Csongrád Megyei Hírlap, 1971. május (16. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-05 / 104. szám
Riportereink a nagyvilágban • Varsói beszélgetések NAPFÉNYES IDŐ, modern vonatú repülőtér és fiatal nyírfák fogadják Varsóban az érkezőt. Tolmácsunk a Lengyel Rádió riportere, Barbara Kamykova, aki örömmel „fedez fel” a kulturális delegáció tagjai között, mint szegedit. Jól ismeri a szabadtéri játékok igazgatóhelyettesét, Horváth Mihályt és Szegedre készül, hogy az idei előadásokról riportot készítsen a rádió számára. Két órával ezelőtt még Budapesten kavargattam a feketémet, és most mintegy negyedórás autóút után, a város központjában, az Európa Szálló bisztrójában váltom meg az újabb blokkot. Úgy látszik, korán érkeztünk. A szobákat csak délután két órakor lehet elfoglalni, addig városnézéssel töltjük majd az időt. Ennél jobban nem is kezdődhet egy ötnapos program. Amit az ismertetők és a térképek nem tudnak biztosítani, azt most néhány órás városnézés sietve pótolja. Legalábbis valamilyen felületes ismeretanyaggal rendelkezem majd Varsóról, a látvány ismeretével, és bárhonnan visszatalálok a szállodába, a Krakowskie Przedmiscie egyik sarkán magasodó, szecessziós stílusban épült Bristolba. Előbb Wilanówba látogatunk, majd Varsó „ékszeres dobozát” az Óvárost járjuk végig. Wilanów — a lengyel királyok híres nyári kastélya. Az ősi, egyemeletes nemesi udvarházat az olasz származású lengyel építész, Augustin Locci építette újjá. 1679-ben a törökverő Sobieski János király már a kastélyban töltötte a nyarat. A palota 1731- ben Czartorski, 1766-ban Lubomirski, a XVIII. század végén pedig — hozományként — a Potocki család kezébe került. Potocki építészével, Aignerrel, neogótikus temetőkápolnát, majd a palota előtt neogótikus síremléket építtetett. Amikor elolvasom a dúsgazdag lengyel gróf nevét, a síremléken, Kellér Andor anekdotája ötlik eszembe. A sztorit a Zöld asztal, zöld gyep című regényében írta meg, egy bécsi kártyabotrány eseményét idézve. Potocki, aki maga is részese volt ennek az ügynek, előtte Párizsban egymillió frankot vesztett egy este. Nem volt nála pénz, hazasürgönyzett a kijevi bankihoz, küldjék azonnal a milliót. A kijevi bank kasszájában nem volt elegendő pénz és az orosz állami bankhoz fordult segítségért. Az ottani elnök megijedt. Visszasürgönyzött, miért van szükség ilyen nagy összegre? Mire a kijevi bank igazgatója rövid táviratban adta tudtára az állami bank elnökének az igazságot: „József játszik.” . A KASTÉLY MA múzeum, de szobái még mindig lakhatók, amit mi sem bizonyít jobban, minthogy itt lakott de Gaulle is lengyelországi látogatása idején. Varsó leghangulatosabb, legfestőibb része a turisták által oly sokszor látogatott Óváros, a Stare Miasto. Az Óváros tulajdonképpen a Zsigmond-szobornál kezdődik, innen nem messze láthatók a királyi vár romjainak maradványai. A második világháború kezdetén leégett a palota teteje, az épület is súlyosan megrongálódott, a varsói felkelés leverése után a németek vandál módon felrobbantották az egész épületet. A királyi vár újjáépítéséhez hamarosan hozzákezdenek, ezzel az Óváros újabb látványossággal gazdagodik, a varsóiak és természetesen a turisták örömére. Késő délután volt már, amikor felkerestük a Wspolczesnosc szerkesztőségét. A lengyel újság a fiatal írók fóruma, és a címét valahogy így lehetne magyarra fordítani legjobban: Jelenkor. Marek Jaworski, a kéthetenként megjelenő irodalmi lap főszerkesztő-helyettese a következőket mondta a lap eddigi tevékenységéről: • Irodalmi lapunk a tizenhatodik évét tapossa. Annak idején a fiatalok egyre erőteljesebb követeléseként alakult meg egy magánlakásban. Négy főmunkatárssal. Honoráriumot és a nyomdát is közösen, fizettük. Azóta hivatalosan elismert orgánum lett belőle és tizennégy munkatárssal dolgozik. Az ötvenes évek második felében indult költők, írók, kritikusok közül szinte valamennyi ennél a lapnál jelentkezett először írásaival. Bátor, kritikus hang jellemezte az itt dolgozó fiatal írókat. Négy év óta már nemcsak a fiataloké a lap, hanem mindazoké, akik egy marxista kritikával felvértezett irodalmi lapban kívánnak hozzászólni a vitás kérdésekhez, érintse az a külföldi stílusirányzatokat, vagy a hazai, égetően fontos irodalompolitikai kérdéseket, vagy akár az egyház ideológiájával kapcsolatos problémákat. — Említene ,az innen induló közül néhány nevet? — Feltétlenül. Stanislaw Grochowiak, Ernest Bryl költő, dráma- és regényíró, Marek Nowakowski, Wlodzimierz Odojewski, Jeny Krzysztok és a lap főszerkesztője, Józef Dénárt valamennyien regényírók, és 7—10 könyv jelent meg már tőlük. — Indít-e közérdeklődésre számottartó vitákat az újság? — Ez profiljába tartozik. A viták érintik a falusi fiatalok helyzetét, a faluról városba került munkások kulturálódási problémáit, de a marxizmus és a vallás viszonyáról is rendeztünk már vitát. Ezek a polémiák több számban követik egymást és nagyon sok mindent tisztáznak. — Mi jellemzi a mai lengyel költészetet? — Korunk problémáira való reagálás mellett azoknak a felfedezése, akik a háború alatt alkottak és műveik mind ez ideig még nem láttak napvilágot. Szinte minden írás megjelenik tőlük, hiszen nagy tehetségeket pusztított el a világégés. AMIKOR ELBÚCSÚZOM Marek Jaworskitól egy megjelenő magyar antológiáról beszél, amelynek már elkezdődtek fordítási műhelymunkái. POLNER ZOLTÁN következik: A LENGYEL TELEVÍZIÓBAN Varsó új városnegyede 2 Budapestén tart híziyilést a béke-vlágtanács Kedden az Országos Bégozza ki és nagyszabású ketanács épületében nem akciókat kezdeményezzen,zetközi sajtótájékoztatót együttműködve a legkülönrendezett a Béke-világra közőbb békeerőkkel, az annács egy hét óta Budapesti imperialista világfront erősen működő titkársága. Rősítéséért, a békéért, mes Csandra, a Béke-világ Ezt követően dr. Pesta tanács főtitkára adott Jájé László, a Hazafias Népfront koztatót a május 13-án — budapesti bizottságának alnégynapos programmal — elnöke, a közgyűlés utáni összeülő közgyűlésről. Egyik napon, május 17-én sorra fontos feladata lesz a közkerülő eseményről, az eurógyűlésnek — mondotta Ropai fővárosok békemozgalmas Csandra —, hogy új, mi képviselőinek találkozónagy nemzetközi békemegjárói tájékoztatta az újságmozdulások programját dől- írókat. Képünkön: Romes Csabdra, a BVT főtitkára, ismerteti a BUX- közgyűlés programját Az egyiptomi vezetők tanácskozása Kairóbal Az amerikai külügyminiszter megérkezett az EAK fővárosába Az egyiptomi vezetők értekezlete, amelyet Szadat elnök hívott össze kedden, Rogers külügyminiszter Kairóba érkezésének napján, részletesen megvitatta a közel-keleti politikai és katonai helyzetet — közölte az értekezlet után a kairói rádió. A résztvevők három órán keresztül alaposan megtárgyalták az arab—izraeli konfliktus legutóbbi fejleményeit, valamint azt, hogy mi legyen az Egyesült Arab Köztársaság álláspontja az amerikai külügyminiszterrel folytatott tárgyalásokon az egyes kérdésekben. A Rogerslátogatással kapcsolatban Mahmud Riad külügyminiszter tartott részletes beszámolót. A kairói rádió szerint az értekezlet világosan meghatározta az EAK álláspontját nemcsak a Rogersszel folytatandó tárgyalásokra, hanem az esetleges jövőbeni fejleményeket illetően is. Lapzárta előtt érkezett jelentés szerint Rogers amerikai külügyminiszter kedden délután megérkezett Kairóba. A külügyminisztert ma délelőtt fogadja Anvar Szadat köztársasági elnök, majd Mahmud Favzi miniszterelnök és Mahmud Riad külügyminiszter kezdi meg tárgyalásait Rogersszel. Moszkvába érkezett a francia külügyminiszter Eszmecserét folytat Andrej Gromikóval Schumann francia külügyminiszter kedden reggel háromnapos látogatásra Moszkvába utazott, hogy az ősszel létrejött szovjet,a francia konzultációs megállapodás keretében megbeszélést tartson Gromiko szovjet külügyminiszterrel. A francia külügyminiszter Moszkvába indulása előtt a francia sajtónak hangsúlyozta, hogy — bár alacsonyabb szinten már volt konzultációs eszmecsere a két külügyminisztérium képviselői között — tulajdonképpen Schumarin mostani látogatása lesz az igazi „premier” a két ország diplomáciai konzultációjában, s a francia fővárosban nagy várakozással tekintenek a látogatás elé. A megbeszélések napirendjén a kétoldalú politikai,s gazdasági kapcsolatok, valamint a világpolitika nagy problémái szerepelnek. Ami a politikai kérdéseket illeti, előreláthatólag elsősorban az európai biztonsági értekezlet, és a Közel-Kelet problémája szerepel a konzultációs megbeszélések napirendjén. Találkozó: május 12-én A nyugat-berlini szenátuslamtitkár és Müller szenátuszóvivőjének keddi bejelensi irodaigazgató legközelebbi rése szerint a szenátus első találkozójára május 6. megadta az NDK javaslatát,lyett május 12-én kerüljön hogy Kohrt NDK külügyi ál- sor az NDK fővárosában. Külpolitikai arcképcsarnok шшшяшшшшишяшят- щйтшшшштшшяшшшвшяшшшаш Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának első titkára A most 59. évében levő Erich Honecker 1912. augusztus 25-én született a Saarvidéki Neunkirchenben. Apja bányász volt és tagja a Német KP-nak. Viszonylag fiatalon, 1929-ben lett tagja a Német Kommunista Pártnak, miután kitanulta a tetőfedő szakmát. Fiatal kommunistaként került Moszkvába 1930- ban, a Kommunista Ifjúsági International egyéves iskolájába, majd visszatérve a Saar-vidéki ifjúkommunisták vezetőségének titkára lett. Hitler uralomra jutása után még erőteljesebben vetette magát a fasiszták elleni harcba. 1935 decemberében letartóztatták, börtönbe vetették és csak a felszabadító szovjet harcosok révén került ki tízéves rabságából. Németország felszabadítása után az NKP ifjúsági mozgalmában a KB ifjúsági titkára lett, majd a Központi Ifjúsági Vezetőség titkárává választották. Egyik megalakítója a Szabad Német Ifjúság, az FDJ szervezetének és 1946-tól 1955-ig az FDJ Központi Tanácsának elnöke volt. 1946-ban az NKP Központi Bizottságának tagja lett és részt vett a két munkáspárt egyesítésének előkészületeiben és végrehajtásában. Erich Honecker 1950 óta tagja a párt Politikai Bizottságának. 1958-ban választották meg a Központi Bizottság titkárává. Tagja, illetve képviselője az NDK Népi Kamarájának, a német munkásállam törvényhozásának. Mindketten tiltakoztak Akik tiltakoztak, azok a két Kína „illetékesei” voltak, ami miatt tiltakoztak, az pedig az a nyilatkozat volt, melyet Charles Bray, az Egyesült Államok külügyminisztériumának szóvivője adott az elmúlt héten. Charles Bray akkor azt a kijelentést tette, hogy Tajvan helyzete „rendezetlen kérdés”, s utalt arra, hogy az ügyet a tajvani vezetőknek és a Kínai Népköztársaság kormányának kell megoldani. A szóvivő egyébként azt a hivatalos nixoni álláspontot fejtette ki, hogy a két Kínának tárgyalnia kell egymással egymás elismeréséről, vagyis viszonyuk rendezéséről, amibe „az Egyesült Államok nem szól bele”. Az első tiltakozó a tajvani rezsim külügyminisztere volt, aki május elsején a magához hivatott amerikai nagykövet előtt Tajpejben, a „Kínai Köztársaság’ fővárosában kijelentette: „súlyosan aggódik” az idézett kitétel miatt („Tajvan helyzete rendezetlen”), és nyomatékosan utalt arra, hogy Tajvan szembehelyezkedik mindenfajta tárgyalással, amelyet Pekinggel kellene folytatnia. Ez a tiltakozás várható volt, hiszen az úgynevezett pingpong-diplomácia megkezdése óta nyilvánvaló volt, hogy Tajvan a lehető legbarátságtalanabb lépésnek tekinti Washington részéről a Pekinghez való közeledést, illetve a Kínai Népköztársaság elismerésének fontolóra vételét Annál nagyobb volt Washington meglepetése a pekingi Zsenmínzsipao című központi lap tegnapi cikke miatt, amely élesen bírálta az Egyesült Államokat a külügyminisztérium szóvivőjének említett nyilatkozata miatt, Kína belügyeibe való illetéktelen beavatkozással vádolta a washingtoni kormányt és ismételten utalt az amerikai imperializmus képtelen magatartására. Az egész eset csak azért érdemel említést, mert hiszen a Fehér Ház biztató híreket várt — és a jelek szerint vár is — Pekingből. Valami viszonzásfélét remél Nixon „nagylelkű gesztusával” szemben, azt, hogy miután az amerikai elnök „előlegzett gazdasági kedvezményeket” hirdetett meg Csou En-lajék felé, a népi Kína vezetői legalábbis türelemmel hallgatják Washington „hangos gondolkodását” és a „megoldáshoz” — mármint a két Kína-elv elfogadásához — vezető út „egyengetését”. Úgy látszik, Peking nem méltányolja Nixonék „fáradozásait”. Vagy talán a Fehér Ház elképzelései bizonyulnának hiú reményeknek? A cél: a vegyi fegyverek teljes betiltása A magyar delegátus felszólalása a genfi leszerelési értekezleten A genfi leszerelési bizottság keddi ülésén felszólalt dr. Kőmíves Imre nagykövet, a magyar küldöttség vezetője, aki a bakteriológiai fegyverek betiltására vonatkozó , március 30-án előterjesztett — szocialista egyezménytervezettel kapcsolatos kommentárokkal foglalkozott. Üdvözölte azokat a küldöttségeket, amelyek helyesen úgy értékelték a tervezetet, mint „a szocialista országok újabb őszinte és komoly kísérletét arra, hogy a tárgyalásokat kivezessék abból a szinte reménytelen helyzetből, amely a bizottság többségének szándéka ellenére alakult ki”. A magyar küldöttség vezetője a különböző észrevételekre válaszolt, majd hangsúlyozta: az egyezmény-tervezet rendelkezései „előmozdíthatják a vegyi fegyvereit betiltásáról szóló nemzetközi szerződés kidolgozását és megkötését biztosító további tárgyalásokat. A magyar küldöttség támogatja azt a javaslatot, hogy a vegyi fegyverek teljes tilalmára vonatkozó tárgyalások már a mostani tervezet vitájával egyidőben folyjanak” — mondotta dr. Kőmíves Imre. SZERDA, 19., MÁJUS 3.