Csongrád Megyei Hírlap, 1971. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-01 / 1. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK) csmrcxid MEGYEI * MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ! A 28. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ARA: 1 FORINT 1971. JANUÁR 1., PÉNTEK Ma, január elsején életbe lép a módosított szabályozó rendszer Ma, 1971. január elsején, a negyedik ötéves terv indulásával életbe lép a továbbfejlesztett közgazdasági szabályozórendszer, amelynek alapelvei a tervtörvénybe építve szorosan kapcsolódnak az ország gazdaságpolitikai feladataihoz. A szabályozó rendszer alapvető elemei ezúttal első ízben a tervidőszak egészére érvényesek, így lehetővé teszik, hogy a vállalatok előretekintően gazdálkodjanak, hoszszabb időre is biztonsággal dolgozhassák ki fejlesztési programjukat. A gazdasági reformmal együtt 1968- ban bevezetett szabályozási rendszer alapelvei beváltak, alapvető változtatásokra nem került sor, a szabályozás egyes elemeit azonban a változó körülményekhez kellett igazítani. A módosított szabályozók fokozottan ösztönöznek a műszaki fejlesztés gyorsítására, a munka hatékonyságának növelésére, a termelés szerkezetének átalakítására és egyéb, a népgazdaság számára kívánatos változásokra. Az árszabályozás elvei változatlanok, az árrendszert azonban oly módon fejlesztik tovább, hogy az árak jobbak tükrözzék a tényleges társadalmi ráfordításokat és a piac értékítéletét. A kívánatos ármozgások ellenére sem a termelői, sem a fogyasztói árak szintje nem emelkedik lényegesen. A fogyasztói árak közötti arányok úgy változnak, hogy az árszínvonal növekedésének évi átlaga a következő öt évben sem haladja túl az 1,2 százalékot. A pénzügyi szabályozás legfőbb célja az ország gazdasági és pénzügyi egyensúlyának erősítése, továbbá az, hogy pénzügyi eszközökkel is a munka hatékonyságának növelésére ösztönözzék, a vállalatokat. A részesedési és a fejlesztési nyereségrész adóterhei közelebb kerülnek egymáshoz, ezzel is ösztönözve a vállalatokat az erőteljesebb fejlesztésre. Az adómentességek megszüntetésével jövedelmük fokozására, gazdaságtalan termékeik gyártásának abbahagyására, jobban fizető cikkek gyártásának bevezetésére sarkallják az üzemeket. Ugyanilyen célból szigorúbbakká válnak az állami támogatások feltételei. Az ország erőforrásainak jobb kihasználását szolgálja, hogy mód nyílik a különféle eszközök, vállalatok közötti átcsoportosítására, időleges vagy végleges átadására. . A hitelpolitika ugyancsak a hatékonyabb gazdálkodásra ösztönöz. Az állam a műszaki fejlesztést, a termelékenység növelését, az árukínálat bővítését, a termékszerkezet megváltoztatását és a nemzetközi versenyképesség fokozását szolgáló törekvéseikben támogatja hitellel a vállalatokat. A közép és hosszú lejáratú hitelekről általában az igénylők versenye alapján döntenek. A hitelt azok kapják, akik azt a legjövedelmezőbben használják fel, illetve a leggyorsabban fizetik vissza. A forgóeszköz-hitelezés szabályai a készlet- és pénzgazdálkodás javítását szolgálják. Ahol eddig még nem történt meg, ott sor kerül a forgóalap-rendezésre, és ezt követően a forgóeszköz növekedését a vállalatoknak saját eszközeikből kell biztosítaniuk. A lakosság számára elsősorban lakásépítésre nyújtanak hiteleket, amelyeknek összege tovább növekszik. E hitelek nagyságáról a mindenkori piaci helyzetnek megfelelően évenként döntenek. A külkereskedelmi szabályozók az export dinamikus növelésére, a termelési és exportszerkezet fejleszté- sére, gazdaságosságának javítására, a népgazdaság számára szükséges importtermékek beszerzésére serkentik a vállalatokat. Az exportszabályozásban jelentős rendszerbeli változások történtek. Az exporttámogatást aszerint differenciálják, hogy mely vállalat mekkora ráfordítással szerzi meg az országnak a devizát. Az export szakágazati szintű támogatási rendszerének bevezetésével a szakágazat átlagához viszonyítva gazdaságosan exportáló vállalatok adóvisszatérítésben részesülnek. Az import szabályozási rendszerében nincs változás, csupán a szabályozók mértékei módosulnak, a népgazdaság számára kedvező import kötöttségei és terhei csökkennek. Korszerűsítik a vámrendszert is, s a vámtarifák arányai jobban közelítenek a nemzetközi szinthez. A szabályozást oly módon dolgozták ki, hogy a vámoknak a belföldi piacon ne legyen árfelhajtó hatásuk. A létszám- és bérgazdálkodás szabályozói a munka hatékonyságára, az emberi munkaerővel való fokozott takarékosságra ösztönöznek. A vállalatoknak anyagilag is érdekük lesz, hogy minél kisebb létszámmal minél nagyobb jövedelmet érjenek el, s a létszám bővítése helyett a meglevő dolgozók bérét emeljék. Az elmúlt hetekben sorra napvilágot láttak a különféle miniszteri rendeletek, amelyek a szabályozók realizálásáról intézkednek. A vállalatok ma már ismerik az új tervidőszakot érintő összes fontos jogszabályt, s így — most első ízben — hozzákezdhetnek saját ötéves terveik kidolgozásához is. A vállalati tervek kialakításakor főleg azokra a kérdésekre fordítják a figyelmet, amelyek hosszabb távon szabják meg a vállalat fejlődését. A következő hetekben-hónapokban műszaki konferenciákon, termelési tanácskozásokért, munkaértekezleteken, az újító-, a socialistabrigád-, a törzsgárda-megbeszéléseken egész vállalati kollektívák foglalkoznak majd a tervek kidolgozásával, s 1971 június végéig készítik el, hagyják jóvá és dokumentálják a népgazdasági ötéves terv céljaihoz igazodó vállalati középtávú terveket. (MTI) Új cementmű épül Hejőcsabén Tájékoztató jelentés az idei árvíz okozta épületkárok helyreállításáról Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyetese beszámolt a KGST végrehajtó bizottsága 50. ülésének munkájáról. A tanácskozás résztvevői elsősorban az integráció programjával kapcsolatos okmányok kidolgozásával foglalkoztak. A kormány a jelenést jóváhagyólag tudomásul vette. Az építésügyi és városfejlesztési miniszter tájékoztató jelentést adott az idei árvíz okozta épületkárok helyreállításának és újjáépítésének helyzetéről. Közvetlenül az árvízvédelmi munkálatok befejezése után olyan határozat született, hogy mindazok, akiknek lakóházát az árvíz lerombolta, még a tél beállta előtt tető alá kerüljenek, az új épületekben pedig legalább két helyiséget lakható állapotban át kell adni. A július elsején megkezdődött építkezések a felelős állami és társadalmi szervek munkája és a széles körű társadalmi összefogás eredményeként a vártnál is jobb eredményre vezettek : Szabolcs-Szatmár megyében november 10-ig az előirányzatot túlteljesítve, 4171, december 20-ig pedig 4673 lakás készült el. Csongrád, Békés és Szolnok megyében ez év végéig 898 lakás épült újjá, és befejeződött 1312 lakás helyreállítása. A kivitelezési munkákat 29 minisztériumi, 7 tanácsi vállalat, számos kisz és kisiparos végezte. Részt vettek az újjáépítésben a magyar néphadsereg, a Belügyminisztérium és a munkásőrség alakulatai, a KISZ által szervezett ifjúsági építőtáborok lelkes fiataljai és az érintett területek lakói. Az újjáépítési munkában elismerésre méltó eredményeket értek el a Szabolcs- Szatmár megyei párt-, tanácsi és társadalmi szervek, továbbá a tervező- és építőipari vállalatok, a MÁV és a közúti autóközlekedés dolgozói. A TÜZÉP, az OTP, valamint az építőanyagipari vállalatok jelentős munkát végeztek az újjáépítés feltételeinek biztosításában, a néphadsereg és a belügyi szervek tagjai nagy tömegű anyag kirakását segítették elő. Ugyancsak jelentős volt az a segítség, amit a Szovjetunió és több más baráti ország nyújtott a helyreállítási munkákhoz. A kormány az építésügyi és városfejlesztési miniszternek, mint helyreállítási kormánybiztosnak zárójelentését jóváhagyólag tudomásul vette, egyben köszönetét és elismerését fejezte ki a helyreállítási munkák valamenynyi résztvevőjének. Az építésügyi és városfejlesztési miniszter javaslata alapján a kormány hozzájárult, hogy Hejőcsabán új cementmű épüljön. A mintegy 3,5 milliárd forintos beruházást 1971-ben kezdik el. A művelődésügyi miniszter a magyar—szovjet kormányközi kulturális együttműködési bizottság VII. üléséről tett jelentést. A Minisztertanács titkárságának vezetője jelentést terjesztett a kormány elé az országgyűlés decemberi ülésszakán elhangzott képviselői javaslatokról. A Minisztertanács felhívta a miniszterek figyelmét a javaslatok megvizsgálására és megfelelő intézkedések megtételére, majd egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Újévi számunk tartalmából: Korunk legégetőbb gondja 1970 külpolitikai mérlege • A megyei párt- és tanácsszerveküdvözlete az új év alkalmából • Indul a IV. ötéves terv Összeállítás Cikk a tejipar jelenéről és terveiről • Riportereink a nagyvilágban: Roma • Irodalmi Összeállítás * Újévi riport: A sztriptíz halála 9 A jövő hét rádió—tv-műsora 9 Sport — Rejtvény — Hírek A tápéi hajóépítők munkasikere A MAHART tápéi hajójavító műhelyében szerda délben vízrebocsátották az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság megrendelésére elkészült új, 50 tonnás árvízvédekezési anyagot szállító uszályt. A több mint 1 millió forintos költséggel épült hajót eredetileg csak 1971 tavaszán, a jó idő beálltakor akarták „megkeresztelni”, azaz vízrebocsátani — de a szokatlanul enyhe karácsony utáni napokban a szerelők, hajóácsok elvégezhették az utolsó simításokat is, sőt, kedvező körülményeket teremthettek a hajó vízzel való találkozásához. Az utolsó művelet is sikerült, az új vízijármű megtette az első próbaútját, ahonnan a telelős bevontatták. Ehhez hasonló esetre a karácsony és Szil-jveszter közötti vízrebocsátásra az utóbbi évtizedekben nem került sor Tápén. B. U. É. K.,1971!