Csongrád Megyei Hírlap, 1967. augusztus (12. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-01 / 179. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK: CSONGRÁD MEGYEI * 1967. AUGUSZTUS 1., KEDD Ara: 50 fillér XXIV. ÉVFOLYAM 179. SZÁM BISZKU BÉLA ELVTÁÁRS látogatása szegeden Nagy sikerrel fejezte be szegedi vendégszereplését a Mojszejev-együttes: vasárnap esti búcsúelőadásukon hosszan ünnepelte a nagyszerű táncokat a hétezres nézősereg. A Mojszejev-együttes vasárnap esti előadása alkalmából Szegedre látogatott Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Biszku elvtárs és családja Győri Imrének, a Központi Bizottság tagjának, a megyei pártbizottság első titkárának társaságában érkezett meg a Dóm térre, ahol az előadás kezdete előtt találkozott Igor Mojszejevvel és a Szegedi Szabadtéri Játékok következő bemutatójának, a Cigánybárónak több szereplőjével. Helyet foglalt a nézőtéren Naményi Géza, a Tájékoztatási Hivatal vezetője is, valamint az az öttagú japán szakszervezeti delegáció, amely Kokichi Nozakinak, a japán tejipari dolgozók szakszervezete titkárának vezetésével érkezett Magyarországra. Ugyancsak megtekintette a Mojszejev-együttes előadását Guilermo Cano, Argentína belgrádi nagykövete. Túl a 120 ezren A kettős fesztiválnap hatalmas idegenforgalom mellett zajlott le. A szegedi idegenforgalmi hivataltól nyert értesüléseink szerint eddig már több mint 120 ezer vendége volt a Szegedi Ünnepi Heteknek. Szombaton 5 ezren, vasárnap több mint 2 ezer 500-an kértek szállást. Vasárnap 1 különvonat, 12 belföldi és 4 külföldi különautóbusz hozta a vendégeket. Igen sokan jöttek személygépkocsival is. A Szegedi Ünnepi Hetek rendezvényeinek népszerűségét mutatja, hogy hétfőn is mintegy ezer vendége volt a városnak, annak ellenére, hogy nem tartottak előadást a Dóm téren. 4 belföldi és 1 külföldi különautóbusz érkezését is jelezték. A japán szakszervezeti küldöttség hétfőn Szegeden tartózkodott, a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsának vezetői társaságában különböző élelmiszeripari üzemeket keresett fel. A hétfői nap krónikájához tartozik még, hogy négy kiemelkedő sikerrel megtartott előadás után elutazott Szegedről a Mojszejev-együttes. Igor Mojszejevtől és a társulat tagjaitól a Tisza Szálló halljában vettek búcsút a Szegedi Szabadtéri Játékok igazgatóságának képviselői. A világhírű táncosok ma és holnap Budapesten, a margitszigeti szabadtéri színpadon lépnek fel, majd továbbutaznak Jugoszláviába. Találkozás az előadás előtt. Jobbról balra: Biszku Béla, a tolmács, Igor Mojszejev és dr. Tari János, a szabadtéri játékok igazgatója (Fotó: Enyedi Z.) I. Szegedi Ifjúsági Napok Részt vállalni a legfontosabb feladatok megvalósításából Nagygyűlés Szegeden Szombaton, az ország 19 megyéjéből közel ötezer fiatal érkezett Szegedre, hogy résztvegyenek az I. Szegedi Ifjúsági Napok rendezvényein. A fiatalok szombaton este a Dóm téren megtekintették a szabadtéri játékok Hamle előadásai, vasárnap délelőtt pedig ifjúsági nagygyűlésen hallgatták meg Ribánszki Róbertnek, a KISZ KB titkárának ünnepi beszédét. Az ifjúsági nagygyűlés elnökségében helyet foglal Ágoston József, a megyei párt-végrehajtó bizottság tagja. dr. Koncz János, a Csongrád megyei KISZ-bizottság titkára. Dr. Földi Gábor, a Szeged városi KISZ-bizottság titkárának megnyitó szavai után Ribánszki Róbert a következőket mondotta ünnepi beszédében: „A KISZ VII. kongreszszusa gondosan megvizsgálta, hogy a magyar fiatalokra milyen hatást gyakorolnak avilágban zajló események, és a nemzetközi helyzet változásai. Megállapította, hogy ifjúságunk túlnyomó többsége nagy figyelmet szentel és őszintén örül minden olyan hírnek, amely a szocializmus erőinek növekedéséről, a szocializmus további világméretű térhódításáról, a haladó mozgalmak sikereiről adnak számot, ugyanakkor azonban aggodalommal töltik el az imperializmus erősödő agresszivitásáról szóló tudósítások. Ifjúságunk — vietnami műszakok eredményeként — eddig több mint 28 millió forintot gyűjtött öszsze a vietnami nép segítésére. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség VII. kongresszusa arra hívott fel minden magyar ifjúkommunistát, minden magyar fiatalt, hogy fáradhatatlanul folytassa tovább a magyar ifjúság szenvedélyes szolidaritási mozgalmát. Szólni szeretnék még a VII. kongresszuson megfogalmazott feladatokról néhány szót. Legfontosabb feladatunkat így határozhatnánk meg: vegyünk részt a párt IX. kongresszusa célkitűzéseinek megvalósításában, legyünk ott mindenütt, ahol tenni és cselekedni kell a hazáért. Ismerjük meg és hirdessük a párt eszméit, politikáját!” — mondotta Ribánszki Róbert. A nagygyűlés végén Gábor Miklós színművész Simon István: Nem elég című versét szavalta el nagy sikerrel. Képünkön: A nagygyűlés résztvevőinek egy csoportja. (Fotó: Enyedi Zoltán) Elutazott hazánkból a japán külügyminiszter Miki Takeo japán külügyminiszter vasárnap feleségével és kíséretének tagjaival, Szarka Károly külügyminiszterhelyettes kíséretében rövid városnéző körutat tett Budapesten, majd gépkocsival a Balaton partjára utazott, ahol Tihanyt, Balatonfüredet és Siófokot kereste fel. Este, visszaérkezve a fővárosba sajtóértekezleten találkozott a magyar és a nemzetközi sajtó képviselőivel. Beszámolt a magyar államférfiakkal folytatott megbeszéléseiről, magyarországi tapasztalatairól, majd válaszolt az újságírók kérdéseire. Hétfőn Miki Takeo felkereste Fock Jenőt, a Minisztertanács elnökét. A két államférfi szívélyes légkörben megbeszélést folytatott a nemzetközi helyzetről, a két ország közötti kapcsolatokról, e kapcsolatok továbbfejlesztésének lehetőségeiről. Miki Takeo meglátogatta hivatalában dr. Bíró József külkereskedelmi minisztert s tanácskoztak a két ország kereskedelmi kapcsolatainak fejlesztéséről. Ezt követően Miki Takeo búcsúlátogatást tett Péter János külügyminiszternél, majd a koradélutáni órákban feleségével és kíséretével elutazott Budapestről. A kiadott közös közlemény egyebek között rámutat arra: Péter János és Miki Takeo megbeszéléseik során megegyeztek abban, hogy Magyarországnak és Japánnak nemzetközi tevékenységükben továbbra is a béke ügyét kell szolgálniuk. A magyar külügyminiszter megelégedéssel állapította meg, hogy Miki Takeo látogatása, amely az első japán külügyminiszteri látogatás volt, jelentősen hozzájárult a Magyarország és Japán közötti baráti kapcsolatok és megértés további előmozdításához. A japán külügyminiszter őszinte háláját fejezte ki azért a meleg fogadtatásért és vendégszeretetért, amelyben magyarországi látogatása során részesült. Miki Takeo japán külügyminiszter hivatalos látogatásra hívta meg Péter János magyar külügyminisztert Japánba. A magyar külügyminiszter örömmel elfogadta a meghívást. A látogatás időpontját később, diplomáciai úton fogják megállapítani. (Wormser Antal felvétele) Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke Péter János társaságában fogadta Miki Takeót, Japán hazánkban tartózkodó külügyminiszterét Belga államférfiak Budapesten Kállai Gyulának, az oj- képviselőház elnöke és Országgyűlés elnökének meglesége hívására hétfőn délután A vendégeket a Ferihegyi Budapestre érkezett Paul repülőtéren Kállai Gyula, Struge, a belga szenátus és az országgyűlés elnöke és nöke és felesége, továbbá felesége fogadta. Adcille van Acker, a belga Húsz éve indult az első hároméves terv A szocializmust építő ország históriájában jelentős dátum a felszabadulást követő második esztendő, 1947, mert húsz évvel ezelőtt ekkor indult a hároméves népgazdasági terv; az országépítő munka első, a lehetőségekre és szükségletekre alapozott, tudományosan kidolgozott programja. Mit adott Magyarországnak, minden magyar állampolgárnak a hároméves terv? A gyáripar termelése 1949-ben már 53,4 százalékkal volt magasabb, mint 1938-ban. A gépgyártás pedig kétszer annyi teherautót, háromszor annyi kerékpárt, vagont, hajót, ötször annyi traktort, hétszer annyi motorkerékpárt, nyolcszor annyi mozdonyt és több mint harmincszor annyi szerszámgépet állított elő, mint harmincnyolcban, az utolsó „békeévben”. Az eredetileg három évre előirányzott beruházási tervet két év és öt hónap alatt, nemcsak megvalósították, hanem 25,3 százalékkal túl is teljesítették. Közben a falvakban is 120 ezernél több új lakóház épült, 16 új növénynemesítő telep létesült. Az iparban, a mezőgazdaságban, a közlekedésben és a kereskedelemben a szocialista szektor részesedése elérte a 66 százalékot. A kommunisták által kezdeményezett terv tehát előkészítette az ország szocialista átalakulását, így a Magyarország történelmében először megvalósított tervszerű gazdálkodás a leghaladóbb társadalmi, gazdasági és politikai célkitűzések irányába lendítette a fejlődést. A hároméves terv izzó történelmi levegőjében nemcsak az ország épült újjá, megtörtént egy másik újjáépítés is: a háborúban tönkrement, népességében megritkult ország visszanyerte hitét, önbizalmát, lendületét. A kommunisták vezetésével magabiztosan átlépett a további fejlődés útjára, szóval, tettel, munkával és a szocializmus teljes felépítése mellett döntött. L. M. |