Csongrád Megyei Hírlap, 1971. április (16. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-08 / 83. szám

Tanácskozik az SZKP \ XXIV. kongresszusa Napirenden: az új ötéves terv irányelveinek vitája Szerdán az SZKP XXIV. kongresszusa folytatta mun­káját. A felszólalók az Alekszej Koszigin kormányfő ál­tal beterjesztett új ötéves terv irányelveivel kapcsolat­ban fejtették ki álláspontjukat. Szót kapott a kormány több minisztere — így Mi­hail Prokofjev közoktatási, Pjotr Nyeporozsnyij ener­getikai és villamosításügyi valamint Nyikolaj Taraszov könnyűipari miniszter. Részletesen ismertették, mit je­lentenek a kilencedik ötéves terv előirányzatai a veze­tésük alatt álló minisztériumokhoz tartozó vállalatok és intézmények továbbfejlődésében. Felszólalt az ülésen Nyikolaj Bajbakov, az Állami Tervbizottság elnöke is. Szerdán több testvérpárt küldöttségének vezetője üdvözölte a kongresszust. Méltatta az SZKP tevékeny­ségét Herman del Canto, a Chilei Szocialista Párt kép­viselője, Nisizava Tomito, a Japán KP KB titkára, Marc Drumeaux, a Helga KP elnöke és Nicolas Saui, a Li­banoni Kommunista Párt főtitkára. A kongresszus ma folytatja munkáját. Szerdán Teheránban, Irán fővárosában ismeret­len férfiak több lövést adtak le egy robogó gép­kocsiból a lakásából kilé­pő Zia Farsziu tábornok­ra, az iráni hadbíróság ve­zetőjére. A lövések megse­besítették a tábornok fiát is. Súlyos állapotban Szál­lították őket kórházba. A merénylők elmenekültek. Szerdán Olaszország­­szerte leálltak a gyárak, bezártak az üzletek, isko­lák, egyetemek, néhány órára megbénult a közle­kedés — szinte az egész élet. 11 millió olasz dol­gozó és alkalmazott lépett sztrájkba. A sztrájk cél­ja: gyökeres társadalmi és gazdasági változások sür­getése. A sztrájkolok el­sősorban a kormány nem kielégítő lakásépítési prog­ramja ellen tiltakoznak. Diplomáciai kapcsolat Chile ás az NDX közön Az NDK fővárosában hivatalosan bejelentették: Otto Winzer (jobbra) külügyminiszter és Aloides Leal Osorio chilei külügyi államtitkár Berlinben megállapodást irt alá a diplomáciai kap­csolatok felvételéről. Képünk ön az okmányok aláírása Nixon kár! okozott az igazságszolgáltatásnak Mint már jelentettük, Nixon elnök közbelépett Calley hadnagy, a My Lai-i tömeggyilkos ügyében és elrendelte, hogy az életfogytiglani kényszer­­munkára ítélt tisztet he­lyezzék szabadlábra, s a további igazságügyi lépé­seket is a maga számára tartotta fenn. Daniel százados (a vád képviselője a My Lai-i vé­rengzés előidézőjének, Cal­ley hadnagynak a peré­ben) levelet intézett Ni­xonhoz. Ebben élesen el­ítélte az elnököt, mert be­avatkozott a Calley-pgybe. A levélben — amelynek szövegét az ügyész hat amerikai szenátorhoz is eljuttatta — szemére veti Nixon elnöknek, hogy köz­belépésével kárt okozott a katonai igazságszolgáltatá­si rendszernek és aláásta a bíróság tekintélyét. Nixon még nem vála­szolt az ügyész levelére. Javait a vállalatok adófizetési készsége Felemelték a gazdasági bírságok felső határát Minden bizonnyal elté­résnek tűnik a tárnától, mégis azzal kell kezdeni az MTESZ ipargazdasági bi­zottságának tegnapi ren­dezvényéről szóló tudósítá­sunkat, hogy ismételten bebizonyosodott: a megyei tudományos egyesületek kinőtték a jelenlegi szék­házat. Еду-egy nagyobb érdeklődést kiváltó elő­adást rendkívül zsúfolt te­remben, lehetetlenül rossz körülmények között kell megtartani. S ezen, sajnos, nem is lehet változtatni, mindaddig, amíg fel nem épül Szegeden a Technika Háza. Reméljük, már nem kell rá túlzottan sokáig várni... Tegnap, szerdán délután Jenei Tibor, a Pénzügymi­nisztérium bevételi főigaz­gatósága szegedi területi igazgatóságának vezetője tartott „táblás házat” von­zó előadást. A vállalatok pénzügyi szakembereit ugyanis közelről érdekli, miként értékeli gazdasági egységeink pénzügyi fe­gyelmét, az erre vonatko­zó állami előírások betar­tását kormányzatunk. Az előadás során a megye mi­nisztériumi vállalatainak képviselői általában elis­merést hallhattak, a taná­csi és szövetkezeti szektor­hoz tartozók viszont útmu­tatást kaptak arra nézve, miben kell még előrelépni­ük. Mindezek bizonyítéka­­ként mondotta el az elő­adó, hogy míg 1969-ben csak 235 millió forint adó­hiányt, illetve jogtalanul igénybe vett költségvetési juttatást tártak fel önként a minisztériumi vállalatok, addig a múlt évben már 473 millióra nőtt ez az ösz­­szeg. Nyilvánvaló tehát, hogy valamennyi vállala­tuknál nagyobb gondot fordítanak a belső ellen­őrzésre, mint korábban. Nem jellemző ez ilyen mértékben a másik két — tanácsi és szövetkezeti — szektorhoz tartozó válla­latokra. Ezt igazolja az a kormányzati rendelkezés, amelynek értelmében ezek adóügyei is a területi be­vételi igazgatóságok jogkö­rébe kerültek. Külön kitért az előadó az elmúlt években alkal­mazott gazdasági bírságok­ra. Miután az 1970-ben alkalmazott büntetések nem voltak kellően visz­­szatartó erejűek, a pénz­ügyi szervek úgy döntöt­tek, hogy ezek felső hatá­rát felemelik. Az illetékte­len hasznomat törekvő vál­lalatokat ezentúl az így elért nyereség teljes elvo­násával sújtják, és igen lényeges változás az is, hogy kiterjesztették a gaz­dasági bírságot a fiktív nyereség után képzett ala­pokra is. Ezzel bizonyára még körültekintőbb, a rea­litásokat jobban tükröző pénzügyi elszámolásra késztetik a vállalatokat. Ez nyilvánvalóan hatással lesz majd építő és ven­déglátó vállalatainkra is, amelyek leggyakrabban él­tek a nyereségnövelés in­korrekt módszereivel. B. N. Közel-keleti pillanatképek ÚJSÁGHÍR: Jordániában polgárháború fenyeget. miközben az egyiptomi diplomácia sike rei nyilvánvalóvá teszik az Izra­eli álláspont tarthatatlanság át. Ellentétben azzal a latin közmondással, hogy nincs új a nap alatt, Közel-Keleten az események alakulása szinte mindennap „meg­szüli” az új és a legújabb izgalmakat, a hosszú évek óta egymást követő válság­­szakaszok új elemeit, ame­lyek táplálják, illetve élet­ben tartják az amúgy is pattanásig hevült feszült­­! séget. Az egyik ilyen „izga- J lomközpont”' pillanatnyilag (de tegyük hozzá: a múlt év szeptembere óta két­­három hetenként történő „ismétléssel”) Jordánia. Most is, mint idestova, egy év óta, a Jordániáiban tá­borozó palesztinai gerillák és a jordániai kormány­­csapatok között kiújuló fegyveres összetűzések ál­landósulása okoz gondot az arab országoknak. A probléma egyik vonatko­zása, hogy amíg Jordánia tárgyalások útján véli ren dezhetőn ek Izraellel szemben fennálló ellentéte­it, addig a palesztin kom­mandók a fegyveres har­cok folytatását sürgetik. A dolgok egy másik lényege annak eldöntése, mekkora cselekvési szabadság ille­ti meg a palesztin gerillá­kat Jordánia területéin. A gerillák kétségbe vonják a jordániai kormány azon követelésének jogosságát, hogy a partizáncsapatok nem tartózkodhatnak Am­­manban, Jordánia főváro­sában, illetve, hogy min­den akciójukhoz a jordá­niai kormány hozzájárulá­sát kell kérniük. Az utób­bi napokban szinte állan­dósult fegyveres összetűzé­sek a gerillák és a kor­mánycsapatok között tehát ebből a vitából erednek. Jordánia — amelynék Nyugat-barát kormánya a hírek és a jelek szerint közel áll az Izraellel való „kibéküléshez” — szemmel láthatóan a gerillamozga­­lom felszámolására törek­szik. Ezt akarja megaka­dályozni az a nyolc arab ország magas szintű dele­gációiból álló értekezlet, amely ezekben a napokban ülésezik Kairóban. Alig valószínű azonban, hogy néhány napig tartó fegy­verszünetnél többet érhet­ne el. A legnagyobb érdeklő­dés azonban nem is annyira a jordániai fejlemények teljességgel bizonytalan alakulását kí­séri, hanem azt az egyip­tomi erőfeszítés-sorozatot, amelynek célja, hogy Izra­elt rávegyék a Sinai-félszi­­get kiürítésére, illetve a. Biztonsági Tanács ismert határozatának a végrehaj­tására. Anvar Szada.t, az EAK elnöke — mint már jelentettük — újból felve­tette a Szuezi-csatorna túl­só partja menti, területről történő izraeli csapatvisz­­szavonásokra kidolgozott indítványát, a csatorna megnyitása érdekében. Egyidejűleg ezzel Mahmud Riad egyiptomi külügymi­niszter és miniszterelnök­­helyettes „helyzet- és el­határozás-magyarázó” kör­útra indult. Rómában, Pá­rizsban, Athénban és Te­heránban ismertette az egyiptomi szándékot és tö­rekvéseket. Üj fejezete az egyipto­miak ilyen vonatkozású offenzívájának, hogy Ni­xon elnök is — közzé nem tett — üzenetet intézett Anvar Szadat elnökhöz, s ebben — a „jól informál­tak” szerint — a békés megoldásokat szorgalmazó törekvések támogatásáról biztosította az EAK elnö­két. Sokak szerint az ame­rikai elnök e lépése része Nixon azon elhatározásá­nak, hogy átértékeli az Egyesült Államok eddigi „arab"-politikáját. Az izraeli vezetők szajkó módjára is­mételt „nem vonu­lunk vissza” — monológjai hallatán természetesen e hírek többségükben és pil­lanatnyilag találgatásoknak tűnnek. Mégis: Izrael most már egyre kevésbé halogat egy, a realitások szellemében fogant döntést. PERÉNYI ISTVÁN Rifrcrtereink о nagyvilágban 3. A szelejewói mező­­gazdasági kutatóállomáson A KÜLFÖLDI tapasztalatcserék műsora végül min­dig másként alakul, mint azt eredetileg terveztük. így esett meg az is, hogy a poznani vajdaságban levő szele­jewói mezőgazdasági kutató állomásra hiába vártak ben­nünket ebédre: csak napalkonyatra érkeztünk. A labora­tóriumokba, irodákban már munka utáni csend hallga­tott, de az állomás két vezetője, Henryk Gacarzevicz tu­dományos igazgató és Tadeusz Raczkowski gazdasági igazgató készségesen vártak ránk. Egyrészt hallani akar­tak egyet és mást a magyar mezőgazdaság életéből, más­részt elmondani sok mindent a lengyel mezőgazdasági mai állapotáról, és főleg arról, milyennek tervezik a len­gyel agrárszakemberek saját mezőgazdaságuk holnapját. Egy központból irányított, igazánk korszerűen fel­épített hatalmas tudományos apparátus ez. Az országos mezőgazdasági kutató intézetnek külön növénytermesztési főigazgatósága van: az ország tíz nagy tájkörzetre van felosztva növénytermesztés és -kutatás tekintetében A szelejewói állomás fő kutatási témája a zöld takarmány­­növények termesztése az egész országra kiterjedő jelleg­gel. Profiljukba tartoznak az összes fűfélék, a pillangós takarmánynövények, továbbá ezek termesztésével kap­csolatos meliorációs kutatások. A szelejewói állomás to­vábbi 32 állomással tart fenn tudományos kapcsolatot. In­kább—ahogy új magyarsággal —mondanánk: ők a pro­­fllgazdák. _EZ_MÄR csak azért is érdekes, mert köztudomásúan a magyar agrárkutatás is lényegében ezt a szervezeti for­­mat választotta. Am a kialakítása csak most közelít a be­fejezéshez, Lengyelországban viszont már kipróbált gya­korlata van. Tán csak azt a különbséget tehetnénk, hogy a tájkörzet- és állomásrendszeren belül az állomásoknak jóval nagyobb az önállóságuk, gazdasági potenciáljuk. Sa­ját üzemeikben csaknem kizárólagosan ők állítják elő té­­maikna' megfelelően a szuper elit és elit vetőmagokat. öböl /vetkezik, hogy évente óriás pénzforgalmat bo­nyolítanak le Ezért van tulajdonképpen két igazgatója a szelejewói állomásnak is. A tudományos apparátust 11 mérnök és 5 szaktechnikus alkotja, az értelmiségi dolgo-4 --------------------------------------------------------------­zób száma 42. Hatvanhektáros saját tenyészkertje van az állomásnak, melyben mintegy 40 ezer 5—10 négyzetméte­res kisparcellákon folytatnak alapkísérleteket A kész faj­ták szuper elit magjainak előállítására, illetve felújítá­sára pedig 1250 hektárnyi terület áll helyben rendelke­zésre.' A mezőgazdasági kutatásban kevésbé járatos újság­olvasó számára az előbbiek tán nem mondanak sokat. Ám a magyar agrárkutatók szíve alighanem megdobban a lengyel kollegáik lehetőségeit hallva. Természetesen azokra gondolok, akik állomásokon dolgoznak, s a szó valódi értelmében minden talpalatnyi főidért harcolniok kell. A szelejewói állomás évi produkciója a köztermesz­tés számára kb. 2 ezer mázsa pillangós aprómag, illetve fűmag, s mintegy 6 ezer mázsa szuper elit, illetve elit ka­lászos gabona vetőmag. Ugyanakkor messzi földön híres szarvasmarha- és sertéstenyészete is van. Mivel a kutatást szerencsésen párosították a terme­léssel, a kutatás anyagi feltételei is igen jók. A jövedel­mezőségről szólva a gazdasági igazgató később már a te­hénistállókban mondta el, hogy a múlt évi tiszta válla­lati nyereség, a kutatási költségeket is leszámítva, közel 5 millió zloty volt (kb. 3,4 millió forint). A FENTI BEMUTATKOZÁS után hosszasan beszél­tek nagy távlati céljaikról, eddigi eredményeikről. Tu­lajdonképpen egész Lengyelország-szerte egy nagy nem­zeti mezőgazdasági programot készítenek elő. E program főleg az általános talajjavításban, vízrendezésben, a mo­dern rét- és legelőgazdálkodás megteremtésében fog­lalható össze. A poznani vajdaságban ennek már szem­mel látható nyomai vonnak. Eleinte nem tudtam mire vélni a nagy kiterjedésű szántóföldeket átszelő, gépekkel frissen ásott, egymástól helyenként 50—100 méterre húzódó árkokat. Azt mondták, hogy ezek meliorációs árkok, de hogy pontosan mit jelent e fogalom, csak itt, a szele­jewói állomáson értettem meg igazán. Az árkokba cső­kígyók kerülnek, majd ezek segítségével a talajvízszint magasságát kívánják szabályozni. A rendkívül változé­kony talajvizszint örökös természeti csapás itt. Egyálta­lán, kétségessé teszi a gépesített* nagyüzemi gazdálkodás létjogosultságát. Lengyelországban — magyarázták — páratlan mér­tékű demográfiai hullám bontakozott ki a háború után. Ma már ott tartanak, hogy egy állampolgárra alig fél­hektárnyi művelhető termőföld jut csupán. Ezért ország­szerte a jó termőföldek millió hektárjait kell megterem­teni a következő évtizedekben. Ez egyben a magas szín­vonalú állattenyésztés alapja is. Mind ezért mitt tett mostanáig a szelejowói .állomás? Többek között kialakított egy, a lengyel sajátosságok Kö­zött jól alkalmazható vetésforgó-rendszert, vagy inkább vetési sorrendet: pillangós takarmánynövény, kalászos­­gaobna, burgonya, repce. Fűfélékből és lucernából, továb­bá vörcsh eréből már vannak olyan fajtáik, melyek — évi négy növedéket alapul véve — 500—600 mázsa zöld­­tömeget adnak hektáronként. Távlatokban országos program szerint szakítani akarnak a szénakészítés ha­gyományos módszereivel. Szénát az össztermés 20 száza­lékából terveznek, 80 százalékát zölden megszárítva, liszt­té őrölve kívánják felhasználni, s tervezik a szénalisz­tek exportját, is. ÖN KENT ADÖPOTTa kérdés: honnan teremtik elő azt a hatalmas energiabázist, amit ez esetben a me­zőgazdaság igényel. Aztán egy-kettőre magam is rájöt­tem: a lengyel bamaszénvagyon szinte páratlan Euró­pában. A szakemberek ezt a hatalmas energiabázist a megváltozott ipari körülmények között teljes egészében a jövő mezőgazdaságának szánták. Sok nagyméretű szá­rító, illetve takarmányliszt készítő üzemet terveznek. Említést tettek egyebek között egy „Grimna”-nevű, amerikai eredetű lucemafajtáról, melynek továbbne.me­­sátésévéL is foglalkoznak. Sokat várnak tőle. Az említett magas terméseredmények mellett, kb. 15 év a növény élettartama, míg a hagyományos lucernafélék három, igen jó esetben pedig hat-hét évig tarthatók itt, felújí­tás nélkül. Általános gazdálkodási elvként kívánják bevezetni, hogy talajerő-utánpótlás szempontjából nem lehet kü­lönbséget tenni a szántóföld, a legelő vagy rét között. Az állomás gazdaságában jelenleg hektáronként 400 ki­logramm vegyes műtrágya hatóanyaggal dolgoznak, s ezt még növelni akarják. Takarmánytermesztésük hatékony­ságát jól példázza a 380-as létszámú tehenészet, ahol 3.96-os zsríszázalék mellett, 4800 kilogramm az évi tej­­termelési átlag. A különölegesen igényes svéd Landrasz­­sertések után elérték az évi 20 darabos választási átla­got, pihtartásban pedig a 6,2 kilogrammos gyapjúnyi­­rási átlagot. Mindez — kérdezhetnénk — mikor lesz általános a lengyel mezőgazdaságiban? Évszámokat emlegetni fele­lőtlenség volna. A lengyel tudósok azonban igen opti­misták. Céljaiknak tulajdonképpen az említett demográ­fiai hullám is kedvez. Nagyon sok fiatal tehetséges munkaerő áll rendelkezésükre. Az istállóktól átvágtunk az újjáépített kastély ud­varán, s végül benyitottunk egy hangulatosan, sok jó íz­léssel berendezett étterembe. Késő volt már, amolyan nagyvárosi lokálfények mellett fiatalok szórakoztak, sak­koztak, táncoltak is. Mondták a házigazdák: nézzem meg őket. A környező falvakból verbúválódott paraszt­gyerekek, a gazdaság szorgalmas munkásai. Gondoltam, itt már be is fejezhetjük a szelejewói tartózkodást. Ám csak ezután következett az igazi lengyeles vendéglátás. A kivilágított, múzeumi tisztaságú műemlék kastély ko­rabeli bútorokkal berendezett lovagtermébe invitáltak, fehér asztalhoz. Itt azonban már ők kérdeztek. CSÉPI JÓZSEF i CSÜTÖRTÖK, •71. APRILIS &

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék