Csongrád Megyei Hírlap, 1967. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-13 / 216. szám

CSOHGREM MEGYEI * A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 1967. SZEPTEMBER 13., SZERDA AIa: 50 fillér XXIV. ÉVFOLYAM 216. SZÁM VTLÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK? Előrejelzés a munkaerőhelyzet alakulásáról Jön a demográfiai hullám • A gazdaságirányítás új rendszerének várható kihatásai ■ Gondok a szakképzetlen munkaerőt különösen a fiatal lányok foglalkoz­ta­tottság­ában ■ Létszámcsökkentés — létszámnövelés ■ A problémák ellenére is egyensúlyi hatozsít várható A Munkaügyi Minisztéri­umban az új gazdasági me­chanizmus előkészítéseként tanulmányozták, hogy az új intézkedések milyen módon hatnak majd a munkaerő­­helyzet alakulására, a vár­ható munkaerő-igényeket, a tervezett változásokat, mint­egy 50 vállalatnál a helyszí­nen is megvizsgálták és en­nek tapasztalatairól a mun­kaerőhelyzet várható alaku­lásáról tájékoztatták a sajtó munkatársait A közeljövőben kezdenek munkába lépni a legnépe­sebb korosztályok. A követ­kező 4—6 évben évente 20 000—40 000-rel nagyobb lesz az iskolát befejező és munkába álló fiatalok szá­ma, mint az előző eszten­dőkben. Ugyanakkor a gazdaság­irányítás új módszereinek hatásaival is számolnunk kell. A gazdasági érdekelt­ség előtérbe helyezésével módosul a termelési struk­túra. Ez az egyik vállalatnál mun­kaerő-felesleget, a másiknál munkaerőhiányt idéz elő.­­Sok helyütt bevezetik majd a bedolgozói rendszert, a négyórás részmunkaidőt, mindez átszervezéssel jár­hat. ) A harmadik ötéves terv már szükségszerűen figye­lembe vette mind a demog­ráfiai hullám, mind a racio­nális létszámgazdálkodás ha­tásait A terv célul tűzte ki a me­zőgazdasági dolgozók el­­á­ramlásának csökkentését, a kiképzési struktúra és a munkaerő-szükséglet jobb összehangolását Az ifjúsági munkaerőforrás gyors bővülése miatt az ed­diginél kisebbre tervezték a háztartásbeli nők munkába vonását Ezek alapján vi­szonylagos egyensúlyi hely­­.■­t alakult ki, de emellett is a szakképzetlen munka­erő, s ezen belül különösen a 14—16 éves lányok foglal­koztatásánál nehézségekre kell számítanunk. A demog­ráfiai hullám okozta foglal­koztatási nehézségek tehát gyakorlatilag a szakképzet­­len fiatal lányok elhelyez­kedési problémáira szűkül­nek le. Az 1966—70-es idő­szakiján a nem mezőgazda­­sági ágakban 260 000-rel nö­vekszik a foglalkoztatottak száma, mivel azonban a me­zőgazdaságban a létszám csökken, a népgazdaságban a dolgozók száma az ötéves tervidőszakban 180 000-rel gyarapszik, minthogy idő­közben sokan nyugdíjba mennek és egyéb ok miatt kiesnek a munkából, őket is pótolni kell, tehát ténylegesen öt év alatt 840 000—860 000-en jutnak álláshoz.­­A helyzet természetesen az említettek ellenére sem prob­­lémátlan. Az új gazdasági mechanizmussal együtt jár majd, hogy a vállalatok a munkaerővel is takarékos­­kodnak. Egyes vállalatoknál nagyobb mértékű munkaerő­csökkentésre is szükség le­het. Ez esetben a problémák egy részének megoldása ha­sonló lesz a bányászatéhoz ahol közismerten új terüle­tekre irányítják a felszaba­duló dolgozókat. A vállala­tok a jövőben nem kapnak semmiféle létszám-előirány­zatot, tehát olyat sem, amely egyoldalú létszám-takarékos­­ságra ösztönözné őket. Ezen­kívül a foglalkoztatásra köz­vetett és közvetlen módon serkentik is a vállalatokat a különböző gazdasági intéz­kedések. Ilyen közvetett módszer például az eszköz­lekötési járulék, amely ér­dekeltté teszi a vállalatokat abba, hogy valamennyi gé­püket üzemeltessék. Bizonyos munkakörökben éppen létszám­növekedés­sel kell számolni. A foglalkoztatási problémák megoldását közvetlenül szol­gálja például a gyermekgon­dozási segély, amely nem­csak­ az otthon maradó anyáknak segítség, hanem azt is lehetővé teszi, hogy távollétükben több tízezer szakképzetlen lány jusson munkához. Társadalmi érdek, hogy a csökkent munkaképességűek is hasznos munkát végezze­nek, mégpedig tényleges ké­pességüknek megfelelően és nem „kreált” beosztásban. Helyes, ha a vállalatok kü­lön műhelyek létesítésével, a bedolgozási formák beveze­tésével nyújtanak lehetősé­get a csökkent munkaképes­ségűeknek. A szakmai reha­bilitáció másik módja a szo­ciális foglalkoztatók létesí­tése. A csökkent képességű dol­gozóknál tehát nem az el­bocsátás, hanem a legcél­szerűbb foglalkoztatás a megoldás. Persze vannak olyanok is, ahol már nincs lehetőség szakmai rehabilitációra. Ha ezek az emberek elérték a nyugdíjkorhatárt, nyugdíjaz­ni kell őket, ha megvan ugyan már a kellő szolgá­lati idejük, de a nyugdíjkor­határt még nem érték el, úgy a korhatár eléréséig vár­ható nyugdíjuk 75 százalékát — legalább azonban 500 fo­rintot kapják, mint átme­neti segélyt, ha erre a ked­vezményre sem jogosultak, akkor szociális járadékot kapnak a szakmai rehabili­tációra alkalmatlan emberek. Mindent egybevetve, a munkaerő-gazdálkodásban a következő évekre a prob­lémák ellenére is egyensú­lyi helyzet várható. Lényegesen megnövekszik a tanácsok munkaerő-gazdál­­­kodási részlegeinek feladata, nagyobb lesz a felelősségük. Más állami szervek szüksé­ges esetekben beruházási, nyugdíjpolitikai intézkedé­sekkel, esetleg közvetlen uta­sításokkal is közbeavatkoz­hatnak, ha a munkaerőmér­­legben jelentősebb eltolódá­sokat tapasztalnak. (MTI) A megfelelő összehangolás érdekében vitatta meg az iparpolitikai tevékenység eredményeit és hiányait a szegedi m. j. városi tanács végrehajtó bizottsága tegna­pi ülésén. A minisztériumi fennha­tóság alá tartozó vállalatok elsősorban gépkocsikat, va­lamint rádiókat, televízió­kat, elektroakusztikai beren­dezéseket, háztartási gépeket javítanak. A gépkocsijaví­tás teljesítménye az elmúlt évben 109,6 százalék volt, az előző évi eredményhez viszonyítva. A GELKA szol­gáltatói teljesítményét a harmadik ötéves terv végé­re több mint kétszeresére emeli. A tanács felügyelete alatt négy vállalat foglalkozik szolgáltatással, javítással. A Bővül az ipar­i­javító-szolgáltató­k hálózata Szegeden AZ IPARPOLITIKAI­­ TEVÉKENYSÉGRŐL TÁRGYALT A VÁROSI TANÁCS végrehajtó bizottsága Szegedi Férfi és Női Divat­szabó Vállalat felsőruhákat készít. Ez a tevékenység to­vábbi fejlesztést nem igé­nyel. A fémfeldolgozó és­­ finommechanikai vállalat háztartási gépeket javít és egyéb vasipari munkákat vállal. A hűtőgép-javítási idő rövidítése érdekében aggregát-töltőállomást he­lyeztek üzembe, más rész­legeket új gépekkel, műsze­rekkel szereltek fel. A Pa­tyolat Vállalat műszaki adottságai az elmúlt évben nem javultak, nagyobb vál­tozást csak az új üzemház megépítése hozhat. Kilenc százalékkal növekedett a fodrász vállalat teljesítmé­nye. A lakosság ez irányú igé­nyeinek kielégítésében nagy segítséget nyújt a szövetke­zeti ipar. A javító tevé­kenység — a bérruházat ki­vételével — valamennyi szö­vetkezetnél bővült. Különö­sen figyelemre méltó a fej­lődés a gépkocsi, a háztar­tási gép, a vasipari és fa­ipari javítások terén. A kisiparosoknak elsősor­ban a külső, kevésbé ellá­tott körzetekben kellene te­­vékenykedniök. Ezt a törek­vést példázza, hogy míg az I. kerületben a kisiparosok létszáma 1965 óta kettővel, a II. kerületben ugyanakkor 17-tel, a harmadikban 7-tel gyarapodott. Az év végére várhatóan a minisztériumi ipar 3, a ta­nácsi ipar 29, a szövetkezeti ipar 179 fiókkal vállal szol­gáltató tevékenységet. Háló­zatfejlesztésre 1966/67-ben a tanácsi ipar 11 millió 498 ezer forintot, a szövetkezeti ipar a meglevő fiókok kor­szerűsítésére és új üzletek nyitására 1 millió 838 ezer forintot fordított. A harma­dik ötéves terv végére a GELKA új háztartási gép javítóműhely nyitását terve­zi a régi László-bazár he­lyén. A végrehajtó bizottság megállapította, hogy az ipar­­politikai tevékenység fejlő­dik a városban, ugyanakkor megvitatta azokat a nehéz­ségeket, amelyek a további fejlődést még akadályoz­zák. A megyei tanács végrehaj­tó bizottsága kedden ülést tartott. Ez alkalommal a megye növényegészségügyi helyzetéről szóló beszámoló is megvitatásra került. Előrehaladás történt a nö­vényvédelmi munkában — állapította meg a vb, ugyan­is a jelentés adatai erre utaltak. Az utóbbi években megyénk területén 250—300 ezer holdon történik kémiai védekezés és a termelő üze­mek évente körülbelül 16— 20 millió forintot fordítanak növényvédelemre. Csakhogy mindezzel szem­ben a kártevők és károkozók által okozott kár meghalad­ja — évente — a 200 millió forintot! S ebbből azt a kö­vetkeztetést vonta le a vég­rehajtó bizottság, hogy még mindig nem eléggé hatékony a védekezés a növényi kár­tevők ellen. A házikertek, a szórványgyümölcsösök jelen­tik a kártevők gócait, veszé­lyeztetik a nagyüzemeket is. Az ideális megoldás az len­ne, ha a házikertek és szór­ványgyümölcsösök tulajdo­nosai megrendelhetnék a permetezést — azután nem lenne rá gondjuk. Csakhogy a megye összes gyümölcsfa állománya meghaladja az 5 milliót, s ennek 75 száza­léka szétszórt területeken van. Megközelítően 30 ezer­re becsülik a házikertek szá­mát Ilyen szétaprózottság következtében az egyénekre hárul a növényvédelem meg­oldása ! Mégis a vb — egyet­értve az áb javaslatával — amellett foglalt állást, hogy a megyei mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály a ME­­SZÖV-vel együtt — erre a vb a MESZÖV-öt felkérte — dolgozzon ki javaslatot arra, hogyan lehetne szervezetten megoldani a házikertekben, háztáji területeken a kárte­vők elleni védekezést. Eh­hez javaslatok: minden vá­rosban és községben legyen szakember által irányított növényvédelmi brigád, spe­ciális üzleteket létesítsenek stb. Készül a növényvédelmi kódex, s a vb egyetértett az­zal az áb-javaslattal, hogy ebbe foglalják bele a helyszí­ni bírságolást is, mivel a szabálysértési bírság — az eljárás elhúzódása miatt — alig-alig készteti — akár a termelőket, akár az üzemek vezetőit — az időbeni véde­kezésre. A vb — a nagyüzemeket tekintve — megfelelő hatá­rozatot hozott a növényvé­delmi munka hatékonyságá­nak növelése érdekében.­­ Hatékonyabb védekezést a növényi kártevők ellen! A növényegészségügyi helyzetről tárgyalt a megyei tanács vb Őszi szántás A Hódmezővásárhelyi Állami Gazdaságban nyújtott műszakban szántanak a lánctalpas traktorok. Apró Mihály és Musza László fiatal traktorosok Sz—100-as erőgépeikkel napi átlagban tíz-tizen­­két holdon forgatják meg a talajt, készítenek jó minőségű vető­ágyat. (Fotó: Tóth Béla) új termékek, új piacok — Javítani kell a szentest gyáregység szervező munkáját 8300 vagon baromfit és 900 millió darab tojást dolgoz fel idén a BOY Láng György vezérigazgató sajtótájékoztatója (Munkatársunk telexjelentése) Tegnap délelőtt Budapesten, a 66. Or­szágos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár fogadótermében sajtótájékoztató kereté­ben ismertette Láng György vezérigaz­gató a Baromfiipari Országos Vállalat eddigi munkáját és további feladatait. El­mondotta, hogy a baromfifeldolgozó ipar az elmúlt néhány év alatt rendkívül gyorsan fejlődött. Ma már kilépett abból az állapotból, melyet a régi fogalmak szerint a csirkegyár jelent. A baromfi­feldolgozó ipar egész évben folyamatosan termelő ágazattá fejlődött. Termelőtevé­kenysége kiterjed az összes baromfifé­leségek és melléktermékeik feldolgozásá­ra. Ezen kívül az ipar nagymennyiségű tojást is feldolgoz. Új termék és kiváló exportcikk a házinyúl és a galamb. A fő termékek feldolgozása során­­ keletkező hasznos melléktermékek ipari feldolgoz­­ása is széles körű. Az idén kezdtek hoz­zá a baromfikonzerv-készítmények üzem­szerű gyártásához, melyeknek közked­veltsége gyors ütemben nő. A baromfifeldolgozó ipar az ország különböző területein 11 gyáregységgel rendelkezik. E gyáregységek mindegyike fel van szerelve nagyteljesítményű auto­mata és félautomata gépekkel és feldol­gozó gépsorokkal Ezek a nagyteljesítmé­nyű feldolgozó berendezések biztosítják, hogy a mezőgazdaság által mind nagyobb volumenben termelt vágóbaromfit és to­jást az ipar folyamatosan és zökkenő­­mentesen fel tudta és fel tudja dolgozni. Az idén mintegy 8300 vagon baromfit és 900 millió darab tojást dolgoz fel a Ba­­romfiipari Országos Vállalat. A tojás minőségével kapcsolatban sok jogos pa­nasz merült fel. Ennek megelőzése érde­kében már eddig is több intézkedést tet­tek, megszigorítják az átvételt, meggyor­sítják a szállítás munkáját és arra kérik a­ kereskedelmet, hogy egyszerre ne ren­deljen nagyobb mennyiséget Egyébként 1968. január 1-től hazánkban is súlyra veszik át a tojást. Várható, hogy az in­tézkedések kapcsán olcsóbb, jó minő­ségű tojáshoz jutnak a fogyasztók. A szentesi gyáregység munkájával kap­csolatban munkatársunk kérdésére a ve­­zérigazgató elmondotta, hogy a nem­rá­gon befejeződött rekonstrukció kapcsán nagymértékben növekedett a gyáregység kapacitása. Jelenleg napi 6—8 vagon élő­­baromfi feldolgozására képes. Sajnos a szentesi gyáregység kapacitása nincs megfelelő mértékben kihasználva, mivel Csongrád megyében a baromfihús ter­melése nem emelkedett olyan mértékben, mint más területeken. Ezért a szentesi gyáregység kapacitását csak úgy lehet kihasználni, hogy más gyáregységek te­rületéről szállítanak feldolgozásra barom­fit Ezért a szentesi gyáregység termel­­tetési-szervezési munkáját kell nagy­mértékben javítani ahhoz, hogy a re­konstrukció minél hamarabb megtérül­jön. Egyébként a jövő évtől kezdve meg­kezdődik a házinyúl feldolgozása is a szentesi gyáregységnél. • A belföldi fogyasztóközönség igényei­nek magasabb szintű és folyamatos ki­elégítése érdekében a vállalat arra törek­szik, hogy vágott baromfiból ne csak idényszerű, hanem egész évben folyama­tos ellátást biztosítson. A csirke mellett igyekeznek megismertetni a hazai fo­gyasztóközönséggel a pecsenyekacsa, pe­csenyepulyka és liba termékeiket is. A jö­vőben nagyobb mennyiségű darabolt és csomagolt pulyka- és liba termékeket kí­vánnak forgalomba hozni. Nagyobb mér­tékben kívánják szélesíteni a konyhakész és félkész gyártmányaik körét is. E törekvések mellett a BOV a mező­­gazdasági nagyüzemekkel együtt a ter­melés költségeinek csökkentését is célul tűzi ki annak érdekében, hogy a fo­gyasztóközönséget ne csak megfelelő mennyiségben és minőségben, hanem a fogyasztás szempontjából kedvezőbb ára­kon tudják kielégíteni. Nagy figyelmet fordítanak az export lehetőségek kihasz­nálására is. A hagyományos piacok meg­tartása mellett új országok fogyasztókö­zönségével ismertetik meg a magyar ba­romfiipar termékeit. Görögországon kí­vül például nagymennyiségű csirkét szál­lítanak elsősorban a közel-keleti orszá­gokba Nagy megrendelője a hazai ba­romfi­iparnak a baráti országok közül a Szovjetunió, Csehszlovákia és az NDK is. • Végezetül a mezőgazdaság és a barom­­fiipar kapcsolatával foglalkozott a vezér­­igazgató. Elmondotta, hogy együttműkö­désüket a szocialista nagyüzemekkel az eddigi tapasztalatok felhasználása mel­lett új elemekkel bővítve kívánják fej­leszteni, a hazai és külföldi fogyasztói igények jobb kielégítése céljából a ba­romfiipar továbbra is igényt tart az egyéni és háztáji termelők árubaromfi és tojástermelésére. — Igyekszünk olyan felvásárlási árpolitikát kialakítani mondotta befejezésül Láng György —, hogy a háztáji és egyéni termelők is megtalálják számításukat, biztos , part­nereivé váljanak a feldolgozó iparnak. ORAVEC JÁNOS

Next