Csongrád Megyei Hírlap, 1969. február (14. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-01 / 26. szám
Az Elnöki Tanács ülése A népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Megtárgyalta és módosította a mezőgazdasági rendeltetésű földek védelmé■ ről szóló 1961. évi 6. törvény egyes rendelkezéseit; továbbá: felhatalmazta a Minisztertanácsot a legelő és apaállat-gazdálkodás rendjének szabályozására; a Komárom megyei 9. számú országgyűlési választókerületben elhalálozás miatt megüresedett képviselői hely betöltésére május 18-ra új választást tűzött ki; a belügyminiszter jelentése alapján megtárgyalta az elmúlt évben a honosítással, visszahonosítással és a magyar állampolgársági kötelékből való elbocsátással kapcsolatban végzett munkát. A beszámolót az Elnöki Tanács jóváhagyólag tudomásul vette. Az Elnöki Tanács végül egyéb ügyeket tárgyalt (MTI) Az utolsó simítások Az utolsó simításokat végzik a Szegedi Paparikafeldolgozó vállalat új szociális épületén. A vállalat rekonstrukciójának ez az első eredménye Szegeden. Ezzel egy időben kezdték építeni a szárítóberendezéseket Mórahalmon, Üllésen, Szőregen és Röszkén. E telephelyek gépei már részt vettek az elmúlt évi paprikatermés szárításában. A most következő két esztendőben a rekonstrukció programjában új csipedő termeket, szociális épületeket is kapnak a vidéki telephelyek. (Fotó: Liebmann Béla) Pártbizottsági ülések Csongrád Tegnap délelőtt megtartotta ez évi első ülését az MSZMP Csongrád városi bizottsága, amelyen részt vett dr. Komócsin Mihály elvtárs, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára is. Sebestyén István elvtárs, a pártbizottság osztályvezetője ismertette az MSZMP Központi Bizottsága december 4-i ülésén elhangzott tájékoztatót, amely a nemzetközi helyzetről ad átfogó képet. Ezután Gőg Mihály elvtárs, a városi pártbizottság titkára mondotta el a pártvégrehajtó bizottság értékelő beszámolóját az elmúlt gazdasági évben Csongrádon érvényesülő tendenciákról, és az idei év feladatairól. A város gazdasági életével részletesen foglalkozó beszámolót — amely az elért eredményeket, a meg nem oldott feladatokat sokoldalúan elemezte és megszabta a legfontosabb városfejlesztési feladatokat is a vita követte. Több elvtárs mondotta el véleményét: Újszászi József, a Vörös Csillag Tsz párttitkára, dr. Varga József, a városi tanács vb elnöke, Demján Gyula, a TBV igazgatója, Jósa Jenő, a TBV mérnöke, Varga János, a Petőfi Tsz tagja, Balogh László, a FOTÖBER igazgatója, Csongrád országgyűlési képviselője, Újszászi József, a TBV dolgozója, Nyikos Mihály, a TBV csúcsvezetőségi titkára. Kifejtette véleményét dr. Komócsin Mihály elvtárs is, aki többek között megállapította, hogy Csongrád dinamikusan fejlődött az elmúlt évben, s azok az ellentmondások, problémák, amelyekről a beszámolóban és a vitában szó esett, lényegében az egészséges fejlődés velejárói. A városi pártbizottság az előterjesztés és a vita alapján egyhangúlag megfelelő határozatokat hozott elnöke, Bónus Pál, a tsz-szövetség titkára, Balogh Imre a MESZÖV megyei instruktora, Rédai László, a járási tanács vb művelődésügyi osztályának vezetője, Kis Jakab József, a járási tanács vb elnökhelyettese, Fári Imre, a maroslelei Rákóczi Tsz párttitkára, Pólya Imre, a járási tanács vb elnökhelyettese. A vitában megnyilvánult a kommunisták teljes egysége. A járási pártbizottság, a járási párt-végrehajtó bizottság 1969. első félévi munkatervét, valamint az éves munkaprogramot Szabó Jánosné elvtársnő, PTO-vezető ismertette, amit a pártbizottság egyhangúlag jóváhagyott. Személyi kérdésben is döntött a járási pártbizottság. A párt-végrehajtó bizottság javaslata alapján a pártbizottság egyhangúlag megválasztotta Szabó Jánosné elvtársnő, PTO-vezetőt a járási pártbizottság titkárának. Makó járás A Magyar Szocialista Munkáspárt Makó járási bizottsága tegnap tartotta ez évi első ülését. A járás 1968. évi politikai gazdasági eredményeiről, valamint — a megyei pártbizottság állásfoglalása alapján — az 1969. évi feladatokról Szőnyi Ferenc elvtárs, a járási pártbizottság első titkára terjesztett jelentést a pártbizottság elé. A vitában felszólalt 12 elvtárs: Lévity Vilmos, a ferencszállási községi alapszervezeti titkár, dr. Kovács József, a járási tanács vb elnöke Posztós István, a csanádpalotai Haladás Tsz elnöke, Engler Mihály, a kiszombori József Attila Tsz elnöke, Nagy Béla, a nagylaki résztelep vezetője, Kardos Mihály, a kiszombori ÁFÉSZ igazgatósági BIZALOM A fogyasztó, amikor a boltban, vagy a piacon vásárol, csak a napi árakban gondolkodik, nem tekinti át vásárlásai alkalmával az egész népgazdaság ármozgását. Ez természetes jelenség. Miközben vásárol, azt tapasztalja azonban, hogy ennek vagy annak a cikknek az ára emelkedett, másutt viszont észreveszi, hogy árleszállításokat hirdetnek. Ezért kételkedve olvassa a kormány jelentését — amit az országgyűlés decemberi ülésén közreadtak —, hogy az elmúlt évben a fogyasztói árszínvonal csupán fél százalékkal emelkedett és nem érte el a tervezettet sem. Mégis ezt a számot — és a népgazdaság egyéb mutatóit a lakosság végül is elfogadja, ugyanis utánaszámolni nem tud, elhiszi annak a bizalomnak az alapján, mely a lakosság részéről politikánk iránt megnyilvánul. A tények ugyanis makacs dolgok, nehéz letagadni vagy meghamisítani őket. A tények viszont arról tanúskodnak, hogy az utóbbi 10—12 évben egy-egy kicsit általában jobbá, könnyebbé vált az élet. Ez nem azt jelenti, hogy mind a tízmillió honpolgárunknak egyforma mértékben javultak az életkörülményei, hiszen az átlagon belül ezt a mozgást sok minden befolyásolja, akadhatnak, akik tanúsítani tudják, hogy személy szerint nekik romlottak az életviszonyaik. Társadalmilag viszont teljesen igaz, amit állítunk! Ezt milliók, a lakosság többségének tapasztalatai is alátámasztják. Ezért könyvelték el az emberek a múlt évi eredmények alapján, hogy a IX. pártkongresszuson elhatározott gazdaságpolitikai elvek a gazdasági építőmunka helyes vezérfonalának bizonyultak a gazdaságirányítás reformjának első esztendejében is, ami egyben a reform életképességét is igazolja. Ezért tapasztaljuk, hogy lakosságunk közérzetét manapság reális optimizmus jellemzi. Noha a fogyasztó az említett árváltozásokkal találkozik egyik vagy másik cikknél, mégis azt mondhatjuk, hogy a reform első évében az is bebizonyosodott: sokak aggodalma az árak emelkedésétől — nem volt indokolt. A jövedelmek és a reálbérek a tervezettnek megfelelően növekedtek, a fogyasztói árszínvonal emelkedése viszont — mint említettük — valamivel alatta is maradt a tervezettnek. összességében végülis: tovább növekedett a társadalom életszínvonala Persze nem látványosan, nem felelőtlen módon, hanem gazdaságilag megalapozottan, biztosítva közben a forint stabilitását. Jó lett volna, ha máris gyorsabb lenne ez az ütem, de gazdálkodásunk eredményei most még csak erre a szerény lépésre elegendőek. Elég nagy eredmény azonban. Nézzünk csak körül a lágban. Miért reng a talaj, a társadalom Európa számos kapitalista országában? Miért az egymást követő sztrájkok, a heves tüntetések? Alapvetően ennek az az oka, hogy szinte minden országban stagnál vagy visszaesett az életszínvonal annak következtében, hogy az árak emelését nem követik a bérek. Indokolt lenne tehát, ha a mi szerény eredményünkre jobban büszkék lennénk, mert az ország belső nyugodt légkörének többek között ez is az egyik alapja. A bizalomnak azonban édestestvére az őszinteség. Érett, nagykorúvá vált társadalmunk még a nehézségeket is jobban elviselné, mintha politikánkat nem ez az őszinteség jellemezné. Mi várható ebben az évben? A termelés növekedésének valamivel gyorsuló üteme, s annak nyomán a lakosság életviszonyainak további javulása, olyan körülmények között, miközben az árak le- és felfelé való mozgása összességükben szintén nem haladhatják meg az 1—2 százalékot. Mert csak ebben az esetben lehet garantálni a további szerény életszínvonal-emelkedést. Gazdaságpolitikai terveinket milliók ismerik. Előre be lehet látni azt az utat, amelyet az elkövetkező években 1969—70-ben az életszínvonal vonatkozásában meg akarunk járni. Rajtunk, a mi munkánkon múlik e célok elérése. RÁCZ LAJOS VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! CSONGRÁD MEGYEI ★ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 26. ÉVFOLYAM, 26. SZÁM Ára: 80 fillér 1969. FEBRUÁR 1. SZOMBAT Mi történt a nagyvilágban ? Magyar—szovjet megállapodás ■ Brezsnyev üzenete Nasszerhoz ■ Koszigin szabadságon ■ Gáspár Sándor beszéde Kairóban ■ Egyiptomi vélemény Washington álláspontjáról ■ További kémperek Irakban Részletes hírszolgálatunk a 2. oldalon Eszmecsere A magyar Szakszervezetek Országos Tanácsa Titkárságának küldöttsége január 29—30-án Szegeden találkozott és megbeszéléseket folytatott. Az őszinte, nyílt eszmecsere során a két küldöttség dr. Beckl Sándor és Marjan Rozics titkárok vezetésével kölcsönösen tájékoztatta egymást országaik szakszervezeti mozgalmának időszerű problémáiról és feladatairól. Megállapodtak a két ország szakszervezeteinek 1969. évi együttműködésében. A jugoszláv küldöttség elutazott hazánkból. (MTI) Dán ifjúkommunisták látogatása Szentesen Tegnap Szentesre látogatott a Dán Kommunista Ifjúsági Szövetség hazánkban tartózkodó küldöttsége Jöm Christensennek, a DKISZ KB titkárának vezetésével. A küldöttség tagjai: A. Suszkiewicz koppenhágai és A. Nielsen arhusi területi titkár. Útjukra elkísérte őket Szögi Béla, a KISZ megyei bizottságának első titkára. A KISZ Szentes városi bizottságán Szatmári Imre titkár üdvözölte a vendégeket és rövid tájékoztatóban foglalta össze az ifjúsági mozgalom helyi eredményeit. A dán ifjúkommunisták többek között az iránt érdeklődtek, hogy Szentesen taglétszámban milyen arányt képviselnek a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok. A válaszból kiderült: ezen a területen megyei szinten is akadnak tennivalók. Ezután a vendégek kíséretükkel együtt a helyi Termál Tsz központjába látogattak, ahol Nagy György párttitkár és Tekse Péter, KISZ alapszervezeti titkár fogadták a dán ifjúkommunistákat a tsz tagsága és vezetősége nevében. Nagy figyelemmel hallgatták Nagy György párttitkár ismertetését a tsz működéséről, a különféle üzemi ágazatok hozamairól. A tsz-nek például több mint 600 tagja van — az alkalmazottakat nem számítva; 9 holdon termelnek virágot és a sikerekhez a tsz fiataljai is jelentősen hozzájárulnak. A beszélgetés során érdekes kérdés volt a vendégek részéről, hogy általában a tsz-ekben miként foglalkoznak az alkalmazottak érdekvédelmével. A tsz-központból való távozás után a küldöttség felkereste a donáti terméskertészetet. Itt Berta Ferenc kertészmérnök kalauzolásával megtekintették az üvegházak alatt bimbózó szegfűerdőt és elismerésüknek adtak kifejezést. A kertészettel való ismerkedés közben beszéltünk Jörn Christensennel, a DKISZ KB titkárával arról, hogy milyen viszonyok között dolgozik Dániában a Kommunista Ifjúsági Szövetség. — Főleg az ipari munkásfiatalok erősítik sorainkat — mondotta. — Több ifjúsági szervezet működik Dániában sokféle politikai célkitűzéssel és ez befolyásolja az ifjúkommunisták tevékenységét. — Milyen benyomásokat szereztek eddig? — Először vagyunk Magyarországon, s szinte minden újdonságnak számít. Csak jót mondhatunk az ifjúsági mozgalommal kapcsolatban, s hasonló a véleményünk a szentesi Termál Tsz-ben látottakról is. A dán ifjúkommunistáktól ünnepélyesen vettek búcsút a Termál Tsz fiataljai és szegfűcsokrot nyújtottak át a vendégeknek, akik szívélyes köszönetet mondtak, majd a délutáni órákban elutaztak megyénkből Budapestre. SZABÓ RÓBERT Nyilatkozat a HÍRLAP számára