Csongrád Megyei Hírlap, 1970. október (15. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-01 / 230. szám

CS GYSPOP MEGYEI ★ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA ■ ___________■. ■■i--. u_____________________,___________... •-■■■ ______________,___■ 9. ÉVFOLYAM: 230. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1990. OKTÓBER 1., CSÜTÖRTÖK VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Mi történt a nagyvilágban? MA TEMETIK NASSZER ELNÖKÖT NIXON JUGOSZLÁVIÁBA ÉRKEZETT Részletes jelentéseink a 6. oldalon KÖZLEMÉNY A KOMMUNISTA ÉS MUNKÁSPÁRTOK KÉPVISELŐINEK BUDAPESTI TALÁLKOZÓJÁRÓL A népgazd­aság 111- ik tettes tervéről szóló törvényjavasl­atról tárgyal az országgyűlés Szerdán délelőtt 11 órakor megnyílt az országgyűlés őszi ülésszaka. Az ülésen részt vett Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első tit­kára, Fock Jenő, a forradalmi munkás-pa­raszt kormány elnöke, továbbá Apró An­tal, Fehér Lajos, Kállai Gyula, Nyers Re­zső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság pót­tagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyok­ban helyet foglaltak a budapesti diplomá­ciai képviseletek több vezetője. Az ülést Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke nyitotta meg aki a napirend előtt kegyeletes szavakkal emlékezett meg Nasszer elnök haláláról. Nasszer elnök személyében a magyar nép, a Magyar Népköztársaság őszinte jó­barátját és szövetségesét veszítette el. Né­pünk, mint eddig, ezentúl is szolidáris az arab néppel és szívből kívánja, hogy le­gyen erős és egységes, s haladjon tovább a Nasszer vezetésével megkezdett úton — mondotta, majd így folytatta: A magyar országgyűlés ezúton is kife­jezi népünk együttérzését, mély gyászát és őszinte részvétét az Egyesült Arab Köz­társaság nemzetgyűlésének, az egész arab népnek. Az országgyűlés ezután egyperces friss felállással adózott Gamal Abdel Nasszer emlékének. Kállai Gyula bejelentette továbbá, hogy a Minisztertanács az országgyűlésnek be­terjesztette a népgazdaság negyedik ötéves tervéről szóló törvényjavaslatot, valamint az országgyűlési képviselők és a tanácsta­gok választásáról szóló, 1966. évi III. tör­vény módosítására vonatkozó törvényja­vaslatot. A törvényjavaslatokat előzetes tárgyalásra megkapták az országgyűlés il­letékes állandó bizottságai, és szétosztot­ták az országgyűlés tagjai között. Kállai Gyula közölte, hogy Geiszbühl Mihály képviselő interpellációt jegyzett be. Ennek tárgyát dr. Pesta László jegyző ismertette. Az elnök javaslatára ezután az Ország­­gyűlés elfogadta az ülésszak tárgysoroza­tát. A napirend a következő: A népgazdaság negyedik ötéves ter­véről szóló törvényjavaslat; Az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról szóló, 1966. évi III. törvény módosítására vonat­kozó törvényjavaslat,­­ Interpelláció. Az országgyűlés ezután a napirend sze­rint megkezdte a népgazdaság IV. ötéves tervéről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Elsőként Párdi Imre, az Országos Terv­hivatal elnöke emelkedett szólásra. Párdi Imre nagy tapssal fogadott beszé­de után szünet következett, majd Vass Istvánné elnökletével az országgyűlés folytatta munkáját. Ezt követően dr. Bognár József, az országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának elnöke, majd Győri Imre, megyénk 9. számú választó­­kerületének képviselője szólalt fel (felszó­lalását lapunk 3. oldalán ismertetjük). Ezután ebédszünet következett, majd Gá­­csi Miklós (Miskolc), Ball Zoltán (Tolna megye), Csikesz Józsefné (Budapest), Ger­tic­-­ Lajos (T­W), Kortwy" Erdorys­­"e­jér megye), majd Galló Ernő felszólalása hangzott el. Szünet után Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter emelkedett szólásra (beszédét lapunk 3. oldalán kö­zöljük), majd Mocsári Sándor (Hajdú-Bi­­har megye), Benke Lajosné (Pest megye), Varga Károly (Somogy megye) és Tamás János (Komárom megye) felszólalása hangzott el. Az országgyűlés ma, csütörtökön dél­előtt 10 órai kezdettel, a népgazdaság ne­gyedik ötéves tervének vitájával folytatja munkáját Eredményes tervidőszakot zárunk . A megkezdett úton járva, töretlenül fejlesztjük gazdaságunkat Párdi Imre beszéde Tisztelt országgyűlés! Tisz­telt képviselő elvtársak! A forradalmi munkás-pa­raszt kormány megbízásából az országgyűlés elé terjesz­tem a IV. ötéves terv tör­vényjavaslatát. A törvényja­vaslat figyelembe veszi nép­gazdaságunk fejlődésének eddigi tapasztalatait, érvé­nyesíti a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának a IV. ötéves terv irányelveiről hozott határo­zatát, reálisan számol szo­cialista társadalmunk építé­sének legközelebbi feladatai­val. A terv szerves folytatá­sa a párt és a kormány ed­digi gazdaságpolitikájának. A IV. ötéves tervjavaslat kidolgozásának mintegy két és fél éves időszakában köte­lességünknek tekintettük, hogy a szocialista demokrá­cia fejlesztésének az egész Az • 1966—1970. években hazánkban a nemzeti jö­vedelem várhatóan mint­egy 40 százalékkal nő és 1970-ben — összeha­sonlítható áron számol-­­va — mintegy 75 milliárd forinttal lesz több az 1965. évinél. A fogyasztási alap, amely a nemzeti jövedelem háromnegyed része, 1970-ben várhatóan 31 százalékkal lesz nagyobb, mint 1965-ben. A lakosság anyagi fogyasztá­sát szolgáló alap növekedé­se 42 milliárd forint értékű árutömeget képvisel. A felhalmozás az elmúlt ötéves tervidőszak alatt 60 százalékkal növekedett. 1965- ben 40 milliárd forint érté­kű volt, 1970-ben eléri a 64 milliárd forintot. Az elmúlt tervidőszakban népgazdaságunk fejlődését mindenekelőtt a gyors ipari növekedés és a kedvező me­zőgazdasági eredmények tet­ték lehetővé. Az ipari terme­lés 34 százalékkal, a mező­gazdaság bruttó termelési értéke pedig 16 százalékkal haladja majd meg az előző tervidőszakét. Kiemelkedő eredményt értünk el a ga­bonatermelésben A III. ötéves terv idején jelentősen fejlődtek nemzet­közi gazdasági kapcsolata­ink. Ez visszatükröződik ab­ban, hogy a külkereskedelmi forgalom gyorsabban nőtt, mint a nemzeti jövedelem. Nemzetközi gazdasági kap­csolataink bővülésében ki­emelkedő szerepe volt an­nak, hogy a kormány népünk érdekeinek megfelelően ak­tív tevékenységet folytatott a szocialista országok közöt­ti gazdasági együttműködés elmélyítéséért és fejlesztésé­ért. Összességében elmondhat­juk, hogy a III. ötéves terv előirányzatait a gazdasági növekedés területén teljesít­­jük vagy túlteljesítjük, a gazdasági fejlődés hazánk­ban a tervezettnél gyorsabb­nak bizonyult. Az 1966—1970-es években társadalmunkat átfogó tö­rekvése — a sajátosságok figyelembevételével — a népgazdasági tervező mun­kában is érvényesüljön. A tervezést nemcsak ma­gasszintű párt- és állami szervek vitái és határozatai­ segítették, hanem a szakem­berekkel szakmai és tudo­mányos testületekben, taná­csi és vállalati vezetőkkel folytatott eszmecserék is. Az elemzések és a javaslatok értékesen járultak hozzá a tervjavaslat kidolgozásához. Elmondhatjuk tehát: hozzá­értő társadalmi közvéle­ménnyel folytatott „párbe­széd” alapján készült a mun­ka.­­A IV. ötéves tervjavaslat mindenekelőtt azokra az eredményekre épül, amelye­ket a III. ötéves terv megva­lósítása során a termelőerők tellesztéséhez átértünk, a korábbi­ időszakhoz képest meggyorsult a lakosság jöve­delmeinek és fogyasztásának növekedése. A III. ötéves tervben előirányzott felada­tokat nagymértékben túltel­jesítjük. A lakosság reáljöve­delme és fogyasztása 31—32 százalékkal, a reálbérek 17 —18 százalékkal lesznek ma­gasabbak 1970-ben, mint öt évvel ezelőtt. A tervidőszak­ban jelentős szociálpolitikai intézkedéseket valósítottunk meg: emeltük a nyugdíja­kat, a családi pótlékot, beve­zettük a gyermekgondozási segélyt. A társadalombiztosí­tást lényegében az egész la­kosságra kiterjesztettük. Több területen központi bér­rendezésre is sor került. A parasztság személyes átlag­­jövedelme a tervidőszak vé­gére elérte a munkásokét, öt év alatt csaknem 320 ezer la­kás épült fel, ennek több mint a fele a városokban. Amikor örömmel nyugtáz­zuk a III. ötéves terv telje­sítésében elért eredménye­ket, nem lehetünk elégedet­tek a munka termelékenysé­gének emelkedésével, álta­lában a termelés műszaki színvonalával. Az elmúlt tervidőszakban az ipari ter­melés emelkedésének — a tervezett 80 százalék helyett — csak 55 százaléka szárma­zott a termelékenység növe­kedéséből. A vállalatok nagy részében korszerűtlen a munkerő-gazdálkodás és sok helyen a munkafegyelem is k fogásolható. Sok még a tennivalónk, de meggyőződéssel mondhatjuk: szocialista gazdasági építő­­munkánk a HI. ötéves terv időszakában sikeres volt. Gazdaságpolitikai céljaink elérésében, a terv eredmé­nyes teljesítésében kiemel­kedő szerepe van a párt IX. kongresszusának határozata nyomán bevezetett gazdaság­­irányítási reformnak. Készül a népgazdaság fej­lesztésének 1971—1985. évek­re szóló hosszútávú terve. Feladatunk, hogy a 15 évre szóló terv munkálatait más­fél-két év alatt befejezzük. Tisztelt Országgyűlés! A IV. ötéves tervben új vonások is megtalálhatók. Tervünk új vonásai nem jelentenek fordulatot a gaz­­daságpoliti­kában, egyesek közülük mégis elvi jelentő­ségűek. Ezek az új vonások megtalálhatók a terv céljai­ban, a gazdaságirányítás módszereiben, egyes közgaz­dasági és gazdaságpolitikai kérdések más hangsúlyá­ban, ahogy mondani szokás, nagy és kis kérdésekben egyaránt. Az alapkérdés az, hogy a szükségleteket kielégítő, ha­tékony fejlesztést biztosít­sunk. De a fejlődés csak ak­kor hatékony, ha átmeneti­leg sem keletkezik feszültség az erőforrások és a felhasz­nálási tervek között.­ ­ Megkezdődött az országgyűlés őszi ülésszaka Dinamikus növekedés A IV. ötéves tervben di­namikus gazdasági növeke­désre törekszünk, úgy azon­ban, hogy az eddiginél na­gyobb súlyt helyezünk a kedvezőbb strukturális fejlő­désre, a hatékonyabb, ver­senyképesebb termelési fo­lyamatok biztosítására. Ehhez azonban az szüksé­ges, hogy tovább erősítsük gazdaságunk egyensúlyát, jobb összhangot teremtve a pénzjövedelmek és a velük szemben álló áru- és szol­gáltatások kapacitásai kö­zött, továbbá a gazdaságos exportképesség és a növeke­déssel járó importigények között, s gazdaságunk növe­kedését ennek a célnak meg­felelően szabályozzuk. Ez IV. ötéves tervünk egyik leg­fontosabb gondolata. A nemzeti jövedelem el­osztásánál két fontos ten­denciát kívánunk támogatni egyfelől biztosítani akarjuk, hogy a fogyasztás a nemzeti jövedelem növekedésével arányosan emelkedjék, más­felől erősödő vonása lesz gazdasági fejlődésünknek, hogy a beruházási tevékeny­(Folytatás a 2. oldalon.)

Next