Csongrád Megyei Hírlap, 1971. április (16. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-09 / 84. szám

г Mai számunk tartalmából: TITO ELNÖK BESZÉDE JUGOSZLÁVIA BELSŐ HELYZETÉRŐL NIXON ISMÉT „MAGYARÁZTA” INDOKÍNAI POLITIKÁJÁT SIKERTELEN PUCCSKÍSÉRLET LAOSZBAN SZOVJET ŰRHAJÓS­ ÉS TUDÓS­­KÜLDÖTTSÉG LÁTOGATOTT MEGYÉNKBE ÉLET ÉS ISKOLA ÚJRA MOZGÁSBA LENDÜLT A LUNOHODRI JÖVŐ HETI RÁDIÓ- ÉS TV-MŰSOR. Az SZKP-kongresszus tegnapi ülésén Koszigin zárszavával befejeződött a IX. ötéves terv irányelveinek vitája A Kremlben csütörtökön folytatta munkáját az SZKP XXIV. kongresszusa. Két külföldi vendég, a Brazil KP KB főtitkára, Carlos Prestes, és John Marks, a Dél-afrikai Kommunista Párt elnöke üdvözölte a kongresszust, majd Konsz­­tantyin Rudnyev automatizálási és mű­szeripari miniszter szólalt fel. Ezt köve­tően a IX. ötéves terv irányelvei terve­zetéről folytatott vita lezárásáról szava­zásra bocsátott indítványt a küldöttek egyhangúan elfogadták. Ezután Koszigin kormányfő mondott zárószót. Elmondotta, hogy a kongresz­­szus által létrehozott bizottság megvizs­gálta az irányelvek tervezetéhez javasolt kiegészítéseket, indítványokat, amelyek egy részét javasolja az irányelvekbe való felvételre. A többi javaslattal kapcsolat­ban Koszigin azt indítványozta, hogy továbbítsák ezeket a Szovjetunió Mi­nisztertanácsához, illetve Állami Terv­­bizottságához, vagy a minisztériumok­hoz, azzal, hogy alaposan tanulmányoz­zák e javaslatokat, és vegyék figyelembe az ötéves terv kidolgozásakor. A pártkongresszus által jóváhagyott irányelvek képezik majd a kilencedik öt­éves terv alapját. A terv összeállítását az ötéves terv éves feladatainak, valamint termelési ágazatok, gazdasági körzetek és üzemek szerint lebontott feladatainak meghatáro­zását ez év augusztus 1-re be kell fe­jezni. Ezután a tervet előbb a kormány vizsgálja meg, majd az SZKP Központi Bizottságának plénuma és a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülésszaka elé terjesztik — mondotta Koszi­gin. Ezután a kongresszus elfogadta az in­dokínai és az arab népek támogatására vonatkozó felhívást. Délután a kongresszus zárt ülést tar­tott. Este a küldöttek és a vendégek a kongresszusi palotában ünnepi hangver­senyen vettek részt.0 A kongresszus ma folytatja munkáját. 1 Apró Antal látogatása Szentesen Részt vett és felszólalt a Kontakta gyáregységének aktívab­értekezletén Tegnap, csütörtökön dél­után megyénkbe látogatott Apró Antal elvtárs, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Minisz­tertanács elnökhelyettese. Út közben Csongrádon rö­vid időt töltött. Megte­kintette a városközpont üz­leteit és személyesen ér­deklődött az áruellátás színvonaláról. Ezután Szentesen a vá­rosi pártbizottság épületé­ben fogadták a megye, a város és a szentesi járás vezetői. Győri Imre, az MSZMP Központi Bizott­ságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Labdás Sándor, a városi pártbizottság titkára, Ku­­ru­cz Márton, a szentesi járási pártbizottság első titkára, országgyűlési kép­viselőjelölt, dr. Kocsis Fe­renc, a szentesi városi ta­nács vb-elnökhelyettese, Mag Pál, Szentes város or­szággyűlési képviselője­löltje. A program első része­ként Apró Antal és kísé­rete a Kontakta-gyáregy­­ségbe látogatott, ahol Oreglaki József, a gyár­egység vezetője üdvözölte a dolgozók nevében és be­számolt a termelés jelenle­gi állásáról, az üzemben folyó munkáról. Részt vett ezen a megbeszélésen Pes­­ta Kálmán, a Kontakta Vállalat igazgatója is. Ezt követően munkás­­aktíva-ülésen vettek részt a vendégek, ahol Bajomi György, a gyáregység párt­titkára szólt az elért ered­ményekről és a termelést akadályozó átmeneti gon­dokról. A munkáskollektí­­va-ülésen felszólalt Apró Antal. Többbek között hangsúlyozta, hogy az utóbbi időben fejlődő Kontakta-gyáregység is bizonyíték a párt és a kor­mány helyes iparosítási politikája mellett. Felhív­ta a figyelmet a Kontakta előtt álló műszaki fejlesz­tési és piacbővítési lehe­tőségekre, azzal összefüg­gésben, hogy a vállalat be­kapcsolódott a számítógép­alkatrészgyártásba. A ma­gyar áruk elsősorban mi­nőségükkel, korszerűségük­kel szerezhetnek biztos piacot a szocialista és a kapitalista országokban — mondotta Apró Antal, majd így folytatta: Az ország sorsáért közö­sen viseli a felelősséget a párt, a kormány és a ma­gyar nép. Ebből az is kö­vetkezik, hogy az életszín­vonal emelése mindig a termelés és a termelékeny­ség növekedésére épül, mert csak az előállított, ja­vakat lehet elosztani. Most, a választások előes­téjén kedvező körülmé­nyek között dönthet a la­kosság, a választópolgárok, a párt és a kormány poli­tikája mellett. Apró Antal befejezésül az időszerű nemzetközi kérdésekről szólt. A munkásaktíva-ülés be­fejeztével Apró Antal és kísérete meglátogatta a gyáregység üzemrészeit. Közvetlenül elbeszélgetett a dolgozókkal és érdeklő­dött munka- és életkörül­ményeik iránt. A búcsúzás alkalmával Öreglaki József a gyáregy­ség dolgozóinak ajándékát nyújtotta át Apró Antal­nak: egy szentesi tájképet ábrázoló festményt, To­­kácsli Lajos festőművész alkotását. Este a vendégek felke­resték a Csongrád megyei Eliker Vállalat szentesi központját, ahol Vecseri József igazgató, Szőke Ká­roly párttitkár és dr. Né­gyesi János főkönyvelő köszöntötték Apró Antalt, Győri Imrét és a kíséret többi tagját. Apró Antal megtekintette a nemrégi­ben felavatott új ABC-áru­­házat és elégedetten nyi­latkozott az áruválaszték­ról. Ezután eszmecserére ke­rült sor a város és a já­rás párt- és állami veze­tőinek részvételével. La­bdás Sándor és Kurucz Márton ismertették a vá­ros és a járás gazdasági helyzetét. Apró Antal hoz­zászólásában érintette az időszerű bel- és külpoliti­kai eseményeket és vála­szolt a feltett kérdésekre. A kormány Tájékoztatá­si Hivatala közli: A Minisztertanács tit­kársága vezetőjének elő­terjesztése alapján a kor­mány munkaprogramot fo­gadott el azokról a köz­ponti állami feladatokról, amelyeket az MSZMP X.­­ kongresszusának határoza­tából, a kongresszuson el­hangzott referátumból és hozzászólásokból adódnak. A kormány felkérte a minisztereket és az orszá­gos hatáskörű szervek ve­zetőit, hogy az elfogadott munkaprogramban szerep­lő feladatok kidolgozásá­ról, a javaslatok benyúj­tásáról folyamatosan gon­doskodjanak, s a kongres­­­szus anyagait irányító­­munkájuk során tartsák szem előtt. A kormány évente áttekinti a munka­­programban szereplő fel­adatok végrehajtását. Apró Antal, a Minisz­tertanács elnökhelyettese beszámolt a magyar—ro­mán gazdasági együttmű­ködési vegyes kormánybi­zottság IX. ülésszakáról, amelyet március 28—31. között Bukarestben tar­tottak. A bizottság az or­szágaink közötti barátság és a kölcsönös érdekek alapján az együttműködés további kiterjesztésében állapodott meg a gépipar, a vegyipar, a kőolajipar, az energiaipar, az építő-, és építőanyagipar, az ön­tözéses gazdálkodás és más ágazatok terén. Ugyancsak megállapodás született a termelési koo­perációs és szakosítási kapcsolatok fejlesztésére. A kormány a jelentést és a tárgyalásokról készített jegyzőkönyvben foglalta­kat jóváhagyólag tudomá­sul vette, egyben utasítot­ta az illetékes miniszte­reket, hogy gondoskodja­nak a kooperációs és szál­lítási lehetőségek mara­déktalan valóra váltásá­ról. Dr. Timár Mátyás, a Mi­nisztertanács elnökhelyet­tese a vállalati felügyelő bizottságok munkájának értékeléséről nyújtott be előterjesztést. A kormány megállapította, hogy a felügyelő bizottságok mű­ködése is hozzájárult az irányítási és ellenőrzési tevékenység javításához. E hasznos munka tartalma­sabbá és eredményesebbé tétele érdekében a kor­mány határozatban rögzí­tette azokat az irányelve­ket, melyeket a felügyelő bizottságok működésének továbbfejlesztése során az érdekelt minisztereknek és­­ az örszagos hatáskörű szervek vezetőinek figye­lembe kell venniök. A külügyminiszter be­számolt Ivan Basel­ ber­ger külügyminiszter már­cius 22. és 26. között Ma­gyarországon tett hivata­los látogatásáról és a vele­­ folytatott tárgyalásokról. A baráti légkörben lefoly­tatott megbeszéléseken — amelyek a kétoldalú kap­csolatokon kívül felölelték a szocialista országok együttműködésével, a Var­sói Szerződés erősítésével, a KGST-országok gazda­sági integrációjának to­vábbfejlesztésével kapcso­latos kérdéseket, továbbá a legfontosabb nemzetkö­zi problémákat is — a fe­lek álláspontját az érin­tett kérdésekben nézetazo­nosság jellemezte. A kor­mány megelégedéssel álla­pította meg, hogy a láto­gatás és a tárgyalások je­lentősen hozzájárultak a két nép hagyományos, testvér barátságának to­vábbi elmélyítéséhez. A Minisztertanács meg­vitatta és elfogadta az Országos Tervhivatal el­nökének jelentését a KGST-országokkal folyta­tott 1971—1975. évi két­oldalú tervegyeztetés ered­ményeiről, tapasztalatairól és a további feladatokról. A beszámoló megállapít­ja: a tervegyeztetés kere­tében 1975-re 1970-hez képest mintegy 50 százalé­kos forgalomnövekedés várható. A Szovjetunió ki­emelkedő szerepet tölt be mind az alapvető nyers­anyagokkal és energiahor­dozókkal való ellátottsá­gunk, mind exporttermé­keink értékesítése szem­pontjából. A gépipari exportszállí­tások egyeztetése — össz­hangban központi prog­ramjainkkal — kedvezően befolyásolja fejlesztési el­képzeléseinket. A gépki­vitelen belül növekszik az autóbuszok, a műszerek és a számítástechnikai eszkö­zök részaránya. Komplett 1975. évekre másfélszer több importot egyeztet­tünk, mint az előző ötéves tervben. Mezőgazdasági, élelmi­szeripari és könnyűipari termékeink exportlehető­ségei kedvezően bővülnek. Az alapanyagok területén több terméknél sikerült kölcsönös érdekekre alapo­zott elgondolásokat meg­valósítani, egyes anyagok­nál öt évnél hosszabb időszakra biztosítani be­szerzéseinket. A tervegyez­tetés során néhány hosz­­szabb távú tartós terme­lési együttműködés ala­kult ki, s előrehaladás tör­tént a gyártásszakosítás területén is. A nehézipari miniszter jelentést tett a március 26. és április 2. között foly­tatott iraki tárgyalásairól. A magyar és az iraki de­legáció — mindkét fél kö­zös érdekeinek megfelelő­en — megbeszéléseket folytatott a két ország kö­zötti olajipari együttmű­ködés kiszélesítéséről. A­ kormány a jelentést tudo­másul vette. A külügyminiszter és az Országos Atomenergia Bi­zottság elnökének közös előterjesztése alapján a kormány megvitatta a nukleáris fegyverek elter­jedésének megakadályozá­sáról szóló, úgynevezett atomsorompó-szerződés végrehajtásával kapcsola­tos teendőket. A Minisz­tertanács a jelentést tudo­másul vette, s az Orszá­gos Atomenergia Bizottság elnökét megbízta a nem­zetközi atomenergia­ügynökséggel kötendő biz­tosítéki (ellenőrzési) egyez­mény létrehozására irá­nyuló tárgyalások folyta­tásával és a hazai felada­tok koordinálásával. A közlekedés- és posta­ügyi miniszter arról szá­molt be, hogy az „Élet­­biztonság a tengeren” el­nevezésű­­ nemzetközi egyezményből — amelyhez hazánk is csatlakozott — milyen feladatok ellátása hárul a kormányra. A Mi­nisztertanács megbízta a közlekedés- és postaügyi minisztert, hogy a b­elföl­­di — és a külügyminisz­terrel egyetértésben — külföldi intézmények, szer­vezetek és szervei­vek ré­szére meghatalmazást ad­jon műszaki és üzembiz­tonsági vizsgálat, valamint ellenőrzés gyakorlására, to­vábbá e körben bizonyít­ványok kiadására. A belügyminiszter elő­terjesztése alapján a kor­mány rendeletet hozott az államtitok és a szolgálati titok védelmének újabb szabályozására. A rende­let az államtitkok köré­nek korszerűsített megha­tározását adja, egységesen rendezi az államtitok, il­letve a szolgálati titok vé­delmének elveit, összefog­lalja, módosítja és kiegé­szíti az erre vonatkozó ko­rábbi kormányrendelkezé­seket. A Központi Statisztikai Hivatal elnöke, az Orszá­gos Tervhivatal elnöke, a pénzügyminiszter és a Mi­nisztertanács Tanácsi Hi­vatala elnöke közös javas­latot terjesztett elő a ta­nácsok információs rend­szerének továbbfejlesztésé­ről. Az új tanácstörvény, valamint a területi terve­zés és tervek rendszerére vonatkozó korábbi kor­mányhatározat végrehajtá­sa szükségessé teszi, hogy a tanácsok feladataik el­látásához megfelelő infor­mációkkal rendelkezzenek. Ennek érdekében a kor­mány határozatot hozott, mely részletesen megszab­ja az információszolgálta­tás rendjét, s az egyezte­tett adatok alapján lehe­tőséget nyújt arra, hogy a tanácsok a tények ismere­tében hozzanak döntése­ket, dolgozzák ki fejlesz­tési területrendezési ter­veiket. A Minisztertanács ez­után egyéb ügyeket tár­gyalt. (MTI) A TANÁCSOK INFORMÁCIÓS RENDSZERÉNEK TOVÁBBFEJLESZTÉSE — AZ Államtitok és szolgálati titok védelmének újabb szabályozása — A VÁLLALATI FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGOK MUNKÁ­JA — JELENTÉSEK MINISZTEREK TÁRGYALÁSAIRÓL Ülésezett a Minisztertanács 28. évfolyam, 84. szám 1971. ÁPRILIS 9. PÉNTEK Megjelenik hétfő kivéte­lével mindennap, hétköz­nap 8, vasárnap 12 oldalon. ARA: 80 FILLÉR Baráti látogatás a Csillagvárosban* Mint arról már beszámoltunk, szerdán Kádár János, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára* az SZKP XXIV. kongresszusán résztvevő magyar küldöttség ve­zetője, valamint Rapai Gyula, az MSZMP KB tagja, hazánk moszkvai nagykövete látogatást tettek a Csillagvárosban”, ahol a szovjet űrhajósok élnek és dolgoznak. Képünkön: Kádár János elvtárs megtekinti a szovjet űrhajósok életéről és munkájáról készített kiállítást. Jobb oldalt P. Popovics űrhajós magyaráz a magyar vendégeknek. Kádár János és P. Popovics között P. Katabov szovjet légügyi marsall.

Next