Csongrád Megyei Hírlap, 1969. június (14. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-01 / 124. szám

24 ÓM­Ai VILÁGBAN Parlamenti választások Lengyelországban Köztársasági elnökválasztás Franciaországban A MAI NAPI események közül a legnagyobb érdek­lődésre kétségtelenül két választás tarthat igényt. Az egyikre Lengyelországban kerül sor, ahol a Lengyel Egyesült Munkáspárt vezette egységfront közös listáján 460 képviselői mandátumért 622 jelölt verseng, míg az ugyancsak ma sorra kerülő tanácsi választások keretében 165 ezer tanácstaghelyre 237 ezren pályáznak. A másik, nagy érdeklődéssel kísért választásra ma Franciaországban kerül sor, ahol a köztársasági elnököt választják meg, az április 27-én lemondott de Gaulle utódját. Mint arról már beszámoltunk, hét jelölt verseng az elnöki tisztségért, köztük Jacques Duclos, az FKP­­ Politikai Bizottságának tagja, Georges Pompidou volt miniszterelnök és Alain Poher, a jelenlegi ideiglenes köz­­társasági elnök, a szenátus elnöke. Kevés a valószínűsége annak, hogy bármelyik jelölt is megkapná a szavazatok több mint 50 százalékát. Ebben az esetben a jövő vasár­nap a két első helyezett között újabb választásra kerül sor. A MOSZKVÁBAN pénteken véget ért előkészítő bi­zottsági ülés lefolyásáról írt cikket az Humanité, a Fran­cia KP lapjának hasábjain Georges Marchais, a párt Po­litikai Bizottságának tagja, aki részt vett a bizottság ülé­sein. Hangsúlyozta cikkében, hogy a bizottságok munká­jának eredménye a mozgalom nagy sikere. Rámutatott, hogy a testvérpártok nemzetközi tanácskozásait eddig soha sem készítették elő ennyire demokratikusan, mint a jelen esetben. A vita rendkívül széles körű volt és ugyan­akkor szabad és demokratikus. Az előkészítő bizottság által kidolgozott okmányok — hangsúlyozta cikkében Georges Marchais — teljességében megfelelnek mind a Francia KP, mind pedig a legtöbb testvérpárt nézeteinek. VÉGÜL BESZÁMOLUNK Stewart angol külügymi­niszter Londonban történt visszaérkezésekor tett azon ki­jelentéséről, hogy Anglia 1971-ig a korábbi terveknek megfelelően kivonja csapatait a Perzsa-öböl térségéből. A külügyminiszter, aki Teheránból, Irán fővárosából, a CENTO miniszteri tanácsának üléséről tért vissza, hang­súlyozta, hogy Anglia „nem módosítja erre vonatk­ozó elhatározását”. 2 Koszigin hazautazott Pakisztánból # RAWALPINDI — MTI Jahja Khan pakisztáni el­nök meghívására Alekszej Koszigin szovjet miniszter­­elnök pénteken egynapos lá­togatást tett Pakisztánban. A szovjet kormányfő és a pakisztáni elnök vélemény­cserét folytatott a kétoldalú kapcsolatokról és nemzetkö­zi kérdésekről. Jahja Khan összegezte a legutóbbi pakisztáni esemé­nyeket. Mint mondotta, ezek az események nem érintik az ország külpolitikájának alap­elveit. Annak a meggyőződé­sének adott kifejezést, hogy továbbra is fejlődik és erő­södik a két ország baráti vi­szonya. Koszigin biztosítot­ta a pakisztáni elnököt, hogy a Szovjetunió tovább mun­kálkodik a baráti kapcsola­tok megszilárdításán. Jahja Khan tájékoztatta Koszigint a világ e térségé­ben kialakult helyzetről. Megjegyezte: Pakisztán erő­feszítéseket tesz, hogy az In­diával fennálló vitás kér­déseket békés úton rendezze. Koszigin meggyőződését fe­jezte ki, hogy az indiai—pa­kisztáni vitás kérdések rö­videsen rendeződnek. A szovjet kormányfő fel­újította a pakisztáni elnök­höz intézett meghívást. Az elnök elfogadta a meghívást és reményét fejezte ki, hogy a látogatásra a közeljövőben sor kerül. Belpolitikai válság Argentínában Peron elnök 1955-ben tör­tént megbuktatása óta Ar­gentína nem élt át olyan nagyméretű sztrájkot, mint a mostani. Nyugati tudósítók közölték, hogy Buenos Aires, a fő­város, pénteken félig ki­halt város látványát nyúj­totta. A gyámegyedekben a munka szünetelt, mert a dolgozók eleget tettek a szakszerveze­tek 24 órás sztrájkra szóló felhívásának. Harminc év óta először a közszállítási válla­latok dolgozói is­­ csatlakoz­tak a gyári munkásokhoz és így az utcákon csupán ma­gángépkocsik közlekedtek. A fővároson kívül a sztrájk igen nagyméretű Mendezlo­­zában, Tucumánban, Rosa­­rióban és Córdobában. Córdoba — az AP ameri­kai hírügynökségnek a hely­színre kiküldött tudósítója szerint — olyan képet nyújt, mintha ott egy háborús film felvételeit forgatnák. A kü­lönbség csak az, hogy itt nem vaktöltényekkel lőnek. A karhatalom a légi úton odaszállított csapaterősíté­sekkel együtt harcban áll a katonai rendszer ellen tüntető munkásokkal és diákokkal, akik a város számos pont­ján elbarikádozták magukat. Az előrenyomuló katonaság csak igen lassan tudja fel­számolni az ellenállási fész­keket. Épületállványokról, háztetőkről lőnek a karhata­­talmra. Az AFP francia hír­­ügynökség jelentése szerint az összetűzéseknek eddig legalább 15 halálos áldozata és igen sok súlyos sebesültje van. Guillermo Borda argentin belügyminiszter pénteken fel­kereste Ongania köztársasági elnököt, hogy a tábornok­elnökkel megtárgyalja a vál­ságos helyzetet. A belügyminiszter szerint a córdobai zavargásokat „kül­földi elemek” irányították, de ezeket nem volt hajlandó megnevezni. Ezzel kapcso­latban az AFP tudósítója fel­hívja a figyelmet arra, hogy a városban letartóztatott munkások közül igen sok pe­rui és bolíviai származású. Befejeződött a Csehszlovák KP KB plénuma Pénteken Prágában az esti órákban befejeződött a CSKP Központi Bizottságának két­napos tanácskozása. A vitában felszólaló KB- tagok — állapítja meg a kiadott közlemény — egyet­értésüket fejezték ki Gustáv Husák beszámolójával. Meg­állapították, hogy a párt el­ső titkárának beszéde konk­rét politikai irányvonalat ad a pártszerveknek tevékeny­ségükhöz. A tanácskozás második napján szervezeti és káder­kérdésekben döntöttek. A KB-vita után­­ határozatot fogadott el, amelyet a rádió és a televízió szombaton es­te, a lapok pedig hétfőn is­mertetnek. Vasárnap Cseh­szlovákiában nem jelennek meg újságok a szerk.) A KB­ állandó bizottságo­kat hagyott jóvá. Az ideoló­giai bizottság elnöke Josef Kempny, a CSKP KB tit­kára, a népgazdasági bizott­ság elnöke Jozef Lenárt, a CSKP KB titkára, a me­zőgazdasági és élelmezés­­ügyi bizottság elnöke pe­dig Jarolim Hettes, szintén a CSKP KB titkára lett. Létrehozták a CSKP KB cseh iroda két bizottságát: a gazdaságit Václav Hutának és a politikai­ jogit Oldrich Prusának, a cseh iroda tit­kárának elnökletével. A KB megválasztotta a bizottságok tagjait és elfogadta műkö­dési alapelveiket is. Bonn szerdán dönt Beszámoltunk olvasóink­nak már arról, hogy a Né­met Szövetségi Köztársaság kormánya tervbe vette a Kambodzsával fennálló dip­­­­­omáciai kapcsolatainak megszakítását, mivel délke­let-ázsiai ország hivatalosan is elismerte az NDK-t. A nyugatnémet kormány a hét elején úgy döntött, hogy pén­teken jelenti be, milyen lépé­seket tesz Kambodzsával szemben. Pénteken Bonnban 7 órás minisztertanács volt e kér­désről, s végül olyan döntés született, hogy csak a jövő hét szerdán határozzák el, mit tesznek Kambodzsával szemben. Ez a kérdés a nyugatnémet politika egyik alapvető­ pil­lérét érinti: fenntartják-e to­vábbra is a Hallstein-doktri­­nát, vagy beismerik annak bukását. Az NSZK kormánya ebben a kérdésben megosz­tott véleményt képviselt: Kiesinger és pártja, a CDU— CSU, a „kemény” magatartás mellett foglalt állást, Brandt és a Szociáldemokrata Párt ellenállt Kiesingerék nyomá­sának, nem utolsósorban azért, mert tudta: ha ezút­tal is meghátrál, a választók tekntélyes része elfordul a párttól, mint erőtlen politi­kai csoportosulástól. Kiesinger és Brandt a pénteki minisztertanács előtt négyszemközt tárgyalt, majd hosszú vita után úgy határo­zott a kormány, hogy tekin­tettel a jelenlegi nemzetközi helyzetre, alapvetően újjáfo­galmazza álláspontját az össznémet kérdésben. A kambodzsai döntéssel kapcsolatban a bonni kor­mány leszögezte, hogy „Az NDK-nak más államok által történő elismerését barátság­talan cselekedetnek tekinti". A körülményektől függ azon­ban, hogy az egyes konkrét esetekben a kormány milyen intézkedést tesz. Kennedy bírálta az USA vietnami politikáját A Buddha születésnapja al­kalmából a DNFF által meg­hirdetett 48 órás és a sai­­goni kormány által bejelen­tett 24 órás tűzszünet lejár­tával szombaton reggel, he­lyi idő szerint hat óra után Dél-Vietnamban kiújultak az ellenségeskedések. Nagyobb harci cselekményekről lap­zártáig nem érkezett jelen­tés. Az AFP francia hírügynök­ségnek a dél-vietnami had­színtérre kiküldött tudósító­ja a légiúton szállított ame­rikai 101. hadosztály egyik magas rangú tisztjét idézte, aki megerősítette, hogy az amerikai ejtőernyősök telje­sen kiürítették a hírhedt „Hamburger”-dombot. A sai­­goni amerikai parancsnokság cáfolta a dob kiürítését, majd szombaton délelőtt szóvivő­je útján annyit közölt, hogy „a domb tetején továbbra is repülőteret tartanak fenn he­likopterek számára”. Edward Kennedy szená­tor pénteken bostoni egyete­mi hallgatók gyűlésén újból bírálta az Egyesült Államok vietnami katonai tevékenysé­gét, azt „értelmetlennek” nevezte. Hangoztatta, hogy jogában áll azok nevében beszélni, „akiknek hangja egyelőre még gyenge”. A demokratapárti szenátor múlt heti szenátusi beszédé­vel vonta magára az ameri­kai „héják” haragját, miután a „Hamburger”-domb koráb­ban nagy véráldozatokkal történt elfoglalását „értel­metlen és felelőtlen” akció­nak minősítette. Terrorítéletek Görögországban Letartóztatás/ hullám Athénban és Szalonikiben Négy napon belül 65 em­bert tartóztattak le Athén­ban és Szalonikiben és eb­ben a számban nem szere­pelnek a tartományi szék­helyeken feltehetően ugyan­csak letartóztatott király­párti személyek — jelenti Athénből az AFP francia hírügynökség. Ismeretessé vált, hogy a nyugalmazott tá­bornokok letartóztatása, amelyet csak háromnapos késéssel, pénteken jelentet­tek be, nem volt elszigetelt jelenség: az Athén környé­kén foganatosított 65 letar­tóztatás jobboldali politikai beállítottságú, royalista kö­röket sújtott, közöttük nyu­galmazott tábornokokat és ezredeseket, valamint aktív katonatiszteket és rendőrtisz­teket. Pénteken este arról érke­zett hír, hogy négy ismert újságírót vettek őrizetbe Athénban. Közülük ketten úgynevezett „szabadúszók” voltak, a másik kettő pedig nagy példányszámú athéni lapok munkatársa. Közben tovább folyik a le­számolás a baloldallal is. Pénteken egy szaloniki bí­róság különböző vádakkal, amelyek között gazdasági szabotázs és „a társadalmi rend megdöntésére irányuló propaganda” is szerepelt — ítéletet hirdetett a görögor­szági „hazafias front” 39 tag­jának perében. Három vád­lottat — közöttük Alexisz Papalexu 48 éves kommunis­ta újságírót — életfogytiglani börtönre ítélt a bíróság. A többiek büntetése három hó­naptól 25 évig terjed. Csak két vádlottat mentettek fel. HÍRLAP Egy hét a világpolitikában Fock Jenő Ausztriában — Párt­­plán­ent Prágában — A NATO és Közel-Kelet — Fordulat Szudánban . Eseményekben gazdag volt a hét, s a címben fel­sorolt témákon kívül okkal lehetne még tárgyalni fontos témákat, mindenekelőtt a hétről hétre fő és állandó vál­ságnak számító vietnami háborút, amelyben a helyzet — sajnos — változatlan. S csupán az érdemelt különös fi­gyelmet, hogy „házi válság” kerekedik Washington és a dél-vietnami bábkormány nézetkülönbségeiből (Washing­tonnal ellentétben Saigon hallani sem akar koalíciós dél­vietnami kormányról és változatlanul a háború folytatá­sát szorgalmazza — a szerk.).­­ A főbb események sorában mostanában mind gyakrabban szerepelnek kontinensünk ügyei. A két világ­­rendszer határán egyre kevetesőbben, egyre sürgetőbben jelentkezik az európai biztonság problémája. A magyar—osztrák kapcsolatokon túlmenően, nemzet­közi jelentőséget éppen az adott miniszterelnökünk auszt­riai tárgyalásainak, hogy a fő téma az európai biztonság volt. Abban — Fock Jenőnek a pénteki sajtóértekezletén elmondott szavai szerint — alapvetően egyeznek a két fél nézetei, hogy­ meg kell rendezni az összeurópai érte­kezletet e tárgykörben. Ekként a magyar—osztrák tár­gyalás fontos része lett annak a folyamatnak, amelyet a budapesti felhívás nyomán a finn kormány kezdeménye­zése indított el. Fock Jenő bécsi útjának e momentuma beleillik a szocialista és más európai országok erőfeszí­téseibe, s nyilvánvalóan jelzi, hogy valójában mit is kell értenünk a konferencia előkészítési szakaszán, amelynek tartalma és hosszúsága viszont már vita tárgya nemcsak a NATO-országok, hanem például Ausztria és köztünk is.­­ Alig vitatható, hogy a csehszlovákiai antiszocialista erők sok kárt okozott tevékenysége következményeinek felszámolása, és a velük kapcsolatos nyugati remények végleges lehűtése közvetve — és alapvetően — érinti az európai biztonság kérdését. A csehszlovákiai szocialista konszolidáció fontos állomása volt a héten a CSKP Köz­ponti Bizottságának plénuma, amelyen a párt első titkára, Gustáv Husák tartott beszámolót. Megjelölte a fő felada­tokat és elemezte valamennyi ellentmondásában a kiala­kult helyzetet. Husák alapvetőnek minősítette a párt mar­xista-leninista egységének helyreállítását, mert csak ek­ként növelhető a CSKP cselekvőképessége, ami az or­szág félté­lyosult gazdasági problémái megoldásának zá­loga.­­ A francia helyzet alakulása, az elnökválasztási harc várható kimenetele élénk izgalmat kelt nyugati körökben. E tekintetben a legharsányabban persze a nyugatnémetek — főleg az „erős ember”, Strauss — viselkednek. Éppen emiatt sem minősíthető csupán rutintalálkozónak a NA­­TO-hadügyminiszterek heti brüsszeli konferenciája, amely­nek a fegyverkezési program szerepelt napirendjén és mind több szó esett — és várhatóan esik még — a nyu­gat-európaiak atomfegyverkezéséről. S ha Wilson angol miniszterelnök elutasította is a napokban Strauss London­ban felvetett „nukleáris elképzeléseit”, nem szabad el­feledkezni arról, hogy nemcsak Párizsban változik a hely­zet, de Wilson sarkában is ott vannak a konzervatívok.­­ A NATO-értekezlet ráütötte a pecsétet a földközi­­tengeri közös flotta tervére. Ez is jelzi számunkra a kö­zel-keleti válság igazi közelségét, ahol a tűzpárbaj szinte állandósult az arab és az izraeli erők között. Hír érkezett viszont arról, hogy a New York-i négyhatalmi konferen­ciát elnapolják. Valójában eddig nem derült ki, hogy az általános elvek leszögezésén kívül ért-e el eredményt a négyhatalmi értekezlet. " A közel-keleti térség fontos eseménye a szudáni poli­tikai fordulat. Bizonyítja ugyanis az imperialista erőfeszí­tések eredménytelenségét az arab világ haladó folyamatai­nak megállítására, éppen a közel-keleti tarthatatlan hely­zetben. Igaz, Szudánban 1964 októberében már végbement némileg hasonló változás, amelyet aztán a reakció kitérí­tett irányából. Nem szabad tehát elhamarkodottan meg­ítélni a szudáni baloldal lehetőségeit, hiszen most olyan erőkkel szövetkezve lett részese a hatalomnak, amely erők eddig egyensúlyozni próbáltak a jobboldal és a baloldal között. Mindenesetre a hét második felére olyan hírek érkeztek, hogy az új kormányzat okulni látszik a korábbi tanulságból és keményen leszámol a reakció képviselőivel. AVAR JANOS Jan Marko, csehszlovák külügy­miniszter (balról) aki e héten háromnapos hivatalos látogatáson Belgium­ban tartózkodott (ké­pünkön Pierre Harmel belga külügyminiszter társaságában) teg­nap — szintén hivatalos látogatásra — Luxemburgba érkezett A Berlinben tartózkodó Norodom Phurissara kambodzsai kül­ügyminiszter (balról a második­ látogatást tett Otto Winternél, az NDK külügyminiszterénél VASÁRNAP* 1969. JÚNIUS L

Next