Csongrád Megyei Hírlap, 1968. február (13. évfolyam, 26-50. szám)
1968-02-25 / 47. szám
A mai műsor Asztalitenisz: NBH: SZEAC—Bp. Pénzügyőr, Dugonics utcai iskola tornaterme. 9.30. Szentesi járási felnőtt bajnokság, Dózsa-ház, 2. Nevezés a helyszínen. Birkózás: Megyei ifjúsági egyéni bajnokság mindkét fogásnemben Szegeden, SZVSE tornaterme, 10. Kosárlabda: Hírlap Kupa: férfi és női villámtorna Vásárhelyen, Bethlen gimnázium tornaterme, 9 órától. Utána serlegátadás. Labdarúgás: Nemzetközi mérkőzés: SZEAC —Kolozsvári Universitatea, SZEAC-startion. 15, előtte 13.15- kor SZEAC—Sz. Spartacus mérkőzés: Makói Spartacus—Mezőhegyes! Kinizsi, Maros-parti p. 10. Előkészületi mérkőzések: Szentesi . KMTE—Martfűi MSE. Szentes. Spartacus-pálya. 15, H. MEDOSZ—Saékkutas. Stadion. 10, Nagymágocsi MEDOSZ— Kossuth SE. Nagymágocs. 14, SZAK—Sz. Dózsa. SZAK-pálya. 18.30. Harczika elégedett... Bár a Makói Vasas első csapata kiesésével kissé leszerepelt a múlt évben, utánpótlás gárdája azért köszörült ezen a csorbán, hiszen az ifjúsági csapat hetedik, a tavaly először indult serdülő csapat pedig ötödik lett a megyei bajnokságban. Az úttörőkből álló serdülő csapat teljesítménye abszolút 50 százalékos, ugyanis 10 csapat indult, a megszerezhető pontoknak éppen a felét gyűjtötték össze, nem beszélve arról, hogy olyan patinás egyesületet is megelőztek, mint például az SZVSE. A sikerek „kovácsmestere” ugyancsak újdonsült edzőjük, aki nem más, mint Marczika Béla, a Vasas egykori legtechnikásabb csatára. Mivel „fiainak” mérkőzéseit nem — csak pár edzését — láttuk, így megkértük, hogy ő beszéljen róluk. — Játékosaim, a közel két csapatra való 10—12 éves srácok, a város hét iskolájából verbuválódtak. Kezdetben a szerelés okozott némi problémát, de időben megoldódott, s jó is, mert nem lett volna szívem senkit elküldeni közülük. Hetenként kétszer jöttünk öszsze, s a foglalkozások inkább két, mint egy órásak voltak, sőt legtöbbször parancsszóval kellett végetvetni a kétkapuzásoknak. Most jöttem rá a gyerekek között ismételten arra, hogy a sport szeretete és a lelkesedés csodákat tud művelni, még ha nem is rendelkezik a sportoló rendkívüli képességekkel. Az elért eredményt elsősorban ennek tulajdonítom. Persze az sem volt rossz, hogy szinte minden csapatrészben akadt egy-két igen tehetséges játékos, akik magukkal ragadták a többieket nem egy mérkőzésen. Tudatosan nem akarok név szerint senkit kiemelni, mert bizony volt már rá igen sok példa, hogy a megdicsért ,,ifjú titánnak” fejébe szállt a dicsőség, hogyen elég annyi, hogy valamennyiük teljesítményeivel elégedett vagyok és büszke arra, hogy közülük nem egy már az ifi csapatban fog szerepelni. A rábízott nem könnyű feladatot szívvel-lélekkel ellátó sportemberről még el kell mondanunk, hogy levelező tagozaton végzi a TF oktatói tanfolyamát, s ha minden jól megy nyár elején szerzi meg edzői oklevelét. Jelenleg mint társadalmi edző működik, s ilyen minőségben ő készíti fel a járási ifjúsági és serdülő válogatottat is a mérkőzésekre. X. K. Minimum két-három edzés hetente — A képességek és lehetőségek felmérése — Nem sokáig, de nagy intenzitással edzeni — Ésszerű taktika Nemrég tért haza Görögországból Bukovi Márton mesteredző. Vele készítettünk interjút. — Mi a véleménye a mai magyar futballról? — A távolból is állandóan figyelemmel■ kísértem válogatottunk és élvonalbeli csapataink szereplését Nagyon biztatónak találom a helyzetet Az európai labdarúgásban az angliai VB után némi visszaesést figyeltem meg. Nálunk ez szerencsére nem jelentkezett, sőt a mi játékunk azóta is fejlődött.. Nagyon sokat számít, hogy klubcsapataink is sok nemzetközi mérkőzést vívnak. Ezekben érlelődnek meg igazán a játékosok. És még egy: igen sok tehetséges futballista van jelenleg nálunk, véleményem szerint ezek többsége a következő években klasszissá nőheti ki magát . Érdeklődéssel olvastuk nyilatkozatát, hogy segíti kiscsapatok edzéseit... — A napokban régi barátaim felkérésére ellátogattam az egyik kiscsapathoz. Edzést tartottam nekik. Nem mintaedzést, hanem amit szerintem azon a napon egy, heti három edzést tartó csapatnak el kell végeznie. Együtt dolgoztam a fiúkkal. Nagy örömöm telt benne, s ahogy láttam, a fiúk is élvezték a munkát... — Sok vidéki kiscsapat készül most a bajnoki idényre. Mit tanácsol nekik? — Nem könnyű erre a válasz. A kiscsapatoknál — Bukovi tanácsai kis csapatoknak vidéken és a fővárosban is — a fő probléma tapasztalataim szerint az edzések megszervezése. Minimálisan heti két-három edzés nélkül ugyanis érdemleges szakmai munkáról nem beszélhetünk. Tehát meg kell teremtenünk a lehetőségét a rendszeres edzéseknek. És ezen túl? — Még élvonalbeli csapatokra is vonatkozik, hogy azzal kell gazdálkodni, ami van. Fokozottan áll ez a kiscsapatokra. Újra és újra fel kell mérnünk, milyen képességű, adottságú játékosok állnak rendelkezésünkre Csak azután határozhatjuk el, hogy csapatunkkal miképpen akarunk játszani. És miután kialakítottuk elképzeléseinket, úgy kell dolgozni a játékosokkal, hogy konkrét feladataiknak minél jobban megfeleljenek. Egyre inkább az úgynevezett „all round” (sokoldalú) játékosok kerülnek előtérbe, mert a kötött játékrendszerek és a leszűkített feladatok feloldásának korát éljük. A mai futballban csaknem minden játékos védekezik és támad, és természetesen meg kell állnia a helyét a mezőnyjátékban is — a helyzetnek, az elhatározott és követendő taktikának megfelelően. # Milyen edzéseket tartana most? — A bajnoki idény kezdete előtt általános felkészülésre van szükség. A kiscsapatoknál abba a heti kéthárom edzésbe kell sűríteni mindazt, amit a „nagyok’* heti kilenc-tíz edzésen végeznek el. — Milyen időtartamú edzéseket javasol? — Nem vagyok híve a hosszú edzéseknek. Másfélkét órát lelkesen és pihenés nélkül kell végigdolgozni. Nem javaslok hosszú futásokat, inkább rövid, de erős vágtákat .Az edzésben alkalmazkodnunk kell a mérkőzés követelményeihez, éppen ezért egyénileg foglalkozzunk a játékosokkal. Legjobb képességeiket kell kifejlesztenünk és a csapatjátékban olyan helyzetekre törekedjünk, hogy ezek a képességeik érvényesülhessenek. — Védekező vagy támadó jellegű játékot javasol-e? — Természetesen a támadás híve vagyok. De sikeresen támadni csak biztonságos védekezés alapján lehet. Az úgynevezett ellentámadás mindig a legveszélyesebb támadás... A. A. A Magyar Olimpiai Bizottság tiltakozása A MOB tiltakozást nyújtott be a Nemzetközi Olimpiai Bizottság grenoble-i ülésének határozata ellen, mely lehetővé teszi, hogy a fajüldöző Dél-afrikai Köztársaság sportolói részt vegyenek a XIX. nyári olimpiai játékokon Mexikóban. A Magyar Olimpiai Bizottság és a magyar sporttársadalom a NOB alapokmányát nem üres szólamnak, tartalom nélküli formának tekinti, hanem a haladó gondolkodású emberiség felfogásával egyező elvnek és alaptörvénynek tartja. A NOB grenoble-i döntése súlyos válságot idéz elő a nemzetközi olimpiai mozgalomban, és veszélybe sodorhatja még az olimpia megrendezését is, amely a világ minden országa, bármely fajhoz tartozó, bármely vallású, bármely politikai elvet valló fiataljainak eszményi seregszemléje, a testvériség, és a barátság legnagyobb szabású és ma már nemzetközileg elismerten legnagyszerűbb megnyilvánulása. A magyar sporttársadalom nem érthet egyet azzal, hogy egy fajüldöző állam is képviseltesse magát a nemzetközi sportbarázsda Leanaavnichereaszemléten." Középiskolás kosarasok a legjobb nyolc közé jutásért Befejeződtek az idei országnál és a lányoknál is már gás középiskolás kosárlabda- csak 16 csapat maradt állva bajnokság II. fordulójának a kieséses rendszerű vérküzdelmei. Jelenleg a fiúk- senyben, s most a közeljő Természetjólét Tavaszi tanácskozás Egy hét múlva, március 6-án, vasárnap délelőtt fél 10 órai kezdettel tartja az MTA Csongrád megyei Tanácsa Természetbarát Szakszövetség Elnöksége 1966. évi tavaszi tanácskozását. Mint ismeretes, erre a nagyszabású — és nagy jelentőségű — összejövetelre évente két alkalommal, tavasszal és ősszel kerül sor. A jövő vasárnapi tanácskozás jelentőségét különösen megnöveli az, hogy a Magyar Testnevelési és Sportszövetség II. kongresszusa óta ez az első alkalom, hogy a megyei természetjáró vezetés találkozik a szakosztályok vezetőivel, illetve vezetőségi tagjaival. Mi tehát ennek a tanácskozásnak a célja? Mindenekelőtt az, hogy egy nyelven beszéljenek azegyei természetbarát mozgalmon belül. Az MTI II. kongresszusa határozatai értelmében megnőtt a természetbarát szövetség feladata, és ennek minőségileg sikeres megvalósításához elegendhetetlenül szükség van egységre, egységes szellemre a megyei természetbarát mozgalom vezetői és a tagság között. Éppen ezért a konferenciára meghívót kapott a megye valamennyi szakosztálya, illetve ezek vezetőségei. Igen fontos, hogy minél nagyobb számban jelenjenek meg a szakosztályi vezetők, hiszen ez alkalommal mindenkinek lehetősége nyílik, hogy a felmerült problémáira, a még nyitva hagyott kérdésekre megfelelő választ kapjon. Indokolt volt ennek a tanácskozásnak az összehívása azért is, mert az utóbbi időben a társadalmi aktívák több szervezeti és gazdasági természetű lazaságra hívták fel az elnökség figyelmét, amelyek a szakosztályoknál jelentkeztek. Ezeknek a hiányosságoknak a megoldása is csak egy ilyen széles körű fórum előtt lehetséges. Ugyanakkor első tanácskozás a szakosztályvezetők és aktívák ismereteinek bővítését, a továbbképzésüket, valamint a kölcsönös tapasztalatcserét is céljául tűzte ki, amely végső soron a megyei természetbarát mozgalom egységes irányítását, a tömegsport fejlesztését, magasabb minősítési szintek elérését, jobb teljesítmények, eredmények megvalósítását is szolgálja. A Szegeden, a DAV kultúrtermében (Szeged, Klauzál tér 9.) megrendezendő tanácskozás fő programjában még a következő, igen fontos beszámolók tartoznak: mindenekelőtt az 1917. évi munka értékelése, úgy megyei szintű összesítésben, mint lebontva az egyes szakosztályok szintjére, amelyben értékelésre kerül a tavaly végzett munka mind a versenyzési, tömegsport szinten, mind pedig gazdasági síkon. Ezzel együtt szerepel még a megyei szakszövetség kebelében működő különböző bizottságok és szakbizottságok vezetőinek beszámolója, ahol az egyes szakterületekre lebontva értékelik a szakosztályok által az 197-es esztendőben elért teljesítményt. Sor kerül az elmúlt évben legjobb szakosztályi munkát végző szervezeteknek az értékelésére és a vándordíjak átadására is. Végül — de nem utolsó sorban — a főprogramok közé tartozik az új, 1963. évi túra- és versenynaptár legjelentősebb eseményeinek megvitatása, gazdasági megalapozottsága és végleges elfogadása. * Ma, vasárnap délelőtt a Szegedi Szemklinika előadótermében kerül sor a hagyományos, Csík Judit elméleti emlékversenyre, amellyel megkezdik a Csongrád megyei természetbarátok illéi örögraziljukat. WEIGL EMRE vőben oda-visszavágó alapon küzdenek a legjobb nyolc közé jutásért. A középdöntők párosítása: Fiúk: Miskolci Kilián Gimnázium—Egri Dobó Gimnázium, Debreceni Vegyipari Technikum—Bp. Piarista Gimnázium, Kiskunfélegyházi Petőfi Gimnázium—Hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Gimnázium, Szegedi Radnóti Gimnázium —Bp. Eötvös Gimnázium, Bp. Könyves Gábor Gimnázium—Zalaegerszegi III. sz. Szakközépiskola, Szombathelyi Nagy Lajos Gimnázium—Bp. Vörösmarty Gimnázium, Bajai Vízügyi Szakközépiskola—Kaposvári Táncsics Gimnázium, Szekszárdi Garay Gimnázium— Székesfehérvári Ságvári Gépipari Technikum. Lányok: Miskolci Kilián Gimnázium—Bp. Zrínyi Gimnázium, Tiszaszederkényi Gimnázium—Bp. Kossuth Gimnázium, Bajai III.Béla Gimnázium—Békési Szegedi Kiss Gimnázium, Kecskeméti Katona Gimnázium—Szolnoki Tisza-parti Gimnázium, Bp. Petőfi Gimnázium—Veszprémi Vegyipari Technikum, Soproni Belker. Közgazdasági Technikum—Bp. Szilágyi Gimnázium, Bp. Bolyai Technikum—Székesfehérvári Teleki Gimnázium, Bp. Vörösmarty Gimnázium—Szigetvári Zrínyi Gimnázium. Mint a párosításból is látható, a lánycsapatok között már nincs Csongrád megyei résztvevő. A fiúk mezőnyében viszont ott van a két legnagyobb kosárlabda-hagyománnyal rendelkező Csongrád megyei középiskola, a Bethlen Gábor és a Radnóti Gimnázium csapata is. Tegnap, szombaton délután került sor az 1967—68. évi szegedi teremkézilabdabajnokság záróaktusára. A színhely azonban most nem a Rókusi Tornacsarnok volt, s nem láttunk egyetlen mezbe öltözött sportolót sem; ezúttal a szegedi Újságíró Klubban gyülekeztek ünnepélyes eredményhirdetésre minden idők legnépesebb szegedi terembajnokságának legjobbjai. — Első alkalom, hogy a kézilabdasport képviselői — játékosok, szakszövetségi vezetők és játékvezetők — az Újságíró Klubban találkoznak, miként első alkalommal küzdöttek meg a csapatok is a pályán a két szerkesztőség által felajánlott vándorserlegekért — mondotta bevezetőként dr. Bánfalvi József, a Dél-Magyarország sportrovatának vezetője, aki a két lap szerkesztő bizottsága nevében köszöntötte a megjelenteket . Úgy véljük, az a tény, hogy a két szerkesztőség, vándorserleget felajánlva a különböző csoportokban szereplő csapatok részére, mintegy védnökséget vállalt a szegedi teremkézilabda-bajnokság felett, nem csupán formai kérdés. Véleményünk szerint Csongrád megye évről évre ugrásszerűen fejlődő kézilabda-sportjának egy igen fontos része a szegedi terembajnokság, s amikor a két szerkesztőség vándorserleget ajánlott fel a győzteseknek, azt nem öncélúan tette, hanem nagyobb erőkifejtésre, s ezen keresztül további sikerek elérésére kívánta és kívánja a jövőben is serkenteni a résztvevő csapatokat. A látottak alapján elmondhatjuk, hogy az idei terembajnokság minden eddiginél jobban sikerült, úgy a színvonal, mint a nézők számára fontos látványosság szempontjából. Ezután Szedő István, a szegedi szakszövetség titkára kért szót. Elöljáróban köszönetet mondott a két szerkesztőségnek a támogatásért és a mostani meghívásért, majd röviden értékelte a terembajnosság eredményeit. Többek között elmondotta, hogy tíz éve, amikor az első bajnokságot rendezték, 30 csapat indult, s a lejátszott 40 mérkőzést csak amolyan szórakozásnak tekintették a játékosok. Az idén, amikor 116 csapat nevezett és szombat délutántól vasárnap késő estig szinte egyfolytában játszottak a Rókusi Tornacsarnokban, már sokkal ha sokkal többről volt szó. Ezt a bajnokságot már minden résztvevő a hivatalos bajnoki idényre való felkészülés fontos állomásának tekintette, és az ifjúságiak mérkőzései bizonyos értelemben az utánpótlás kivánlasztásának lényeges mozzanatai voltak. Ezenkívül sok más felmérésre is alkalmas volt ez a bajnokság, így például a két játékvezetői rendszer kipróbálására, s az idén végzett új játékvezetők gyakorlati vizsgájára A szakvezetés, de a résztvevő csapatok irányítói is úgy vélekednek, hogy a fenti szempontok jól érvényesültek a küzdelmek során és az 1967—68-as terembajnokság elérte célját Mindezek mellett — mint Szedő István mondotta — új színfoltot jelentett és nagyobb lendületet adott a küzdelmeknek az új tét, a Csongrád megyei Hírlap és a Dél-Magyarország által felajánlott Hírlap Kupa, illetve a Dél- Magyarország Kupa vándorserleg. Ezt követően dr. Bánfalvi József és Zrínyi Péter, a két lap sportrovatának vezetői átadták a díjakat A Dél- Magyarország serlegeit a két ifjúsági győztes, a Szegedi Vasútforgalmi Technikum leány-, illetve a Szegedi Radnóti Gimnázium fiúcsapatának képviselői vették át (lásd első képünk), míg a Hírlap Kupát az első csoport győztesei, a Szegedi Tanárképző Főiskola női és a Hunyadi SE férficsapata kapitányainak nyújtották át (Lásd második képünk, fotó: Bálint Gy.) A díjkiosztás után az ünnepség résztvevői ankéton vitatták meg a megye kézilabda-sportjának helyzetét. A vitára lapunkban még viszszatérünk. Z. J. aa _ MMM ... az Újságíró Klubban A teremkézilabda-bajnokság győztesei a Hírlap Kupa és a Dél-Magyarország Kupa idei védői HÍRLAP , 1968. február 25., vasárnap