Csongrád Megyei Hírlap, 1970. február (15. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-01 / 27. szám
CSOKOMO MEGYEI ★ 27. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM ÁRA: 1 FORINT VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 1970. FEBRUÁR 1. VASÁRNAP Hazaérkezett az NDK-ból Kádár János és Fock Jenő Kádár János és Fock Jenő szombaton hazaérkezett az NDK- ból. Képünkön Kádár elvtárs megérkezését követően nyilatkozik a riportereknek a pályaudvaron. (MTI / FOTO) Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Fock Jenő, a Politikai Bizottság tagja, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke — akik az NSZEP Központi Bizottsága és az NDK minisztertanácsa meghívására baráti látogatást tettek az NDK-ban — szombaton délelőtt visszaérkeztek Budapestre. Fogadásukra megjelent a párt és a kormány több vezető személyisége, valamint dr. H. Plaschke, az NDK budapesti nagykövete. Együttműködésünket tovább fejlesztjük Kádár János a megérkezés után a pályaudvaron nyilatkozott az újságíróknak. " Látogatásunk eredményeit a nyilvánosságra hozott közös közlemény összegezi. A Berlinben folytatott eszmecsere része a szocialista országok között az utóbbi években kialakult gyakorlatnak. Mind a belső építőmunka, mind a nemzetközi helyzet azt igényli, hogy a szocialista országok képviselői — kétoldalú és sokoldalú tanácskozások keretében — rendszeresen kicseréljék véleményüket, hogy módjuk legyen a legidőszerűbb politikai kérdések megtárgyalására, a szocialista építésben szerzett tapasztalatok megismerésére. Ezek a találkozók jó alkalmat nyújtanak arra is, hogy demonstráljuk politikai egységünket, egyetértésünket. — Fock elvtárs és jómagam készséggel, örömmel tettünk eleget a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága és az NDK kormánya meghívásának. A látogatás három napja intenzív munkával,, érdemi megbeszélésekkel, olyan létesítmények megtekintésével telt el, amelyek valamilyen módon összefüggésben álltak les szigeteseink témáival. — Walter Ulbricht és Willi Stoph elvtársak, valamint az NDK más párt- és állami vezetői, a testvéri ország dolgozói a legnagyobb szívélyességgel, testvéri barátsággal fogadtak bennünket. Tárgyalásaink, munkaprogramunk minden aktusának légköre szívélyes, elvtársias, s — ami a napirendre tűzött kérdéseket illeti, gyakorlatias volt. Sorra vettük az időszerű elvi, politikai kérdéseket ismertettük álláspontunkat, Kicseréltük véleményünket, s mint ismeretes, hangsúlyoztuk, elvi egységünket. Beszéltünk a jövő feladatairól is. Mindkét fél szilárd elhatározása, hogy együttműködésünket tovább szilárdítjuk és bővítjük minden területen, ahol az nemzetközi harcunk szempontjából szükséges, s a két nép érdekeinek megfelel. Munkánk legfőbb elbírálói természetesen nem mi magunk vagyunk, mégis szeretném elmondani, hogy a látogatás légkörével és eredményeivel nagyon elégedettek vagyunk. Mint ismeretes, Fock elvtárssal együtt viszonylag rövid idő alatt másodszor jártunk Berlinben. Tavaly október elején ugyanis részt vettünk az NDK fennállásának 20. évfordulója alkalmából rendezett jubileumi ünnepségeken.. Mind az akkor szerzett benyomások, mind a mostani megbeszélések, találkozások tapasztalatai igen jók. Az NSZEP és az NDK egész dolgozó népe — természetesen a saját viszonyainak megfelelő konkrét célokkal és módszerek alkalmazásával — szer (Folytatás a 2. oldalon.) Lakóház — a Kontakta dolgozóinak Szentes belvárosában épül ez a hétszintes, Vmiiititsckés lak«iAv»s épület, amelynek valamennyi lakásában a Kontakta dolgozói laknak majd, hiszen a gyár saját erőből építteti. Így tehát nemcsak a város, de mindenek előtt a nagy gyár munkáskollektívájának lakásgondjai enyhülnek nagy mértékben, ha elkészül a ház. És, hogy ne kelljen sokat várni erre az örömteli pillanatra, a Csongrád megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói igyekeznek a téli körülményekhez képest minél hamarabb befejezni a munkát. (Fotó: Enyedi Zoltán) Mi történt a nagyvilágban? KÉTSZÁZ PARLAMENTI KÉPVISELŐ KAIRÓBAN Részletes beszámolónk a 2. oldalon HIVATALOS LÁTOGATÁSRA HAZÁNKBA ÉRKEZIK ALDO MORO OLASZ KÜLÜGYMINISZTER BRANDT PÁRIZSI TÁRGYALÁSAI UTÁN VISSZAUTAZOTT BONNBA Pártvezetők látogatása Asotthalmon Szombaton délután Asotthalomra látogatott Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Péter János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, külügyminiszter. Társaságukban volt Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának tag- fa, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára, Csá- Ipenszki István, a szegedi járási pártbizottság első tit-kára és dr. Ábrahám Antal, a szegedi járási tanács vb el-nökhelyettese. A vendégeket a község vezetői fogadták. Murányi György, a község pártbizottság titkára tájékoztatót adott Ásotthalom helyzetéről, eredményeiről, gondjairól és a tervekről. Az eszmecsere után a művelődési otthonban nagygyűlést tartottak, amelyen az időszerű bel- és külpolitikai kérdésekről Komócsin Zoltán és Péter János adott tájékoztatót. Aláírták a magyar—román választékcsere-megállapodást A hazánkban tartózkodó román belkereskedelmi delegáció befejezte választékcsere-tárgyalásait a magyar belkereskedelem vezetőivel. Szurdi István és Nicolae Bozdog belkereskedelmi miniszterek szombaton délben aláírták az 1970. évi magyar-román belkereskedelmi választékcsere-megállapodás jegyzőkönyvét. (MTI) Az idén is 45 napi keresetnek megfelelő összeget várnak — Drágább volt a nyersanyag, nem emelték az árat, kisebb a nyereség — Több árut adtak kevesebb létszámmal Bizonyítvány felnőtteknek a vállalati nyereség Mindenki személyes tapasztalata a vállalati életben, hogy az új esztendő startja a jövő feladatainak számbavétele párosul a letűnt év eredményeinek mérlegelésével. Ez természetes dolog, hiszen az élet iskolájában ismét bizonyítványosztás előtt állunk, összegezzük az 1969. évi vállalati gazdálkodás eredményeit, az üzemi vezetők, a dolgozók érdemjegyeit, a nyereség, a felosztásra jutó részesedési alap számait. A vállalati mérleg aláírására jóllehet csak hetek múltán kerül sor a Minőségi Cipőgyár szegedi üzemében, de máris tudják, hogy az elmúlt évihez hasonló összegű részesedést kapnak a dolgozók. Tavaly az 1968. évi munka eredményeként 45 napi keresetnek megfelelő összeg jutott a felosztható részesedési alapba. Az elmúlt évben 1 millió 357 ezer pár cipőt gyártottak. Mivel a gazdaságossággal, minőséggel nem volt különösebb probléma, a nagyvállalat egészén belül a szegediek ismét jó helyezést értek el és ez a nyereségrészesedésben is érezteti majd hatását. Ennél a vállalatnál az új gazdaságirányítási rendszer első évében sem alkalmazták mereven a kategorizálás szerinti elosztást. Például a második kategóriában három csoportot alkottak. Most az új felosztási elvek alapján az elmúlt év végén előleget is fizettek. Úgyis mondhanánk, hogy az éves prémiumot fizették ki a volt második kategróia három csoportjában nyilvántartottak részére. Természetesen a részesedési alap felosztására vonatkozó irányelvek alapján osztják majd fel 1969. évi jó munkájuk eredményét. A nyereségelv érvényesítése a Szegedi Ecset- és Seprűgyárban is azt követelte, a vállalati vezetőktől, dolgozóktól, hogy a termelés és az értékesítés gazdasági frontján egyaránt hatékonyabban gazdálkodjanak. Az előzetes tájékoztatók szerint a korábbi esztendőkhöz mérten mégis csökkent a vállalati nyereség. Részben azért, mert az ARTEX Külkereskedelmi Vállalat révén értékesített termékek ára évről évre csökken viszont az import kínai serték és a péniszőr beszerzési ára emelkedett. Az 1969. évben bevezetett közgazdasági szabályzók ugyancsak nyereségcsökkenést hoztak. Valamennyivel túllépték a bérszínvonalat is, ami szintén csökkentő hatású a részesedési alapra. A kifizetésre kerülő összeg 10 százalékkal lesz kevesebb. Mégis a vállalat vezetőinek jó munkájáról számolhatunk be, mert növekedtek a költségek, de egyetlen termék eladási árát sem változtatták meg. Ma is az 1968. évi induló áron értékesítik a vállalat termékeit. A HÖDIKÖT-ben az előzetes számítások alapján körülbelül 40 millió forintot könyvelhetnek el az 1969-es év eredményekért. Ez önmagában szép summa, de még szebbnek tűnik, ha az 1968-as esztendei 33 millióhoz viszonyítjuk, s azt vizsgáljuk, milyen körülmények között született a többlet, növekedett a forintok mennyisége. A vállalat vezetőinek tájékoztatója szerint a nagyobb nyereség forrása a termelékenység növekedése volt. Egy esztendő alatt 6,2 százalékkal nőtt a munka termelékenysége a vállalatnál. Az előző esztendei, vagyis az 1968. évi 465 millió forintos árbevételt 3 ezer 607 fős átlaglétszámmal érték el. Tavaly a 490 millió forintos árbevételt pedig 3 ezer 582 fővel. Tehát lényegesen kevesebb létszámmal. Tavaly július elsején tértek át a 44 órás munkahétre. A számok, a tények tehát azt mutatják, hogy a vállalat dolgozói fegyelmezettebb munkával, jobb időkihasználással termeltek, mint a korábbi években. A jobb munkára serkentettek a HÓDIKÖT-ben a bérintézkedések is. A vállalat bértömege tavaly 2 millió 540 ezer forinttal nőtt. Ebből egy főre egy esztendő alatt átlagosan 709 forint jutott. A jó munkaszervezésen túl, a szebb eredményekhez az is hozzájárult, hogy a gyár jelentősen csökkentette készleteit. Örömmel mondják a vállalat vezetői, hogy a piac igényeit nehéz kielégíteni, mert ha kétszer annyit termelnének is, mint amennyit jelenleg tudnak, azt is könnyedén eladhatnák. A vállalat forgóeszköz-értéke 1968-ban átlagosan 111 millió 250 ezer forint volt. Tavaly már 93 millió forint, viszont emelkedett az állóeszközök értéke 8,5 millió forinttal. A HÓDIKÖT nyereségének tehát jó forrásai voltak az elmúlt esztendőben, a vásárlók bizonyára nagyon örülnének, ha a vállalat az eredményesebb gazdálkodás alapján az árcsökkentésre is gondolna.