Csongrád Megyei Hírlap, 1970. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-01 / 204. szám
A tulajdon (L. S.) Az emberek társadalmi tudata, szokásai csak fokozatosan változnak. A fokozatos változás lehet alig haladó, lassú, és lehet olyan ütemű fejlődés, amelynek hatása a termelésben is megmutatkozik. Minél mélyebben boncolgatjuk a mai valóságot, annál több tényt találunk arra, hogy az emberek gondolkodása egészségesen változik. De a további sikeres előrehaladásért azt is szükséges észrevenni, ami az emberi érintkezésben nem táplálja, sőt gátolja a társadalmi tudat fejlődését Sajnos akadnak olyan emberek is, csak néha a rendszer iránti hűségük hangsúlyozása közben akarva, nem akarva akadályozzák a szocialista eszmeiség alakulását, erősödését. A gyári, termelőszövetkezeti, intézményi vezetők között található, aki tisztségét félreérti. Az egyszemélyi vezetésre hivatkozva nem tiszteli, sőt lebecsüli és megsérti a munkakollektíva véleményét. Az ilyen tisztségviselőben könnyen kialakul az a káros szemlélet is, hogy vezetői tekintélyét azzal öregbíti, hogyha mindig, mindenben egyedül csak neki lehet igaza. Az ilyen magatartás viszont sérti a tisztességes emberek önérzetét. Az történik, hogy miközben a Magyar Szocialista Munkáspárt és a különböző politikai szervek aktívái meggyőző szóval és tettekkel igyekeznek bizonyítani, hogy a hatalom, a gyár, a föld a dolgozó népé, aközben a gazdasági vezetők egyike-másika meggondolatlanul, kispolgári önteltséggel gátolja a szocialista társadalmi, közösségi, tulajdonosi szemlélet erősödését. Még a jó politikai munka esetében is tapasztalható, hogy a dolgozó nem mindig tartja magától értetődőnek, hogy a munkahely, ahol fegyelmet követelnek, sőt ahonnan kizárhatják, illetve elbocsáthatják, az az egész társadalom tulajdona, tehát az övé is. Ha azonban a gyár irányítói az MSZMP marxista-leninista politikáját tiszteletben tartják, és az egyszemélyi felelősség gyakorlását a munkásdemokrácia egészíti ki, úgy a társadalmi tulajdonosi szemlélet fejlődik. A szemléleti, tudati fejlődés is megerősíti, hogy az a jó gazdasági vezető, aki nemcsak a műszaki, közgazdasági ismeretekkel rendelkezik, hanem azzal a marxista képességgel, tudással is, amellyel társadalom-politikai feladatait teljesíti. A kommunista szerénység a kulturáltságot, a szocialista tartalmat, a valóság kifejezését biztosítja, és megelőzi az önteltséget. Az ilyen munkahelyen biztatást kap a szocialista tudat erősödése, amely egyszersmind termékenyen hat a feladatok tudatos megoldására is. VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK. CSONGRÁD MEGYEI ★ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 27. ÉVFOLYAM, 20?, SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR 1970. SZEPTEMBER 1., KEDD Anyaghiány hátráltatja az útépítők munkáját 18 milliós értékben — Folyamatos javítás alatt levő utak — Kiküszöbölik az E-5-ös padkájának szintkülönbségét — Bitumenezés, kísérleti jelleggel A KPM Vásárhelyi Közúti Igazgatóságán éppúgy, mint a Közúti Üzemi Vállalatnál az útjavításokhoz, útépítésekhez elengedhetetlenül szükséges kőanyag hiányára panaszkodnak. A Közúti Üzemi Vállalatnak bányakavics, cement és bitument kellene ahhoz, hogy útépítéseit az ütemtervnek megfelelően elkezdje, illetve befejezze. Munkájukat azonban az év eleje óta az említett anyagok hiánya gátolja. A becslések szerint mintegy 15 ezer köbméter bányakavics kellene ahhoz, hogy például a vásárhelyi Hóvirág utcában hozzálássanak az út építéséhez, valamint a Vásárhely—Derekegyháza közötti út munkálatait időben megkezdjék, illetve befejezzék. Eddig háromszor indítottak útnak kiselejtezett kocsikból összeállított szerelvényeket a bányákhoz építőanyagért, azonban vállalkozásuk eredménytelen maradt. A KPM Vásárhelyi Közúti Igazgatósága az E 5-ös út állagában a fagykár által keletkezett hibák kijavításával az Aszfalt Útépítő Vállalatot bízta meg. Ebben az esetben úgy sikerült a munka folyamatosságát biztosítani, hogy az AKÖV gépkocsijai szinte naponta hordták az anyagot Dunapatajról. A KPM Vásárhelyi Közúti Igazgatóságának felmérése, becslése szerint mintegy 16 ezer tonna különböző méretű kőanyagra lenne szükség ahhoz, hogy tartalékkal rendelkezzenek, s biztosítva legyen ebben az évben a út burkolatának maradéktalan javítása megyénkben. A helyzet jelenleg nem megnyugtató: szerelvényenként, a munkákhoz napról napra szerzik be az útfenntartás elengedhetetlen alapanyagait. Elsősorban azonban a főutakat javítják, eddig tervüktől nem maradtak el, időarányosan teljesítették: 18 millió forint értékű munkát végeztek el. A közúti igazgatóság útfenntartási munkái között állandóan szerepel a debrecen —szegedi út Székkutas—Vásárhely közötti, valamint a szeged—nagylaki út makó— nagylaki szakaszának folyamatos, egész évben történő javítása. Ezek az útvonalak a megnövekedett kamion-, illetve a nemzetközi forgalom miatt igen nagy terhelésnek vannak kitéve. Mielőbbi javításra szorul a vásárhely—maroslelei út maroslele—makói szakasza is, melyet az árvízveszély során történt szállítások teherbírásán felül vettek igénybe. Augusztus 27-én fejeződött be az E 5-ös út fagykár miatt történt javítása. A terveknek megfelelően Kistelektől a Szeged alatt levő dorozsmai elágazásig 6—8 centiméteres aszfaltszőnyeget kapott az út. Az egyenetlenségeket is kiköszöbölték, és éppen emiatt keletkezett az útburkolat és a padka között tíz centiméteres szintkülönbség. Ez konkrét balesetveszélyt rejt magában, főként azért, mert a veszélyt jelző táblákat a gépjárművezetők nem veszik figyelembe. Így nem ritka, hogy az útról lecsúszva, az árokban kötnek ki. Azonban már hozzákezdtek az út építői eme szintkülönbség kiküszöböléséhez, s rövidesen ezzel a munkával is elkészülnek. Az anyaghiány miatt szükséges gyakori technológiai módosítások ellenére is teljes egészében rövidesen átadják a forgalomnak az E 5-ös utat, melynek helyreállítási költsége — ahogy a szakembereink mondják — „műsoron kívül” megközelítőleg 12 millió forintba került. A negyedik ötéves tervben kerül sor a csongrádi, a szentesi, a makói úgynevezett átkelési szakaszok, egyszóval a főutcák korszerűsítésére, átépítésére. Ugyanebben az időben a debrecen—szegedi utat korszerűsítik. Minden valószínűség szerint a szentesi Kossuth utca átépítéséhez a jövő év elején már hozzákezdenek. A szentesi Rákóczi utca korszerűsítését pedig a tervek szerint 1971-re befejezik, majd a makói, a csongrádi, a vásárhelyi fő közlekedési utak építéséhez látnak hozzá. Míg a Közúti Üzemi Vállalat bitumenhiánnyal küzd, a KPM Közúti Igazgatóságánál ilyen gond nincs. Az úgynevezett romaskinói eredetű nyersolajból gyártott bitument használják jelenleg a kátyúzásokra. Minden munka, melyhez bitumen kell, kísérleti jellegű, munka közben kísérletezzik ki a megfelelő technológiát. A munka során szerzett, tapasztalatok és a laborattóriumi vizsgálatok alapján kapott összesített eredmények döntik majd el, hogyan, miként gyártják, használják az új bitument. Az E 5-ös út, a 43-as Makóra vezető útszakasz egy részének aszfaltszőnyeg-burkolata is az új bitumen kísérleti jellegű felhasználásával készült. VAIIGA EDIT Ülést tartott a SZOT elnöksége A szakszervezetek budapesti Dózsa György úti székházában hétfőn ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége. Az első napirendi pont szerint meghallgatta és megvitatta a Ruházatiipari Dolgozók Szakszervezete elnökségének jelentését, a ruhaipar termelési és bérezési helyzetéről. Az írásos jelentés szerint ez az iparág az utóbbi két évtizedben megsokszorozta termelését, s tavaly már az 1949. évi 433 millió helyett 3500 millió forint értékű árut szállított a hazai vásárlóknak és külföldre. Az utóbbi években azonban lelassult, visszaesett az iparág fejlődésének üteme. A belkereskedelem ugyanis nagy készletei miatt csökkentette megrendeléseit. A tapasztalatok szerint 1970 első felében már viszonylag kiegyensúlyozott piaci helyzet alakult ki, bár sok gondot okoztak az alapanyag-ellátás zavarai. Ez év első felében több vállalat csak úgy tudott folyamatosan dolgozni, hogy nagyobb mennyiségű importanyagot szerzett be. Ezért a szakszervezet megítélése szerint az állami, a tanácsi és a szövetkezeti ruhaipar anyagszükséglete, a belkereskedelem méteráruigénye, és a textilipar méteráruexportja nincs összhangban a textilipar termelésével. Így szükség lenneminél előbb megteremteni a helyes arányokat. Ez év első felében a megrendelések már lekötötték az iparág kapacitását, s így a múlt év azonos időszakához viszonyítva az iparág termelése 13 százalékkal, a munka termelékenysége 6 százalékkal emelkedett. Az írásos előterjesztés alapján feltett kérdésekre Tóth Tiborné, a Ruházatipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára válaszolt A SZOT elnöksége meghallgatta a szakszervezeti üdültetés helyzetéről és fejlesztéséről készített előterjesztést is. ■ - - - 7 . Paprikafüzér - fűszertermékek A mezőgazdasági kiállításon az élelmiszergazdaság teljes képét kapja a látogató, mert minden ágazatban tükrözik a bemutatók a termelés és feldolgozás mozzanatait. A paprikánál például egy rekesz zöldellő növénnyel kezdődik a kiállítás, majd piros paprikafűzérrel, a kész termékekkel, s a felhasználás széles skálájával fejeződik be. A tabló viszont azt érzékelteti, hogy milyen nagyarányú exportpiaca van a paprikakivonatoknak és az egyéb fűszernövényeknek (Fotó: Enyedi Zoltán) Mi történt a nagyvilágban? ■■■■■WTTTlTITTr—Mi Ilii ill III■ —■ »■Ilii ■ ■MBHWIOT— NIXONÉK MA „ÁTTEKINTIK” A KÖZEL-KELETI HELYZETET Részletes jelentéseink a 2. oldalon LEONYID BREZSNYEV TÜRKMÉNIÁBAN ELLENTÉTEK AZ IZRAELI KORMÁNYBAN Losonczi Pál az EÁK-ban Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, aki hivatalos látogatáson tartózkodik az Egyesült Arab Köztársaságban, vasárnap Kairóból Alexandriába utazott, majd onnan vidéki körútra indult. Felkereste Tahrir tartományt, a sivatagtól áldozatos munkával visszaszerzett vidékei. Látogatást tett egy, a Szovjetunió segítségével létesített, gépesített gazdaságban és megtekintett több, hagyományos módo s szerekkel termelő üzemet. Az Elnöki Tanács elnöke hétfőn délután tért vissza Kairóba, ahol nyilatkozatot adott az egyiptomi rádió tudósítóinak. ■Losonczi Pálma, kedden érkezik vissza Szudánban, Tanzániában és az EAK-ban tett hivatalos látogatásáról. Előre jelzi a fejlődés útját Fehér Lajos nyilatkozata az Országos Mezőgazdasági ás Élelmiszeripari Kiállításról és Vásárról Fehér Lajos, a kormány elnökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja a 67. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár alkalmából nyilatkozatot adott a sajtó munkatársainak. KÉRDÉS: Lát-e fejlődést a korábbi kiállításokhoz képest, s miben ad teljesen újat ez a nagy rendezvény? VÁLASZ: előrebocsátom, hogy csak a kiállítás egy részén szerzett benyomásaim alapján válaszolhatok. Nem jártam végig — s ez úgy hiszem, érthető — a több mint 33 hektárt elfoglaló seregszemle 70 ezer négyzetméternyi szabadtéri bemutatóját és 40 ezer négyzetméter alapterületet betöltő pavilonjait. Mégis úgy hiszem, nem tévedek, ha azt mondom: ez a kiállítás korszerűbb, látványosabb és tartalmasabb elődeinél. Jól tükrözi a mezőgazdaság és az élelmiszeripar negyedszázados fejlődését, méltóképpen mutatja be a 25 év alatt megtett utunk eredményeit, továbbá azt a minőségi változást, amely a tudományostechnika forradalom eredményeként hazánkban is szinte robbanásszerűen következett be —, főleg az utóbbi években. Nemcsak néhány év, hanem az elmúlt negyedszázad fejlődését is lemérhetjük a mostani bemutatón. Tudom, hogy eredményeink a legfejlettebb országokéhoz viszonyítva szerények. De gondoljunk arra, honnan indultunk el. A felszabaduláskor egy tönkretett ország, kifosztott mezőgazdaságát kaptuk örökségként. A háborúban elpusztult vagy elhurcoltak egymillió 300 ezer szarvasmarhát, kétmillió 200 ezer sertést és egymillió 300 ezer juhot. Egy olyan mezőgazdaságtól rabolták el ezt, amelyben a háború előtt a gözeke volt a nagyteljesítményű gépek egyetlen képviselője, ahol korlátlanul uralkodott a kézi kasza és a külterjes termelést alacsony termésátlagok jellemezték. S egy olyan parasztságra várt a magyar mezőgazdaság talpraállítása és fellendítése, amelyet negyedszázaddal ezelőtt kegyetlenül tizedelt a nyomor, az éhség, s az „ezernyi fajta népbetegség”. Ha ehhez mérjük mai eredményeinket, óriási változásokat látunk. Így kellően tudjuk becsülni a több mint 14-szeresére növekedett traktorállományt, a 12 és fél ezer korszerű gabonakombájnt, a szövetkezeti parasztság nyugdíjrendszerét, a gomba módra szaporodó új falusi házakat, az ingyenes orvosi kezelést — mindazt, amiről ez a jól rendezett kiállítás számot ad. Ha múltunkra gondolunk, jobban megértjük, mit jelent az élelmiszertermelés megkétszerezése, a búza s a kukorica termésátlagának mintegy százszázalékos növelése, a. zöldségtermelés 217, a gyümölcs 356, a hústermelés 90 százalékos emelése. Megértjük és kellően tiszteljük érte a mezőgazdaság dolgozóit, akik immár az élenjárók nyomdokain haladnak, s országhatárainkon túl is hírnevet, elismerést szereznek a szocialista nagyüzemi gazdálkodásnak. Az élelmiszer-termelésben elért sikerek természetesen nemcsak a mezőgazdaságot dicsérik, hanem az élelmiszeripart is. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar termelési kapcsolatai főképp az utóbbi években, a gazdaságirányítás új rendszerében indultak gyors fejlődésnek. Ekkor kezdődött az egységes, a vertikális együttműködésre épülő élelmiszergazdaság kialakulása. Élelmiszergazdaságunk — e mind egységesebbé váló népgazdasági ágazat — most először jelenik meg országos bemutatón, hogy érzékeltesse és szemléltesse vertikális kapcsolatait. (Folytatás a 2. oldalon.)