Csongrád Megyei Hírlap, 1967. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-13 / 216. szám
mi SZEPTEMBER 13., SZERDA HÍRLAP TAN egy jó magyar szokás" mertunk: a máról holnapra ki- P ?f)C 7 sebb állásba került embert "* ^ a végtelenségig leszóljuk, holőtt korábban magasra emeltük előtte a kalapot Miért nem tiszteljük az illetőt to- NC vább, amikor az új helyén végre találkozik adottságaival a kapott pozíció? Vajon mennyivel dicsőségesebb dolog évtizedekig egy helyen. ..parkolni” tehetségtelenül és ügyefogyottan? A forma, az állásváltoztatás önmagában senkit sem jogosít fel a lebecsülésre, valakinek a „bemázolására”, legfeljebb a saját értékítéleteinkből vizsgázunk — csúnyán. Az ilyen természetű és majdnem közhangulatban a leváltottak, az áthelyezettek, a lecseréltek, a lefokozottak, az alacsonyabb beosztásba kerülők még kétségbeesettebben próbálják a vélt igazukat bebizonyítani és az elveszett nimbuszt visszaszerezni! Emberileg mindig nehéz elviselni, még a méltányos és tisztességes keretek között lejátszódó személycserét is, a társadalmi ranglétra szerint fontosabb megbízatás kicsúszását kezeink közül. Ez persze nem lehet alapvető szempont a szükséges intézkedések meghozatalánál, a kívánatos személyi feltételek biztosításánál. EGY TERMELŐSZÖVETKEZETBEN például sokkal jobban esik latba mindenféle „selejt”, mint a városi gyárban. A kevesebb termést, a jószágkiesést vagy másmilyen kárt, csak hosszú hónapok, esetleg évek munkájával lehet helyrehozni, nem tudják a raktárból kihozott anyagból a „tengelyt újraesztergálni”! És a hibákat halmozó mezőgazdasági vezetés nemcsak önmagának csinál rosszat, hanem száz meg száz tsz-tagnak is a kisebb jövedelem és juttatás képében. Óriási a felelősség és nemhiába mondják, hogy nálunk egyik legnehezebb dolog az „agráriparban” dolgozni. Más vonatkozásokban és körülmények közepette a hivatalban, a közintézményben a vállalatnál is komoly indokok és mulasztások alapján „rendezik át a sorokat” a vezetés posztjain, legyenek azok kicsik vagy nagyok. Ilyen helyzetben a már említett érzelgősségnek van a legcsekélyebb szerepe, hiszen nem a lelki, hanem a népgazdasági teher a döntő, és ezt nem szabad sokáig viselni a közösségnek, különösen az új és konkrét alkal-/ rrmazásra váró gazdaságpoliidején! Ezt kellene ____________ — ha bármilyen nehéz is a szubjektivitás legyőzése — figyelembe venni a kisebb állásba vagy munkakörbeskerült embereknek. És még azt, hogy az új poszton is lehet becsületesen dolgozni, kiemelkedni, nagyot alkotni! Ez lenne a nimbusz visszaszerzésének igazán járható útja! Az egyáltalán nem halálos bűn, hogy valakiről kiderül: politikailag és szakmailag ugyan megfelel, viszont nincs irányítókészsége. Tudjuk, hogy ez utóbbi tulajdonság és követelmény is felzárkózott napjainkban a káderlapra, mert az élet, a fejlődés újabb és újabb normákat állapít meg a vezetők részére. Az lenne a hiba és antidemokratikus, ha adott helyen a kollektíva eltűrné a fogyatékosságait állandóan ismétlő és károkat okozó vezetést. EZÉRT VISSZATETSZŐ a lecseréltek, az áthelyezettek részéről, hogy unosuntalan előszobáznak az illetékes fórumoknál és kihallgatásra jelentkeznek. Demagógiával, összehordott vádakkal akarják bebizonyítani a helyükbe állított vezetők alkalmatlanságát és mindent megtesznek azok lejáratásáért A cél persze az, hogy visszaszerezzék az elvesztett állást és ezzel együtt az illetékesek rájöjjenek: „annak idején rosszul határoztak.” Netán sikerül nekik valamiféle utóvizsgálatot kicsikarni vagy megtéveszteni a környezetet, akkor ezek a kötényből kiesett személyek hangosan nevetnek a markukba. Közben a tsz, az üzem, a hivatal szekere nem halad! Sőt másra érdemes energiák elpazarlódnak és olyanra kell az időt fecsérelni, amiben egyszer már állásfoglalás született. AKÁR erkölcsileg, akár tárgyi hasznosság és érték szempontjából nézzük az előszobázást, nem való a közéletünk porondjára, és nem lehet eszköze a problémák erőszakolt felnagyításának! Ennél sokkal többet ér az őszinte és kemény önvizsgálat, a szívós munka, a helytállás a „kisebb” pozícióban. És lehet, hogy az emberek — a szokás ellenére — újra megemelik a kalapot az áthelyezett előtt, bár egykor „lecsúszott” volt a szemükben. SZABÓ RÓBERT KIőszobázás helyett Lépjünk ki a szűk „szerelési körből" Közismert, hogy a föld-gázt a leggazdaságosabban a háztartásokban, a kommunális fogyasztásban tudjuk hasznosítani. Ezért született már évekkel ezelőtt döntés, hogy országosan az összes földgáz-felhasználásnak minél nagyobb, de legalább negyed része háztartási, kommunális fogyasztás legyen. Ma Csongrád megyében sokan azt kérdezik: itt a földgáz, miért nem gyorsítjuk a tempót, hogy minél előbb több háztartásba jusson el a gáz? "A háztartások felkészítése a gázfelhasználásra Szegeden, Hódmezővásárhelyen, de bárhol is a megyében igen nagy beruházásokat, mindenekelőtt elosztóhálózat építését, mérők, biztonsági szerelvények, gázfogyasztó készülékek gyártását és természetesen ezek megépítését, felszerelését igényli. Szegeden, ahol van elosztóhálózat, s már eddig is sok volt a gázfogyasztó, még ott is nagyon költséges a földgázfogyasztásra való átállás. Tehát a háztartási fogyasztás növekedését nemcsak a szerelési anyagok hiánya, hanem a munkaerő-ellátottság fogyatékosságai is akadályozzák. Néhány hete, amikor az újszegedi körzetet a földgázfogyasztásra állították át, a gázmű szakmunkásgárdáját hetekig lekötötte ez a munka. Már több ízben foglalkoztunk a Csongrád megyei gázprogram megvalósításának problémáival. Ez év elején a,,A gázmezőtől a fogyasztóig” címmel részletes elemzését adtuk a földgázhelyzetnek. Erre a cikkünkre válaszolt a Nehézipari Minisztérium Vegyipari Beruházási Főosztálya az Országos Energiagazdálkodási Hatósággal, Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszttel egyetértésben. Ebben a levélben a többi között helyeselték azt a korábbi megállapításunkat, hogy a szegedi gázmű megerősítésre szorul, elsősorban megfelelő szakmunkásokkal. S ezzel a problémával az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt is foglalkozik. A földgázprogram megvalósítása érdekében A szegedi vállalat ma már a Nehézipari Minisztérium irányítása alá tartozik. Korábban, amikor még a szegedi m. j. tanács vb szabta meg a vállalati létszámot és a béralaptól, alig volt lehetőség a létszám növelésére, sőt még a tényleges létszámot sem tudták egész évben foglalkoztatni. A szegedi tanács végrehajtó bizottsága, mint felügyeleti hatóság annak idején hozott egy rendeletet, amely szerint az épületeken belüli szerelési munkák végzésére a szegedi gázművet kizárólagos jogkörrel ruházta fel. Most utólag megállapítható, hogy ez a rendelkezés korlátozta a szerelő iparág gyarapodását, fejlődését és ma, mondhatni, károsan befolyásolja a fogyasztók igényeinek kielégítését. A Nehézipari Minisztérium Beruházási Főosztályától kapott levél is kitért erre a rendelkezésre, és hangsúlyozta, hogy amennyiben korábban ilyen tanácsi szabályrendelet volt, ez érvényét vesztette azzal, hogy a vállalatot a minisztérium átvette. Ma már az az álláspont mérvadó, hogy a magánosok vagy közületek részére szövetkezetek és kisiparosok is végezhetnek ilyen szerelési munkákat, amenynyiben megfelelő szakképzettséggel és iparengedéllyel rendelkeznek. Az viszont természetes, hogy minden ilyen gázszerelési munka terveit a gázműnek kell jóváhagynia, és a gázmű csak olyan fogyasztót kapcsol be, ahol az elvégzett munka megfelel az előírásoknak. Ma Csongrád megyében csak az ÉM Csongrád megyei Építőipari Vállalatnak és a Szegedi Építőipari Vállalatnak van gázszerelési munkák elvégzésére engedélye. Ideje lenne kilépni ebből a szűk „szerelési körből”, a kisipari szövetkezetekben vagy a KTOSZ szervezésében, természetesen a gázmű szakembereinek be- ts vonásával s tanfolyamot kezdeményez- hetnének szakemberek részére, hogy minél előbb 13 több szakképzettséggel és iparengedéllyel rendelkező , 1, ember foglalkozhasson a gázszerelési munkákkal. A Csongrád megyei földgáz- - program megvalósításához , erre is szükség van. NAGY PÁL NAGT zúgolódás támadt Kishomokon, a gyümölcsösök közelébe telepített 100 —120 méhcsalád miatt. — Pusztítják a szőlőt, meg a gyümölcsöt — panaszolják a kerttulajdonosok. — Máskor elvitték innen a méhcsaládokat gyümölcsérés előtt, de most otthagyták valamenynyit. A méhészek és gyümölcstermesztők közötti háborúság nem újkeletű, mondhatni minden esztendőben megismétlődik. Tavasszal a méhészek dühösek, ha a méhekre ártalmas szerekkel permeteznek a kerttulajdonosok, koraősszel viszont a méhek gyümölcspusztítása miatt tör ki a perpatvar. Ezt az áldatlan állapotot az idézi fel, hogy sok szőlő- és gyümölcstermesztő így véli, a méh súyos károkat okozhat a gyümölcsösökben. Ellentmondanak ennek a feltevésnek a szakemberek és hasonló értelemben foglalkozik a méhek „kártevésével“ az Élet és Tudomány ez év szeptember 1-i száma is: „A hazámon a maga nyarv típusú szájszervével az ép gyümölcsöt és a szőlőbogyót nem tudja kikezdeni, éppen ezért elsődlegesen nem is károsíthatja őket.” Viszont a megtermékenyülést szolgáló virágpor közvetítésével nagyon hasznosan segíti elő a gyümölcstermést, ami ellen tavaszkor a kishomokiaknak sincs kifogásuk. Az egész perpatvarban annyi az igazság, hogy a méhek a már kikezdett gyümölcsből valóban lakmároznak mézgyűjtéshez, de a gyümölcs pusztításában nem ők a ludasak, hanem az úgynevezett német- és lódarázs, valamint a kártékony madarak. AZ Új Serház téri település lakói nagyon félnek a rövidesen bekövetkező esős időszaktól. Ez a félelem nem alaptalan, ha figyelembe vesszük, hogy a vízhálózat kiépítése néhol megbolygatta a gyalogjárókat és több helyen betemetetten még mindig a vezetékek árka. Másutt a kimaradt földet — elég felelőtlenül — az utcai árkokba lapátolták. Kívánatos lenne idejében rendet teremteni a telepen. A lakosság hajlandó társadalmi munkával is elősegíteni a felszedett járdarészek lerakását. A tanácsi szervek és tömegszervezetek segítsék a jószándékú lakosság közös törekvését. A Csalogány utca egy szakaszához már korábban kiszállították a járda építéséhez szükséges anyagot, miért nem használják fel? A tanács már eddig is nagy összegeket fordított a Serház tér közművesítésének fejlesztésére. A további munkálatokhoz feltétlenül szükséges lenne a lakosság segítsége. No meg a vízhálózat műszaki átadásának meggyorsítása. Az őszi esőzésekig rendbe kellene tenni a megbontott járdákat, árkokat és átereszeket, mert különben több szakaszon járhatatlanok lesznek az utcák, az ottani üzemépítkezés miatt a Vorosilov utcában megnőtt a forgalom. Némelykor valóságos porfelhőt vernek a száguldó járművek. Az a környékbeliek kérése, a városgazdálkodási vállalat sűrűbben locsoltassa a Vorosilov utcát, hogy elviselhetőbb legyen ott a levegő. Ugyanakkor az illetékes vállalat szállíttassa el az utca két oldalán széthagyott betongyűrűket, mivel azok nemcsak a járművekre, de a gyermekekre is balesetveszélyesek. Apró vásárhelyi ügyek * ! LASSAN véget ér a strandszezon, de a melegvizű medencét télen is használja a vásárhelyi közönség. Éppen ezért jogos az a kívánság, hogy a strand vezetősége gondoskodjék a für-dő területén jól látható helyen felsze- relt, nagyszámlapú óráról. Jelenleg ugyanis a fürdőzök egymástól kérdezge- ] tik, vajon hány óra lehet, mert a pénztárhelyiség falára kifüggesztett kisszám ■ lapu óra vagy áll, vagy siet, illetve ké- ] atk. | KOVÁCS IMRE ____________ A gépjavító állomások átszervezése megfelel az új követelményeknek A határozat már régebben megszületett. Az elmúlt hónapokban létrejött a Mezőgazdasági Gépjavító Tröszt, most a gépjavító állomások átszervezése van napirenden. Kérésünkre Berár Demeter, a gépállomások megyei igazgatóságának vezetője vá- ■ laszolt néhány, e . témával kapcsolatos kérdésre. ] Két vállalat ] 0 Milyen változások lesznek a gépjavító állomások 2 há- lózatában Csongrád megyében? 1 — Az illetékes szervek döntése alapján a Mezőgaz- *dasági Gépjavító Tröszt két vállalatot szervez a mi me- 1 gyénkben. A Csongrád me- 1 gyei Gépjavító Vállalat a , Hódmezővásárhelyi Gépjaví- J tó Állomással bővül. A többi 1 gépjavító állomásból kiskun- dorozsmai központtal új me- 1 gyei vállalat jön létre. Eh-hez tartozik a Deszki Gép- javító Állomás, a Kisteleki, a Makói, a Mindszenti, a Sándorfalvi, a Szentesi és a Székkutasi Gépjavító Állo-más. ] Az új vállalatunknak is az , lesz a feladata, amit eddig a gépjavító állomások végez- tek. Továbbra is legfonto- sabb feladatunknak tartjuk , a legnagyobb megrendelő-eink, a termelőszövetkezetek igényeinek minél tökéletesebb kielégítését. Tehát a termelőszövetkezetek tulaj- donában levő erő- és munkagépek javítását, karban- tartását, a kereskedelemben nem kapható eszközökkel és különböző gépi alkatrészekkel való ellátását. Konkré- tabban a termelőszövetkeze- tek elektromos hálózatainak karbantartását, felújítását, új , hálózatok szerelését, hidrau- l likus egységek, akkumuláto- rok, kompresszorok felújítását. Mezőgazdasági gépek és berendezések, gumik, sze- mély- és teherkocsik javí- , tását, dömperek, pótkocsik " felújítását, a kárpitosmun-kák, valamint a szükséges mezőgazdasági munkák elvégzését. Szakosított a rendszert 0 Úgy tudjuk, a gépjavító állomások között már ki-alakult az itteni körülményeknek megfelelő szakosítás. Vajon változik-e a helyzet e tekintetben a vállalat létrejötte után? — Bár a szakosítást tovább folytatjuk, a helyzet lényegesen nem változik. A Deszki Gépjavító Állomáson továbbra is dömperek és akkumulátorok felújításával foglalkoznak. Kiskundorozsmán, a vállalat központjában a lánctalpas erőgépek felújítását végezzük. A Kisteleki Gépjavító Állomáson a Zetor-családhoz tartozó traktorok felújítása folyik. Makón van a személy- és tehergépkocsik szervizezése, szemléje és javítása, hűtők felújítása. Elektromos és motoros targoncák szervizezése és javítása. A Mindszenti Gépjavító Állomás a pótkocsik felújítására, növényvédő és öntözőgépek javítására és felújítására lett berendezve. Sándorfalván a szegedi járás gabonakombájnjait javítjuk. Felvásároljuk a kiselejtezett gépeket, s a hasznosítható alkatrészeket itt forgalmazzuk. Szentesen az MTZ és az UTOS, az RS típusú erőgépek feljavítását, a kárpitosmunkákat és a gumijavítást végezzük, gumi alapanyagú tömítőgyűrűket gyártunk, a körzethez tartozó kombájnokat és más betakarító gépeket javítjuk. A székkutasi gépjavítóban az U és UR 28-as traktorok, a Hoffherek és a kombájnok javítása folyik. Itt történik a hidraulikák és kompresszorok felújítása, a gazdaságok villamos hálózatának, víz-és szennyvíz-hálózatának, istálló- és majorgépjeinek karbantartása, javítása és szerelése. Tűzoltó készülékek karbantartása és ellenőrzése. Megrendelések esetén új, egyszerű gépeket és berendezéseket is gyártunk, és elvégezzük a jelentkező mezőgazdasági munkákat. A felsorolásból is látszik, hogy gépjavító állomásaink milyen sokrétű feladatokat látnak el. Önálló elszámolási egységek : A vállalaton belül milyen jogokat kapnak az egyes gépjavító állomások? — A vállalathoz tartozó felsorolt állomások önálló elszámolási egységek lesznek. Eredményeik javítása érdekében profilbővítést vagy profiltisztítást kezdeményezhetnek. Önállóan intézhetik munkaügyi kérdéseiket. A termelőszövetkezetekkel való szerződéskötést, a javításra bevitt gépek és eszközök átvételét, valamint a kész munkák átadását az eddigi gyakorlatnak megfelelően teljes jogkörrel az állomások bonyolítják le. Élükön megmarad az igazgató, a főmérnök, a vezető könyvelő, ahol szükséges, megmarad a főmezőgazdász és megmarad mindenütt a jelenlegi munkáslétszám. Sőt, ahol szükséges, új munkásokat is vehetnek fel. A vállalat arra törekszik, hogy gépjavító állomásonként valósítsa meg az anyagi érdekeltség elvét, hogy a jól dolgozó gépállomás ne feleljen azért az egységért, amely a terv teljesítsében esetleg lemarad. A gépjavító állomások átszervezése tehát megfelel az új mechanizmus követelményeinek. Egyébként egész területünkön folyik az új gazdasági év előkészítésével, valamint a vállalat megszervezésével kapcsolatos munka. Ugyanakkor az új mechanizmusra való zavartalan áttérés érdekében arra is szükség van, hogy minden gépjavító állomás maradéktalanul elvégezze az ez évi feladatait. BERNULA MIHÁLY Szovjet tudósok előadása Szegeden Szovjet természet- és társadalomtudományi szakemberek turista csoportja látogatott hétfőn Szegedre, köztük 15 szovjet tudóssal. A tudósok közül hárman a tegnapi nap folyamán előadást tartottak a TIT szervezésében Sztassca elvtárs, a Lett Mezőgazdasági Akadémia filozófiai tanszékének asszisztense, a „Nő a szovjet társadalomban” címmel tartott előadást. Ferelman elvtárs, az össz-szövetségi Vasúti Szállítási Intézet vasútépítészeti tanszékének vezetője „A vasúti pályatestek felszerelésének technikai fejlődése az 50 év alatt” címmel vasutas szakembereket tájékoztatott a Szovjetunióban végbement változásokról. Szeidov elvtárs, az Azerbajdzsáni Szovjet Szocialista Köztársaság Tudományos Akadémiája geológiai intézetének tanszékvezetője az olajkutató szakemberek és az ásványtani intézet munkatársai előtt „A kaukázus geológiája és ásványkirtései”-ről beszélt.