Csongrád Megyei Hírlap, 1971. június (16. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-01 / 127. szám
Mai számunk tartalmából: HEVES HARCOK DÉL-VIETNAMBAN ÚJ SZAKASZ A SZOVJETEGYIPTOMI KAPCSOLATOKBAN SÉTA A MEGYE ÜDÜLŐKÖRZETEIBEN (összeállítás) A MEGYEI GYERMEKVÉDELMI NAPOK TAPASZTALATAI A LOTTO TÁRGYNYEREMÉNYLISTÁJA GYERMEKOPERABEMUTATÓ — CSONGRÁDON SPORTOLDAL• a BMV Dr. Ajtai Miklós és Vályi Péter, a Minisztertanács elnökhelyettesei hétfőn a Budapesti Nemzetközi Vásárra látogattak. A körséta után Vályi Péter a következőképpen összegezte tapasztalatait: — Kedvező tapasztalatot szereztünk nemzetközi együttműködésünk fejlődéséről. Ennek jelentőségére utaltak a mezőgépipari, a járműipari kiállításon, a vegyipari gépeket, az építő- és útépítő gépeket gyártó vállalatok kiállítási helyein egyaránt. Nagyon jó benyomást tett ránk több más pavilon kiállítási anyaga is. Mindenütt, ahol jártunk, arról tájékoztattak, hogy a nemzetközi kapcsolatok új formái vannak kialakulóban, a hagyományos árucserén kívül mind gyakoribb a termelési együttműködés. A Budapesti Nemzetközi Vásár tegnap bezárta kapuit. a Tanuló munkás (B. J.) Nem nehéz megjósolni, hogy e számmal — 1014,1971. — jelölt kormánydöntéssel az elkövetkezendő hónapokban, években elég sokszor találkozunk majd. Olvasunk róla az újságokban, szóba kerül értekezleteken, a vállalatokat új intézkedésekre serkenti, és előbb vagy utóbb, minden szakmunkásnak fel kell hogy tegye önmagának a kérdést: hogyan akarja továbbfejleszteni ismereteit? ... Ez a határozat ugyanis a munkások továbbképzése fejlesztésének általános elveivel foglalkozik. Az élet mai és holnapi követelményei sugallták ezt az elhatározást is. A munkaerő-utánpótlás eddigi forrásai ,,bedugultak”, a mezőgazdaság ma már inkább „viszszacsábít”, semhogy jelentékeny számban munkáskezet adna, az asszonyok nagy többsége szintén dolgozik — marad tehát, mint kiapadhatatlan tartalék, a rendelkezésre álló munkaerő „megváltoztatása”. A technikai-tudományos forradalom átlagos „haladási sebességét” főleg a munkások határozzák meg. A század szimbóluma: a gyorsaság, nem csupán a születő tudományos eredmények növekvő számával mérhető, legalább ilyen lényeges feltétele a haladásnak az új műszaki gondolatok, ismeretek elsajátításának, alkalmazásának „sebessége” is. Ahogy ma már nem elégszünk meg azzal, hogy úgy éljünk, olyan igényeink legyenek, mint apáinknak voltak: ugyanez jelentkezik a „tartozik” oldalon is, mert a magasabb követelésekért többet és mást is kell adni. Az egyszer megszerzett szakmai tudás ma már nem jogosít fel arra, hogy annak a kamataiból egy életen át gondtalanul megélhessünk. A mérnökök tudását — így mondják mindenütt — 10—15 éven belül fel kell frissíteni, mert elavul; a modern szakmunkásra ugyanez mondható el!... A technika tempója, az új módszerek bevezetése, a nagytudású gépek sokasága mind-mind többet vár a mellette dolgozó embertől is. Ezért tartja lényegesnek az 1014-es határozat, hogy a munkások tudásukat ,bizonyos időszakonként felfrissítsék, korszerűsítsék, elsajátítsák a különböző speciális munkakörök hatékony ellátásához szükséges új ismereteket, megszerezzék, illetve bővítsék a társadalmi, gazdasági kérdésekben való jártasságukhoz szükséges politikai és államnos alapműveltséget”. Gazdag program, de mondhatnánk így is: kényszerítő program, mert csakis munkásaink tudására, ismeretére lehet alapozni a holnap technikáját, elképzeléseit. Mindez természetesen nem csupán a szakmunkásoktól követel többet, hanem a vállalatok vezetőitől is. A határozat ugyanis félreérthetetlenül kimondja, hogy „a továbbképzés megszervezéséről, a feltételek biztosításáról elsősorban a vállalatoknak kell gondoskodniuk”. Érdeke is a vállalatoknak, hogy erről gondoskodjék. Hiszen nem csupán gazdaságilag kell megalapozni egyegy új beruházást, nem csupán a deviza után kell rohangálni, hogy a modern gépekhez hozzájussanak, nem csupán jó erős betonalap kell az új berendezéshez, legalább ennyire fontos az ott tevékenykedő emberekkel is megismertetni az újat, felkészíteni őket méltó „fogadására”. Érdemes azt is felvetni — bár az 1014-essel még csak most ismerkedünk —, hogy a szakmai továbbképzést jó lenne ,,beépíteni” oktatási rendszerünkbe, mert ennek a szervezeti formái is meghatározhatják a gyakorlati eredményeket! Azzal a legtermészetesebb tudattal lépjenek ki a tanintézet, az iskola kapuin a fiatalok, hogy oda a legfrissebb ismeretek elsajátítása végett újból és újból visszatérnek. Ha valaki ma az átlagosnál jobban akar élni, akkor az átlagosnál nagyobb szakmai ismerettel, jobban is kell dolgoznia. Ezt szolgálja a maga módján az 1014-es határozat, amely sürget is, hiszen — mint kimondja: kell intézkedni, hogy az új alapokra fektetett továbbképzés az 1972. év folyamán megkezedődhessen a kollektív szerződések előkészületei a SZOT elnöksége előtt A SZOT elnöksége hétfőn ülést tartott, s a többi között az új kollektív szerződések előkészületeiről tárgyalt. Mint ismeretes, az 1971—1975-re szóló kollektív szerződéseket egy hónapon belül mindenütt meg kell kötni, illetve ki kell hirdetni. Mint az elnökség megállapította, több vállalatnál túlzottan elhúzódott a szerződések előkészítése. A munka gyorsítására van szükség, hogy a tervezetek mielőbb elkészüljenek, s azokat időben megvitathassák a dolgozókkal. Az ágazati szakszervezetek és a szakszervezetek megyei tanácsainak elnökségei megkezdték a tervezetek vitáinak értékelését. A vitatott kérdésekre szükség esetén a SZOT, illetve az állami szervek segítségével adnak választ. Néhány ilyen kérdéssel foglalkozott most a SZOT elnöksége is. Felhívta például a figyelmet arra, hogy egyes vállalatoknál a kollektív szerződésekben tovább akarják lazítani a túlórák szabályozását. Az elnökség hangsúlyozza, hogy a túlórák szabályozásakor nemcsak a vállalatok gazdasági érdekeit, hanem a dolgozók egészségét, személyi és családi körülményeit is figyelembe kell venni. Szóvá teszi azelnökség azt is, hogy csak elvétve akad olyan vállalat, amelynek kollektív szerző- sdéstervezete öt évre szóló bér- és jövedelemszabályozási koncepciót is tartalmaz, általában csupán egy évre szabályozzák az anyagi ösztönzés rendszerét. Ez azzal függ össze, hogy a vállalati középtávú tervek, illetve ezek jövedelemszabályozási fejezetei is vontatottan készülnek. Az elnökség örvendetesnek tartja, hogy a törzsgárdatagok nagyobb anyagi és erkölcsi elismeréséről most már igen sok kollektív szerződésben intézkednek. Helytelen viszont, hogy a törzsgárdatagok anyagi juttatásainak mértékét, jellegét a törzsgárdaszabályzatban és nem a kollektív szerződésben rögzítik. A SZOT elnöksége a szakszervezeti üdültetés helyzetét is megvizsgálta. Az idén 269 700 felnőttet és 67 800 gyermeket üdültetnek kedvezményesen. Közülük a fő idényben, vagyis június 5. és szeptember 5. között öszszesen 92 802-en nyaralhatnak. A csoportos nyári gyermeküdültetés június 9-én kezdődik és augusztus 31-ig tart. Ez idő alatt hat turnusban, összesen 33 500 gyermek üdül 1600 pedagógus és 350 egyetemi és főiskolai hallgató felügyeletével. Az idén újabb SZOT-üdülők nyíltak, illetve nyílnak. Július 1-én nyitja kapuit a rózsadombi 500 személyes SZOT-gyógyüdülő, s a nyár folyamán megnyílik az 500 személyes fonyósi gyermeküdülő is. Minisztereink Moszkvában Iftéy Pál művelődésügyi miniszter, Perényi Imre, a budapesti műszaki egyetem és dr. Zámbó János, a miskolci nehézipari műszaki egyetem rektora V. P. Jeljutyin szovjet felsőoktatási és középfokú szakoktatási miniszter meghívására vasárnap Moszkvába utazott. Búcsúztatásukra a Keleti pályaudvaron megjelent dr. Orbán László, a művelődésügyi miniszter első helyettese, dr. Polinszky Károly miniszterhelyettes, valamint a Művelődésügyi Minisztérium és a Külügyminisztérium több vezető munkatársa. Ott volt J. V. Ponomarjov, a budapesti szovjet nagykövetség tanácsosa. Bonder József építésügyi és városfejlesztési miniszter vezetésével vasárnap építésügyi delegáció is utazott Moszkvába, a KGST építésügyi állandó bizottságának 31. ülésére. Borsófeldolgozási szezon MÁSFÉL HÓNAP ALATT 3680 HOLD TERMÉSÉT TAKARÍTJÁK BE — 25 CSÉPLŐGÉP DOLGOZIK A CSONGRÁD MEGYEI BORSÓTERMŐ VIDÉKEN — NAPONTA 42 VAGON BORSÓKONZERVET GYÁRTANAK A SZEGEDI ÜZEMBEN Kései tavaszodás után ritkán látott kedvező idő segíti a konzervipar nyersanyagát, a zöldségféléket termelő gazdaságokat. A Szegedi Konzervgyár körzetében március derekán kezdték vetni a borsót és április közepén fejezték be. A hideg idő miatt várni kellett a vetéssel, hogy megfelelő legyen a talaj hőmérséklete, de amit elvitt a március, azt duplán meghozta május, pontosabban az utóbbi napok kedvező időjárása. Az idén a vállalathoz tartozó gazdaságok 15 fajta borsót termesztenek. Mivel szakaszosan vetették a borsót, másfél hónapig folyamatosan arathatják a termést, és így biztosítják a konzervgyár nyersanyagellátását. A közel hathetes feldolgozó munkával mintegy 1050 vagon borsókonzervet gyártanak. Ehhez 3680 hold termését kell betakarítani Az előkészítő munkában sok gép segít a termelőgazdaságoknak. Tavaly 25 cséplőgép dolgozott a szegedi borsótermő vidéken. Az idén újabb 3 gép érkezett a mártélyi Fürst, a forráskúti Haladás és az Orosházi Állami Gazdasághoz. Ezekkel együtt már 28 cséplőgép készíti elő a szemet, konzerválásra. A legnagyobb gépbázis a szegedi Felszabadulás és a nagy- mágocsi Viharsarok Termelőszövetkezetben van. Természetesen ezekben a gazdaságokban használják fel a legtöbb borsószárat,hüvelyt takarmányozásra, siló készítésére. Hat-, hétnapos késéssel, de május 31-én megkezdődött a borsószezon a Szegedi Konzervgyárban. Néhány napos felfutás után naponta három műszakban 42 vagon borsókonzervet gyártanak, és július derekáig meghaladják az ezer vagon készárut. Még ebben a hónapban 600 vagonnal szállítanak exportra, illetve a hazai kereskedelmi vállalatok megrendelésére. Az ország harmadik konzervgyára a szegedi, de csak a konzerv mennyisége sorolja a harmadik helyre. A vállalat általában megelőzi a többieket, a termelési, gazdasági eredményekkel. A Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlója, a kongresszusi oklevél, amelyet elmúlt évi munkájuk eredményeként kaptak, most arra serkenti az üzem valamennyi dolgozóját, hogy az elmúlt évihez hasonló szép sikerekkel zárják az 1971-es esztendőt. S hogy ez így legyen, már a nagy konzervfeldolgozási szezon első fázisában, a borsó feldolgozásában is kiváló eredményeket akarnak elérni. 1ARA: 80 FILLÉR 28. évfolyam, 127. szám 1971. JÚNIUS 1., KEDD Megjelenik hétfő kivételével mindennap, hétköznap 8, vasárnap 12 oldalon Könyvtáravatás Tiszaszigetei (Tudósítónktól.) Tiszaszigetnek, ennek az erőteljesen fejlődő községnek régen vajúdó, s mindeddig megoldatlan problémája volt a lakosság könyvtári ellátása. Éppen ezért vette örömmel a község lakossága, hogy a szűk, mindössze 3-szor 2 méteres zsúfolt kis könyvtárból most átköltöztethették a könyveket egy nagyobb — korábban tanácsterem céljaira használt — helyiségbe. A terem modern bútorzatáról a járási könyvtár gondoskodott. Ennek, a most már joggal könyvtárnak nevezhető létesítménynek az átadására került sor május 30-án, vasárnap este. Az alkalmat különösen emlékezetessé tette, hogy ezúttal itt tartották a könyvhét megyei ünnepségét is. Kiss András tanácselnök megnyitó szavai után Csenke László, a megyei tanács vb művelődésügyi osztályának helyettes vezetője méltatta az esemény jelentőségét, és adta át a lakosság használatába a könyvtárat. Ezt követően az est íróvendégei : Bor Ambrus, Cseres Tibor és Dér Endre olvastak fel műveikből, s beszélgettek a megjelentekkel. Biztosak vagyunk abban, hogy az írókkal való közvetlen találkozás, élményt adó eszmecsere nem marad hatás nélkl a résztvevőkre, s az új, vonzó helyiség is nagyban emeli nemcsak a község könyvtári ellátásának színvonalát, hanem a lakosság olvasói, tájékozódási kultúráját is. Helikon Szálló Keszthelyen megnyitotta kapuit a Balaton-part legújabb szállodája, a Hotel Helikon. A tízszintes, 240 kétágyas, fürdőszobás szobák mintegy felét téli vendégfogadásra is berendezték. 250 személyes étterem, eszpresszó és drink bár áll a vendégek rendelkezésére. A szálló elé épített napozószigetre érdekes megoldású függőhídon keresztül juthatnak el a vendégek (MTI-fotó: Kovács Sándor)