Csongrád Megyei Hírlap, 1971. május (16. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-06 / 105. szám
Hamirissellenes tüntetések Washingtonban Szerdán Washingtonban, az Egyesült Államok fővárosában folytatódtak a vietnami háború elleni, minden eddiginél hatalmasabb méretű tüntetések. Eddig a rendőrség több, mint hétezer tüntetőt vett őrizetbe — ez letartóztatási rekord az Egyesült Államokban! —, és meghiúsította a tüntetőknek azt a tervét, hogy a Potomac folyón (ez halad keresztül Washingtonon) átvezető hat híd forgalmát néhány órára lehetetlenné tegyék. Több száz sebesültet is ápolnak az amerikai főváros kórházaiban. Nixon elnök kedden szóvivője útján dicséretben részesítette a kormányhivatalok tisztviselőit, akik — mint a dicséret hangoztatta — a háborúellenes tüntetők megmozdulása ellenére „nem riadtak vissza kötelezettségeik teljesítésétől”. Jellegzetes kép az amerikai főváros utcáiról ezekben a napokban. A rendőrség durván bántalmazza a tüntetőket Ma, csütörtökön, néhány napos hivatalos látogatásra hazánkba érkezik a Szudáni Demokratikus Köztársaság külügyminisztere, Farouk Abu Eisa. * Rogers amerikai külügyminiszter szerdán Kairóban csaknem három órát tanácskozott egyiptomi kollegájánal, Mahmud Riaddal, ezután mindketten a kormány épületébe hajtattak, ahol Rogers találkozott Mahmud Favzi miniszterelnökkel. A találkozón egyiptomi részről jelen volt Mahmud Riad, külügyminiszter, Hasszán el-Zajjat ENSZ-fődelegátus, Asraf Ghorbal, az egyiptomi érdekképviselet vezetője Washingtonban, Abdel Magid államminiszter és Mohamed Riad, a külügyminisztérium kabinetfőnöke. Szerdán megalakult az új kambodzsai kormány. A miniszterelnöki tisztséget továbbra is Lan Nol tábornok tölti be és három miniszterelnök-helyettese lesz. Ezek közül egyik Sirik Matak, a kambodzsai jobboldali erők vezéralakja. Sirik Matak lényegében teljhatalmat gyakorolhat, hiszen ő ellenőrzi a külügyminisztériumot, a tájékoztatásügyi minisztériumot és ő lesz a Phnom Penh-i hadsereg főparancsnoka, valamint vezérkari főnöke is. * Az Apollból'S 'űrhajósai legközelebbi holdútjuk során hegymászással is megpróbálkoznak. James Irwin, az Apollo—15 egyik űrhajósa szerdai sajtóértekezletén kijelentette: „Azt hiszem, nagyon érdekes lenne, ha olyan magasra másznánk, amilyenre csak lehet és onnan néznénk le a holdfelszínre”. Az Apollo—15 a tervek szerint július 26-án kezdi meg útját és a 4500 méter magas Appenin-hegység térségében ereszkedik le a holdfelszínre. * Italosban: NSZEP-kogresszus Erich Honecker terjeszti elő a KB beszámolóját Az NSZEP központi lapja, a Neues Deutschland tegnapi, szerdai számában ismerteti az NSZEP KB hétfői plénumának határozatát a párt júniusi nyolcadik kongresszusának napirendjéről, és az ötéves terv irányelveiről, amelyeket a határozat alapján most országos vitára bocsátanak. Az NSZEP nyolcadik kongresszusát Walter Ulbricht nyitja meg, majd Erich Honecker előterjeszti a Központi Bizottság beszámolóját. Ezt követően Kurt Seibt ismerteti a revíziós bizottság jelentését, és Willi Stoph beszámol a népgazdaság fejlesztésének 1971—75-re szóló irányelveiről. A beszámolók után választják meg a vezető szerveket. Az ötéves terv közzétett irányelvei szerint 1971—75 között a nemzeti jövedelemnek 26—28 százalékkal kell emelkednie, és 1975-re 136—138 milliárd márka értéket kell elérnie. Az ipari termelésnek 34—36 százalékkal, a munka termelékenységének 35—37 százalékkal kell növekednie. Tanácskoznak Szarajevóban a jugoszláv önigazgatók Szarajevóban, Bosznia- Hercegovina fővárosában, szerda délután megnyílt Jugoszlávia idei legnagyobb szabásúra tervezett belpolitikai eseménye, az önigazgatók II. kongresszusa. Hasonló rendezvényre — az I. kongresszusra — utoljára 14 évvel ezelőtt került sor Jugoszláviában. A kongresszus hármas feladata: a szocialista építés 20 éves sajátos jugoszláv útjának felmérése, a mai politikai és gazdasági helyzet értékelése, s az önigazgatás jövőbeni fejlődése, aminek jugoszláv részről fontos elméleti jelentőséget tulajdonítanak. A kongresszus megkezdésekor azonban elsősorban a jelenlegi helyzet, a JKSZ elnökségének múlt héten megtartott brioni ülése, s az ott hozott határozatok kapták a legnagyobb hangsúlyt. Az állásfoglalások kivétel nélkül aláhúzzák a „Tito-irányvonal” támogatásának fontosságát. Az önigazgatók kongreszszusa — a brioni határozatok szellemében — külön határozatban foglal állást a jugoszláv alkotmányreformról, s az össznépi védelemről. A kongresszus ezenkívül még 25 határozati javaslatról dönt. Riportereink a nagyvilágban ,s lengyel televízióban HADD MONDJAK EL két dolgot a lengyel fővárosról, mielőtt belépnék a lengyel televízió kapuján. Az egyik a város dicséretre méltó tisztasága. Fogalmam sincs, hogy miképpen csinálják, de a tisztaságához kétség nem férhet. Ez nagyon tetszett. A másik, a varsói közlekedés. A forgalom hatalmas, a járművezetők életveszélyesen kanyarodnak, fékeznek, a sárgára már indulnak. Kötve hiszem, hogy van valamilyen KRESZ is Varsóban. Az autók jobbra-balra bujkálnak, bujkálna a villamos, ha tehetne. Véleményem szerint egy magyar közlekedési rendőr a helyszínen elájulna, ami ott egy forgalmas kereszteződésben történik. Szóval, ez nem tetszett. . A televízióban Irene Bohuc, a színházi osztály főszerkesztő-helyettese fogad. A lengyel televízió irodalmi műsorairól, színházi közvetítéseiről, esztrádadásairól és a vetítésre kerülő filmekről beszélgetünk. A lengyel televízióról mindenekelőtt tudni kell, hogy kétcsatornás. Az első csatornán 1953 óta adnak rendszeresen műsort, a második — hétfő és csütörtök kivételével — 1970. október 1. óta sugároz. Míg az első csatorna mindenütt fogható az országban, addig a második csak Varsóban, Lódzban, Krakowban, Katowicében, és most május elsejétől Poznanban is. Az első csatorna profilja a népszerű adások jegyében történik. Természetesen ebben szerepel az Iskolatelevízió is, a második a tudományos ismeretterjesztés jegyeit viseli magán. — Varsón kívül — mondja Irene Bohuc — hét vidéki városnak van önálló tévé-stúdiója. Lodz, Szczecin, Krakow, Gdansk, Katowice, Poznan, Wroclaw rendelkezik saját programmal. Ez azonban mindössze fél óra önálló műsort jelent, amely beleépül a központi adásba. — Hány előfizetője van a televíziónak? — Négymillió. Ezt néggyel szorozzuk, azaz 16 millió állandó nézője. — Hány órát sugároznak naponta? — Az első csatornán naponta 10 órát, a másodikon 30 órát hetenként. — Nem sok ez? — Amiről nálunk beszélnek, az mind kapcsolatos valamiképpen a televízió műsorával. Mondhatnám, a legnépszerűbb tömegkommunikációs eszköz, óriás táborral és lelkes levelezésekél. — A kedves néző önöknél is megírja a véleményét? — De még mennyire. Például a delfinekről mutattunk be egy filmet, amelyben vadásznak erre az okos állatra. A nézők felháborodott hangú leveleket írtak, és számonkérték, hogy miért vadásznak a delfinre, amikor az az ember barátja. — És hogy indult a Kloss-sorozat hódító útjára? — Nagyon érdekesen. Az eredeti szövegkönyv szerint 6 előadásra terveztük a történetet, amelynek a végén Kloss Gdanskban meghal. „Ennyi pontosan elég lesz — mondogattuk —, úgy sem lesz belőle valami nagy siker.” Azután gyorsan hozzá kellett költeni 8 fejezetet, és a legendás kapitányt feltámasztani, mert a nézők egyöntetűen ezt követelték. Maguk is ezt tapasztalták? — Ha minket is megkérdeztek volna, akár 25 résszel is lehetett volna több. — Már készül a folytatás. — Köztudott, hogy igen sok filmet vetítenek. Szám szerint körülbelül mennyit? — Évente 300 filmet. A kedvelt és népszerű adások sorában az első helyen található a film. Az új filmek mellett sorozatban mutatjuk be a régi nagy sikereket. — A mozik nem sínylik meg a televízió vetítéseit? — De igen. Egyre csökken látogatottságuk. Reklámcélból minden új lengyel filmből részletet mutatunk be, de vetíteni csak a kétéves kivárás után vetítjük. A televízióban néhány héttel ezelőtt fejezték be a Forsyte Saga vetítését. Belelapozok a heti műsorba és egy lengyel, egy jugoszláv és két amerikai filmet találok műsoron. Az egyik amerikai film címe: Frankenstein, a másik „Wielki Caruso”. — És hogyan alakul a színházi közvetítések ideje? — Nálunk a hétfő a színházi nap. Évente mintegy 240 óra drámát közvetítünk. Klasszikusok és modernek egyaránt helyet kapnak a műsorban. Havonta 10—11 darabot mutatunk be. Ezek között szobári közvetítés és tévédráma egyaránt szerepel. A televíziónak is ki kell vennie a részét a színházi kultúra ápolásából.. . .izélgetésünk végeztével végigjártam a stúdiókat. A két új stúdió egyikében éppen egy krimi felvételei folytak. A népszerű monorok negyedik helyén ugyanis a Krimiszínház áll... A televízióból a Varsótól 59 kilométerre levő Zelazowa Wolába, Fridrik Chopin szülőfalujába indultunk. Útközben Napóleon kocsmájában ebédeltünk. A helyi hagyomány és a történelmi anekdota szerint Napóleon átutazóban az itt álló csárdában szállt meg a múlt század elején. A történelmi névtől és helytől függetlenül kitűnő céklalevest ettem tésztával, és a vajban sült húsra borsos, nyers uborkára szívesen ittam két fél vodkát... Következik: A CURIE-MÚZEUMBAN A kocsma, ahol a hagyományok szerint Napóleon megszállt Valutaválság Nyugat-Európában? A nyugatnémet márka átváltási árfolyamának szabaddá tételével kapcsolatos spekulációk nyomán kedden tömeges devizabeáramlásra került sor az NSZK-ban. A nyugatnémet szövetségi bank kénytelen volt a 3,6300 nyugatnémet márka alsó beavatkozási ponton megvédeni a dollár árfolyamát, és mintegy 800 millió dollárt vásárolni, szemben a hétfőn vásárolt 100 millió dollárral. Megfigyelők kedden este elkerülhetetlennek tartották a nyugatnémet márka felértékelését. A márka felértékelését csak a kormány határozhatja el, amely legközelebb ma, csütörtökön ül össze, Brandt kancellár nélkül, aki ma Londonban tartózkodik, hivatalos látogatáson. Szerdára a dollár meggyengülése által előidézett helyzet drámai lépésekhez vezetett az NSZK-ban és utána más nyugat-európai országokban is. A bonni kormány kérésére szerda délelőtt bezárták a valuta- és devizapiacokat és a bankok beszüntették a dollár beváltását. Csupán turisták adhatták el dollárjukat, maximálisan 500 márka értékben. Néhány nap óta Brandt bonni kancellár és az illetékes miniszterek lázas tárgyalásokat folytattak annak megállapítására, hogy milyen intézkedésekkel lehetne a gazdasági stabilitást helyreállítani. Az óriási mértékű dollárbeáramlás ugyanis tovább izzította a konjunktúrát és hozzájárult az áremelkedésekhez. Elhatározták: még ezen a héten további intézkedéseket tesznek a stabilitás helyreállítására. Erre elméletileg három lehetősége van Bonnnak: 1. A márka felértékelése; 2. A devizaárfolyamok szabaddá tétele, ami gyakorlatilag szintén a felértékelésnek felel meg; 3. A külkereskedelmi törvény egy bizonyos szakaszának alkalmazása, amely korlátozza a tőkeforgalmat. Jól informált helyen hangoztatják, hogy a 2. számú megoldást, a devizaárfolyamok szabaddá tételét tartják valószínűnek. * Az események hátteréből A francia külügyminiszter megbecszélései Moszkvában Gaulle mondotta még 1966- ban, hogy semmi sem történhet Európában, ami ne érintené közvetve, vagy közvetlenül Franciaországot és a Szovjetuniót, s ez az érdekeltség a közös érdekek elsőszámú tartóoszlopa. E megállapítás igazsága ugyan jó néhány évtized óta köztudott, mégsem ment át mindeddig annyira a mindennapi külpolitikai alapigazságokba, mint az utóbbi két-három esztendőben. Hozzá kell ehhez még tenni, hogy nemcsak Európában, de a világpolitika pillanatnyilag két „legmelegebb” pontján, a Közel-Keleten és Déllkelet- Ázsiában is fennáll ez az érdekazonosság, azzal a jellemzővel, hogy Moszkva is, Párizs is azonos, illetve egymáshoz nagyon közelálló nézeteket vall és ennek megfelelő álláspontokat is képvisel. Érthető tehát, hogy az elmúlt év őszén Pompidou moszkvai látogatásakor olyan megállapodás született, hogy a Szovjetunió és Franciaország magas szinten évenként legalább két alkalommal konzultációs eszmecseréket folytat kapcsolataik alakulásáról és a nemzetközi politika legfontosabb kérdéseiről. E megállapodás értelmében tanácskozik Schumann Moszkvában, szovjet vendéglátóival. Három napra tervezett látogatása az első pillanatra rövidnek tűnhet. Ha azonban figyelembe vesszük, hogy Schumann moszkvai tartózkodásának időpontjában tesz Rogers amerikai külügyminiszter körutat Közel- Keleten, hogy — állítása szerint — elősegítse az arab —izraeli közeledést, miközben Nixon tűkön ülve várja a népi Kína vezetőinek valamiféle gesztusát annak alátámasztására, hogy Peking a pinpongdiplomácián is túl kész kapcsolatokat kialakítani Washingtonnal, akkor nyilvánvaló, hogy a szinkron jelleg, vagyis az egyidejűség ténye nem puszta véletlen műve. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy — bonni vélemények szerint — a Nyugat-Berlinről, négyhatalmi és nagyköveti szinten folyó tárgyalások döntő szakaszukhoz érkeztek el, mi sem tűnhet természetesebbnek, mint az, hogy a két európai nagyhatalom szemügyre veszi az új világpolitikai fejleményeket, egyezteti álláspontjait, s közös „lépésterveket” készít. Nem véletlen természetesen az sem, hogy az AFP francia hírügynökség moszkvai tudósítója éppen Schumann külügyminiszter érkezése előtti napon mutatott rá a francia—szovjetviszony „felhőtlen” voltára, arra, hogy a két ország kapcsolatai a második világháború befejezése óta még sohasem voltak olyan jók, mint most. Ez különösen fontos abban az időszakban, amikor a nagy fontosságú döntések egész sorára lehet számítani, feltehetően a most folyó moszkvai megbeszélések egyik eredményeként. PERÉNYI ISTVÁN Schumann francia külügyminiszter Szerdán délelőtt Schumann francia külügyminiszter és vendéglátója, Andrej Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere megkezdték tanácskozásaikat. Gromiko délben villásreggelit adott Schumann tiszteletére. Ez alkalommal mindkét külügyminiszter rövid beszédet mondott. Rámutattak országaik baráti kapcsolatainak továbbfejlődésére és arra, hogy a két ország együttműködése mind fontosabb tényezője a nemzetközi politikai helyzet alakításának. CSÜTÖRTÖK, 1971. MÁJUS 9.