Csongrád Megyei Hírlap, 1970. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-01 / 179. szám
CSORGÁÁD MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! A HÍRLAP A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 27. ÉVFOLYAM, 179. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1970. AUGUSZTUS 1., SZOMBAT KGST-perspektívák (P. I.) Nem véletlen, hogy napjainkban — hazánkban és Európa más részein egyaránt — a mindennapi élet eseményei után közvetlenül a gazdasági fejlődés tényeiről, kilátásairól szóló híreket, jelentéseket fogadja a legnagyobb érdeklődéssel a közvélemény. Ez természetes is, hiszen a hallatlanul gyors technikai fejlődés a gazdasági élet terén ígéri a legnagyobb változást, ezek a változások pedig alapvetően határozzák meg életszínvonalunk alakulását már az elkövetkező években is. A soron következő évtized pedig minden elképzelést felülmúló technikai és anyagi előrehaladást eredményezhet. Éppen a minden eddiginél erőteljesebb fejlődés kilátásainak alakulásához szolgáltatott reális felmérési lehetőséget az a nyilatkozat, amelyben Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese vázolta a KGST végrehajtó bizottságának legutóbbi két ülésszaka tárgysorozatának tükrében hazánk és általában az európai szocialista országok előtt álló gazdasági fejlődés perspektíváit. Vázlatosan írta le csupán hazánk másfél évtizedes távlati fejlesztési tervének néhány fő szempontját, s mutatott rá a KGST-tagállamokkal való együttműködés, továbbá a közös tervezés és az integráció lényegére. Mégis, érezhető volt fejtegetéseiből, pontosabban a két legutóbbi KGST végrehajtó bizottsági ülés napirendi pontjaira való utalásából, hogy a számításba vett gazdasági lépések — hazánkban csakúgy, mint a többi testvéri szocialista országban — nagyon is átgondolt, és pontosan összehangolt intézkedések sorát jelentik. Nem állami gazdasági futurológiáról van tehát szó, hanem arról, hogy a KGST- tagállamok részéről kidolgozás alatt álló és kidolgozásra váró intézkedések törvényszerűen vezetnek az egyenletes fejlődésen keresztül a kitűzött célok meghatározott időben történő megvalósításához. Érdemes ezzel kapcsolatban megemlíteni, hogy az elmúlt hetekben tették közzé a KGST-országok 1969-ben elért fejlődéséről szóló számadatokat. Ha ezeket az adatokat összevetjük például a Közös Piac múlt esztendei fejlődésének adataival, azt kell látnunk, hogy a szocialista országok egy év alatt elért eredményei egy igenpontosan összehangolt együttműködésből következő egyenletes fejlődés érzékeltető. Jó néhány téren természetesen a közös piaci teljesítmények még nagyobbak, hiszen a gazdaságilag legfejlettebb európai tőkés országokról van szó. A KGST-országok fejlődési üteme azonban nem hagy kétséget azt illetően, hogy az elkövetkező évtized a szocialista gazdasági koncepciók valóra váltásának időszaka lesz. Bizottsági Ülés A tanácsi koordinációs bizottság a Parlament Gobelintermében dr. Papp Lajos elnökletével pénteken ülést tartott. A bizottság a tanácstörvény előkészítési munkálatai keretében a községi és a városi tanácsok, valamint szerveik feladatköréről, hatásköréről tárgyalt. Teljesítettük a IX. kongresszus gazdasági célkitűzéseit Kállai Gyula beszéde választói előtt Debrecenben Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke kétnapos látogatást tett Hajdú- Bihar megyében. Csütörtökön délelőtt Debrecenben, a megyei pártbizottság székházában a megyei párt-végrehajtó bizottság tagjaival, a megye és Debrecen város vezetőivel találkozott- Karakas László, a megyei pártbizottság első titkára adott tájékoztatást a megye politikai és gazdasági helyzetéről. Kétnapos programja keretében Kállai Gyula csütörtökön felkereste az épülő Debreceni Házgyárat és a Felsőtiszai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság gáti erdészetét. Pénteken az országgyűlés elnöke látogatást tett a Hajdúszoboszlói Állami Gazdaságban, a hajdúszováti Lenin Tsz-ben, majd délután a debreceni 4. számú választókerületben tartott képviselői beszámolót. A Magyar Gördülőcsapágy Művek anyagraktárának nagycsarnokában több mint másfél ezer dolgozó vett részt a gyűlésen. Karakas László megnyitója után Kállai Gyula mondott beszédet továbbhaladáshoz. Szocialista történelmünk újabb negyedszázadát méltóképpen kezdjük. Az év végén megtartjuk pártunk X. kongresszusát, amely minden bizonynyal megerősíti fő politikai irányvonalunkat, s lépést (Folytatás a 2. oldalon.) Alkotó munka, kedvező körülmények Bevezetőben hangsúlyozta: egész népünk szocialista öntudatát, jogos nemzeti büszkeségét emelte, hogy ebben a parlamenti ciklusban ünnepeltük történelmünk korszakalkotó fordulóinak, a Tanácsköztársaság kikiáltásának 50 éves, illetve felszabadulásunk 25 éves jubileumát. Visszatekintve az elmúlt negyedszázadra — mondotta —, büszkén állapíthatjuk meg, hogy népünk új hazát épített a régi helyén: olyan országot, amelyben megszűnt a kizsákmányolás, a nyomor és a létbizonytalanság, amelyben az ember értékét végzett mun-Icáit» hatirrvzzf3 mfle , amelyben egyre javuló anyagi viszonyok között él minden dolgozó ember. — Hazánk szocialista átalakulása különösen meggyorsult az 1956-os ellenforradalom leverése után. Pártunk sikeresen irányította a szocializmus építését: megerősítettük előrehaladásunk legfontosabb zálogát: a néphatalmat; a szocialista ipar továbbfejlesztésével, a mezőgazdaság szocialista átalakításával leraktuk a szocializmus alapjait, s hozzákezdtünk a szocialista társadalmi rend teljes felépítéséhez: a fejlett, a virágzó szocialista haza megteremtéséhez. Harmadik ötéves tervünk eredményei Ezt követően a III. ötéves terv eredményeiről szólott. Teljesítettük az életszínvonal emelését szolgáló célkitűzéseinket, öt év alatt 31 százalékkal emelkedett a munkások és alkalmazottak reáljövedelme, s a munkások és a tsz-parasztok jövedelmei kiegyenlítődtek. Az ipar nagyobb részében csökkentettük a munkaidőt. Jelentős összegeket fordítottunk szociálpolitikai célokra: növeltük a családi pótlékot, emeltük a nyugdíjakat, s bevezettük a gyermeknevelési segélyt, amelyet eddig mintegy 150 000 fiatal anya vett igénybe. 1966—70 között 320 000 új lakás épült Magyarországon, több mint bármelyik ötéves tervben, öt év alatt a lakosság 10 százaléka, kereken egymillió ember költözhetett új otthonba. Ennek ellenére a lakáshiányt csak hosszabb idő múltán, nagy anyagi ráfordításokkal, az állam és a lakásigénylők közös erőfeszítéseivel tudjuk véglegesen felszámolni. A IX. kongresszus által meghatározott gazdasági céljainkat elértük. Ebben jelentős szerepet játszott a gazdaságirányítási reform is. A gazdasági reform kedvezően hatott az ipari struktúra korszerűsítésére, a mezőgazdasági termelőkapacitás növekedésére. Növekedett a vállalatok önállósága, döntés ési hatásköre. Tervgazdálkodásunk megalapozottabb és tudományosabb lett. Negyedszázados fejlődésünk eredményei szilárd alapokat teremtettek a to Mi történt a nagyvilágban? IZRAEL ELFOGADTA AZ AMERIKAI BÉKETERVET NIXON SAJTÓÉRTEKEZLETE LOS ANGELESBEN • MOSZKVÁBAN FOLYTATÓDNAK A SZOVJET—NYUGATNÉMET TÁRGYALÁSOK Részletes jelentéseink a 2. oldalon Látogatás a címerezi táborban Győri Imre, azMSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára pénteken Hódmezővásárhelyre látogatott. Itt Török József, a városi pártbizottság első titkára adott tájékoztatót az időszerű gazdasági munkákról. Ezután a Hódmezővásárhelyi Állami Gazdaságot kereste fel, ahol Zsibók András, az állami gazdaságok területi főosztályának vezetője és Nagy Sándor, az állami gazdaság igazgatója tájékoztatta a folyamatban levő munkákról. Ezt követően egy kombájnosbrigádot keresett fel és beszélgetett a kombájnvezetőkkel. A kukoricacímerezést végző KISZ ifjúsági táborban meghallgatta a vezetők beszámolóját a végzett munkáról. Végül az állami gazdaság hib-ridüzemét és egy sertéstelep építési munkálatait tekintette meg. Forgalmi zárlat négy gabonaraktárra Kétségbe esett emberek ostromolják Vásárhelyen a tanács vb mezőgazdasági osztályát, a kisállattenyésztő szövetkezetét, a növényvédő állomást, hogy oldják fel a makói országút mellett levő gabonaraktárra elrendelt forgalmi zárlatot. Egy hét óta nem kapnak takarmánybúzát a háztáji termelők, nincs elesége a jószágnak, így érthető az elkeseredettség. — Főleg mi látjuk el a város háztáji gazdaságait takarmánnyal — mondja Gorcsa János, a kisállattenyésztő szövetkezet elnöke —, de a takarmányhiány miatt 30 ezer forintra csökkent a szokásos napi 110—120 ezer forintos forgalmunk. Nem kapunk elegendő táptakarmányt sem és ez visszaveti a termelési kedvet. A városi tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője, Koda Endre, viszont azt fejtegette: a közös gazdaságok is megérzik a zárlat miatti takarmányhiányt, s ezzel együtt a szűkös tápellátást. — Pedig —■ mondotta az osztályvezető — ugrásszerűen megnőtt a városban a tenyésztési kedv. Bizonyítja ezt, hogy tavaly 49 ezer járatátérés történt, most viszont az első félévben túljutottunk a 31 ezren. Van a piacon elég süldő, apró jószág, de ha sokáig tart a zárlat, súlyos veszteség éri a termelőket. A növényvédő állomáson Koncz Imre igazgató, Kocsis Tibor főmérnök adott hivatalos választ a szentesi repülőtéri, a makóújvárosi, a szegedi I-es és a vásárhelyi 1-es számú gabonaraktárakra elrendelt forgalmi korlátozásról és ideiglenes növényvédelmi zárlatról. — Mi számtalanszor figyelmbetettük a gabonaipart — összegezték az indokot —, hogy rendkívüli módon terjed a telepeken a zsizsikfertőzés és sor kerülhet a zárlatra. A vásárhelyi I-es számú telepen például 12 deka zsizsiket találtunk egy kilogramm búzában. A Csongrád megyei telepek fertőzöttsége egyébként az országos szint fölött van. A növényvédő állomás hatósági jogkör A felelősség a gabonaipart terhelé se alapján a fertőzés továbbterjedésének megakadályozására zároltatták a raktárakat. Sem belföldi fogyasztásra, sem exportcélra nem lehet a telepekről kiszállí- tani gabonát, amíg nem hajtják végre a szükséges védekezést. — Mi nagyobb ütemben is fertőtlenítenénk — vázolta a gabonaipar álláspontjját Sípos Tamás, a Csongrád megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat igazgatóhelyettese —, de már csütörtökön elutazott haza a debreceni brigád, amelyik a munkát elvállalta. S amint ígérték, csak hétfőn vagy kedden jönnek ismét. A labdát tehát — ahogy mondani szokás — átpasszolta a gabonaipar. De a fellelősséggel nem nagyon ülik ilyen könnyen gurigázni. Miért nem lehetett már a betakarítás előtt végrehajtani a szükséges intézkedéseket? A felvásárolt termés megóvása ugyanis kizárólagosan a gabonaiparra tartozik. Ha frázisnak is hangzik, de azért kapják a fizetést a vállalati vezetők, hogy a legkörültekintőbben gaz-dálkodjanak a rájuk bízott értékekkel. Szükség esetén naponta döngessék meg a tröszt vagy a minisztérium kapuját a be- ruházási kerete növeléséért. Nem lehet népgazdasági érdek, hogy a vásárhelyi vagy a szentesi szabadtéri tárolóhelyen vagon számra rothadjon meg a gabona. S a megmaradt termést szintén vagon szám-ra tegye tönkre a zsizsik. Azon is lehet tűnődni, hogy miért engedték haza a debreceni brigádot, miért nem tűztek ki számukra célprémiumot, vagy népgazdasági érdekekre hivatkozva, miért nem rendelték el a tárolóhelyek folyamatos fertőtlenítését ? Igaz, a felelősséget könnyebb „atpasz* szólni”, mint gyors és hathatós intézkedést hozni a zárlat mielőbbi feloldására. TÓTH JÓZSEF Amerikai pedagógusok Vásárhelyen Népes amerikai csoport látogatott pénteken Hódmezővásárhelyre. A Szegedi Pedagógiai Nyári Egyetem B-tagozatának hallgatói — pedagógusok az Egyesült Államokból és néhányan Kanadából — délelőtt a Felsőfokú Mezőgazdasági Technikumban Fekete Gyula igazgató tájékoztatóját hallgatták meg az intézet munkájáról, majd rövid séta után a Majolikagyárat keresték fel, ahol szakvezető segítségével bepillantást nyertek a világhírű vásárhelyi majolika műhelyébe. A Tornyai János Múzeumban látottak és a délutáni fürdés a strandon, maradandó élményt nyújtott a hallgatóknak. fotó: Uiajcu Zoltán)