehhez nem kellenek a helyes elveken alapuló elvtársi viták. A termelési agitáció célja természetesen alapvetően az ember. Az, hogy mindenki idejé­ben tájékozódjék a kollek­tíva, valamint személyes feladatairól, helyéről és szerepéről a nagy egész­ben, a társadalomban. Tisztában legyen érdekei­vel éppúgy, mint a válla­lat és a társadalom érde­keivel. Legyen olyan kö­vetkezetes a kötelességtel­­jesítésben, mint ahogyan igyekszik élni jogaival. S amikor a termelés érdekei­ről van szó, ak­kor valóban a termelés érdekei érvé­nyesüljenek. Vesse azoknak alá mindenki a saját szem­pontjait. A tudatos és jó­zan üzemi közvélemény sö­pörjön félre a termelés út­­jából mindenféle elfogult­ságot, sértődősdit és have­ri összejátszást. Mi minden vár ránk — mondhatják az üzemekben dolgozó kommunisták és velük még sokan, akikre az állandóan növekvő terv­követelmények megvalósí­tásában elsősorban számít a társadalom. Valóban, mi­közben évről évre nagyobb és nagyobb eredmények­ről számolhatunk be a ter­melés fejlesztésében, ugyanakkor a tennivalók is sokasodnak. Az üzemi pártszervezet sokoldalúbb, elmélyültebb, meggyőzőbb agitációja nélkül lehetet­lenség megfelelően előbb­re jutni a termelésben, amely általános előrehala­dásunk legalapvetőbb te­rülete. A­zokat az ár- és bér­intézkedéseket, ame­lyeket mindenki óhajt ebben az országban, és amelyek megközelítésé­ben a mostaniak csak pa­rányi előrelépések — csak­is a jelenleginél jobb gaz­dasági eredmények alap­ján érhetjük el. A terme­lés színvonalának, további emelésével, magasabb ter­melékenységgel, az önkölt­ség csökkentésével, taka­rékosabb gazdálkodással, a fegyelem, a hozzá­értés s a szervezettség magasabb fokán. De ehhez többek között arra van szükség, hogy kommunista agitáció­­val segítsünk rendet te­remteni a fejekben ott, ahol nincs rend és akkor, amikor kívántatik. KACZIJA ISTVÁN Atv. 50 fillér C SO N . R A © MEGYEI 1966. MÁJUS 5- I XX.... ÉVFOLYAM CSÜTÖRTÖK •*£ motmr SHIJH J 105. SZÁM VTLÁG PROLETÁRJÁT, EGYESÜL­­ETEIT? A pártkongresszus tiszteletére Új brigádok alakulnak • új felajánlások születnek A SZOT és a KISZ közös felhívása alapján megyénk gyáraiban, üzemeiben is csatlakoztak a pártkongresz­­szus tiszteletére indított munkaversenyhez. Ennek a munkaversenynek többek között egyik jellemző voná­sa az is, hogy új brigádok alakulnak, új kollektívák tű­zik ki célul a szocialista cím elnyerését.* A MAHART tápéi hajó­javító üzemében a napokban tartották meg a termelési ta­nácskozást. Ismertették az éves feladatokat, amelyek között szerepel többek kö­zött négy darab 400 tonnás uszály elkészítése, két darab 800 tonnás uszály felújítása és egy darab 100 tonnás to­­lóhajó elkészítése. Ennek alapján a szocialista és a szocialista címért küzdő bri­gádok már megtették fel­ajánlásaikat a pártkongresz­­szus tiszteletére, vállalták az uszályok el­készítési idejének csök­kentését, a minőség javí­tását és az anyaggal való takarékosságot. A pártkongresszus tisztele­tére kibontakozó munkaver­senyben új brigádok is ala­kultak, így például a fiatal hajólakatosok ifjúsági bri­gádot alakítottak és a szo­cialista cím elnyerését tűz­ték ki céljukul. * A XI. sz. Autójavító Válla­latnál a pártkongresszus tisz­teletére szervezett munka­verseny lehetővé teszi, hogy a második negyedévtől kezdve naponta a három és fél te­hergépkocsi főjavítása he­lyett négy tehergépkocsi főjavítását végezzék el és a napi hét motor főjaví­tása helyett nyolc motor főjavítását készítsék el. A munkaverseny során itt is új brigádok alakultak. A szegedi szervizben egy 28 tagú kollektíva, a raktárban pedig 14 munkás határozta el, hogy részt vesznek a pártkongresszus tiszteletére indított munkaversenyben és elnyerik a szocialista címet. * A Kenderfonó- és Szövő­ipari Vállalat szegedi ken­derfonó gyárának műszaki gárdája is csatlakozott a szo­cialista munkaversen­yhez. A napokban megtartott műsza­ki konferencián a kiszerelő osztály, a vizesfonó osztály és a javítóműhely műszaki vezetői tették meg felajánlá­saikat a IX. pártkongresszus tiszteletére Ebben a gyár­ban is alakultak új brigá­dok, amelyek megtették fel­ajánlásaikat annak érdeké­ben, hogy elősegítsék gyáruk tervfel­adatainak megvalósítását. * Orosz István szentesi le­velezőnk arról tudósította lapunkat, hogy a szentesi vasúti csomópont szocialista­­brigád-vezetőit értekezletre hívták össze a pártkongresz­­szus tiszteletére indított munkaversennyel kapcsolat­ban. Ezen az értekezleten is elhangzott, hogy egyre több vasutas dol­gozó kéri felvételét a szo­cialista brigádokba, illetve újabb munkabrigá­dok jelentkeznek a szocia­lista címért folyó munka­versenyben. A pártszervező és a szakszervezet fokozat segítséget nyújt az ú­­onnal alakuló brigádoknak. A más szocialista címet elnyert bri­gádok patronálják a mun­kaversenybe most bekap­csolódó munkabrigádokat, se­gítik, támogat­ják munkáju­kat.* Kovács Mihály szegedi le­velezőnk írja, hogy Szege­den a 2-es postahivatalban tevékenykedő szocialista bri­gádok tettek elsőnek fel­ajánlást a pártkongresszus tiszteletére. A többi közöt szeretnék elérni, hogy mun­ká­jukra ne legyen panasz hivatali feletteseik az ellen­őrzés alkalmával mindig elé­gedettek legyenek munká­jukkal. Természetesen vállalják a küldemények pontos továbbítását. A szakmai továbbképzésben rendszeresen részt vesz­nek. Versenyvállalásaikat eljut­tatták a testvérhivatalok dol­gozóihoz is. Megkezdték a 13 tonnás sínm­ezők elhelyezését a kiskunfélegyháza— szegedi vasútvonalon A MÁV Szegedi Igazgató­sága 170 millió forintos költséggel felújítja a Sze­ged—Kiskunfélegyháza kö­zötti vasútvonalat. Szerdán megkezdték Kiskunfélegy­házánál az előregyártott sín­mezők lefektetését. A terü­­leti központi fekvésű állo­másán, Városföldön létesí­tett új, vasúti üzemben rög­zítik a nagy teherbírású új síneket a vasbeton aljakra. A 24 méter hosszú, 13 ton­nányi kész sínmezőket autó­darukkal, illetve sínen moz­gó, nagy portáldarukkal emelik fel, majd gyorsjáratú különszerelvényekkel viszik a helyszínre. A folyamatos szerelési-építési munkaszer­vezéssel naponta mintegy 15 sínmezőt helyeznek el az új­jáépülő vonalon. A nagyszabású munka csak kevéssé zavarja a Bu­dapest—szegedi vonatközle­kedést. A régi sínpárt ugyan­is csak akkor szedik fel, amikor állomásközönként az új elkészül. A vonalszakasz felújítását az év végére befejezik. A hézag nélküli, vagyis zaka­tolásmentes sínpáron 100 ki­lométeres sebességgel közle­kednek majd a gyorsvona­tok, műszakilag azonban 125 kilométert is elbír az új pá­lya. A vasútvonal teljes fel­újítása után expresszvonatok indítását is tervezik. Ezek a jelenlegi három és fél órás gyorsvonat­ menetidő helyett alig több mint két óra alatt tennék meg a Budapest— szegedi utat. PARADICSOMPALÁNTÁZÁS GÉPPEL -y-'-i'Jii' ....... ..■ „.v. -....... w-: * • '■ >■ o (Enyedi Z. felv.) Banga Péter traktoros és Vámos Mihály kertész irá­nyításával génnel ültetik a paradícsompalántát a nagy­­m­ág­ocsi Viharsarok Tsz-ben Jugoszláv katonai delegáció érkezett hazánkba A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságban járt magyar katonai küldött­ség látogatásának viszonzá­saként Ivan Gosnjak hadse­­regtábornok, a jugoszláv fegyveres erők főparancsno­kának helyettese, nemzet­vé­delmi miniszter vezetésével szerdán délelőtt jugoszláv katonai küldöttség érkezett Budapestre, baráti látogatás­ra. A vendégeket a zászlók, kal, üdvözlő feliratokkal dí­szített, Ferihegyi repülőtéren katonai tiszteletadással, ün­nepélyesen fogadták. A küldöttség fogadására megjelent Czinege Lajos ve­­zérezredes, honvédelmi mi­niszter, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának póttagja, Erdélyi Károly külügyminisz­ter-helyettes. Gábor István, a Magyar Partizán Szövetség főtitkára, a magyar néphad­sereg tábornoki és parancs­noki karának sok tagja, a Honvédelmi Minisztérium és a Külügyminisztérium több vezető beosztású munkatár­sa. Jelen volt a repülőtéren dr. Dusán Csalics, budapesti jugoszláv nagykövet és a nagykövetség több beosztott­ja. Ugyancsak ott voltak a Budapesten akkreditált kato­nai és légügyi attasék. Amikor a vendégek kiszáll­tak a különrepülőgépből, a zenekar eljátszotta a jugo­szláv és a magyar himnuszt, majd Ivan Gosnjak Czinege Lajossal együtt ellépett a küldöttség tiszteletére felso­rakozott díszszázad előtt, s üdvözölte a katonákat. Úttö­rők virágcsokrokat nyújtot­tak­ át a küldöttség vezetőjé­nek és tagjainak, akik ezt követően üdvözölték a foga■­dásukra megjelenteket.. Az ünnepélyes repülőtéri fogadtatás a díszszázad dísz­menetével ért véget. Délben Czinege Lajos a Honvédelmi Minisztériumban fogadta a jugoszláv katonai küldöttséget. A szívélyes, ba­ráti légkörben lezajlott talál­kozón jelen voltak a magyar néphadsereg vezető táborno­kai és ■ parancsnokai is. Az eszmecsere befejezése­kor Ivan Gosnjak átadta a jugoszláv néphadsereg aján­dékait: egy csapatzászlót és egy fegyveres partizánt áb­rázoló bronz szobrot. Czinege Lajos szerdán este a magyar néphadsereg köz­ponti klubjának nyári helyi­ségében fogadást adott a ju­goszláv katonai delegáció tiszteletére. A fogadáson , amelyen megjelent Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a kormány elnök­­helyettese, dr. Korom Mi­hály, az MSZMP Központi Bizottságának titkára , Czi­nege Lajos vezérezredes és Ivan Gosnjak hadseregtábor­nok pohárköszöntőt mondott. Ivan Gosnjak hadseregtábornok, a jugoszláv katonai küldöttség vezetője Tíz traktorral szántanak , kaszálják a lucernát a vásárhelyi Dózsa Tsz-ben A hódmezővásárhelyi Dó­zsa Termelőszövetkezet tag­jai szinte egytől egyig kint vannak a határban. Általá­ban két területen dolgoznak tömegesen, mintegy 160-an egyelik a cukorrépát, 36-an a gyümölcsösben, 16-an a zöldségkertészetben kapál­nak. Száz holdon termelnek az idén cukorrépát, egyelé­­sét körülbelül 10-e táján be­fejezik. A belvíz miatt a ku­koricavetéssel elmaradtak, ami vethető terület volt — mintegy 400 hold — azt be­vetették, még 800 hold vár felszántásra. Ehhez a mun­kához nyolc saját és két gépállomási traktorral most fogtak hozzá. A szántás után három vetőgéppel azonnal vetnek. A tervezett kukoricaterület 90 százalé­kát körülbelül 20-ig elvetik. Hétfőn hozzáfogtak a lu­cerna kaszálásához. Három RS 09-es gép vágja a 350 hold lucernát. Ehhez a munkához mintegy 10—11 napra van szükségük.

Next