Csongrád Megyei Hírlap, 1971. április (16. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-08 / 83. szám
A brifféd neve: Dózsa György ezüstkoszorús szocialista brigád. Brigádlétszám: 14 fő. Brigádvezető: Gyarak István. Munkahely: Fémipari Vállalat, szabász, hegesztő és csiszolóműhely. — A mi brigádunk kezén megy át az alapanyagok zöme. Felajánlásaink között tehát a legnagyobb súllyal szerepel az anyagtakarékosság — kezdi a beszélgetést a brigádról Gyaraki István. — Tavaly akciót indítottunk, hogy a szabaidból kikerülő apróbb lemesdarabokat — amik korábban a hulladékba kerültek — összegyűjtjük, nagyság szerint rendezzük és feldolgozzuk. Addig nem vesznek elő a szabászok új táblalemezt, amíg van hulladékanyag, amely jól megfelel a tejforralók, a kannák, a serpenyők és egyéb kisebb méretű árucikkek készítéséhez. A múlt évben összesen 26 tonna anyagot sikerült megtakarítanunk a gondosabb szabással és válogatással. A megtakarított anyag hulladékértéke több mint 200 ezer forint. Ezenkívül más formában is hozzájárulunk az önköltség csökkentéséhez. A mi brigádunk... ...és az önköltség „A dolgozók legátfogóbb, mindenre kiterjedt mozgalma a szocialista munkaverseny. IE mozgalomból kiemelkedik a szocialista munkaverseny legmagasabb formája, a szocialistabrigád-mozgalom.” (A X. pártkongresszus állásfoglalásából.) ,,Az iparban a jövedelmezőség növelése az eddigieknél nagyobb mértékben támaszkodjon az önköltség csökkentésére., (A vásárhelyi pártbizottság 1971. évi gazdaságpolitikai célkitűzéseiből.) Például a hegesztőpálca, valamint a kenőolaj gondosabb használatával és a villanosenergia megtakarítónál. — A brigád kidolgozta erre az esztendőre a felajánlási, önköltségcsökkentési tervét, amelyhez segítségül hívtuk a statisztikusokat, s a termelési osztály dolgozóit. Eddigi eredményeink alapján reméljük, sikerül tartanunk a múlt évi szintet. Takarékossági moz- galmunk nemcsak a válla- latnak hasznos, de a bri-gád tagjainak is. Tavaly például összesen 7 ezer forint körüli összeget kaptunk jutalomként. Nagyon vigyázunk az egyenletes teljesítés megtartására. Minden hónapban megbeszéljük, ki, hogyan dolgozott, milyen hibát követett el a különböző munkafázisoknál, s min lehetne javítani, módosítani. A havi brigádértekezleteken előveszem a „fekete cédulát”, vagyis a jegyzetfüzetemet, amelybe hóközibe beírom a munkaterületün- kön előforduló problémá- kat. Név szerint bírálunk, vagy dicsérünk. Jó a kol-lektív szellem, nincs sértő-döttség. Bízunk abban, hogy ez év végére nem- csak a vállalásunkat telje- sítjük túl, de megszerez- ■ zük a szociális tabrigád - jervény arany fokozatát is ... KOVÁCS IMRE Mi újság az üzemekben? Hódmezővásárhely iparának szakemberei számtalan ötlettel, műszaki és technológiai megoldással igyekeznek javítani munkahelyük termelési eredményeit. Ugyanakkor olyan új gyártmányok kialakításán dolgoznak, amelyek megfelelnek a bel- és külföldi piac növekvő igényeinek. ÚJ TÍPUSÚ tartály A HÁZTARTÁSI OLAJ SZÁLLÍTÁSÁHOZ A Csongrád megyei Vegyesipari Szolgáltató Vállalat műszaki, fejlesztési osztályának dolgozói most fejezték be a „HÖK —100” elnevezésű, új gyártmány kidolgozását. Két kerékre szerelt, csappal ellátott 100 literes hordó ez, amely rendkívül praktikus a háztartási fűtőolaj tárolására és kézerővel történő szállítására. A „HÖK—100” prototípusa már elkészült, s a következő negyedévben megkezdik a sorozatgyártását. Rendkívül nagy rá az igény, hiszen köztudott, hogy milyen sok gondot okoz a háztartási fűtőolaj otthoni tárolása. ZOMÁNCBEÉGETÉS, földgázzal A Vas- és Fémipari Ktsz legközelebbi programjában a zománcozóüzem fejlesztése szerepel. Ez év második negyedében bekapcsolják a földgázt a zománcozóba. Jelenleg olajtüzeléssel történik a zománc beégetése, amely több okból is hátrányosabb, mint a földgázzal végzett égetés. Például gond a fűtőolaj szállítása és tárolása, másrészt áramkieséskor nincs biztosítva a termelés folyamatossága. Az új beégetési eljárás javítja a zománcozás minőségét. NAGY TELJESÍTMÉNYŰ ÚTÉPÍTŐ GÉPLÁNC A CSOMIÉP vásárhelyi központjában arról tájékoztattak, hogy ez év második felében nagy teljesítményű betonkeverő gépsort állítanak a termelésbe. A gépsort a helyi vasés fémipari ktsz készíti, június 30-i határidővel. Az új gépi berendezést a CSOMIÉP elsősorban az utak betonalapjának a készítéséhez használja, de szélesebb körű alkalmazása is lehetséges, például talajstabilizációs munkákhoz, nagyobb csarnokok betonpadozata és egyéb térburkolatok készítéséhez. MOZGALOM A MUNKAHELY OTTHONOSSÁ TÉTELÉRE A HÓDGÉP II. számú gyáregységében festik és meszelik a nagy műhelycsarnokot. Innen indult el ugyanis a „Tedd otthonossá a munkahelyed”-mozgalom. A 2. sz. gyáregység alkatrész- és szerelvénygyártó műhelyeinek dolgozói versenyre hívták a vállalat többi üzemrészét. A HÓDGÉP gazdasági és szakszervezeti vezetői helyeselték a kezdeményezést és anyagi áldozatot is hoznak sikereiért. Egyrészt hozzájárulnak a munkahelyek csinosításának költségeihez, másrészt jutalmat tűznek ki a legpéldásabb rendet teremtő dolgozók részére. Már a közeli napokban több mint 150 virágcserepet helyeznek el a műhelyekben, s a tágasabb részeket ládás virágokkal díszítik. A dolgozók vállalták a virágok gondozását, valamint munkapadjaik és azok környékének tisztántartását. KÍSÉRLETI GYÁRTÁSOK A Majolikagyár a művészeti kerámiák, valamint a különböző virágtartó edények nagyobb választékára törekszik. Az ,a tervük, hogy az eddig kisebb mennyiségben készített virágtálakat nagyobb szériákban gyártják. Kidolgozták a kerti virágtálak újabb formáit, s az igényesebb vevők számára reprezentatívabb fali tálakat hoznak forgalomba. Ezenkívül hozzákezdtek 300 garnitúra nagyméretű virágtál kísérleti gyártásához. A Szandálüzem vezetői elmondották, hogy az elmúlt hetekben társulásos szerződést kötöttek a pesti cipőnagykereskedelmi vállalattal monopolcikkek gyártására. 650 ezer forint fejlesztési alapot kaptak tőlük. Az üzem műszaki gárdája új típuscsoportot dolgozott ki, amelyben férfi, női, gyermekcipők, valamint csizmák is szerepelnek. 18 ezer párra kaptak kísérleti megrendelést. A gyártáshoz új szalagot szereltek fel, gépeket vásárolnak és jobb technológiai sorrendet állítanak be. Ezzel növekszik az üzem termelékenysége is. KOVÁCS IMRE A vidéki városok egykaptafára készült élete Vásárhelyen sem hajlott le az ismert gyakorlattól. Egy maroknyi társaság uralkodó klikkje dirigálta és kisajátította mindazt, ami pénzt hozott a házhoz. Kis és nagy korrupciók, befolyásolások, intrikus gáncsoskodások döntötték el az ügyek sorsát rendre így, ahogy az érdekek megírvánták. Megraggyúott versenytárgyalások, előre elboronált kiírások, a szabályrendeletek csűrése-csavarása, ügyrendi intézkedések, amik mindig a napos oldalnak kedveztek. . Szinte természetes volt ez a közéleti fertő, amibe azonban nem volt tanácsos belenyúlni. Nekem mindenképpen tilalomra volt a visszaélések firtatása, hiszen nem tudhattam, kit, hol ér a bunkó. Meg azután mégiscsak kormánylapot szerkesztettem. Emberi gyöngeség: kenyeremre vigyáznom kellett. Tehát csak módjával, óvatosan kezeltem a tollat. Pedig kísértett a sátán. Az utcán, otthont, a kávéházban, mindig megfogott valaki: „Hallotta?” „Ez történt a torony alatt.” ..Bizalmasan mondanék valamit.” Így akaszkodtam össze egy csudabogárral, akiről nem lehetett megállapítani, hogy mikor józan, mikor részeg. Az agya azonban úgy vágott, mint a borotva. A kora kiismerhetetlen volt. Rongyos gúnya takarta a testét. Bemutatom: Vetró György, nyugalmazott néptanító. Egy-két pohár sör dukált neki. Senki sem sajnálta tőle, még a főpincér sem. Vetró Gyuszinak az volt a vesszőparipája, amikorra már összebarátkoztunk — nadrágos, csizmás emberek ezt ki nem kerülhették —, hogy jöjjek el egyszer a házába, mutat nekem valamit. Addig csalogatott, amíg egyszer ráálltam. Szakadozott, különböző méretű papírokból, cérnával, spárgával összefűzött naplót tett elém. — Jól nézd meg ezt a könyvet. Gróf Ráday Gedeon királyi biztos szegedi börtöneinek kulcsára, idős Vetró György, az én apám ebbe jegyezte naplóját. Vetró beszélt én hallgattam. Amit elmesélt nekem, olyan élménysorozat volt, amit író alig tudna kitalálni. A Rózsa Sándor butvárvilágának hiteles történetét tartalmazták ezek az elsárgult lapok. Hatalmas kortörténeti dokumentum. Hová kallódhattak azóta ezek az írások, nem tudom. Egymás után bökött rá Vetró egy-egy névre. Lehetséges? Hiszen ezek a nevek ma is élnek. A múlt századi Hódtava tanyavilága lép az étel színpadára. Mai módos gazdáknak, iskolázott városi tekintélyes polgároknak apját, nagyapját hallgatja ki a királyi biztosság hírhedt vallatója, Lancsik. Hajmeresztően izgalmas történetek. Az egyik. Tizenöt-húsz betyár esik fogságba. A pandúrok behajtják őket Szegedre Laucsik megvendégeli a kiéhezett zsiványokat. Agyonpaprikázott pörkölt kerül az asztalra. Az utolsó morzsáig felfalják az ételt. Elbődülnek a betyárok: italt. Laucsik azonban nem ad. Ég a társaság bendője, őrjöngésig kínozza őket a szomjúság. — Aki vall, az italt is kap. Nem marad semmi titokban, így vallatott Lancsik. — Rózsa Sándorék egyszer elhajtottak nyolcszáz marhát. Olvasd csak. Lázár Lajos birtokos, majdnem bagóért vásárolta meg a lopott jószágokat. Ez a Lázár Lajos, a te gazdád nagyapja volt. így indult el a vagyonosodás útján. Úgy nézz erre a könyvre rá, mint a kinyilatkoztatásra. Itt közöttünk betyárok, orgazdák ivadékai élnek. Érted ezt? Kincs ez. Ha akarod, eladom . DÖMJÉN MIKLÓS Következik: Szegedi lapot is szerkesztek Révi históriák. Egy újságíró naplójából e. Hová lettek a sárgult lapok? CSÜTÖRTÖK, 1971. ÁPRILIS 8- Új tanácstag jelöltek LEZAJLOTTAK MÁR VÁSÁRHELYEN A JELÖl.egyűlések, s alig néhány hét választ el BENNÜNKET AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ ÉS TANÁCSTAGI VÁLASZTÁSOKTÓL MOST BEMUTATJUK AZ ÚJ TANÁCSTAG JELÖLTEKET, AKIK AZ ELŐZŐ NÉGYÉVES CIKLUSBAN NEM VOLTAK TAGJAI A VÁROSI TANÁCSNAK NEM ÉLETRAJZUKAT ÍRJUK MEG, INKÁBB EMBERI VONÁSAIKAT EMELJÜK KI. IGYEKSZÜNK ŐKET EGY KICSIT ÉLETKÖZELBE, EMBERKÖZELBE HOZNI. HEGEDŰS PÁLNÉ Néhány évvel ezelőtt ő volt Vásárhely leggyorsabb lánya. Nem volt, aki lehagyta volna 100 méteren a szorgalmas atlétalányt. . . Azóta persze sok minden történt. Elvégezte Szegeden a JATE Természettudományi Karának biológia-földrajz szakát, ma pedig a Szántó Kovács János Általános Iskola hetedikeseinek osztályfőnöke. És édesanya is. Kislánya, Ildikó, még csak másfél, éves, így nem tudni, lesz-e olyan jó futó, mint a mamája. A IV. számú tanácstagi választókörzet fáitói azonban a jelek szerint jól választottak: az egykori atléta minden bizonnyal győzi majd a „futkosást" ügyes-bajos dolgaikban . .. Hogy ez valóban így lesz, azt az bizonyítja, hogy elmúlt évi társadalmi munkájáért megkapta a Vásárhelyért emlékérmet. TAKÁCS mátyás Büszkén mondja, hogy világ életében mezőgazdasági munkás volt. Időközben tszcsz elnökként is dolgozott, a Kopáncsi Állami Gazdaságban pedig közel 10 évig tevékenykedett. Innen is ment — 1962-ben — rokkantnyugdíjba. Azóta egyfolytában tevékenykedik a társadalmi életben. Dolgozik a szakszervezetben, s mindennapos vendég a Hazafias Népfront városi titkárságán is. Nem is véletlenül ő ugyanis az V. kerületi Hazafias Népfront-bizottság helyettes titkára. „Azért javasoltak éppen engem tanácstagnak a16. választókörzetben, mert sok a szabad időm, ráérek”— mondja. Mi pedig hozzátesszük: azért is, mert tudják az emberek, hogy Matyi bácsi tűzzel-vassal harcol annak teljesítéséért, amit elvállal. KOVÁCS FERENC Az Alföldi Porcelángyár raktári dolgozója gazdag életúttal dicsekedhet. A felszabadulástól aktívan részt vett az ifjúsági mozgalomban, volt MADTSZ-vezető, R-gárdista, a makói járási DISZ-bizottság titkára. Máig is feledhetetlen szép emléke a budapesti és a moszkvai Világifjúsági Találkozó, amelyeken tagja volt a magyar küldöttségnek. Amikor „kiöregedett” a fiatalok közül, a méhészetet választotta élethivatásául. A MÉSZÖV-nél 11 évig mint méhészeti felügyelő dolgozott, innen került a Porcelángyárba. Itt sem tagadja meg önmagát: tevékenykedik a gyári MHSZ-ben, és vezetője a raktári dolgozókból álló „Március 21.” szocialista brigádnak. Az 50. választókerület jelöltje, BORDÁS PÉTERNÉ Gyakran hangzott el a jelölőgyűlések során: ez és ez az utca mikor kap gázt? Foglalkoztatja tehát az embereket a gázkérdés. Ennek is tulajdonítható, hogy a 31. választókerületben Bordás Péternét, a DECISZ adminisztrátorát jelölték tanácstagnak. Nem is titkolja: ha megválasztják, tanácstagi munkájával elsősorban a város gázellátásának javításában kíván tevékenykedni. Minden bizonnyal azonban az ifjúság problémái is foglalkoztatják majd. Hiszen a város összes fiataljába az ő 17 éves Margit és 11 éves Judit lánya is beletartozik ... SZABÓ GÁSPÁR Nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy Szabó Gáspárt, a KISZ hódmezővásárhelyi városi bizottságának szervező titkárát a város valamennyi fiatalja ismeri. A 29 éves fiatalember — mint a Bethlen Gábor Gimnázium tanulója — 1957-ben alapító tagja volt a KISZ- nek, ma pedig — 14 évvel később — egyik városi vezetője az ifjúsági szervezetnek. Eddig azonban hoszszú volt az út. Érettségi után kitanulta a mezőgazdasági gépszerelő szakmát, s később a Gépjavító Állomáson villamossági szerelőként dolgozott. Előbb alapszervezeti KISZ-vezetőként tevékenykedett, majd 1968. január 1-től függetlenített munkatárs a KISZ-bizottságon. Az 5. választókörzet jelöltje, R. E. Névtelenül? Levelek jönnek, levelek mennek. Van probléma elég Vásárhelyen, éppúgy, mint bárhol, nem csoda, hogy sokan felemelik a tollat és hallatják szavukat. De szép számmal akad a bennünket megkereső levelek között olyan, amelynek feladója „el- felejti” a nevét feltüntetni. Általában nem tudjuk figyelembe venni az ilyen leveleket. Nem azért, mert eleve elő- s ítéleteink vannak az ilyen levelek tartalmával szembeni Hanem azért, mert — sokféle s egyéb ok is közrejátsz■ hat — de végső soron azt a következtetést kell levonnunk: a levél írója maga sem vállal, a felelősséget azért, amit írt. Lehet, hogy az általam leírtakkal sem ért most egyet mindenki. De akinek ellenvetése van és úgy érzi, hogy ezt közölnie is kell velem, kérem, írja majd Má levelét. f.-v. mint ahogy én ismost. jtts, r. .TV/4FV" 5