Csongrád Megyei Hírlap, 1971. április (16. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-08 / 83. szám

A brifféd neve: Dózsa György ezüstkoszorús szo­cialista brigád. Brigádlétszám: 14 fő. Brigádvezető: G­yarak­­ István. Munkahely: Fémipari Vállalat, szabász, hegesztő és csiszolóműhely. — A mi brigádunk ke­zén megy át az alapanya­gok zöme. Felajánlásaink között tehát a legnagyobb súllyal szerepel az anyag­takarékosság — kezdi a beszélgetést a brigádról Gyaraki István. — Tavaly akciót indítottunk, hogy a szabaidból kikerülő apróbb lemesdarabokat — amik ko­rábban a hulladékba kerül­tek — összegyűjtjük, nagy­ság szerint rendezzük és feldolgozzuk. Addig nem vesznek elő a szabászok új táblalemezt, amíg van hulladékanyag, amely jól megfelel a tejforralók, a kannák, a serpenyők és egyéb kisebb méretű áru­cikkek készítéséhez.­­ A múlt évben össze­sen 26 tonna anyagot si­került megtakarítanunk a gondosabb szabással és válogatással. A megtakarí­­­tott anyag hulladékértéke több mint 200 ezer forint. Ezenkívül más formában is hozzájárulunk az ön­költség csökkentéséhez. A mi brigádunk... ...és az önköltség „A dolgozók legátfo­­­góbb, mindenre kiter­jedt­ mozgalma a szo­cialista munkaverseny. IE mozgalomból ki­emelkedik a szocialista munkaverseny legma­gasabb formája, a szo­­cialistabrigád-mozga­lom.” (A X. pártkong­resszus állásfoglalásá­ból.) ,,Az iparban a jöve­delmezőség növelése az eddigieknél nagyobb mértékben támaszkod­jon az önköltség csök­kentésére., (A vásárhe­lyi pártbizottság 1971. évi gazdaságpolitikai célkitűzéseiből.) Például a hegesztőpálca, valamint a kenőolaj gon­dosabb használatával és a vi­lla­nosenergia megtakarí­tónál. — A brigád kidolgozta erre az esztendőre a fel­ajánlási, önköltségcsökken­tési tervét, amelyhez segít­ségül hívtuk a statisztiku­sokat, s a termelési osz­tály dolgozóit. Eddigi ered­ményeink alapján remél­jük, sikerül tartanunk a múlt évi szintet.­­ Takarékossági moz-­­ galmunk nemcsak a válla-­­ latnak hasznos, de a bri-­­­gád tagjainak is. Tavaly­­ például összesen 7 ezer­­ forint körüli összeget kap­tunk jutalomként. Nagyon vigyázunk az egyenletes­­ teljesítés megtartására. Minden hónapban megbe­széljük, ki, hogyan dolgo­zott, milyen hibát követett el a különböző munkafá­zisoknál, s min lehetne ja­vítani, módosítani. A ha­vi brigádértekezleteken előveszem a „fekete cédu­lát”, vagyis a jegyzetfü­zetemet, amelybe hóközibe beírom a munkaterületün-­­ kön előforduló problémá-­­ kat. Név szerint bírálunk,­­ vagy dicsérünk. Jó a kol-­­­lektív szellem, nincs sértő-­­­döttség. Bízunk abban,­­ hogy ez év végére nem-­­ csak a vállalásunkat telje-­­ sítjük túl, de megszerez- ■ zük a szociális tabrigád - jervén­y arany fokozatát is ... KOVÁCS IMRE Mi újság az üzemekben? Hódmezővásárhely ipará­nak szakemberei számta­lan ötlettel, műszaki és technológiai megoldással i­gyekeznek javítani mun­kahelyük termelési ered­ményeit. Ugyanakkor olyan új gyártmányok ki­alakításán dolgoznak, ame­lyek megfelelnek a bel- és külföldi piac növekvő igé­nyeinek. ÚJ TÍPUSÚ tartály A HÁZTARTÁSI OLAJ SZÁLLÍTÁSÁHOZ A Csongrád megyei Vegyesipari Szolgáltató Vállalat műszaki, fejleszté­si osztályának dolgozói most fejezték be a „HÖK —100” elnevezésű, új gyárt­mány kidolgozását. Két kerékre szerelt, csappal el­látott 100 literes hordó ez, amely rendkívül prak­tikus a háztartási fűtő­olaj tárolására és kéz­­erővel történő szállítására. A „HÖK—100” prototípusa már elkészült, s a követ­kező negyedévben meg­kezdik­ a sorozatgyártását. Rendkívül nagy rá az i­gény, hiszen köztudott, hogy milyen sok gondot okoz a háztartási fűtőolaj otthoni tárolása. ZOMÁNCBEÉGETÉS, földgázzal A Vas- és Fémipari Ktsz legközelebbi prog­ramjában a zománcozó­üzem fejlesztése szerepel. Ez év második negyedé­ben bekapcsolják a föld­gázt a zománcozóba. Je­lenleg olajtüzeléssel törté­nik a zománc beégetése, amely több okból is hátrá­nyosabb, mint a földgáz­zal végzett égetés. Például gond a fűtőolaj szállítása és tárolása, másrészt áramkieséskor nincs bizto­sítva a termelés folyama­tossága. Az új beégetési eljárás javítja a zománco­­zás minőségét. NAGY TELJESÍTMÉNYŰ ÚTÉPÍTŐ GÉPLÁNC A CSOMIÉP vásárhelyi központjában arról tájé­koztattak, hogy ez év má­sodik feléb­en nagy telje­sítményű betonkeverő gép­sort állítanak a termelés­be. A gépsort a helyi vas­és fémipari ktsz készíti, június 30-i határidővel. Az új gépi berendezést a CSOMIÉP elsősorban az utak betonalapjának a ké­­szítéséhez használja, de szélesebb körű alkalmazá­sa is lehetséges, például talajstabilizációs munkák­hoz, nagyobb csarnokok betonpadozata és egyéb térburkolatok készítéséhez. MOZGALOM A MUNKAHELY OTTHONOSSÁ TÉTELÉRE A HÓDG­ÉP II. számú gyáregységében festik és meszelik a nagy műhely­csarnokot. Innen indult el ugyanis a „Tedd otthonos­sá a munkahelyed”-moz­­galom. A 2. sz. gyáregy­ség alkatrész- és szerel­vénygyártó műhelyeinek dolgozói versenyre hívták a vállalat többi üzemré­szét. A HÓDGÉP gazdasá­gi és szakszervezeti vezetői helyeselték a kezdeménye­zést és anyagi áldozatot is hoznak sikereiért. Egyrészt hozzájárulnak a munkahe­lyek csinosításának költsé­geihez, másrészt jutalmat tűznek ki a legpéldásabb rendet teremtő dolgozók részére. Már a közeli na­pokban több mint 150 vi­rágcserepet helyeznek el a műhelyekben, s a tágasabb részeket ládás virágokkal díszítik. A dolgozók vállal­ták a virágok gondozását, valamint munkapadjaik és azok környékének tisztán­tartását. KÍSÉRLETI GYÁRTÁSOK A Majolikagyár a mű­vészeti kerámiák, valamint a különböző virágtartó edények nagyobb válasz­tékára törekszik. Az ,a ter­vük, hogy az eddig kisebb mennyiségben készített vir­ágtálakat nagyobb szé­riákban gyártják. Kidol­gozták a kerti virágtálak­­ újabb formáit, s az igé­nyesebb vevők számára­­ reprezentatívabb fali tála­kat hoznak forgalomba. Ezenkívül hozzákezdtek 300 garnitúra nagyméretű virágtál kísérleti gyártásá­hoz. A Szandálüzem vezetői elmondották, hogy az el­múlt hetekben társulásos szerződést kötöttek a pesti cipőnagykereskedelmi vál­­l­­alattal monopolcikkek­­ gyártására. 650 ezer forint­­ fejlesztési alapot kaptak­­ tőlük. Az üzem műszaki gárdája új típuscsoportot dolgozott ki, amelyben férfi, női, gyermekcipők, valamint csizmák is szere­pelnek. 18 ezer párra kap­tak kísérleti megrendelést. A gyártáshoz új szalagot szereltek fel, gépeket vásá­rolnak és jobb technológiai sorrendet állítanak be. Ez­zel növekszik az üzem ter­melékenysége is. KOVÁCS IMRE A vidéki városok egy­­kaptafára készült élete Vásárhelyen sem hajlott le az ismert gyakorlattól. Egy maroknyi társaság uralkodó klikkje dirigálta és kisajátította mindazt, ami pénzt hozott a házhoz. Kis és nagy korrupciók, befolyásolások, intrikus gáncsoskodások döntötték el az ügyek sorsát rendre így, ahogy az érdekek megír­­vánták. Megraggyú­­ott versenytárgyalások, előre elboronált kiírások, a szabályrendeletek csűré­se-csavarása, ügyrendi in­tézkedések, amik mindig a napos oldalnak kedvez­tek. . Szinte természetes volt ez a közéleti fertő, amibe azonban nem volt taná­csos belenyúlni. Nekem mindenképpen tilalomra volt a visszaélések firta­tása, hiszen nem tudhat­tam, kit, hol ér a bunkó. Meg azután mégiscsak kor­mánylapot szerkesztettem. Emberi gyöngeség: ke­nyeremre vigyáznom kel­lett. Tehát csak módjával, óvatosan kezeltem a tol­lat. Pedig kísértett a sátán. Az utcán, otthont, a kávé­házban, mindig megfogott valaki: „Hallotta?” „Ez történt a torony alatt.” ..Bi­zalmasan mondanék va­­­lamit.” Így akaszkodtam össze egy csudabogárral, akiről nem lehetett meg­állapítani, hogy mikor jó­zan, mikor részeg. Az agya azonban úgy vágott, mint a borotva. A kora ki­ismerhetetlen volt. Ron­gyos gúnya takarta a tes­tét. Bemutatom: Vetró György, nyugalmazott nép­tanító. Egy-két pohár sör dukált neki. Senki sem­ sajnálta tőle, még a fő­pincér sem. Vetró Gyuszinak az volt a vesszőparipája, amikor­ra már összebarátkoztunk — nadrágos, csizmás em­berek ezt ki nem kerül­hették —, hogy jöjjek el egyszer a házába, mutat nekem valamit. Addig csa­logatott, amíg egyszer rá­álltam. Szakadozott, kü­lönböző méretű papírok­ból, cérnával, spárgával összefűzött naplót tett elém. — Jól nézd meg ezt a könyvet. Gróf Ráday Ge­deon királyi biztos szege­di börtöneinek kulcsára, idős Vetró György, az én apám ebbe jegyezte napló­ját. Vetró beszélt én hallgat­tam­. Amit elmesélt nekem, olyan élménysorozat volt, amit író alig tudna kita­lálni. A Rózsa Sándor bu­­tvárvilágának hiteles tör­ténetét tartalmazták ezek az elsárgult lapok. Hatal­mas kortörténeti dokumen­tum. Hová kallódhattak azóta ezek az írások, nem tudom. Egymás után bö­kött rá Vetró egy-egy név­re. Lehetséges? Hiszen ezek a nevek ma is él­nek. A múlt századi Hód­­tava tanyavilága lép az étel színpadára. Mai mó­dos gazdáknak, iskolázott városi tekintélyes polgá­roknak apját, nagyapját hallgatja ki a királyi biz­tosság hírhedt vallatója, Lancsik. Hajmeresztően iz­galmas történetek. Az egyik. Tizenöt-húsz betyár esik fogságba. A pandú­rok behajtják őket Szeged­re Laucsik megvendégeli a kiéhezett zsiványokat. Agyonpaprikázott pörkölt kerül az asztalra. Az utol­só morzsáig felfalják az ételt. Elbődülnek a betyá­rok: italt. Laucsik azonban nem ad. Ég a társaság bendő­­je, őrjöngésig kínozza őket a szomjúság. — Aki vall, az italt is kap. Nem marad semmi titok­ban, így vallatott Lancsik. — Rózsa Sándorék egy­szer elhajtottak nyolcszáz marhát. Olvasd csak. Lá­zár Lajos birtokos, majd­nem bagóért vásárolta meg a lopott jószágokat. Ez a Lázár Lajos, a te gazdád nagyapja volt. így indult el a vagyonosodás útján. Úgy nézz erre a könyvre rá, mint a kinyilatkozta­tásra. Itt közöttünk be­tyárok, orgazdák ivadékai élnek. Érted ezt? Kincs ez. Ha akarod, eladom . DÖMJÉN MIKLÓS Következik: Szegedi lapot is szerkesztek Révi históriák. Egy újságíró naplójából e. Hová lettek a sárgult lapok? CSÜTÖRTÖK, 1971. ÁPRILIS 8- Új tan­­ácstag jelöltek LEZAJLOTTAK MÁR VÁSÁRHELYEN A JELÖ­­l.egyűlések, s alig néhány hét választ el BENNÜNKET AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ ÉS TANÁCSTAGI VÁLASZTÁSOKTÓL MOST BEMU­TATJUK AZ ÚJ TANÁCSTAG JELÖLTEKET, AKIK AZ ELŐZŐ NÉGYÉVES CIKLUSBAN NEM VOLTAK TAG­JAI A VÁROSI TANÁCSNAK NEM ÉLETRAJ­ZUKAT ÍRJUK MEG, INKÁBB EMBERI VONÁSAI­KAT EMELJÜK KI. IGYEKSZÜNK ŐKET EGY K­I­CSIT ÉLETKÖZELBE, EMBERKÖZELBE HOZNI. HEGEDŰS PÁLNÉ Néhány évvel ezelőtt ő volt Vásárhely leggyorsabb lánya. Nem volt, aki le­hagyta volna 100 méteren a szorgalmas atlétalányt. . . Azóta persze sok minden történt. Elvégezte Szegeden a JATE Természettudomá­nyi Karának biológia-föld­rajz szakát, ma pedig a Szántó Kovács­ János Álta­lános Iskola hetedikeseinek osztályfőnöke. És édesanya is. Kislánya, Ildikó, még csak másfél, éves, így nem tudni, lesz-e olyan jó futó, mint a ma­mája. A IV. számú tanács­tagi választókörzet fáitói azonban a jelek szerint jól választottak: az egykori atléta minden bizonnyal győzi majd a „futkosást" ügyes-bajos dolgaikban . .. Hogy ez valóban így lesz, azt az bizonyítja, hogy el­múlt évi társadalmi mun­kájáért megkapta a Vásár­helyért emlékérmet. TAKÁCS mátyás Büszkén mondja, hogy világ életében mezőgazda­sági munkás volt. Időköz­ben tszcs­z elnökként is dol­gozott, a Kopáncsi Állami Gazdaságban pedig közel 10 évig tevékenykedett. Innen is ment — 1962-ben — rokkantnyugdíjba. Azóta egyfolytában tevé­kenykedik a társadalmi életben. Dolgozik a szak­­szervezetben, s mindenna­pos vendég a Hazafias Népfront városi titkársá­gán is. Nem is véletlenül ő ugyanis az V. kerületi Hazafias Népfront-bizottság helyettes titkára. „Azért javasoltak éppen engem ta­nácstagnak a­­16. választó­körzetben, mert sok a sza­bad időm, ráérek”— mond­ja. Mi pedig hozzátesszük: azért is, mert tudják az emberek, hogy Matyi bácsi tűzzel-vassal harcol an­nak teljesítéséért, amit el­­vállal. KOVÁCS FERENC Az Alföldi Porcelángyár raktári dolgozója gazdag életúttal dicsekedhet. A fel­­szabadulástól aktívan részt vett az ifjúsági mozgalom­ban, volt MADTSZ-vezető, R-gárdista, a makói járási DISZ-bizottság titkára. Máig is feledhetetlen szép emléke a budapesti és a moszkvai Világifjúsági Ta­lálkozó, amelyeken tagja volt a magyar küldöttség­nek. Amikor „kiöregedett” a fiatalok közül, a méhészetet választotta élethivatásául. A MÉSZÖV-nél 11 évig mint méhészeti felügyelő dolgo­zott, innen került a Porce­lángyárba. Itt sem tagadja meg önmagát: tevékenyke­dik a gyári MHSZ-ben, és vezetője a raktári dolgo­zókból álló „Március 21.” szocialista brigádnak. Az 50. választókerület jelöltje, BORDÁS PÉTERNÉ Gyakran hangzott el a jelölőgyűlések során: ez és ez az utca mikor kap gázt? Foglalkoztatja tehát az embereket a gázkérdés. Ennek is tulajdonítható, hogy a 31. választókerület­ben Bordás Péternét, a DE­CI­SZ adminisztrátorát je­lölték tanácstagnak. Nem is titkolja: ha megválaszt­ják, tanácstagi munkájával elsősorban a város gázellá­tásának javításában kíván tevékenykedni. Minden bizonnyal azon­ban az ifjúság problémái is foglalkoztatják majd. Hi­szen a város összes fiatal­jába az ő 17 éves Margit és 11 éves Judit lánya is beletartozik ... SZABÓ GÁSPÁR Nem túlzás, ha azt mond­juk, hogy Szabó Gáspárt, a KISZ hódmezővásárhelyi városi bizottságának szer­vező titkárát a város va­lamennyi fiatalja ismeri. A 29 éves fiatalember — mint­ a Bethlen Gábor Gimná­zium tanulója — 1957-ben alapító tagja volt a KISZ- nek, ma pedig — 14 évvel később — egyik városi ve­zetője az ifjúsági szervezet­nek. Eddig azonban hosz­­szú volt az út. Érettségi után kitanulta a mezőgaz­dasági gépszerelő szakmát, s később a Gépjavító Állo­máson villamossági szerelő­ként dolgozott. Előbb alap­szervezeti KISZ-vezetőként tevékenykedett, majd 1968. január 1-től függetlenített munkatárs a KISZ-bizott­­ságon. Az 5. választókörzet jelöltje, R. E. Névtelenül? Levelek jönnek, leve­lek mennek. Van prob­léma elég Vásárhelyen, éppúgy, mint bárhol, nem csoda, hogy sokan­­ felemelik a tollat és hallatják szavukat. De szép számmal akad a bennünket megkereső levelek között olyan, amelynek feladója „el-­­ felejti” a nevét feltün­­­tetni. Általában nem tudjuk figyelembe venni az­­ ilyen leveleket. Nem azért, mert eleve elő- s ítéleteink vannak az ilyen levelek tartalmá­val szembeni Hanem­­ azért, mert — sokféle s egyéb ok is közrejátsz­■ hat — de végső soron azt a következtetést kell levonnunk: a levél írója maga sem vállal, a felelősséget azért, amit írt. Lehet, hogy az álta­lam leírtakkal sem ért most egyet mindenki. De akinek ellenvetése van és úgy érzi, hogy ezt közölnie is kell ve­lem, kérem, írja majd Má levelét. f.-v. mint ahogy én i­s­­most. jt­ts, r. .T­V/4FV" 5

Next