Csongrád Megyei Hírlap, 1968. június (13. évfolyam, 127-152. szám)
1968-06-01 / 127. szám
Csukódik a kapu A fecskék, s°a gyulyák ősszel költöznek másik házába. Vidéki üzemeinkben tavasszal tör ki vándorlási láz, munkaerő költözködés az iparból a mezőgazdaságba, a kertekbe, az idénymunkák pavilonjaiba. A vándormadaraktól eltérően itt nem a körülmények űzik el a költözőket, hanem külső ok csábít, késztet távozásra. Prózai és nagyon indokoltnak látszó ok: a több kereset. Ezen a tavaszon erre nagyobb is a lehetőség, mint eddig. Az utóbbi hetekben többen mentek el például a Szegedi Ruhagyár szentesi telepéről a betanított munkásnők közül olyanok, akiknek munkájára eddig nem volt panasz, és meg is keresték az üzemi átlagot, az 1300—1400 forintot. Volt, aki fagylaltárusnak ment, mert ott a gebines rendszerben többet keres. Volt, aki birkát nyírni ment el, jó munka, másfél hónap alatt meg lehet keresni vele több ezer forintot, és házépítésre kell a pénz. Volt, aki íróasztalhoz ment, ahol ugyan nem keres többet, teljesítménybér sincs, tehát reménye sem a több keresetre, de ott a férje, egy helyen dolgoznak. És akadtak mások is. A vállalat természetesen mindenkit elengedett, ezt kell tennie a január óta érvényben levő rendelkezések szerint. A kilépés joga a dolgozónak. De mint a vállalatnál mondják, a vállalatnak viszont joga az, hogy az ilyen kilépőket soha vissza ne vegye. Nem is akarnak visszavenni közülük senkit. Nagyon jó munkás legyen a talpán az, akivel kivételt tesznek. Az első pillanaton HHHHH- ban úgy tűnik, hogy itt valami nincs rendjén. Elmarasztalhatónak látszik a munkából kilépők, de a munkaadók vélekedése is. Egyéni érdek érvényesülése az egyik oldalon, kemény ügyintézés a másikon. Nem ezt a fajta munkaerővándorlást akarja előidézni az új gazdasági mechanizmus, nem az ilyen dacoskodónak látszó magatartást a vállalatok részéről. Valóban nem, de jogot és lehetőséget ad rá. Hogy azután kinek mi éri meg, az már a maguk dolga. A kilépő dolgozó kellemetlen helyzetbe hozza a vállalatot: munkáját nehéz pótolni. De ha neki megéri, teheti. A vállalat oldja meg a maga gondjait, vagy teremtsen olyan feltételeket, hogy ne szivárogjon el a munkaerő. Ha erre nincs módja, s neki is megéri, éljen azzal a jogával, hogy nem veszi vissza a pillanatnyi érdekből távozókat. Nincs mindenre érvényes szabályzat. Enélkül pedig itt a kockázat, ami együtt jár a nagyobb szabadsággal, s ami ráutalja a szabadon választókat, hogy jól gondolják meg, mit tesznek. Ősszel nem lesz ■ ■■n fagylalt, nem lesz nyírni való birka, az íróasztalok sem szaporodnak a végtelenségig. Lesz-e helyettük másik munkahely? Az üzem nyilván megoldja a maga gondjait, és majd csak sikerül vonzóbb, helyhez kötözőbb munkafeltételeket teremtenie, ezzel új munkásokat vonzani és megtartani. A kaput nyitni is, csukni is lehet: azt kell meggondolni, mikor érdemes? (Cs. au CSOHGRÁD MEGYEI ★ MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA Népgazdaságunk megfelelő ütemben fejlődik Biszku Béla beszéde a hazai Fésűsfonéban Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára látogatást tett a XX. kerületben. Felkereste a Hazai Fésűsfonó- és Szövőgyárat, amelynek vezetői tájékoztatták a vendéget a vállalat gazdasági és politikai helyzetéről, majd bemutatták az üzemet. Biszku Béla a különböző munkahelyeken hoszszan elbeszélgetett a dolgozókkal, majd a gyár művelődési házában — pénteken délután — rendezett gyűlésen találkozott a kerületi üzemek dolgozóival, a párt- és egyéb szervezeteik aktivistáival. Tájékoztatta őket a belpolitika időszerű kérdéseiről, a nemzetközi élet legutóbbi fejleményeiről, s válaszolt kérdéseikre. Belső helyzetünkről szólva megállapította" a politikai légkör nyugodt, a munkások, parasztok, dolgozó értelmiségiek körében a hangulat bizakodó, népünk politikai közérzete változatlanul jó. Életünk természetesen nem mentes ellentmondásoktól, vannak gondjaink, egészében véve azonban népgazdaságunk jó irányban, megfelelő ütemben fejlődik. Az év első négy hónapjában a termelékenység — mondotta ezután Biszku Béla — a tervezettnek megfelelően alakul, a napi átlagot véve a múlt év hasonló időszakához viszonyítva mintegy öt százalékkal nőtt. A fogyasztói árak terén a tapasztalatok szerint egyes termékek ára emelkedett ugyan, másoké viszont csökkent Végeredményben a statisztikák az árak alakulásában — ha minden tényezőt egybevetünk — minimális mértékű csökkenést mutatnak — állapította meg egyebek között Biszku Béla. Óvári Miklós látogatása Csongrád megyében Csütörtökön Szegedre érkezett Óvári Miklós elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a KB tudományos, közoktatási és kulturális osztályának vezetője, s a délelőtt folyamán aktuális kultúrpolitikai kérdésekről megbeszélést folytatott a megyei pártbizottságon. A tanácskozáson ott volt Siklós János elvtárs, a megyei pártbizottság titkára, valamint a kulturális élet és a közoktatás számos megyei, városi és járási funkcionáriusa Még aznap délután hasonló megbeszélés volt Makón, ahol Óvári elvtárs a járási és városi vezetőkkel — köztük Szőnyi Ferenc elvtárssal, a makói járási pártbizottság első titkárával, s Arató Márton elvtárssal, a Makó városi pártbizottság titkárával — tanácskozott kulturális és közoktatási kérdésekről. Pénteken Óvári Miklós Tiszaszigetre látogatott. Felkereste a Tiszakalász Tsz-t, ahol Niszner Ferenc elvtárs, országgyűlési képviselő, a tsz elnöke fogadta. Óvári Miklós megtekintette a közös gazdaság állatállományát, gépparkját, majd találkozott a község vezetőivel, akikkel megbeszélést folytatott. A tanácskozásra elkísérte Szilágyi Júlia elvtársnő, a megyei párt-végrehajtó bizottság tagja, valamint Csupenszki István elvtárs, a szegedi járási pártbizottság első titkára is. XXV. ÉVFOLYAM, 127. SZÁM SZOMBAT, 1968. JÚNIUS 1. Ára: 70 fillér Cél a termelés és gazdálkodás hatásfokának további javítása Ülést tartott a megyei tanács Tegnap tartotta ülését Szegeden a Csongrád megyei tanács. Az elnökségben többek között helyet foglalt dr. Paczuk István vb-elnökhelyettes, dr. Bozó Sándor vb-titkár, Sajti Imre, Hunyadkürti Lajos, Katona Ferencné dr. Rkassy János, a Minisztertanács tanácsi szervek osztályának képviselője és dr. Kővári Miklós, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium kiküldötte. Dr. Paczuk István nyitotta meg a tanács ülését, majd az elfogadott napirend és a vb előterjesztése alapján a megye 1961. évi mezőgazdasági termeléséről és felvásárlásáról készült beszámoló vitájára került sor. Tavaly a megye mezőgazdasági termelőszövetkezetei gazdaságilag is tovább fejlődtek. 127 mezőgazdasági termelőszövetkezet és 19 szövetkezeti csoport gazdálkodott. Munkájukat zavarta az ismételten jelentkező belvíz, mely 98 gazdaságban éreztette hatását Viszont javult a termelés technikai színvonala, s több helyen a legkorszerűbb technológiai eljárásokat vezették be. A szövetkezetek több gépet is szereztek be munkájukhoz. De a munkaerőhelyzet nem javult, főleg a betakarítás idején lett volna szükség több dolgos kézre. A gazdálkodással párhuzamosan az új gazdaságirányítási rendszer szellemének megfelelően több szövetkezet segéd- és feldolgozó üzemeket létesített. A szakemberek, a szakmunkások száma nőtt, de még mindig kevesen vannak. A gyenge tsz-ek száma tavaly 40 volt, ezek közül ötnél vezetési okok hozták a nem megfelelő eredményeket, 35-nél pedig a rossz termőhelyi adottságok. Ennek ellenére az egy dolgozóra jutó részesedés nőtt: 1966-ban 15 ezer 124 forint volt, 1967- ben pedig meghaladta a 16 ezer forintot. Az egy dolgozóra jutó részesedés Szentesen volt a legjobb, megközelítette a 26 ezer 400 forintot. A mezőgazdaság 1968. évi feladatai közül első helyen kell említeni a termelés és a gazdálkodás hatásfokának további javítását, valamint a munkatermelékenység fokozását. Különösen gondot kell fordítani a kenyérgabona, a zöldségfélék, a gyümölcsszőlő, valamint a sertés- és a marhahús, a tej mennyiségének és minőségének növelésére. A megyei tanács a végrehajtó bizottság által előterjesztett beszámolót elfogadta. Ezt követően ugyancsak a vb által írásban előterjesztett, a tanácsok 1967. évi gazdálkodásáról szóló beszámoló megvitatására került sor. A tavalyi költségvetési gazdálkodás kielégítő eredményeket hozott és a kitűzött célnak megfelelt. A községfejlesztési munkát tekintve a bevételi terv teljesítése — tanácsonként is — jónak mondható, míg a kiadási terv teljesítése különösen Szentesen, Csongrádon és Makón a műszakilag meg nem alapozott létesítmények miatt nem volt megfelelő. A fejlesztési feladatok teljesítésénél meg kell állapítani, hogy az 1967-re előírt feladatok megvalósultak: 97,7 millió forintot fordítottak fejlesztésre, ebből 36,1 milliót lakásépítésre, 53,5 milliót pedig közmű és ipari létesítményekre. A községekben és a városokban a villamos hálózatot is fejlesztették. Hódmezővásárhelyen és Csongrádon a víz- és csatornázási alapberuházás csak az idén készült el, Makón pedig az év végére fejeződik be. A csongrádi csatornaépítés — 7 millió forintos költséggel — viszont 1969-re húzódik át A lakosság főleg a községekben társadalmi munkával is hozzájárul az építkezésekhez, karbantartásokhoz, mégpedig 15 millió forintnál is többel. A költségvetési gazdálkodás beszámolóját követően a végrehajtó bizottság számot adott a múlt évi tanácsi határozatok végrehajtásáról, majd a tanácsrendeletek felülvizsgálatáról. A megyei tanács tegnapi ülésén két újonnan alkotott tanácsrendeletet fogadott el: a házfelügyelők feladatairól és a közműves vízellátásáról. A vitában a mezőgazdasággal kapcsolatban felszólalt Hajnal Mihály (Szentes), s elmondotta, hogy a szárazság nehéz próba elé állítja a szövetkezetek dolgozóit és vezetőit Felhívta a figyelmet a takarmány gazdaságosabb felhasználására is. Nagyisók Sándor (Felgyő) többek között megemlítette, hogy a keverőüzemeknek lehetővé kell tenni, hogy a háztáji gazdaságoknak is adjanak tápanyagot. Kocsis Imre (Makó) az alkatrészellátás nehézségét taglalta. Forgó László (Tiszasziget) megemlítette, hogy nagyobb gondot kell fordítani az öntözésre, s a meglevő vízmennyiség tartalékolására. Bódi János (Ásotthalom) a mezőgazdasági üzemek szakember-ellátottságáról szólt. Dr. Kővári Miklós (MÉM) a tsz-vezetés öszszetételének és színvonalának emelését a jövő kulcskérdéseként ítélte meg. Szükségesnek tartja a szövetkezeti vezetők szakmai továbbképzését is. Katona Ferencné dr. (Mórahalom) kiegészítő javaslattal élt: a szakigazgatási szervek vizsgálják felül a gyengén gazdálkodó tsz-ek esetleges vezetési hibáit A költségvetéssel kapcsolatos napirendhez Katona Sándor (Makó) szólt hozzá, s javasolta, hogy a központi költségvetés maradványának egy részét a kis községek fejlesztésére használják fel Darabos György (Zsombó) a terv és pénzügyi áb észrevételeit tette hozzá a beszámolóhoz, s ugyancsak javasolta, hogy a költségvetés maradványából a községek égető problémáit oldják meg. Dr. Katona Zoltán (Sövényháza) a tanácsrendeletek témaköréhez azt fűzte hozzá, hogy az új szabálysértési törvény komoly hatással van a tanácsrendeletekre. A vitát követően dr Bozó Sándor vb-titkár szóbeli előterjesztése hangzott el. A jogi és igazgatási áb javaslatára, a megyei tanács döntése alapján a hatályos tanácsrendeleteket legközelebb két év múlva felülvizsgálják, s ennek eredményéről a végrehajtó bizottság beszámol a megyei tanács ülésén. Majd interpellációra került sor. Morschhauser Józsefné (Domaszék) a községben levő autóbuszforduló használatba helyezéséhez, valamint kis-ivánszéki iskola villamosításának befejezéséhez kért anyagi támogatást. Vasasműhely épül Makón Telephelyet létesít Makón a Szegedi Vas és Fém Ktsz. A város új iparnegyedében — a rákosi úton — a helyi építő szövetkezet munkásai már felállították az új vasas műhely vasvázát. Képünkön: Erdei Sándor ács brigádjának tagjai a tetőszerkezetet építik. Itt dolgozik Pusztai György betonos és Csányi Ferenc kőműves brigádja is. Az 59x19 méteres szerelő csarnokot és a két kisebb műhelyt két hónapon belül tervezik átadni. (Fotó: Enyedi Zoltán) Pedagógusnapi kitüntetések Az idei pedagógusnap alkalmából Ilku Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, művelődésügyi miniszter pénteken délután a minisztériumban 70 pedagógusnak adott át kitüntetést, eredményes oktató-nevelő munkájuk elismeréseként. 41-en kaptak kiváló tanár, 19-en kivált tanító, tizen pedig kiváló óvónő kitüntetést. Megyénk pedagógusai közül az alábbiak részesültek kiváló tanár kitüntetésben: Dr. Kovács Lajosné, a József Attila Tudományegyetemm Ságvári Endre gyakorló gimnáziumának tanára, Krékíts József, a hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor gimnázium tanára, Dr. Lang Jánosné, a szegedi Tömörkény István gimnázium és szakközépiskola tanára, Mécs Józsefné, a szegedi Fodor József élelmiszeripar, szakközépiskola és szakmunkásképző intézet igazgatóhelyettese, Nagy Ernőné, a szegedi Móra Ferenc általános iskola tanára. Kiváló tanító kitüntetésben részesültek: Győri Jánosné, a hódmezővásárhelyi Ságvári Endre általános iskola tanítója, Karácsonyi Lászlóné, a József Attila Tudományegyetem Ságvári Endre gyakorló általános iskolájának szaktanítója, Kálmán Jánosné, a Szegedi Tanévképző Főiskola 2. számú gyakorló iskolájának tanítója.