Csongrád Megyei Hírlap, 1969. április (14. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-02 / 76. szám

Korunk egyik fő kérdése: az internacionalista kapcsolatok marxista alapon való erősítése Háromnapos ifjúsági szeminárium Szegeden a magyar—szovjet barátságról Az ország minden részéből összesereglett mintegy 300 fiatal — hivatásos és társa­dalmi ifjúsági vezető — előtt nyitotta meg a szegedi me­gyeházán tegnap délután Szögi Béla elvtárs, a KISZ Csongrád megyei Bizottságá­nak első titkára azt a konfe­renciát, amelyet az ifjúsági szövetség központi, megyei és szegedi bizottsága rendezett. A háromnapos szeminárium célja a magyar—szovjet ba­rátság időszerű kérdéseinek, gyakorlati eredményeinek és p­erspektíváinak megtárgya­lása a „Forradalmi Ifjúsági Napok” idei rendezvénysoro­zatának keretében. Az országos jelentőségű esemény előtt rövid megbe­szélés zajlott le a megyei pártbizottságon, majd a KISZ megyei bizottságán párt- és ifjúsági vezetők között. A megbeszélésen részt vett a megyei pártbizottság több vezetője, élükön Győri Imre elvtárssal, a KB tagjával, el­ső titkárral,­­valamint a KISZ központi és megyei bi­zottságának több vezetője, élükön Méhes Lajos elvtárs­sal, a KB tagjával, a KISZ KB első titkárával. Ugyancsak a háromnapos országos barátsági szeminári­umra, valamint hazánk fel­­szabadulásának 24. évfordu­lójára érkezett megyénk székhelyére a szovjet nép, a szovjet ifjúság számos képvi­selője, közöttük Zoja Katye­­rusina elvtársnő, a Szovjet­unió Budapesti Nagykövetsé­gének titkára és Lev Kornyi­­sov elvtárs, a Molodoj Kom­­munyiszt főszerkesztő-helyet­tese, valamint a Varsói Szer­ződés értelmében ideiglene­sen hazánkban tartózkodó szovjet alakulatok komszo­­molistáinak egyik képviselő­je. A konferencia első napján Méhes Lajos elvtárs méltatta az esemény jelentőségét. Be­szélt a magyar és a szovjet, nép sokévtizedes barátságá­ról, amely a kommunista pártok vezette internaciona­lista harcokban edződött meg. Mint mondotta, különö­sen fontos a népek interna­cionalista kapcsolatainak erősítése ma, amikor az im­perializmus fő törekvése: minden módon lazítani a ha­ladó népek szövetségét és szembeállítani a forradalmi mozgalmakat, valamint a testvéri országokat a Szovjet­unióval. Ezt követően Nádas­dt József elvtárs, a KISZ KB titkára tartott előadást, „In­ternacionalista kapcsolataink néhány kérdése, különös te­kintettel a lenini Komszo­­mollal való kapcsolatainkra” címmel. Előadása bevezetőjében a szónok arról beszélt, hogy milyen történelmi helyzetben építjük internacionalista kapcsolatainkat. Elemezte az egység erősítésének fontosabb kérdéseit, a létező, különböző mozgalmi és ideológiai irány­zatok képviselőinek nézeteit, törekvéseit. Rámutatott, hogy a szocialista erők egységére ma leginkább a Kínai KP vezetését kisajátító maoista vezető klikk ténykedése ve­szélyes, amelynek semmi kö­ze a proletár internacionaliz­mushoz, és amely nem más, mint közönséges nagyhatal­mi sovinizmus és ellentmond a világproletáriátus, valamint a kínai nép érdekeinek. Szólt az előadó azokról is, akik minduntalan csak az egyenlőséget és az egyenjo­gúságot hangsúlyozzák. Mint mondotta, ez igen fontos, de manisza módon kell értel­mezni. Látnunk kell az egyes országok jelentőségét, súlyát a mai történelmi folyamat­ban. Ha valamilyen okból egy kis országban megren­dül a néphatalom, súlyosan érinti ez az adott országot és gondokat okoz a szocialista közösség számára. De ha a Szovjetunióban történne ugyanez, akkor alapjaiban rendülne meg az egész szoci­alista világrendszer. Olyan realitás ez, amelyet figye­lembe kell vennie minden­kinek. Mindenekelőtt ebből a reális tényből következik, hogy a Szovjetunió léte nagymértékben befolyásolja a szocialista országok létét, fejlődését. Előadásának további részé­ben Nádasdi József elvtárs az ifjúsági testvérszervezetek kapcsolatairól, együttműkö­désük időszerű kérdéseiről, végül a lenini komszomolról beszélt. Ezzel a szeminárium első napi fő eseménye befe­jeződött. Délután Méhes Lajos elv­társ a konferenciáról, a Sze­gedi Konzervgyárba látoga­tott Győri Imre és Szögi Béla elvtársak kíséretében. Esz­mecserét folytattak az üzem ifjúsági szocialista brigádjai­nak vezetőivel. A szeminárium résztvevői este barátsági találkozót rendeztek a Hungária Étte­remben. A konferencia ese­ményei ma folytatódnak. KACZOR ISTVÁN Méhes Lajos Győri Imre és Szögi Béla társaságában. konferencia résztvevőinek egy csoportja. (Fotó: Enyedi Zoltán.) Agitáció A szocialista rend természete, hogy minden előző társa­dalomnál gyorsabban fejlődik. Mégis azt tapasztaljuk, hogy a városok és falvak lakói azt akarják: a fejlődés váljék még gyorsabbá. Az egészséges türelmetlenségből az is kicsendül, hogy a g­zdagodó társadalmunknak vannak gondjai, ame­lyeknek megszüntetése fontos feladat. A megoldást az MSZMP azzal is igyekszik szolgálni, hogy az agitációs módszereket állandóan korszerűsíti. A sajtó, a rádió, a televízió és a szocialista rendszer minden önkén­es agitátora igyekszik választ adni a lakosság kér­déseire. A válaszadás azért érhet el sikereket, mert az az egyszerűségre, közérthetőségre törekszik. Az MSZMP nemcsak a kérdésekre adandó válaszok­kal igyekszik a tömegekkel való kapcsolatát folytonosan fejleszteni. Javaslatainak kidolgozásakor is figyelembe ve­szi a párttagok és a széles közvélemény észrevételeit. A két éve megtartott IX. kongresszus határozati javaslatait kétmillió vélemény és észrevétel támasztotta alá. A népgaz­dasági reform­­— bár bebizonyította életrevalóságát — to­vábbi fejlesztéséért a párt- és államvezetés folytonosan ta­nulmányozza a dolgozók észrevételeit, javaslatait. A szocializmus építése ütemének gyorsításáért az élet­­körülmények javításáért agitációnk hatásfokát folytonosan érdemes és szükséges is fejleszteni. Az elmúlt évek arról ta­núskodnak, hogy az üzemek jelentős részében a munka termelékenysége nem fejlődik megfelelően. A vállalati ve­zetők nem mindenütt ismerték fel, hogy a gazdaságosság­nak leghatékonyabb módszere a termelékenység növelése. A termékek minősége, az áruválaszték bővítése és a korsze­rűség némely üzemben ugyancsak nagyobb figyelmet érde­mel. Az agitációnak természetesen a dolgozók összes kér­déseire választ kell adnia. A város és a falu népét érdekli a bel- és külpolitika, a művészet, a kultúra és minden, ami az élettel összefügg. Arra is szükséges folytonos figyelmet fordítani, hogy a felnőtt-társadalom és az ifjú korosztály az eseményekre nem mindig azonos módon reagál. És az agitációnak az állam minden polgára számára alapos, ki­elégítő, megnyugtató választ szükséges adnia. Azt akarjuk, hogy agitációnk tartsa meg népszerűsé­gét. E célból az MSZMP hazánk bel- és külpolitikáját agi­­tációs tevékenységében, mint eddig, 12 éven át tette, ezután is a valóságnak megfelelően ábrázolja. A valóság hirdetése közben okkal örülünk a sikernek, mert azok adják az erőt, a lendületet a jövő feladatainak megoldásához. Azt is tud­juk, hogy a „lakkozás” nem tudja eltüntetni a hibákat, fo­gyatékosságokat. Ellenkezőleg. Minden olyan kísérlet, amely a valóságot meg akarja szépíteni — elkerülhetetlen újabb kudarcokat idéz elő. A sajtó, a rádió, a televízió és az egyéni agitáció mély­ségesen szocialista tartalmú célkitűzését akkor éri el, ha a sikereket, eredményeket közkinccsé tudja tenni. Az ilyen agitáció azt is elősegíti, hogy az egész társadalom tudatosan vesz részt a fogyatékosságok megszüntetésében, mert érzi, hogy a közös összefogás a jólét legbiztosabb forrása. Agitációnk hitele és ereje, hogy nem hirdetünk győzel­met ott, ahol még nem értünk el biztos sikert. De a lenini módszerekkel fáradhatatlanul szervezzük azokat a mun­kásokat, parasztokat, értelmiségieket, akik hisznek a szo­cializmus nagyszerűségében. LÓNYAI SÁNDOR VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK) CSEHGRÁD MEGYEI ★ 26. ÉVFOLYAM, 76. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1969. ÁPRILIS 2., SZERDA Mi történt a nagyvilágban ? I UlfNIlimn TmT*TM**—'" rm­­mmm*rmm­-4. $ ' Magasszintű megbeszélések Washingtonban , Podgornsj Marokkóban • Megnyílt a Kínai KP kongresszusa Hadgyakorlatok Bulgáriában Részletes hírszolgálatunk a 2. oldalon V­áröscímer, utcanen­ek, emlékhét Együttes ülést tartott a makói városi tanács vb és a népfront elnöksége Milyen legyen Makó címe­re, s milyen nevet kapjanak az újonnan kialakított ut­cák? Többek között ezekre a kérdésekre keresett választ tegnapi együttes ülésén a makói városi tanács végre­­hajtó bizottsága és a Haza­fias Népfront városi elnök­sége. A többi vidéki városhoz hasonlóan a hagyományok ápolásához azt is közelálló­nak érzik a makóiak, hogy a város újra használjon cí­mert, mint 30—40 évvel ez­előtt. S hogy ezzel kapcso­latban kinek mi az elképze­lése, észrevétele, azt a vá­rosi népfrontbizottság ku­tatta. Szakmailag pedig a Múzeumi Baráti Kör és a városkutató bizottság vizs­gálta a régi címert. A peda­gógusok vezetésével az­ isko­lákban pedig 82 címertanul­­mányrajz készült el. A szakmai vizsgálatok ki­derítették, hogy az idők során sokszor változott a város címere. . Az 1615-ben és 1671-ben írott­­ levelekben előforduló, jelen­­­­leg ismert legrégebbi pecsé­­­­tekről készült el, némi vál­toztatással, javaslatként a város új címere. Grafikai tervezetét — hosszas vita­­ után — nem fogadta el a­­ végrehajtó bizottság. Mert­­ tartalma ma már keveset­­ mond, s formai megoldása­­ sem tetszetős. A végrehajtó­­ bizottság úgy foglalt állást,­­ hogy újabb variációkat kell­­ készíteni. Ezzel egyetértett a­­ népfront elnöksége is. Egy­­ későbbi időpontban ezek kö­­­­zül választják ki azt, amit a város a címer funkciójához híven díszítő és utaló jel­képnek használ majd. A ki­emelkedő rendezvényeken, díszokleveleken, emléklapo­kon, kitüntető vagy emlék­érméken, a város történeté­vel, életével, fejlődésével fog­lalkozó kiadványokon alkal­maznak majd címert. Ha nem is váltott ki olyan élénk vitát, de ugyanakkora érdeklődésre számot tartó esemény a város új utcái­nak elnevezése. Nem a régiek névváltoz­tatásáról van szó, hanem m­ár az idén kialakuló újak elnevezéséről. A népfront társadalmi bi­zottságot hozott létre, még elkészítette javaslatát 10 ut­ca és egy tér elnevezésére. Az új neveket elfogadta a végrehajtó bizottság, de jó­váhagyás végett a tanácselv terjeszti. Még az idén „kinyitják” a Pázmány utcát a Kölcseyig, mégpedig Pázmány utca ne­vén. Az Ady Endre és a Má­tyás utca között, kialakul új rész pedig Gárdonyi m­vét viselné. A Kenderföld kifelé eső szakaszán már megkezdődött a földmérés és a házhelybiztosítás munká­lata. S mivel ez a terület az­ Alkotmány, az Esze Tamás, az Üstökös és a Magyar ut­ca folytatása — ha egy kis töréssel is —, ezért a továb­bi szakaszok is az említett négy nevet kapnák. A belvárosi temetőnél ugyancsak házhelyeket ala­kítanak ki. Így a Verebes utcától a sporttelepig is új utca nyílik, Dobsa Lajos né­ven. A József Attila folyta­tásaként a Diófa utca­­felé kialakított, jelenleg mér zsákutca József Attila nevét viselné. A Ságvári tér be­építése miatt két tér jött létre. A kisebbik Gagarin nevét kapná. A Juhász Gyu­la téren pedig két új utca alakult ki, ezek Tömörkény és Makai Emil nevét visel­nék. Az idei, József Attila e­­­­lékhét programját vitatta meg ezután a végrehajtó bizottság. Az emlékhét megrendezésére április 3 és 11 között kerül sor. Mivel a József Attila emlékhét egybeesik a város felszabadulásának évforduló­jával, így ez a program lé­nyegében ..Indítása” a fel­­szabadulási emlékév rendez­vényeinek. VARGA EDIT

Next