Csongrád Megyei Hírlap, 1967. május (12. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-03 / 102. szám
Budapestre érkezett Klaus osztrák kancellár Fock Jenőnek, a Minisztertanács elnökének meghívására kedden hivatalos látogatásra Magyarországra érkezett dr. Josef Klaus osztrák szövetségi kancellár és felesége. A kancellárt magyarországi látogatására elkísérte dr. Lujo Toncic-Sorini külügyminiszter, dr. Heinrich Haymerle nagykövet, a Külügyminisztérium főosztályvezetője, dr. Franz Menzik, a kancellári hivatal sajtófőnöke, dr. Franz Karasek követ, az Oktatásügyi Minisztérium főosztályvezetője. A vonat néhány perccel háromnegyed három után érkezett a feldíszített Keleti-pályaudvarra. Az osztrák kancellár és felesége, valamint kísérete fogadására megjelent Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, Péter János külügyminiszter, dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter, dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, dr. Lévárdi Ferenc nehézipari miniszter, s a politikai, a gazdasági és a kulturális élet több más vezető személyisége. Klaus kancellárt ■,és feleségét, valamint kír keretének tagjait elsőként Fock Jenő, majd Fehér Lajos és Péter János köszöntötte. Fock Jenőné virágcsokorral kedveskedett Klaus kancellár feleségének. Ezután a díszőrség parancsnoka jelentést tett az osztrák kancellárnak. Felcsent,üli, a magyar és az osztrák himnusz. Dr. Josef Klaus Fock Jenő társaságában elhaladt a díszőrség előtt és magyar nyelven „jó napot katonák” — köszöntéssel üdvözölte az egységet. „Erőt, egészséget!” — hangzott a válasz. A fogadtatási ünnepség a díszőrség díszmenetével ért véget. Ezután Klaus kancellár, felesége és kíséretének tagjai a magyar államférfiak társaságában gépkocsikba ültek és rendőri díszmotorosok kíséretében szállásukra hajtattak. Tiltakozó gyűlések, táviratok a görög követségre Megyénk lakossága csatlakozott a görög önkény ellen tiltakozók százezreihez. Egyre újabb és újabb intézményekből, szövetkezetekből, iskolákból érkezik a hír, hogy az ott dolgozók gyűléseken emelték fel szavukat a görög hazafiak .«»börtönzése, Manolisz Glezosz halálraítélése, a Görögországban dúló terror ellen. „Tiltakozunk a Manolisz Glezosszal szemben tervezett halálos ítélet végrehajtása és a nagyszámú görög hazafi bebörtönzése ellen. Ez az eljárás durván sérti az emberi jogokat...” — írják táviratukban a Csanádpalota és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet dolgozói. Eljuttatták tiltakozásukat a görög követségre a mindszenti háziipari szövetkezet, a maroslelei községi tanács, az apátfalvi Petőfi Tsz, a nagymágocsi általános iskola, a csanádalberti községi tanács, a maroslelei Rákóczi Tsz, a szegvári Gorkij, az apátfalvi Aranykalász, a kövegyi Béke Tsz dolgozói, tagjai is. Hallatta tiltakozó szavát a földeáki általános iskola nevelőtestülete és 480 tanulója, a szegvári háziipari szövetkezet, a földeáki Kossuth Tsz, a derekegyházi állami gazdaság nagymágocsi kerülete, a Csongrád és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet, a fábiánsebestyéni általános iskola, a szegvári földművesszövetkezet 110 dolgozója és 1700 tagja, a nagyéri Vörös Lobogó Tsz, a mindszenti általános iskola és gimnázium. Tiltakozó gyűlésen fejezték ki felháborodásukat a mindszenti Tiszavirág Gyümölcs—Zöldség Termelőszövetkezet tagjai, a rostkikészítő vállalat szegvári kendergyárának dolgozói. Csatlakoztak a tiltakozáshoz a Szentesi járási Vegyesipari Ktsz mindszenti dolgozói, a szegvári községi tanács, a szegvári óvoda és nevelőotthon dolgozói, a Puskin Tsz tagjai, a kövegyi földművesszövetkezet dolgozói, a kövegyi általános iskola és a községi tanács dolgozói, valamint a Csanádpalota és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet nagylaki szervezetének dolgozói, a csanádpalotai Haladás Tsz tagsága. Tiltakozó táviratot küldött a Görg Királyság budapesti nagykövetségére a szentesi I-es és II-es számú általános iskola nevelőtestülete és ifjúsága. Tömörkényen a Központi Általános Iskola tanulói tiltakozó gyűlésen és táviratban fejezték ki együttérzésüket Manolisz Glezosz sorsával. „Elítéljük a görög szabadságharcosok elleni intézkedéseket!” — hangoztatja a szegvári általános iskolák nevelőtestületének és tanulóifjúságának távirata. Felemelték szavukat a szentesi üzemek dolgozói: a baromfifeldolgozóban 245 munkás sajátkezűleg írta alá a tiltakozó levelet. A Ruhaüzemben 580 dolgozó követeli, hogy Görögországban haladéktalanul állítsák helyre a nép alkotmányos és demokratikus jogait. „A Szentesi Gépjavító Állomás 650 fős kollektívája mélységes felháborodással vette tudomásul, hogy a Görögországban hatalomra került katonai kormány törvénytelenül bebörtönözte és bíróság elé akarja állítani a legjobb görög hazafiakat” — szól táviratuk. Tiltakozó táviratban adtak hangot érzésüknek a szentesi posta dolgozói, az MSZMP III. kerületi szervezetének tagjai. Pitvaroson is több röpgyűlést tartottak a görög hazafiak bebörtönzésének hírére. A Vörös Csillag Tsz pártszervezete és igazgatósága, a községi tanács, az iskola tantestülete és úttörő csapata, valamint a földművesszövetkezet tagsága táviratokban követeli Manolisz Glezosz és társai szabadon bocsájtását. Felháborodottan ítélték el a Derekegyházi Állami Gazdaság dolgozói is a görög szabadságharcosok elleni terrorintézkedéseket. Araz 50 fillér CSONCHÁD MEGYEI ★ 1967. MÁJUS 3. SZERDA fi MflGYER SZQCILIST! MUAPÁRT LAPJA XXIV. ÉVFOLYAM 103. SZÁM Május 1, 1967 Tízezrek a szegedi ünnepségen Gyönyörű tavaszi napra ébredt Szeged dolgozó társadalma május elsején. Kilenc óra körül megteltek a Széchenyi térre vezető napfényes utcák a felvonulók tízezreivel. A gyárak, a tsz-ek, a vállalatok, az intézmények dolgozói, az iskolák tanulói a munkásmozgalom klasszikusainak, Marxnak, Engelsnek, Lenvinnek arcképeit vitték. A konzervgyár transzparense ezt követelte: „Szabadságot a vietnamiaknak!”. A szalámigyár dolgozói az alábbi feliratú tábla alatt vonultak: „El a kezekkel Vietnamtól!” A ruhagyár dolgozóinak tábláján olvastuk: „Tiltakozunk a görögországi katonai puccs ellen!”. A Tömörkény gimnázium diákjainak transzparensén ez állt: „Szabadságjogokat, demokráciát a görög népnek!”. És ki tudná felsorolni a jelszavakat, amelyek a felvonulók hatalmas tömegéből itt is, ott is kimagaslott! A rendező szervek jó munkáját dicséri, hogy a nagygyűlés pontban 10 órakor megkezdődött. Az emelvényen foglalta el helyét Apró Antal, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, a 1. szegedi országgyűlési választókerület országgyűlési képviselője, Győri Imre, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára, a 9. megyei országgyűlési választókerület országgyűlési képviselője, Perjész László, a városi pártbizottság első titkára, dr. Biczó György, a városi párt-végrehajtó bizottság tagja, a városi tanács vb elnöke, Kovács Imre, a megyei tanács vb elnökhelyettese, Katona Sándor, a Hazafias Népfront megyei titkára, valamint Szeged közéletének számos képviselője. Részt vett a nagygyűlésen az ideiglenesen hazánkban tartózkodó szovjet csapatok képviseletében A. T. Pomazan gárdaezredes és V. P. Timoscsenko őrnagy. A Himnusz elhangzása után Tombácz Imre a Szakszervezetek Megyei Tanácsa és a Hazafias Népfront városi bizottsága nevében üdvözölte a nagygyűlésen megjelent mintegy 50 ezer dolgozót és kérte fel Apró Antalt, a nagygyűlés előadóját beszédének megtartására. Apró Antal (jobbról), Győri Imre (balról), id. Komócsin Mihály (középen) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK. Apró Antal elvtárs beszéde Apró elvtárs beszédének bevezetőjeként utalt arra, hogy a gyárak kapuin, a munkahelyeken Szegeden is jelszavak éltetik a munkásosztály május elsejei seregszemléjét, a Magyar Népköztársaságot, az ötvenéves Szovjetuniót és követelnek szabadságot a vietnami népnek, a görög hazafiaknak. — Az európai kommunista és munkáspártok egy héttel ezelőtt befejezett tanácskozása óta — mondotta — új jelszavakat, új követeléseket írnak zászlaikra a május elsejei tüntetők Rámutatott a továbbiakban arra, hogy 77 évvel ezelőtt — 1890 május 1-én — a munkásnemzetköziségben rejlő erő tudata, felismerése vezette a proletárokat az utcára. Május elseje ma már sokkal több, mint egy tüntetés, megemlékezés, mert az egész világon mélyreható változások, nagy társadalmi átalakulások mentek egész Európában. Az európai béke és biztonság érdekében valamennyi európai állam kössön egyezményt, hogy a jövőben minden felmerülő vitás kérdést békés eszközökkel oldjanak meg! Az európai szocialista és kapitalista államok kormányai kössenek gazdasági, termelési, tudományos együttműködési egyezményeket! Európa biztonsága érdekében hívják össze a valamennyi európai államot magában foglaló közös tanácskozást! Teremtsük meg a katonai tömböktől mentes Európát! végbe. Az elmúlt évtizedek alatt megváltoztak a világban az államok és a rendszerek közötti erőviszonyok. A munkásosztály híres jelszava: „Világ proletárjai, egyesüljetek!” ma már túlnőtt a munkásság osztályérdekein. Ez a jelszó egyre inkább átfogja a haladó emberiséget a felszabadításért folytatott harcban. A május elsejék története tulajdonképpen az osztályharc, a szocialista eszme fejlődésének története és győzelme is — mondotta Apró elvtárs és aláhúzta: — Míg mi szocialista forradalmunk eredményeit ünnepeljük, addig a tőkés országokban a megemlékezés véres összeütközések, utcai harcok közepette zajlik le ezekben az órákban is; az elnyomott országok munkásosztályai harcban állnak a burzsoáziával, a kizsákmányolókkal, a betolakodó imperialista rablókkal, harcolnak a saját és más népek jogaiért. Utalt arra, hogy például Vietnamban, ahol az amerikai agresszorok bombázása, rablótámadása folyik, a frontokon, a lövészárkokban, de a munkahelyeken is fegyverrel és szerszámmal a kezükben ezernyi nehézség és szenvedés közepette gondolnak május elsejére. — Innen, a dolgozó szegedi nép ünnepi gyűléséről is harcos üdvözletünket és szolidaritásunkat küldjük a szabadságukért küzdő népeknek, a hős vietnami és a görög népnek! Kívánjuk, hogy győzedelmeskedjék az elnyomók ellen folytatott hősies harcuk — mondotta Apró elvtárs a gyűlésen résztvevők nagy tapsa közepette. Beszéde további részében az elmúlt közel nyolc évtized folymán végbement történelmi változásokat elemezte, rámutatva arra is, hogy milyen átalakulások következtek be a nemzetközi erőviszonyokban. Ezek az átalakulások megváltoztatták az egész emberiség életét. Szólt ezután a társadalmi haladás élen járó osztályáról, a munkásosztályról, amely megteremtője, szervezője, legbátrabb harcosa a proletár nemzetköziség gondolatának. Kiemelte: ez az osztály hozta a legtöbb áldozatot a történelem során a szabadságért, a szocializmus eszméjéért és győzelméért. A munkásosztály a társadalom forradalmi átalakulásáért folyó harcban az az erő, amely képes öszszefogni a társadalom valamennyi haladó rétegét a kizsákmányoltak és elnyomottak felszabadításáért. A munkásosztály forradalmi pártja, a kommunista párt az az erő, amely győzelemre tudja vinni a szocializmus ügyét és fel tudja építeni az emberiség vágyát a béke, a jólét, a szocializmus társadalmát — jelentette ki Apró elvtárs. — Május elsejei megemlékezésünk azonban nem lenne teljes — folytatta beszédét a szónok —, ha nem gondolnánk a szocialista hazánk előtt álló feladatok megoldására. A közelmúltban lezajlott választás eredménye meggyőző bizonyítéka a magyar nép erősödő szocialista, nemzeti egységének. Majd rámutatott: a szocializmus építésében eddig követett politikánk nem változik, a jövőben is ugyanazok a célok állnak előttünk, amelyeket pártunk IX. kongresszusa hosszú időre megjelölt, ötéves tervünk (Folytatás a 2. oldalon) A munkásosztály a proletár nemzetköziség legbátrabb harcosa (Liebmann B. felvételei! Képünkön (balról jobbra): Apró Antal, Győri Imre, dr. Biczó György, id. Ko-mócsin Mihály és Tombácz Imre.