Csongrád Megyei Hírlap, 1966. október (11. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-30 / 257. szám

2 „Ifjúság a minőségért“ mozgalom a Divat Kötöttárugyárban A pártkongresszus tiszteletére tett vállalások között fontos helyet foglal el a minőség javítása a Hódmezővásárhelyi Divat Kötöttárugyárban is. Ennek keretében bontakozott ki a gyár durvasíkhurkoló üzemében az ottani ifjúkommunisták mozgalma. Az „Ifjúság a minőségért” mozgalom keretében az üzemrész fiataljai a ledolgozott műszak után átvizsgálják, átnézik az őket felváltó műszak dolgozóinak első termékeit, így lehetőség van arra, hogy kevesebb hibás, esetleg selejtes félkész termék kerüljön további feldolgozásra. Fémmel helyettesítik a fát A múlt évben tértek rá a fémvázas irodabútorok gyártására a Tisza Bútoripari Vállalat 3. sz. szegedi gyáregységében. A gyártmányfejlesztésnek ezt a lépését indokolta az, hogy tartósabbak legyenek ezek a termékek, gazdaságosabb legyen az előállításuk, így az idén már 32 tonna különböző vasanyagot használnak fel a modern irodabútorok készítéséhez a közel ezer köbméter fűrészáru, az 1450 köbméter bútorlapféleség, és a 220 ezer négyzetméter furnér mellett. //Útkarbantartás Szentesen A biztonságos közlekedés érdekében Szentesen megjavították a Kossuth, az Ady, a József Attila, a Beloiannisz és a Petőfi utca burkolatát. Az időleges munkák után a közeljövőben végleges burkolatok készülnek a legfontosabb utcákban. Elkészült a Koszta József és a Mátyás király utca korszerűsítési terve. Nemrégiben adták át a forgalomnak a Jókai utca északi átalakított részét és a Damjanich utca — Jókai és a Rákóczi utca közötti — burkolt szakaszát. Több helyen jelzőtáblákat raktak ki a zavartalan közlekedés érdekében. Érdemes lenne a vasútállomás előtt összefutó utcákra is gondolni, mert már sokan szóvá tették, hogy itt elég nagy a balesetveszély. Másik észrevétel a Petőfi Szálló előtti gyalogos forgalomra vonatkozik: az úttest csíkozása helyett célszerűbb lenne vaspálcákon futó terelőláncot elhelyezni a Petőfi, a Kossuth utca sarkán mind a két oldalon. A rádió közismert üvegpagodája a Bródy Sándor utcai bejáratra néz, az udvar hátsó részéből. A kis presszóasztaloknál felvételre készülődő művészek, pihenő zenészek várakoznak, feketéznek. Vámosi János az első ismerős, aki szembetűnik. A rádió tánczenekarának tagjaival beszélget, majd sietve készülődik felvételre. Búcsúzóul azonban még megjegyzi: „Üdvözlöm a megye tánczene szerető közönségét, remélem még ebben az évben találkozunk.” Sok idő nincs a nézelődésre, hiszen a sürgő, siető művészektől itt most amúgyis nehéz lenne interjút kérni. Néhány szó a műsorreformról A harmadik emeleti nyolcas stúdióban, a tánczenekari felvételek stúdiójában, Hárs István, a Rádió elnökhelyettese ismerteti a legfontosabb statisztikai adatokat, és azokat az új változásokat, amelyek a Kossuth és Petőfi Rádió műsorában már életbe léptek. Az ország 2 millió 300 ezer nyilvántartott rádióhallgatója bizonnyal örömmel veszi az új műsorreformot, amely a hatékonyabb tájékoztatást, a gazdagabb, színesebb műsorszerkesztést tűzte ki céljául. A Petőfi Rádió ezentúl délelőtt 10 órától este negyed 12-ig ad önálló műsort. Ez azt jelenti, hogyaz adási idő havi 2470 perccel növekszik. A Rádió vezetősége most azon fáradozik, hogy közönséget szerezzen az URH-adónak is. Ennek azonban az a feltétele, hogy jó minőségű, olcsó TIRH-készülékeket gyártson az ipar. A belföldi adások zene próza megoszlásának arányát tekintve a Magyar Rádió 65 százalékban zenét, 35 százalékban prózát sugároz. A Rádió szervezeti felépítéséről Hárs István a következőket mondotta: — A Magyar Rádió és Televízió munkáját az elnökség irányítja. Belföldi és külföldi osztályok mellett aktuális, irodalmi, zenei, ifjúsági, lebonyolítási, technikai és közvéleménykutató osztály munkálkodik a Rádióban. A Rádió központi adásait öt vidéki stúdió is segíti, és ezek naponta egy-másfél óra műsort sugároznak. Egy táncszám tizenkét órai munka Még javában sorolja a Rádió elnökhelyettese az adatokat, amikor dr. Cseres Miklós rendező lép a stúdióba, hogy majd bemutassa a népszerű nyolcas stúdiót, és tovább kalauzoljon a Rádió épületében. Itt, a tánczenei stúdióban készülnek az új magyar táncszámok felvételei. A zenekar különböző csoportjai teljesen elkülönülnek egymástól, így az egyes hangszereket is külön veszik fel, majd megkezdődik az összemásolás, vagy ahogy itt mondjuk, „a kozmetikázás”. Egy háromperces szám 10—12 órai munkával készül el. A nyolcas stúdió változtatható akusztikájú stúdió. Ez azt jelenti, hogy a különböző számokhoz vagy hangvisszaverő vagy hangelnyelő falakat használunk. A falak elforgatásával ez könnyen megoldható. A stúdiónak nincsenek ablakai, mesterséges világítást és mesterséges szellőztetést, illetve fűtést alkalmazunk. Ide semmiféle zaj nem szűrődik be. Kossuth Rádió, Budapest... Egy emelettel lejjebb a kapcsolótermet nyugodtan nevezhetném a Rádió agyának. Egyetlen ember irányítja a fal mellett körben elhelyezkedő számtalan műszert. A vezérlőasztalnál, a kimenőműsor, az ellenőrzés, a stúdiók munkája, mind megfigyelhető, ellenőrizhető, korrigálható. Néhány szobával arrébb helyezkednek el a „hírszobák”. Ezek üvegfallal három részre osztott, gondosan elkerített kis stúdiók. Egyikben a hírközlő két riporter dolgozik, másikban a híreket ellenőrző műsorellenőr, míg a harmadikban hatalmas magnetofonok és lemezjátszókészülékek sorakoznak. Habár élő adást megfigyelni tilos, azért most mégis , a magnószobában maradhatok. A hármas mikrofonú asztalhoz Pármai Éva és Csók Pál bemondó ül le. A magnószalag még megy. Amint véget ér, az ellenőr a pontos idő jelzését kéri, majd megszólal a bemondó. „Kossuth Rádió Budapest. A pontos idő 16 óra. Híreket mondunk.” Elhagyom a szobát, nem zavarom tovább az élő adást. Gobbi megy, Somogyvári jön A következő stúdió már ismert a rádióhallgatók előtt, hiszen itt játsszák le, illetve itt veszik fel a Szabó család folytatásos műsorait. Ebben a stúdióban Cseres dr. a mikrofon fontos szerepéről, önálló játékáról és holtteréről tart részletes előadást, majd az alig egy órával ezelőtti „különleges” storyt meséli. A Szabó család mai előadására Gobbi Hilda pontosan érkezett, de három órakor már máshol volt fellépése. Mivel Somogyvári Rudolf (Kunos főhadnagy) késett, nélküle vettük szalagra a szöveget. Gobbi és Somogyvári a Rádió kapujában találkozott egymással. Mit volt mit tenni, szalagra vettük Kunos főhadnagy monológját is. Ugyanarra a szalagra. A két monológból így lett egy párbeszéd. Hiába a rádió, köszönet a műszakiaknak, nagy boszorkánykonyha. A közönség bizonyára semmit sem vett észre az egészből, izgatottan hallgatta végig a párbeszédet. A látogatás a végefelé közeledik, bár még nagyon sok érdekességről lehetne beszélni. Ez az időszak azonban nem a csúcsidőszak. Most még a Kossuth és a Petőfi Rádióban a magnószalagoké a szó és a műsort figyelő ellenőröké, na meg a vezérlőasztal technikusáé. POÉNEK ZOLTÁN A pagodától a magnószobáig Látogatás a Magyar Rádió épületében Ol PT. ______________________1968. OKTÓBER 30., VASÁRNAP Vékony, nyugtalan természetű ember, őszülő hajjal, a barna, kordbársony zakójában hol az egyik, hol a másik műhelyben tűnik fel. Tizenhat segédüzem tartozik hozzá — még az építőbrigád is. A kőművesek már jórészt gépekkel dolgoznak s azok felügyeletét is ellátja — Az előző munkahelyemen ismerkedtem meg a tsz-ek gazdálkodásával, beruházási vonalon dolgoztam — mondja. — Láttam, hogy nagy jövő előtt áll a szövetkezeti gépészeti üzemág, és igy határoztam el, hogy valamelyik tsz-ben vállalok állást. A makói Kossuth Tszben gépészmérnökre volt szükség, így kerültem ide. Nagy tervekkel érkezett Maróti András a közös gazdaságba. Kidolgozta az üzemágak gépesítésének programját: — A szövetkezetek már jól megtermelik a mezőgazdasági árukat, de a szállítás az árumozgatás, a csomagolás, feldolgozás gépesítését még kevésbé oldották meg De a Kossuth Tsz gépparkja is akkora, hogy a javítások vezetése, megszervezése elkívánja a megfelelően képzett műszaki szakembert. Erős a tsz, nagy a területe is, és csupán erőgépekből 42 van. Ezenkívül 11 teherautó, és a gabonafélék, valamint az aprómagvak betakarításához két kombájn. A megtermelt áruk egy részét a tsz három budapesti standján értékesíti, ezenkívül több fővárosi üzemi konyhát is ellátnak. A járműveknek tehát mindig üzembiztosnak kell lenni, máskülönben zavar keletkezik az értékesítésnél. Sajnos a következő időszakban sok gondunk lesz e géppark kicserélésével. A közel 30 millió értékű gépek jórésze elöregedett, ki szolgálta az idejét. Régiei a Zetorok, a traktorok, és a program szerint elsősorban univerzális gépeket vásárolunk. A modern gazdálkodás igényei szerint szerezzük be az úgynevezet mindentudó gépeket — említi Az igaz, hogy elsősorban a javítás irányítására a gépállomány karbantartásinak a vezetésére kapot megbízást Maróti András gépészmérnök, de a munkája nem csupán ennyibe áll. Éppen most tűnik ki hogy milyen hasznos a szakember véleménye egy egy gép megrendelésénél is Előfordult ugyanis, hogy olyan munkagépek kerültek a tsz-be, amelyeket a könynyebb talajú homokvidékre terveztek, s így a tsz ráfizetéssel tudja csak ezeket üzemeltetni. Most gazdasági számvetést készít minden géprendelés előtt, amelyben kimutatja, hogy mennyi idő alatt térül meg a gép vásárlási összege, mennyire célszerű és mennyire szükséges egy-egy erő- vagy munkagép a gazdálkodáshoz. Ha a felmérés elkészül, azután kerül csak sor a gép megvásárlására. — Sok teendőm van a selejtezéssel is — számol be napi feladatairól. — Áruba bocsátjuk ugyanis a kisteljesítményű gépeket, mert azokra ilyen nagyüzemben már nincs szükség. Már eladtunk jónéhány traktort, ekét, vetőgépet, és helyettük a legkorszerűbbeket vásároljuk meg. Ahogy kiszámoltam, nálunk a saját kombájn üzemeltetése is gazdaságos, mert egy vagy legfeljebb másfél év alatt meghozza az árát. A gabonán kívül ugyanis aprómagot is csépelünk vele. Minden új erő- vagy munkagép és más gazdálkodási berendezés megérkezése után a műszaki ellenőrzés is a gépészmérnök feladata. Legtüzetesebben a magyar gépeket kell átnézni, mert aszovjetek kevésbé bonyolultak, de erősek, üzembiztosak. A magyar munkagépek jórészét viszont a német mintára szerkesztették meg, ezért bonyolultabbak, és sok rajtuk az alkatrész. Számtalanszor előfordul, hogy az átvett gépet szétszerelik, egyes tartozékokat kicserélnek rajtuk, mert csak így lehet velük dolgozni. A munka miatt nem panaszkodhatom, mert rendszeresen ellenőrizni kell a különböző üzemágak műszaki berendezéseit, a darálókat, magtárakat, az elektromos részleget, s munkakörömbe tartozik még az üzemanyag szállítások lebonyolítása, a különböző javítási szerződések elkészítése is. Szerencsére jó a szövetkezetben a szakembergárda, és így könnyebben boldogulok. A műhelyvezetők, szerelők nagy gyakorlattal rendelkeznek és szeretik szakmájukat — szól munkatársairól. Most nagy terv foglalkoztatja Maróti Andrást A különböző külföldi és belföldi szakfolyóiratok alapján egy tartósító üzem kiviteli tervein dolgozik. — Az elmúlt évben 100 hold gyökér, zöldség maradt a földben, mert ha valamiből nagy a termés, nem sikerül eladni a teljes mennyiségű árut. Ez veszteséget jelent a közösnek, és ezért van szükség a tartósító üzemre. De nem is üzem lenne, ez inkább kombinát, ahol egyaránt lehetne zöldséget, gyümölcsöt, hagymát feldolgozni, tartósítani, konzerválni és dughagymát szárítani. Beláthatatlan hasznot hozna a tsz-nek egy ilyen feldolgozó üzem, és a vezetőség is rendkívül pártolja megvalósítását. Egyre több magas képzettségű szakembert kíván a szövetkezetek mindennapos gazdálkodása, és a makói Kossuth Tsz-ben igazodtak is ehhez a követelményhez. De a különböző képzettségű szakmérnökök is egyre inkább belátják, hogy a tszekben képzettségüknek megfelelő munkakörbe kerülhetnek és szinte korlátlan mértékben „forradalmasíthatják” egy-egy erősebb közös gazdaság gépészeti üzemágát. TÓTH JÓZSEF 11 tsz gépészmérnöke Lövészversenyek, iskolai bajnokság az MHS programjában A késő őszi hónapok a szervezés időszakát jelzik a Magyar Honvédelmi Sportszövetség mindennapos munkájában. A katonai elő- és utóképzés, a polgári védelmi oktatás beindítása, a sport és egyéb szakkörök tapasztalatainak értékelése és a jövő évi munkaterv elkészítése gyakorlatilag mindezekre . Elöljáróban a legfontosabb feladatról, a fiatalok katonai életre való felkészítéséről szeretnénk valamit hallani. Ezt a munkát ma már a KISZ-szervezetekkel karöltve végezzük el. A KISZ- szervezetek külön feladatként jelölik meg fiataljaiknaka katonai előképzésben való részvételt. A szegedi városi KISZ-bizottság irányításával több mint 70 különleges szakágban munkálkodnak a fiatalok. Az eddigi tapasztalatok alapján nyugodtan elmondhatom, hogy a társadalmi és a gazdasági vezetők egyre inkább felismerik az MHL munkájának jelentőségét, és segítik, támogatják a jelentkező fiatalokat. A fiatalokról pedig azt szeretném elmondani, hogy kellő érettséggel és tudatosan készülnek fel a katonai évekre. Szakmai hozzáértés és fegyelem terén a honvédség vezetői igen elégedettek a most bevonult újoncokkal. Munkánkban ma már nagyban támaszkodhatunk a szülők segítségére is, akik elküldik fiaikat az MHL alapszervezeteibe. Milyen új szakosztályokat indít jövőre az MHL? — Köztudomású, hogy az MHL-ben nem a sport a fő profil. Mégis az ez évi országos bajnokságokon az első három helyen 45 sportolónk végzett. A jövő évben a honvédelmi lövészversenyeket kiterjesztik az általános iskolákra is. Amint az alapvető feltételeket az iskolák biztosítani tudják, az MHL-alapszervezetek és a pedagógusok irányításával megindulhat a ,,légpuskás versengés” — egészen az országos bajnokságig. Új „műfaj” lesz jövőre a rádiós rókavadászat. A szegedi és a szentesi gimnazisták közül 85-en már az idén is sikerrel űzték ezt az érdekes sportot. Jövőre azonban tömegesen szeretnénk bekapcsolni ebbe a fiatalokat. Ez a sport azután tényleg alapos technikai tudást és magas fokú elméleti felkészülést igényel. Egf új létesítményekkel gazdagodik-e az MHS? — Egymillió forintért a székház udvarán gépkocsijavító és -oktatóműhelyt építünk jövőre. Ez nagyon sok problémát megold majd. A Csongrád megyei Állami Építőipari Vállalatnak pedig százezer forintot biztosítunk, hogy MHL-alapszervezetének modellező szakosztálya repülő- és autómodellező pályát építtessen Szegeden, a SZEAC-pálya mögötti, már eddig megépült MHL-sportkombinát mellé. Meg kell említenem a Vásárhelyi Gépjavító Állomás MHS-kollektíváját is, akik olyan nagyszerű automata „gépeket” készítettek a pisztolylövéshez, hogy azt jobban külföldön sem csinálnák meg. Az automata gépek nagyszerűen beváltak a lövészversenyeken. A jövő évi munkatervben minden szakosztálynak hathatós segítséget , nyújtunk, hogy kellő felkészüléssel szolgálhassák a tanulni és szórakozni vágyó fiatalok eredményes munkáját. FTZ. A cél: a balesetek megelőzése A Makói Járási- Városi Balesetelhárítási Tanács tevékenységével fontos szerepet játszik a különböző területeken gyakran fenyegető veszély megelőzésében. Az egyes szervek, intézmények dolgozóiból alakult tanács egyik legfőbb feladata az, hogy a lakosságot rendszeresen tájékoztassa azokról a tennivalókról, melyekkel elkerülhető a baj. Munkájuk különösen a gazdaságok, a közlekedési vállalatok gépeinek az ellenőrzésére irányul. Mint Ágoston Lászlótól, a balesetelhárítási tanács titkárától megtudtuk, ebben az évben mintegy 8—10 esetben tartottak műszaki ellenőrzést. Felhívták a termelőszövetkezetek vezetőinek a figyelmét a közúti forgalomban résztvevő járművek alaposabb vizsgálatára, mivel az a tapasztalatuk, hogy a közös gazdaságok gépei nem minden esetben felelnek meg a műszaki követelményeknek. Ez a megállapítás különösen a földeáki Dózsa Tsz gépeire vonatkozik. Irtási tanács komoly gondot fordít a gépjárművezetők továbbképzésére is. Ezt példázza a nemrégiben megrendezett KRESZ vetélkedő, amelyen mintegy 151 —160 fő vet részt. A balesetei megelőzése, illetve csökkentése érdekében néhány jól sikerült előadást is rendeztek, filmvetítéssé egybekötve. A hasonló rendezvények számát helyes lenne növelni, az őszi-tél hónapokban ezr idő is jutna bővebben. K. J.