Csongrád Megyei Hírlap, 1967. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-13 / 216. szám
CSOHGREM MEGYEI * A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 1967. SZEPTEMBER 13., SZERDA AIa: 50 fillér XXIV. ÉVFOLYAM 216. SZÁM VTLÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK? Előrejelzés a munkaerőhelyzet alakulásáról Jön a demográfiai hullám • A gazdaságirányítás új rendszerének várható kihatásai ■ Gondok a szakképzetlen munkaerőt különösen a fiatal lányok foglalkoztatottságában ■ Létszámcsökkentés — létszámnövelés ■ A problémák ellenére is egyensúlyi hatozsít várható A Munkaügyi Minisztériumban az új gazdasági mechanizmus előkészítéseként tanulmányozták, hogy az új intézkedések milyen módon hatnak majd a munkaerőhelyzet alakulására, a várható munkaerő-igényeket, a tervezett változásokat, mintegy 50 vállalatnál a helyszínen is megvizsgálták és ennek tapasztalatairól a munkaerőhelyzet várható alakulásáról tájékoztatták a sajtó munkatársait A közeljövőben kezdenek munkába lépni a legnépesebb korosztályok. A következő 4—6 évben évente 20 000—40 000-rel nagyobb lesz az iskolát befejező és munkába álló fiatalok száma, mint az előző esztendőkben. Ugyanakkor a gazdaságirányítás új módszereinek hatásaival is számolnunk kell. A gazdasági érdekeltség előtérbe helyezésével módosul a termelési struktúra. Ez az egyik vállalatnál munkaerő-felesleget, a másiknál munkaerőhiányt idéz elő.Sok helyütt bevezetik majd a bedolgozói rendszert, a négyórás részmunkaidőt, mindez átszervezéssel járhat. ) A harmadik ötéves terv már szükségszerűen figyelembe vette mind a demográfiai hullám, mind a racionális létszámgazdálkodás hatásait A terv célul tűzte ki a mezőgazdasági dolgozók eláramlásának csökkentését, a kiképzési struktúra és a munkaerő-szükséglet jobb összehangolását Az ifjúsági munkaerőforrás gyors bővülése miatt az eddiginél kisebbre tervezték a háztartásbeli nők munkába vonását Ezek alapján viszonylagos egyensúlyi hely.■t alakult ki, de emellett is a szakképzetlen munkaerő, s ezen belül különösen a 14—16 éves lányok foglalkoztatásánál nehézségekre kell számítanunk. A demográfiai hullám okozta foglalkoztatási nehézségek tehát gyakorlatilag a szakképzetlen fiatal lányok elhelyezkedési problémáira szűkülnek le. Az 1966—70-es időszakiján a nem mezőgazdasági ágakban 260 000-rel növekszik a foglalkoztatottak száma, mivel azonban a mezőgazdaságban a létszám csökken, a népgazdaságban a dolgozók száma az ötéves tervidőszakban 180 000-rel gyarapszik, minthogy időközben sokan nyugdíjba mennek és egyéb ok miatt kiesnek a munkából, őket is pótolni kell, tehát ténylegesen öt év alatt 840 000—860 000-en jutnak álláshoz.A helyzet természetesen az említettek ellenére sem problémátlan. Az új gazdasági mechanizmussal együtt jár majd, hogy a vállalatok a munkaerővel is takarékoskodnak. Egyes vállalatoknál nagyobb mértékű munkaerőcsökkentésre is szükség lehet. Ez esetben a problémák egy részének megoldása hasonló lesz a bányászatéhoz ahol közismerten új területekre irányítják a felszabaduló dolgozókat. A vállalatok a jövőben nem kapnak semmiféle létszám-előirányzatot, tehát olyat sem, amely egyoldalú létszám-takarékosságra ösztönözné őket. Ezenkívül a foglalkoztatásra közvetett és közvetlen módon serkentik is a vállalatokat a különböző gazdasági intézkedések. Ilyen közvetett módszer például az eszközlekötési járulék, amely érdekeltté teszi a vállalatokat abba, hogy valamennyi gépüket üzemeltessék. Bizonyos munkakörökben éppen létszámnövekedéssel kell számolni. A foglalkoztatási problémák megoldását közvetlenül szolgálja például a gyermekgondozási segély, amely nemcsak az otthon maradó anyáknak segítség, hanem azt is lehetővé teszi, hogy távollétükben több tízezer szakképzetlen lány jusson munkához. Társadalmi érdek, hogy a csökkent munkaképességűek is hasznos munkát végezzenek, mégpedig tényleges képességüknek megfelelően és nem „kreált” beosztásban. Helyes, ha a vállalatok külön műhelyek létesítésével, a bedolgozási formák bevezetésével nyújtanak lehetőséget a csökkent munkaképességűeknek. A szakmai rehabilitáció másik módja a szociális foglalkoztatók létesítése. A csökkent képességű dolgozóknál tehát nem az elbocsátás, hanem a legcélszerűbb foglalkoztatás a megoldás. Persze vannak olyanok is, ahol már nincs lehetőség szakmai rehabilitációra. Ha ezek az emberek elérték a nyugdíjkorhatárt, nyugdíjazni kell őket, ha megvan ugyan már a kellő szolgálati idejük, de a nyugdíjkorhatárt még nem érték el, úgy a korhatár eléréséig várható nyugdíjuk 75 százalékát — legalább azonban 500 forintot kapják, mint átmeneti segélyt, ha erre a kedvezményre sem jogosultak, akkor szociális járadékot kapnak a szakmai rehabilitációra alkalmatlan emberek. Mindent egybevetve, a munkaerő-gazdálkodásban a következő évekre a problémák ellenére is egyensúlyi helyzet várható. Lényegesen megnövekszik a tanácsok munkaerő-gazdálkodási részlegeinek feladata, nagyobb lesz a felelősségük. Más állami szervek szükséges esetekben beruházási, nyugdíjpolitikai intézkedésekkel, esetleg közvetlen utasításokkal is közbeavatkozhatnak, ha a munkaerőmérlegben jelentősebb eltolódásokat tapasztalnak. (MTI) A megfelelő összehangolás érdekében vitatta meg az iparpolitikai tevékenység eredményeit és hiányait a szegedi m. j. városi tanács végrehajtó bizottsága tegnapi ülésén. A minisztériumi fennhatóság alá tartozó vállalatok elsősorban gépkocsikat, valamint rádiókat, televíziókat, elektroakusztikai berendezéseket, háztartási gépeket javítanak. A gépkocsijavítás teljesítménye az elmúlt évben 109,6 százalék volt, az előző évi eredményhez viszonyítva. A GELKA szolgáltatói teljesítményét a harmadik ötéves terv végére több mint kétszeresére emeli. A tanács felügyelete alatt négy vállalat foglalkozik szolgáltatással, javítással. A Bővül az iparijavító-szolgáltatók hálózata Szegeden AZ IPARPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGRŐL TÁRGYALT A VÁROSI TANÁCS végrehajtó bizottsága Szegedi Férfi és Női Divatszabó Vállalat felsőruhákat készít. Ez a tevékenység további fejlesztést nem igényel. A fémfeldolgozó és finommechanikai vállalat háztartási gépeket javít és egyéb vasipari munkákat vállal. A hűtőgép-javítási idő rövidítése érdekében aggregát-töltőállomást helyeztek üzembe, más részlegeket új gépekkel, műszerekkel szereltek fel. A Patyolat Vállalat műszaki adottságai az elmúlt évben nem javultak, nagyobb változást csak az új üzemház megépítése hozhat. Kilenc százalékkal növekedett a fodrász vállalat teljesítménye. A lakosság ez irányú igényeinek kielégítésében nagy segítséget nyújt a szövetkezeti ipar. A javító tevékenység — a bérruházat kivételével — valamennyi szövetkezetnél bővült. Különösen figyelemre méltó a fejlődés a gépkocsi, a háztartási gép, a vasipari és faipari javítások terén. A kisiparosoknak elsősorban a külső, kevésbé ellátott körzetekben kellene tevékenykedniök. Ezt a törekvést példázza, hogy míg az I. kerületben a kisiparosok létszáma 1965 óta kettővel, a II. kerületben ugyanakkor 17-tel, a harmadikban 7-tel gyarapodott. Az év végére várhatóan a minisztériumi ipar 3, a tanácsi ipar 29, a szövetkezeti ipar 179 fiókkal vállal szolgáltató tevékenységet. Hálózatfejlesztésre 1966/67-ben a tanácsi ipar 11 millió 498 ezer forintot, a szövetkezeti ipar a meglevő fiókok korszerűsítésére és új üzletek nyitására 1 millió 838 ezer forintot fordított. A harmadik ötéves terv végére a GELKA új háztartási gép javítóműhely nyitását tervezi a régi László-bazár helyén. A végrehajtó bizottság megállapította, hogy az iparpolitikai tevékenység fejlődik a városban, ugyanakkor megvitatta azokat a nehézségeket, amelyek a további fejlődést még akadályozzák. A megyei tanács végrehajtó bizottsága kedden ülést tartott. Ez alkalommal a megye növényegészségügyi helyzetéről szóló beszámoló is megvitatásra került. Előrehaladás történt a növényvédelmi munkában — állapította meg a vb, ugyanis a jelentés adatai erre utaltak. Az utóbbi években megyénk területén 250—300 ezer holdon történik kémiai védekezés és a termelő üzemek évente körülbelül 16— 20 millió forintot fordítanak növényvédelemre. Csakhogy mindezzel szemben a kártevők és károkozók által okozott kár meghaladja — évente — a 200 millió forintot! S ebbből azt a következtetést vonta le a végrehajtó bizottság, hogy még mindig nem eléggé hatékony a védekezés a növényi kártevők ellen. A házikertek, a szórványgyümölcsösök jelentik a kártevők gócait, veszélyeztetik a nagyüzemeket is. Az ideális megoldás az lenne, ha a házikertek és szórványgyümölcsösök tulajdonosai megrendelhetnék a permetezést — azután nem lenne rá gondjuk. Csakhogy a megye összes gyümölcsfa állománya meghaladja az 5 milliót, s ennek 75 százaléka szétszórt területeken van. Megközelítően 30 ezerre becsülik a házikertek számát Ilyen szétaprózottság következtében az egyénekre hárul a növényvédelem megoldása ! Mégis a vb — egyetértve az áb javaslatával — amellett foglalt állást, hogy a megyei mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály a MESZÖV-vel együtt — erre a vb a MESZÖV-öt felkérte — dolgozzon ki javaslatot arra, hogyan lehetne szervezetten megoldani a házikertekben, háztáji területeken a kártevők elleni védekezést. Ehhez javaslatok: minden városban és községben legyen szakember által irányított növényvédelmi brigád, speciális üzleteket létesítsenek stb. Készül a növényvédelmi kódex, s a vb egyetértett azzal az áb-javaslattal, hogy ebbe foglalják bele a helyszíni bírságolást is, mivel a szabálysértési bírság — az eljárás elhúzódása miatt — alig-alig készteti — akár a termelőket, akár az üzemek vezetőit — az időbeni védekezésre. A vb — a nagyüzemeket tekintve — megfelelő határozatot hozott a növényvédelmi munka hatékonyságának növelése érdekében. Hatékonyabb védekezést a növényi kártevők ellen! A növényegészségügyi helyzetről tárgyalt a megyei tanács vb Őszi szántás A Hódmezővásárhelyi Állami Gazdaságban nyújtott műszakban szántanak a lánctalpas traktorok. Apró Mihály és Musza László fiatal traktorosok Sz—100-as erőgépeikkel napi átlagban tíz-tizenkét holdon forgatják meg a talajt, készítenek jó minőségű vetőágyat. (Fotó: Tóth Béla) új termékek, új piacok — Javítani kell a szentest gyáregység szervező munkáját 8300 vagon baromfit és 900 millió darab tojást dolgoz fel idén a BOY Láng György vezérigazgató sajtótájékoztatója (Munkatársunk telexjelentése) Tegnap délelőtt Budapesten, a 66. Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár fogadótermében sajtótájékoztató keretében ismertette Láng György vezérigazgató a Baromfiipari Országos Vállalat eddigi munkáját és további feladatait. Elmondotta, hogy a baromfifeldolgozó ipar az elmúlt néhány év alatt rendkívül gyorsan fejlődött. Ma már kilépett abból az állapotból, melyet a régi fogalmak szerint a csirkegyár jelent. A baromfifeldolgozó ipar egész évben folyamatosan termelő ágazattá fejlődött. Termelőtevékenysége kiterjed az összes baromfiféleségek és melléktermékeik feldolgozására. Ezen kívül az ipar nagymennyiségű tojást is feldolgoz. Új termék és kiváló exportcikk a házinyúl és a galamb. A fő termékek feldolgozása során keletkező hasznos melléktermékek ipari feldolgozása is széles körű. Az idén kezdtek hozzá a baromfikonzerv-készítmények üzemszerű gyártásához, melyeknek közkedveltsége gyors ütemben nő. A baromfifeldolgozó ipar az ország különböző területein 11 gyáregységgel rendelkezik. E gyáregységek mindegyike fel van szerelve nagyteljesítményű automata és félautomata gépekkel és feldolgozó gépsorokkal Ezek a nagyteljesítményű feldolgozó berendezések biztosítják, hogy a mezőgazdaság által mind nagyobb volumenben termelt vágóbaromfit és tojást az ipar folyamatosan és zökkenőmentesen fel tudta és fel tudja dolgozni. Az idén mintegy 8300 vagon baromfit és 900 millió darab tojást dolgoz fel a Baromfiipari Országos Vállalat. A tojás minőségével kapcsolatban sok jogos panasz merült fel. Ennek megelőzése érdekében már eddig is több intézkedést tettek, megszigorítják az átvételt, meggyorsítják a szállítás munkáját és arra kérik a kereskedelmet, hogy egyszerre ne rendeljen nagyobb mennyiséget Egyébként 1968. január 1-től hazánkban is súlyra veszik át a tojást. Várható, hogy az intézkedések kapcsán olcsóbb, jó minőségű tojáshoz jutnak a fogyasztók. A szentesi gyáregység munkájával kapcsolatban munkatársunk kérdésére a vezérigazgató elmondotta, hogy a nemrágon befejeződött rekonstrukció kapcsán nagymértékben növekedett a gyáregység kapacitása. Jelenleg napi 6—8 vagon élőbaromfi feldolgozására képes. Sajnos a szentesi gyáregység kapacitása nincs megfelelő mértékben kihasználva, mivel Csongrád megyében a baromfihús termelése nem emelkedett olyan mértékben, mint más területeken. Ezért a szentesi gyáregység kapacitását csak úgy lehet kihasználni, hogy más gyáregységek területéről szállítanak feldolgozásra baromfit Ezért a szentesi gyáregység termeltetési-szervezési munkáját kell nagymértékben javítani ahhoz, hogy a rekonstrukció minél hamarabb megtérüljön. Egyébként a jövő évtől kezdve megkezdődik a házinyúl feldolgozása is a szentesi gyáregységnél. • A belföldi fogyasztóközönség igényeinek magasabb szintű és folyamatos kielégítése érdekében a vállalat arra törekszik, hogy vágott baromfiból ne csak idényszerű, hanem egész évben folyamatos ellátást biztosítson. A csirke mellett igyekeznek megismertetni a hazai fogyasztóközönséggel a pecsenyekacsa, pecsenyepulyka és liba termékeiket is. A jövőben nagyobb mennyiségű darabolt és csomagolt pulyka- és liba termékeket kívánnak forgalomba hozni. Nagyobb mértékben kívánják szélesíteni a konyhakész és félkész gyártmányaik körét is. E törekvések mellett a BOV a mezőgazdasági nagyüzemekkel együtt a termelés költségeinek csökkentését is célul tűzi ki annak érdekében, hogy a fogyasztóközönséget ne csak megfelelő mennyiségben és minőségben, hanem a fogyasztás szempontjából kedvezőbb árakon tudják kielégíteni. Nagy figyelmet fordítanak az export lehetőségek kihasználására is. A hagyományos piacok megtartása mellett új országok fogyasztóközönségével ismertetik meg a magyar baromfiipar termékeit. Görögországon kívül például nagymennyiségű csirkét szállítanak elsősorban a közel-keleti országokba Nagy megrendelője a hazai baromfiiparnak a baráti országok közül a Szovjetunió, Csehszlovákia és az NDK is. • Végezetül a mezőgazdaság és a baromfiipar kapcsolatával foglalkozott a vezérigazgató. Elmondotta, hogy együttműködésüket a szocialista nagyüzemekkel az eddigi tapasztalatok felhasználása mellett új elemekkel bővítve kívánják fejleszteni, a hazai és külföldi fogyasztói igények jobb kielégítése céljából a baromfiipar továbbra is igényt tart az egyéni és háztáji termelők árubaromfi és tojástermelésére. — Igyekszünk olyan felvásárlási árpolitikát kialakítani mondotta befejezésül Láng György —, hogy a háztáji és egyéni termelők is megtalálják számításukat, biztos , partnereivé váljanak a feldolgozó iparnak. ORAVEC JÁNOS