Csongrád Megyei Hírlap, 1969. április (14. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-02 / 76. szám
Korunk egyik fő kérdése: az internacionalista kapcsolatok marxista alapon való erősítése Háromnapos ifjúsági szeminárium Szegeden a magyar—szovjet barátságról Az ország minden részéből összesereglett mintegy 300 fiatal — hivatásos és társadalmi ifjúsági vezető — előtt nyitotta meg a szegedi megyeházán tegnap délután Szögi Béla elvtárs, a KISZ Csongrád megyei Bizottságának első titkára azt a konferenciát, amelyet az ifjúsági szövetség központi, megyei és szegedi bizottsága rendezett. A háromnapos szeminárium célja a magyar—szovjet barátság időszerű kérdéseinek, gyakorlati eredményeinek és perspektíváinak megtárgyalása a „Forradalmi Ifjúsági Napok” idei rendezvénysorozatának keretében. Az országos jelentőségű esemény előtt rövid megbeszélés zajlott le a megyei pártbizottságon, majd a KISZ megyei bizottságán párt- és ifjúsági vezetők között. A megbeszélésen részt vett a megyei pártbizottság több vezetője, élükön Győri Imre elvtárssal, a KB tagjával, első titkárral,valamint a KISZ központi és megyei bizottságának több vezetője, élükön Méhes Lajos elvtárssal, a KB tagjával, a KISZ KB első titkárával. Ugyancsak a háromnapos országos barátsági szemináriumra, valamint hazánk felszabadulásának 24. évfordulójára érkezett megyénk székhelyére a szovjet nép, a szovjet ifjúság számos képviselője, közöttük Zoja Katyerusina elvtársnő, a Szovjetunió Budapesti Nagykövetségének titkára és Lev Kornyisov elvtárs, a Molodoj Kommunyiszt főszerkesztő-helyettese, valamint a Varsói Szerződés értelmében ideiglenesen hazánkban tartózkodó szovjet alakulatok komszomolistáinak egyik képviselője. A konferencia első napján Méhes Lajos elvtárs méltatta az esemény jelentőségét. Beszélt a magyar és a szovjet, nép sokévtizedes barátságáról, amely a kommunista pártok vezette internacionalista harcokban edződött meg. Mint mondotta, különösen fontos a népek internacionalista kapcsolatainak erősítése ma, amikor az imperializmus fő törekvése: minden módon lazítani a haladó népek szövetségét és szembeállítani a forradalmi mozgalmakat, valamint a testvéri országokat a Szovjetunióval. Ezt követően Nádasdt József elvtárs, a KISZ KB titkára tartott előadást, „Internacionalista kapcsolataink néhány kérdése, különös tekintettel a lenini Komszomollal való kapcsolatainkra” címmel. Előadása bevezetőjében a szónok arról beszélt, hogy milyen történelmi helyzetben építjük internacionalista kapcsolatainkat. Elemezte az egység erősítésének fontosabb kérdéseit, a létező, különböző mozgalmi és ideológiai irányzatok képviselőinek nézeteit, törekvéseit. Rámutatott, hogy a szocialista erők egységére ma leginkább a Kínai KP vezetését kisajátító maoista vezető klikk ténykedése veszélyes, amelynek semmi köze a proletár internacionalizmushoz, és amely nem más, mint közönséges nagyhatalmi sovinizmus és ellentmond a világproletáriátus, valamint a kínai nép érdekeinek. Szólt az előadó azokról is, akik minduntalan csak az egyenlőséget és az egyenjogúságot hangsúlyozzák. Mint mondotta, ez igen fontos, de manisza módon kell értelmezni. Látnunk kell az egyes országok jelentőségét, súlyát a mai történelmi folyamatban. Ha valamilyen okból egy kis országban megrendül a néphatalom, súlyosan érinti ez az adott országot és gondokat okoz a szocialista közösség számára. De ha a Szovjetunióban történne ugyanez, akkor alapjaiban rendülne meg az egész szocialista világrendszer. Olyan realitás ez, amelyet figyelembe kell vennie mindenkinek. Mindenekelőtt ebből a reális tényből következik, hogy a Szovjetunió léte nagymértékben befolyásolja a szocialista országok létét, fejlődését. Előadásának további részében Nádasdi József elvtárs az ifjúsági testvérszervezetek kapcsolatairól, együttműködésük időszerű kérdéseiről, végül a lenini komszomolról beszélt. Ezzel a szeminárium első napi fő eseménye befejeződött. Délután Méhes Lajos elvtárs a konferenciáról, a Szegedi Konzervgyárba látogatott Győri Imre és Szögi Béla elvtársak kíséretében. Eszmecserét folytattak az üzem ifjúsági szocialista brigádjainak vezetőivel. A szeminárium résztvevői este barátsági találkozót rendeztek a Hungária Étteremben. A konferencia eseményei ma folytatódnak. KACZOR ISTVÁN Méhes Lajos Győri Imre és Szögi Béla társaságában. konferencia résztvevőinek egy csoportja. (Fotó: Enyedi Zoltán.) Agitáció A szocialista rend természete, hogy minden előző társadalomnál gyorsabban fejlődik. Mégis azt tapasztaljuk, hogy a városok és falvak lakói azt akarják: a fejlődés váljék még gyorsabbá. Az egészséges türelmetlenségből az is kicsendül, hogy a gzdagodó társadalmunknak vannak gondjai, amelyeknek megszüntetése fontos feladat. A megoldást az MSZMP azzal is igyekszik szolgálni, hogy az agitációs módszereket állandóan korszerűsíti. A sajtó, a rádió, a televízió és a szocialista rendszer minden önkénes agitátora igyekszik választ adni a lakosság kérdéseire. A válaszadás azért érhet el sikereket, mert az az egyszerűségre, közérthetőségre törekszik. Az MSZMP nemcsak a kérdésekre adandó válaszokkal igyekszik a tömegekkel való kapcsolatát folytonosan fejleszteni. Javaslatainak kidolgozásakor is figyelembe veszi a párttagok és a széles közvélemény észrevételeit. A két éve megtartott IX. kongresszus határozati javaslatait kétmillió vélemény és észrevétel támasztotta alá. A népgazdasági reform— bár bebizonyította életrevalóságát — további fejlesztéséért a párt- és államvezetés folytonosan tanulmányozza a dolgozók észrevételeit, javaslatait. A szocializmus építése ütemének gyorsításáért az életkörülmények javításáért agitációnk hatásfokát folytonosan érdemes és szükséges is fejleszteni. Az elmúlt évek arról tanúskodnak, hogy az üzemek jelentős részében a munka termelékenysége nem fejlődik megfelelően. A vállalati vezetők nem mindenütt ismerték fel, hogy a gazdaságosságnak leghatékonyabb módszere a termelékenység növelése. A termékek minősége, az áruválaszték bővítése és a korszerűség némely üzemben ugyancsak nagyobb figyelmet érdemel. Az agitációnak természetesen a dolgozók összes kérdéseire választ kell adnia. A város és a falu népét érdekli a bel- és külpolitika, a művészet, a kultúra és minden, ami az élettel összefügg. Arra is szükséges folytonos figyelmet fordítani, hogy a felnőtt-társadalom és az ifjú korosztály az eseményekre nem mindig azonos módon reagál. És az agitációnak az állam minden polgára számára alapos, kielégítő, megnyugtató választ szükséges adnia. Azt akarjuk, hogy agitációnk tartsa meg népszerűségét. E célból az MSZMP hazánk bel- és külpolitikáját agitációs tevékenységében, mint eddig, 12 éven át tette, ezután is a valóságnak megfelelően ábrázolja. A valóság hirdetése közben okkal örülünk a sikernek, mert azok adják az erőt, a lendületet a jövő feladatainak megoldásához. Azt is tudjuk, hogy a „lakkozás” nem tudja eltüntetni a hibákat, fogyatékosságokat. Ellenkezőleg. Minden olyan kísérlet, amely a valóságot meg akarja szépíteni — elkerülhetetlen újabb kudarcokat idéz elő. A sajtó, a rádió, a televízió és az egyéni agitáció mélységesen szocialista tartalmú célkitűzését akkor éri el, ha a sikereket, eredményeket közkinccsé tudja tenni. Az ilyen agitáció azt is elősegíti, hogy az egész társadalom tudatosan vesz részt a fogyatékosságok megszüntetésében, mert érzi, hogy a közös összefogás a jólét legbiztosabb forrása. Agitációnk hitele és ereje, hogy nem hirdetünk győzelmet ott, ahol még nem értünk el biztos sikert. De a lenini módszerekkel fáradhatatlanul szervezzük azokat a munkásokat, parasztokat, értelmiségieket, akik hisznek a szocializmus nagyszerűségében. LÓNYAI SÁNDOR VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK) CSEHGRÁD MEGYEI ★ 26. ÉVFOLYAM, 76. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1969. ÁPRILIS 2., SZERDA Mi történt a nagyvilágban ? I UlfNIlimn TmT*TM**—'" rmmmm*rmm-4. $ ' Magasszintű megbeszélések Washingtonban , Podgornsj Marokkóban • Megnyílt a Kínai KP kongresszusa Hadgyakorlatok Bulgáriában Részletes hírszolgálatunk a 2. oldalon Váröscímer, utcanenek, emlékhét Együttes ülést tartott a makói városi tanács vb és a népfront elnöksége Milyen legyen Makó címere, s milyen nevet kapjanak az újonnan kialakított utcák? Többek között ezekre a kérdésekre keresett választ tegnapi együttes ülésén a makói városi tanács végrehajtó bizottsága és a Hazafias Népfront városi elnöksége. A többi vidéki városhoz hasonlóan a hagyományok ápolásához azt is közelállónak érzik a makóiak, hogy a város újra használjon címert, mint 30—40 évvel ezelőtt. S hogy ezzel kapcsolatban kinek mi az elképzelése, észrevétele, azt a városi népfrontbizottság kutatta. Szakmailag pedig a Múzeumi Baráti Kör és a városkutató bizottság vizsgálta a régi címert. A pedagógusok vezetésével az iskolákban pedig 82 címertanulmányrajz készült el. A szakmai vizsgálatok kiderítették, hogy az idők során sokszor változott a város címere. . Az 1615-ben és 1671-ben írott levelekben előforduló, jelenleg ismert legrégebbi pecsétekről készült el, némi változtatással, javaslatként a város új címere. Grafikai tervezetét — hosszas vita után — nem fogadta el a végrehajtó bizottság. Mert tartalma ma már keveset mond, s formai megoldása sem tetszetős. A végrehajtó bizottság úgy foglalt állást, hogy újabb variációkat kell készíteni. Ezzel egyetértett a népfront elnöksége is. Egy későbbi időpontban ezek közül választják ki azt, amit a város a címer funkciójához híven díszítő és utaló jelképnek használ majd. A kiemelkedő rendezvényeken, díszokleveleken, emléklapokon, kitüntető vagy emlékérméken, a város történetével, életével, fejlődésével foglalkozó kiadványokon alkalmaznak majd címert. Ha nem is váltott ki olyan élénk vitát, de ugyanakkora érdeklődésre számot tartó esemény a város új utcáinak elnevezése. Nem a régiek névváltoztatásáról van szó, hanem már az idén kialakuló újak elnevezéséről. A népfront társadalmi bizottságot hozott létre, még elkészítette javaslatát 10 utca és egy tér elnevezésére. Az új neveket elfogadta a végrehajtó bizottság, de jóváhagyás végett a tanácselv terjeszti. Még az idén „kinyitják” a Pázmány utcát a Kölcseyig, mégpedig Pázmány utca nevén. Az Ady Endre és a Mátyás utca között, kialakul új rész pedig Gárdonyi mvét viselné. A Kenderföld kifelé eső szakaszán már megkezdődött a földmérés és a házhelybiztosítás munkálata. S mivel ez a terület az Alkotmány, az Esze Tamás, az Üstökös és a Magyar utca folytatása — ha egy kis töréssel is —, ezért a további szakaszok is az említett négy nevet kapnák. A belvárosi temetőnél ugyancsak házhelyeket alakítanak ki. Így a Verebes utcától a sporttelepig is új utca nyílik, Dobsa Lajos néven. A József Attila folytatásaként a Diófa utcafelé kialakított, jelenleg mér zsákutca József Attila nevét viselné. A Ságvári tér beépítése miatt két tér jött létre. A kisebbik Gagarin nevét kapná. A Juhász Gyula téren pedig két új utca alakult ki, ezek Tömörkény és Makai Emil nevét viselnék. Az idei, József Attila elékhét programját vitatta meg ezután a végrehajtó bizottság. Az emlékhét megrendezésére április 3 és 11 között kerül sor. Mivel a József Attila emlékhét egybeesik a város felszabadulásának évfordulójával, így ez a program lényegében ..Indítása” a felszabadulási emlékév rendezvényeinek. VARGA EDIT