Csongrád Megyei Hírlap, 1966. december (11. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-01 / 283. szám
Ára: 5A fmér CSONQRÁD MigYil »06. DECEMBER 1* CSÜTÖRTÖK VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK1 | B MAGYAR SZOCIALISTA MUMKfrSPáRT IAFJA [ XXIII. ÉVFOLYAM 283. SZÁM TANÁCSKOZIK AZ MSZMP IX. KONGRESSZUSA A Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusa szerdán reggel 9 órakor folytatta tanácskozását az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában. A harmadik napi tanácskozás délelőtti ülésén Ajtai Miklós elvtárs, a Politikai Bizottság póttagja, az Országos Tervhivatal elnöke elnökölt. Az ülésen elsőként Kállai Gyula elvtárs, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnöke szólalt fel. Ezután Stubnyán István elvtárs, bányamérnök, Fejér megyei küldött, Csáki István elvtárs, a Szolnok megyei pártbizottság első titkára, Nagy Imréné elvtársnő, a Szentgotthárdi Selyemszövegvár szakszervezeti bizottságának titkára szólalt fel, majd szünet következett. A szünet után Pach Zsigmond Pál elvtárs elnökölt a kongresszuson. Bejelentette, hogy újabb 347 levél és távirat érkezett a kongresszus titkárságára, melyben kommunisták és párton kívüliek, üzemek, termelőszövetkezetek, intézmények dolgozói, szocialista brigádok köszöntik a kongresszust, és beszámolnak munkasikereikről. Külföldről eddig 45 üdvözlet érkezett. A bejelentés után Fock Jenő elvtárs, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese következett felszólalásra, majd Keres Emil elvtárs, a Thália Színház igazgatója. Molnár Frigyes elvtárs, a Bács-Kiskun megyei pártbizottság első titkára. Boros János elvtárs, az Orosházi Gépjavító Állomás igazgatója és dr. Tigyi József elvtárs, a Pécsi Orvostudományi Egyetem docense kapott szót. Ebédszünet után Nyers Rezső elvtársnak, a Politikai Bizottság póttagjának, a Központi Bizottság titkárának elnökletével folytatódott a tanácskozás. Felszólalt: Gáspár Sándor elvtárs, a Politikai Bizottság tagja, a SZOT főtitkára, Domozi János elvtárs, a Csepel Vas- és Fémművek hengerésze, Oláh György elvtárs, a Heves megyei pártbizottság első titkára, Veras János elvtárs, a nagybánhegyesi Zalka Máté Tsz elnöke, Csepely Tamás elvtárs, a nagykállói járási pártbizottság első titkára, dr. Pál Lénárd elvtárs, a Központi Fizikai Kutató Intézet első igazgatóhelyettese. A délutáni szünetet követően Cseterki Lajos elvtárs, a Politikai Bizottság póttagja, a KB titkára elnökölt. Felszólalt: Oldrich Centik elvtárs, a Csehszlovák KP Központi Bizottsága Elnökségének tagja, Paul Thomsen elvtárs, a Dán KP Politikai Bizottságának tagja, Betty Sinclair elvtársnő, az Észak-írországi KP Központi Bizottságának titkára, Anna Liisa Hyvönen elvtársnő, a Finn KP Politikai Bizottságának tagja. Gaston Plissionniere elvtárs. a Francia KP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, Leonidasz Sztriuposz elvtárs. a Görög KP Politikai Bizottságának tagja, Kastín Andersson elvtárs. az Izlandi Szocialista Egységpárt KB tagja és dr. Vladimir Bakeries elvtárs. a JKSZ KB Elnökségének tagja, a Horvát KSZ KB elnöke. A kongresszus ma délelőtt 9 órakor folytatja munkáját. (Mai számunkban Kállai Gyula, Fock Jenő felszólalását és a kongresszus szerda délutáni ülésén elhangzott felszólalásokat ismertetjük.) Fia: Gyula és Fock Jenő elvtársak felszólalása uta(!) külföldő vendégek köszüntötték a kongresszust azt, hogy hazánkban a szocializmusnak már nincsenek ellenségei. Vannak, sőt az utóbbi néhány évben valamelyest élénkült is a tevékenységük főként amiatt, mert úgy vélik, hogy a nemzetközi helyzet éleződése őket támogatja. De ezek ma már nem képeznek szervezett osztályerőt, csupán egyedekről, kis csoportocskákról van szó. Politikai muníciójuk vagy a hagyományos antikommunizmus kelléktárából kerül ki, vagy pedig — s ez a veszélyesebb — saját hibáink, problémáink felnagyításából, eltorzításából áll. Ezek a csoportok erős politikai és számos esetben közvetlen anyagi támogatást is kapnak a nemzetközi imperializmustól. E helyről is kijelentjük: senki sem támadhat büntetlenül a nép állama, a nép hatalma ellen! Népünk ellenségeivel szemben továbbra is a törvény teljes szigorát alkalmazzuk! A kongresszus szünetében Jernyid Frezsnyev (szemben) dr. Münnich Ferenccel beszélget KAILIU GYULA: Forradalmunk harmadik szakaszának célja: a szocializmus teljes felépítése Kedves elvtársak! A magyar kommunisták és a többi magyar hazafi önfeláldozó harcainak eredményeként sikerrel megoldottuk a szocialista forradalom két nagy szakaszának , a munkáshatalom megteremtésének és kiépítésének, továbbá a szocialista termelési viszonyok létrehozásának történelmi feladatait. Most forradalmunk harmadik nagy szakaszában vagyunk, amelynek célja a szocializmus teljes felépítése hazánkban. Ezt tűzte népünk elé pártunk VIII. kongreszszusa, ezen munkálkodtunk az elmúlt négy évben; jelenlegi kongresszusunknak is ez a fő jelszava. Társadalmunk döntő többsége magáénak vallja pártunknak a szocializmus teljes felépítésére irányuló célkitűzéseit és odaadóan munkálkodik megvalósításán. Ennek az egyetértésnek az alapján formálódik a legszélesebb körű nemzeti egység Leninnek a proletárdiktatúráról szóló útmutatásai azt is tartalmazzák, hogy a munkáshatalom egyben a legszélesebb osztályszövetség is a munkásosztály vezetésével. Fejlődésünk jelenlegi szakaszában mi ezt az osztályszövetséget a nemzeti egység politikájával valósítjuk meg. A formálódó, erősödő szocialista nemzeti egység azonban nem jelenti azt, hogy az osztályharc már befejeződött hazánkban. Természetesen az osztályharc nálunk már nem a tőkések, a földesurak, a kulákok ellen folyik és nem utcai tüntetésekben, sztrájkokban nyilvánul meg, hanem abban, hogy milyen sikerrel vezeti és irányítja pártunk a legszélesebb tömegeket a szocialzmus teljes felépítésére. Ennek megfelelően az osztályharc eszközei és módszerei is tovább változnak az adminisztratív és hatalmi eszközöktől és módszerektől gazdasági, ideológiai, szervezési és nevelési irányban. A szocialista nemzeti egység megszilárdításáért folytatott küzdelmünk szempontjából nagy fontossága van a Hazafias Népfrontmozgalomnak. Többször elmondtuk már, de kongresszusunkon ismét hangsúlyozni kívánom: számunkra a népfront nem taktika, hanem politikánk szerves része, amelyet nélkülözhetetlennek tartunk az osztálynélküli társadalom megteremtéséért folytatott küzdelemben — mondotta Kállai Gyula, majd így folytatta: A szocializmus építése több párt együttműködésével is lehetséges. Sajátos történelmi körülményeink folytán nálunk 1948 után megszűnt a többpártrendszer, s fejlődésünknek ugyancsak sajátos vonása volt az, hogy a többpártrendszer visszaállításához mindig a hazai és a nemzetközi reakció fűzte reményeit. Ezzel szemben dolgozó népünk nagy történelmi győzelmét, a szocializmus alapjainak lerakását egy párt, a mi pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével vívta ki! A tömések odaadó, alkotó munkája és pártunk iránt megnyilvánuló mélységes bizalma igazolja, hogy népünk túlnyomó nagy többségében nincs semmiféle társadalmi vagy politikai igény más pártok létezésére! A magyar nép a szocializmus teljes felépítésének A szocialista építésben elért eredmények és az erősödő szocialista nemzeti egység az alapja az állam és az egyházak között kialakult viszonynak is. A Központi Bizottság beszámolója üdvözli és helyesli azt a párbeszédet, amely több nyugati országban most van kialakulóban katolikusok és kommunisták között. Ez a párbeszéd nálunk lényegében már befejeződött, s az együttműködés közös munkává érlelődött. A szocializmus építésének nagy munkájában a vallásos meggyőződésű emberek is becsülettel részt vesznek, mert alapvető érdekeik őket is a szocialista társadalomhoz fűzik, egyetértenek azokkal a célokkal, amelyeknek nagy művét is egy párt, a mi pártunk, a Magyar Szo cialista Munkáspárt vezetésével fogja megvalósítani! A szocializmus alapjainak lerakásával kiszélesedett a nemzeti összefogás társadalmi bázisa. Megnövekedtek tehát a lehetőségek arra, hogy a szocializmus teljes felépítésének szakaszában a népfrontmozgalom még szélesebb körben, még eredményesebben tegyen eleget feladatainak városban és falun egyaránt. A Hazafias Népfront az utóbbi időben mind nagyobb fontosságú közjogi funkciót is betölt. A kormány összetételére, nagy jelentőségű törvények megalkotására pártunk Központi Bizottságával és Népköztársaságunk Elnöki Tanácsával együtt tesz javaslatot az országgyűlésnek. A népfront közjogi feladatai különösen megnövekednek most, amikor az országgyűlési választások is egyéni választókerületekben történnek majd. A népfrontszerveknek nagy munkát kell végezniök a jelölőgyűlések megszervezésével és a választások lebonyolításában. Arra törekszünk, hogy a népfront még nagyobb mértékben járuljon hozzá szocialista államéletünk demokratizálódásához, eléréséért a szocialista állam küzd. Két évtized tapasztaltai az egyházi vezetők többségét is elvezették ahhoz a felismeréshez, hogy az állam és az egyházak közötti együttműködés az egyetlen reális út. Az állam és a katolikus egyház között kialakult normális viszony hozta magával azt is, hogy államunk és a Vatikán megállapodást kötött. A Vatikán — történelme során először — de jure elismerte egy szocialista állam létét és a Magyar Népköztársaságban az állam és a katolikus egyház között kialakult viszonyt. A létrejött megállapodás Népköztársaságunk nemzetközi sikere volt. Népünk egyre szilárduló nemzeti egysége nem jelenti Senki sem támadhat büntetlenül a nép adataa elén Az államhatalom és államigazgatás néhány kérdése A következőkben az államhatalom és az államigazgatás néhány kérdéséről szólok. A párt vezette állami munkásosztály legfőbb eszköze a szocialista társadalom felépítésében. Államhatalmunk és államigazgatásunk, amely a demokratikus centralizmus elvei alapján a helyi tanácstól az országgyűlésig egységes egészet alkot, alapjában jól teljesítette funkcióit. A szocializmus teljes felépítése érdekében azonban szükségesnek tart(Folytatás a 2. oldalon.) Képünkön a Csongrád megyei küldöttek egy csoportja (sálról jobbra): Ferjési László, Törköly Ferenc, dr. Biczó György, Szabó Sándorné Taxi Jánosné A szocialista demokrácia kiszélesítése A demokrácia alapkérdése volt és marad: kié a hatalom? A hatalom nálunk a munkásosztályé, amely ezt a parasztsággal és az értelmiséggel szövetségben gyakorolja, vagyis a népé, s az övé marad a jövőben is! Azt akarjuk elérni, hogy dolgozó népünk még közvetlenebbül, jobban, aktívabban éljen a demokratikus jogokkal, mindenki kivegye részét üzeme, vállalata, termelőszövetkezete ügyeinek, de egyben községe, városa, megyéje, hazája országos ügyeinek intézéséből is, és ily módon a gyakorlatban az eddiginél is jobban valósuljon meg az az igazság, hogy a nép a hatalom birtokosa. Az új gazdasági mechanizmus bevezetése — többek között — a szocialista demokrácia kiszélesítését is szolgálja. A dolgozóknak több joguk lesz arra, hogy a helyi párt- és szakszervezeti szervek útján, de közvetlenül is beleszóljanak a termelés irányításába, a problémák megoldásába. Az állami és társadalmi szerveknek ellenőrző és rendelkező jogkörükkel élve biztosítaniuk kell hogy az üzemek dolgozóinak, a termelőszövetkezetek tagjainak hasznos javaslatai megvalósuljanak. Kállai Gyula ezután a szocialista demokráciával kapcsolatos egyik téves nézetről szólt. Nemegyszer találkozunk olyan vélekedéssel, hogy a demokráciával és a szocializmussal együtt kell járnia a teljes egyenlőségnek. Országunkban az alapvető emberi jogok mindenkit egyenlően illetnek meg, de a keresetekben van különbség — s kell is, hogy legyen — a végzett munka szerint, sőt úgy gondoljuk, hogy az új gazdasági mechanizmusban a jogos megkülönböztetések még nőhetnek is! Éppen ezért fellépünk a káros egyenlesdivel szemben, valamennyi párt-, állami és társadalmi szervünk őrködjék azon, hogy a helyi vezetés mindenütt következetesen megvalósítsa a szocialista elosztás elvét, kapjon többet, részesüljön nagyobb erkölcsi és anyagi elismerésben az, aki sokat, jól, hozzáértéssel, eredményesen dolgozik, viszont a hanyag, a lusta saját zsebén is érezze magatartásának következményeit!