Csongrád Megyei Hírlap, 1970. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-01 / 204. szám
Lukács György átvette a Goethe-díjat Hétfőn a fővárosi tanács végrehajtó bizottságának üléstermében átadták Lukács Györgynek a Goethe-díjat. Az eseményre — Sarlós Istvánnak, a fővárosi tanács vb elnökének meghívására — küldöttség érkezett a Majna menti Frankfurtból, Walter Möller főpolgármester vezetésével. A Goethe-díjat és oklevelet Walter Möller nyújtotta át Lukács Györgynek. Az ünnepségen részt vett tudományos és kulturális életünk számos kiválósága. (MTI) Megragadja-e a mai művészeket formálódó új életünk? És ha igen, hogyan látják a festők, szobrászok, grafikusok a kortársi társadalmat ? A Szakszervezetek Országos Tanácsa által meghirdetett felszabadulási pályázatra beérkezett nagyszámú műalkotás egyértelműen azt bizonyítja, hogy a kortársi művészeket foglalkoztatja a szocializmus építésének nagy „témája”, magasfokú művészi átéléssel ábrázolják a dolgozók mai életét. Mint minden korban, életünkben is az lehet csak a művészeti igazság egyetlen kritériuma, hogy tud-e valami lényegeset mondani a művészet formanyelvén az alkotó a ma emberéről, a ma emberének, tükröződik-e az alkotásokban az emberért érzett felelősség, az élmény megkapó ereje, a társadalmi elkötelezettség. A Budapesti Nemzeti Galériában látható kiállítás egyértelműen igennel felel ezekre a kérdésekre, híven mutatja meg képzőművészetünk mai állapotát. Legalábbis azt az uralkodó tendenciát, amely nem hódol be semmiféle nyugati izmusdivat előtt, nem akar formai játékkal és talányokkal elkendőzni semmitmondást és szakmai felkészületlenséget, amely nem esik hasra a kispolgári, sznobizmus hamis képe előtt, hanem a magyar képzőművészet progresszív vonalán tovább haladva, tanulva és építve a haladó hagyományokra, mégis korszerű formavilággal kísérli meg tükrözni korszerű társadalmunkat és azok ellentmondásait. És külön öröm a néző számára, hogy a Galéria termeiben lépten-nyomon szembetalálkozik a vásárhelyi iskola köré tömörülő művészek alkotásaival. Ez a művészeti irányzat, művészi magatartás legerőteljesebben abban különbözik más magyar műhelyektől, hogy mélyebben gyökeredzik a magyar valóságban, mint más iskolák, amelyek elsősorban az európai élgárdára figyelnek. Másrészt közös vonásuk az itt születő műveknek, hogy egyszerűen és őszintén szólnak az emberről, a földről, a környezetről, realista szemlélettel. Almási Gyula Béla, Baranya Sándor, Erdős Péter, Fodor József, Fülöp Erzsébet, Hézső Ferenc, Koszta Rozália, Kurucz D. István, Lelkes István, Németh József, Novotny E. Róbert, Óvári László, Somos Miklós, Szurcsik János és mások festményei. Csohány Kálmán, Kajári Gyula grafikái, Szabó Iván, Kamotsay István, Szabó Gábor, Tóth Sándor szobrai, Lisztes István kitűnő éremsorozatai nélkül — hogy a teljesség nélkül csak a legjellemzőbbeket említsük — nem lehet mai szocialista művészetről beszélni. A mai szocialista művészet erős fájának ugyanis a vásárhelyi iskola alkotja az egyik legéltetőbb erejét, gyökerét, akár Vásárhelyen él a művész, akár csak idejár időnként alkotni és kiállítani, akár nem is sorolja esetleg magát e csoport tagjai közé, művével azonban ezt a realista magatartást, szemléletet tükrözi. A SZOT felszabadulási képzőművészeti pályázatán kiadott díjakban (Hézső Ferenc és Csohány Kálmán II. díja, Kajári Gyula, Somos Miklós és Lisztes István III. díja szintén ennek az iskolának szóló elismerést látják tükrözni. RÁCZ LAJOS Az új élet sodrában A vásárhelyi iskola sikere a SZOT felszabadulási pályázatán . Hézső Ferenc: Tűz körül A FEKETE A MACSKA VISSZATÉR 4 0 A szobában súlyos csend lett. • O* — Persze •— folytatta Ébert —, az igazi okot még nem ismerjük. Tény, hogy a kiképző tisztnél akkoriban semmiféle bizalmas irat nem volt. Semmi, amiért érdemes lett volna besurranni az irodába, s lemásolni vagy lefényképezni. Némi túlzással: Király annyi katonai titkot sem lophatott el abból az irodából, mint egy újságos bódéból! — Ez nem sok — mosolygott Beke. — Egy szobának azonban nemcsak a berendezése lehet fontos. Nemcsak az, amit ott talál valaki. — Hát mi ? — Ugyan, Paál! Éppen te kérdezed ezt,aki hetente kitörsz a szomszédod hangos rádiózása ellen? Egy szobának a fala is fontos lehet! Illetve az, ami áthallatszik rajta. Továbbá nagyon érdekes lehet... nagyon érdekes lehet — Beke félrerántotta a függönyt, és kimutatott az utcára: ...az ablaka is! Király, természetesen hazudott, amikor a vizsgakérdéseket említette. De miért irányította a figyelmet az íróasztalra? Hisz tudjuk, ez kényes pont, s így veszélyes lehetett számára. Nyilvánvalóan azért,, hogy elterelje arról a pontról, ami valójában érdekelte őt, amiért felkereste az irodát. Mivel a kérdéseket már tizennyolcadikén kiadta, ott kellett legyen tizenhetedikén is. A falak valószínűleg semmit nem mondtak számára, hiszen a szomszédos helyiségek üresek voltak. De, tegyük fel, hogy az ablakból látott valamit, ami izgatta, érdekelte, amire kíváncsi volt... — Az utcán? — Vagy a szemközti házban! Egy lakásban, ahová beláthatott. Ébert keserű grimaszt vágott: — Végül kisül, hogy az őrmester holmi hálószobái sztriptíz kedvéért szökdösött be az irodába! Egy vetkőző széplány kedvéért. — Akik ismerik, ezt könnyen el tudják képzelni róla. Ez a gyengéje. — A nők? — Inkább a kislányok . .. — Kár — mondta Ébert. — Ha így van, akkor az ügy mégiscsak érdektelen. — Ki tudja? Azt hiszem, legjobb lesz, ha mindjárt felkeresem a kiképző lisztet,, és megismerkedem a kilátással. Ti pedig induljatok, és tisztázzátok a sorompó ügyet. Jó munkát! Az őrnagy, az irodába lépve, rögtön az ablakhoz ment. — Elnézést — mondta az íróasztalnál dolgozó tisztnek —, a rácsokat szeretném megvizsgálni ... — Tessék. Erős rácsok, de egyébként sem tartunk itt bizalmasat. Semmit, ami titkos. — Értem !— bólintott Beke. Nézte az utcát, a szemközti házak ablakait. Délre járt, a nyárias hőségben üresen nyújtóztak az utca járdái. Beke már el is fordult volna az ablaktól, amikor a sarkon feltűnt egy asszony. Az őrnagy erre mégiscsak maradt. A hölgy, aki határozott léptekkel közeledett a szemközti járdán, szikár, ötven év körüli, vöröshajú és szeplős asszony volt. Beke, amikor a nő a szemközti kapuhoz ért, egyszerre felismerte. A kapun Sárkány tanárnő lépett be. Az iroda ablakából jól látta, amint Sárkány tanárnő helyet foglal a szemközti lakás ebédlőjének asztala mellett, s likőrrel meg süteményei kínálják. Az ablak nyitva volt, a függönyt nem húzták be, a szoba napfényben fürdött. A helyzet korántsem egy illegális találkára emlékeztetett. A hölgy után, aki a tanárnőt betessékelte, csakhamar két kislány is feltűnt, ők is leültek, s a beszélgetés most már négyesben folyt. A kép békés és polgári volt, s Beke szinte illetlenségnek érezte, hogy mindezt telefonkagylóval a kezében, a kapitánysági ügyelet információját hallgatva, nézi... Csakhamar kitűnt, hogy a tanárnő násfai megjelenése minden titokzatosságot nélkülöz: családlátogatásra érkezett. A szemközti házban ugyanis két tanítványa is lakik, két kislány az I/h-ből. Név szerint Balogh Erika, és barátnője, Medgyes Katalin, aki albérlő Erika szüleinél. Beke visszaemlékezett a dolgozatra: „Mivel Kati a barátnőm, én sem tudtam többé örülni a defektnek ...” — Baloghék — mondta a vasárnapi ügyeletet tartó rendőrtiszt — régi és megbízható násfai család. A férfi patikus, felesége a járási tanácsnál dolgozik ... Beke látta, amint a paralízises kislány torz, esetlen léptekkel, de mosolygó arccal átvonszolja magát a szemközti szobán. A többiek éppen fölemelték a likőrös poharukat. — Az albérlő? — kérdezte. — Medgyes Katalin — hangzott a telefonból — szeptember tizedikénjelentkezett be Baloghékhoz. Előző lakhelye Bakonyfürt, vasútállomás. Született 1953-ban, Szolnok megyében ... — Köszönöm — mondta az őrnagy, és helyére tette a kagylót. (Folytatjuk) - --------------------- Segítenek az úttörők „Úttörők az árvízkárosult iskolákért” elnevezésű mozgalom feladatainak rögzítésére, s az együttműködési megállapodás ünnepélyes aláírására került sor hétfőn délelőtt Budapesten a MÉH Tröszt vezérigazgatóságán. Az árvízkárosultak megsegítésére indított, immár társadalmi ügygyé vált mozgalomba ezúttal úttörőink, az ország több mint négyezer úttörőcsapatának pajtásai kapcsolódnak be. A két hónapra szóló megállapodás szerint a segélyakció célja a tönkrement iskolai felszerelések pótlása, kiegészítése, az árvízkárosult iskolák úttörőcsapatait ért károk enyhítése, s az arra rászoruló pajtások megsegítése. A mozgalomban részt vevő úttörők fokozott hulladékgyűjtési akcióba kezdenek. Ugyanakkor felajánlják iskolai rendezvényeik bevételeit, s „átutalják” a különféle társadalmi munkájukért kapott pénzösszegeket is. (MTI) Hordozható fertőtlenítő doboz A brnói Hirana gyár az osztrák Awisa-céggel együtt fertőtlenítő dobozt gyárt kórházak és laboratóriumok számára. A doboz belső terét baktériumölő lámpa sterilizálja és egy 60 wattos vilhét kapcsolni, lányégő világítja meg. A fertőtlenítésre szánt anyagok behelyezésére szánt nyílásokat úgy alakították ki, hogy több ilyen dobozt, egybe le Egy portréfilm Úgy látszik, népdalkincsünk minden interpretátor számára korlátlan lehetőségeket kínál: ki-ki saját egyénisége és élményvilága szerint másképp énekelheti a népdalt, ám ha az eredeti mondandót érti és érzi, maradandó élményt ad hallgatóinak. Török Erzsébet a hagyományteremtő népdalénekesek közé tartozik. A művészasszony gazdag pályája során szinte az összes magyar népzenei dialektus tolmácsolásában példát mutatott. A tv vasárnap esti vállalkozása Csenterics Ágnes portréfilmje a szűkre szabott időben is fel tudta villantani egy művészarc legfontosabb, legmarkánsabb színeit, a műsorvezető Dalos László kitűnő kalauznak és kellemes csevegőnek bizonyult. A közreműködők közül a kalocsai ének-zene tagozatú általános iskola kis énekeseit és táncosait kell kiemelni. P. F. *• HÍRLAP - TI RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ József dicsérete Lengyel A Nyitott könyv péntek esti adásában Lengyel József: Újra a kezdet című regényével ismerkedhettek meg a nézők. Ezúttal — sajnos — bármennyire is furcsán hangzik, kevesebb szó esett a regényről, mint az íróról. A mű bírálói és értelmezői — Dersi Tamás, Almási Miklós, Ungvári Tamás — „heves” vitába kezdtek a regény fölött. A regényt, illusztráló jelenetek , a maguk "tömörségében és mondanivalójuk sokrétű- sségében felkeltették a figyelmet, a téma kifejtéséhez azonban sokkal részletesebb ismertetésre lett volna szükség. Illusztrált ismertetésre. Nem pedig annak a megállapítására, hogy Lengyel József kitűnő író — ez különben a bemutatott részletekből is kiderült! —, hogy Lengyel Józsefet nem ismerjük és nem becsüljük eléggé. A vita is túlságosan „csinált” volt. Mintha a három kritikus egy előre elkészített forgatókönyv alapján vitázott volna. Érezni lehetett a kiszámított kérdésekből, hogy tulajdonképpen a kérdésekre adott válaszok már régen megfogalmazódtak. Csupán elmondásukra adott alkalmat a péntek esti beszélgetés. Persze a kérdések maguk is olyanok voltak, amire egy mondattal nem lett volna szabad válaszolni. Sokkal bonyolultabb és összetettebb problémák kerültek terítékre. Így azután a beszélgetésből inkább a bemutatott részletekre emlékezünk szívesen, mintsem a vitára, amely ezúttal lapos, unalmas és szenvedélytelen volt. Lengyel József műve ennek ellenére pontosan megfogalmazta az író mondanivalóját. A feszes, balladás tömörségű jelenetekben jól érvényesült Bessenyei Ferenc, Györffy György, Tyll Attila, Gelley Kornél és Pálos Zsuzsa alakítása. Hiányosságai ellenére is az írót dicsérte a Nyitott könyv péntek esti „száma". Polner Zoltán JOGI TANÁCSOK ^---.——.^....■ - - 1 ' Jár-e az özvegyi és a saját jogú nyugdíj együttesen? B. S.-né nyugdíjas olvasónknak meghalt a férje, aki szintén nyugdíjas volt. Ismerőseitől hallotta, hogy ilyen esetben mind a két nyugdíjra jogosult. Kérdése: lehetséges-e, hogy saját jogú nyugdíja mellett a férje után az özvegyi nyugdíjat is megkaphassa? A nyugdíjtörvény rendelkezései szerint a dolgozónak általában csak egyféle címen lehet nyugdíjat megállapítani és folyósítani. Az, aki több címen jogosult nyugdíjra, közülük a legkedvezőbbet választhatja. Ez a szabály azonban az özvegyekre bizonyos eltéréssel vonatkozik. A dolgozók, vagy a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok nyugdíjtörvénye szerint özvegyi nyugdíjra és saját jogú nyugellátásra (rokkantsági, öregségi nyugdíjra, baleseti járadékra) is jogosult özvegy választhat, hogy melyiknek megállapítását kéri. Ha a választott nyugellátás összege a havonkénti 800 forintot nem éri el, akkor kérheti, hogy azt a másik címen járó nyugellátásból legfeljebb havi 800 forintra egészítsék ki. Viszont az az özvegy, aki az özvegyi és a saját jogú nyugdíjra is jogosult, de az egyikre a kisipari nyugdíjtörvény szerint, a választott nyugdíjnak a másikból történő kiegészítését legfeljebb 700 forintig kérheti. 1970. március 1-től a havi 1600 forintot el nem érő nyugdíjak kiegészítésre kerültek. Annak az özvegynek az együttes nyugdíja, aki ez év március 1-e előtt részesült özvegyi és saját jogú nyugellátásban, az 1970 márciusi kiegészítéssel az összeg meghaladhatja az említett havonkénti 800, illetve a 700 forintot. Ha azonban az özvegyi és a saját jogú nyugdíjat, vagy ezek közül bármelyiket 1970. március 1-e után állapították meg vagy állapítják meg, a kétféle nyugellátás együttesen legfeljebb havi 800, illetve 700 forint összegben folyósítható. Olvasónk férje — ahogyan ez leveléből kitűnik — 1970. március 1-e után halt meg, ezért kérheti, hogy saját jogú nyugdíját havi 800 forintra egészítsék ki. Munkakönyvi bejegyzésekről G. M. olvasónk levelében arról írt, hogy alkalmi (rakodó) munkákat szokott vállalni. Bár munkakönyve van, mégis az így eltöltött munkaviszonyait egyik munkaadója sem vezette be munkakönyvébe. Tudomása szerint a dolgozót munkakönyv nélkül foglalkoztatni tilos és a munkaviszonyt minden esetben be kell vezetni a munkakönyvbe. Olvasónk tájékozódása nem pontos. A Munka Törvénykönyve végrehajtásáról szóló rendelkezések szerint munkakönyv nélkül is foglalkoztatható az a dolgozó, akit az összefüggően 1i munkanapot meg nem haladó időtartamú munkára vettek fel. Továbbá a mező- és erdőgazdasági, valamint az ilyen termékeket, feldolgozó vállalatnál az, aki idénymunkát szabadsága ideje alatt vállalt, azaz más vállalatnál munkaviszonyban áll, és igazolja, hogy a szabadságát tölti az adott időben. Ugyancsak munkakönyvi bejegyzés nélkül foglalkoztathatók az építőipari, a kő- és kavicsipari, a tégla- és cserépipari, valamint az egyes kommunális vállalatok munkásállományú dolgozói a téli fagyszünet ideje alatt. Természetesen ebben az esetben a téli munkaszünetről kiállított igazolást kell felmutatniok. A termelőszövetkezeti tagok a szövetkezet elnökének írásos engedélyével, az abban meghatározott időtartamra ugyancsak munkát vállalhatnak. Munkakönyv nélkül foglalkoztathatók a szünidő tartama alatt vagy azon túl, de az iskola (egyetem, főiskola) vezetője által adott írásbeli engedéllyel a tanulók, a hallgatók. A rendelet kimondja azt is, hogy amennyiben a dolgozó kéri, akkor a munkaviszonyt a fent felsorolt esetekben is be keérl vezetni a munkakönyvbe. Olvasónk tehát a fentiek alapján bármikor kérheti hogy a rövid ideig tartó munkaviszonyait is írják be a munkakönyvébe, azt a vállalat vagy a foglalkoztató munkáltató is köteles bejegyezni. Dr. VÁRADI MÁRTON KEDD, 1970. SZEPTEMBER 1.