Csongrád Megyei Hírlap, 1971. szeptember (16. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-01 / 205. szám
Átutalómból: Ma népszavazás az arab államszövetségről A háború emlékezete (2. oldal) 4 hompunk nevelünk (6. oldal) A posta javítja szolgáltatásait (3. oldal) Jogi tanácsok (4. oldal) Sportoldal (6. oldal Siker a gabonatermesztésben Étkezési búzából 16,4 mázsa a magyar holdankénti hozam — Az eredmény felülmúlta az 1969. évit A makói körzet szövetkezeteiben legmagasabb az átlagtermés A kalászosok learatását követően befejeződtek az országos készletfelmérések — és igen szép eredmé■ nyéket hoztak. Azért szükségleten felül mintegy 40 ezer vagon búzával rendelkezne az államháztartás, ami■lehetővé teszi az exportot is. Az országos készleteket jócskán gyarapította megyénk mezőgazdasága. Az idén bebizonyosodott, hogy főleg a természeti tényezők játszottak közre a tavalyi gyenge termésnél — beleértve a növényvédelem helyenkénti problémáit is. Ez évben minden szövetkezet bizonyítani akart, ami többnyire sikerült. A Csongrád megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának összesítése szerint étkezési búzából 16,4 mázsa lett a közös gazdaságok átlaghozama. Ha ehhez hozzáveszszük megyénk állami gazdaságainak 17,5 mázsás átlagát, akkor Csongrád megye 1971. évi produktuma étkezési búzából 16,7 mázsára alakult holdanként. Ez igen figyelemreméltó eredménynek számít, mert felülmúlja az 1969. évi 16,5 mázsás rekordot, amely szintén magába foglalta az állami gazdaságok eredményeit. A szövetkezetek 1968-ban 13,2 mázsás, 1969-ben 15,9, tavaly 12,4 és az idén 16,4 mázsás holdankénti termést takarítottak be étkezési búzából. Külön kell szólni a makói termelési körzet produktumáról. A megyei elsőséget Makó város szerezte meg az idén a 18,8 mázsás átlaggal. Második helyre a makói járás sorolható 17,6 mázsás hozammal. Szentes városnak 16,5, a járásnak 16,4 mázsa lett a holdanként eredménye étkezési búzából. A szegedi járáson kívül — ahol a rosszabb termőhelyi adottságok miatt 14 mázsás átlagot takarítottak be — Csongrád és Vásárhely közös gazdaságai is túlhaladták a 16 mázsás hozamot. De a makói, valamint a vásárhelyi tsz-ek terméseredménye különbözősége arra is utal, hogy a mostani megyei átlag nem lehet a plafon, ha a 71 ezer holdas megyei vetésterületből 20 ezren elérték a 18 mázsán felüli hozamot. Takarmánybúzát csak 14 ezer holdon termeltek az idén a gazdaságok, az átlag viszont meghaladta a 20 mázsát. Szót érdemel, hogy a Szentes járásban közel 27, Szentes városban 26 mázsás holdankénti eredmény született. Az elmúlt évben a megyei átlagot 14,2 mázsa jelentette. A makói körzet terméséből a tervezettnél több jutott a népgazdaságnak is. A makói Lenin Tsz például eredetileg 300 vagon étkezési búzára kötött szerződést, de 361 vagonnal adott át. Az apátfalvi Aranykalász Tsz 230 vagonra kötött megállapodást s 286 vagonnal vitt az átvevőhelyre. A Csongrád megyei Gabonafelvásárló- és Feldolgozó Vállalat még nem rendelkezik végleges felvásárlási statisztikával, mert szeptember 30-án jár le a szerződések teljesítésének határideje. Az üzemi felhasználás alakulásától függően most is szállítanak gabonát a raktárakba a gazdaságok. Eddig 9 ezer 918 vagon étkezési búza került a vállalathoz a tervezett 10,2 ezer vagonnal szemben. Az idén a tavalyi rossz esztendő miatt igen megugrott az üzemek, a tagok takarmányigénye és jelentős mennyiségű gabona marad a szövetkezetekben. Megjegyzendő, hogy a vetésterület is csökkent 1969 óta mintegy 15 ezer holddal. TÓTH JÓZSEF Cifra istálló (A. J.) Régi megfigyelésem, hogy ha egy olvasó kifejezetten lobogtatja kezében az újságot, majd az ember orra alá dugja, akkor valószínűleg felháborította valamelyik cikk. Nos, ezúttal is ez történt, súlyosbítva azzal, hogy az olvasó felolvasott a cikkből. Mégpedig a következőket: ..Az egy éve tartó restaurálási munkálatok rövidesen befejeződnek, s újból visszakapja eredeti rendeltetését a parádi híres cifra istálló. A boltíves, vörös márvány burkolatú falak közé már be is költözött Heves, Borsod és Nógrád megye ménállománya”. S hogy mit szólok hozzá? Mit szólhattam volna, mint azt, hogy ezek szerint valamiféle lőlegényszállásról lehet szó, mert kancákról nem történt említés, de a felháborodott olvasó folytatta a felolvasást. ..Látogatásunkkor a mesteremberek még javában dolgoztak az istálló helyiségeiben, az utolsó simításokat végezték. Az elválasztó rudak gyertyánfából készültek, a hiányzó rézvereteket, díszítéseket és egyéb tartozékokat az eredetinek megfelelően egészítettük ki” — idézi a cikk az intézmény vezetőjét, aki e rendkívül értékes felvilágosítást még egy csodálatos, költői magaslatokra emelkedő képpel is megtoldja, olvasónk ezt már hörögve a dühtől olvasta fel. ..Az istálló lakói, a 44 mén, kovácsoltvas csillárok fényénél ropogtathatják a zabot, takarmányt’’. És az újság megint az orrom alá dugazik és újból a kérdés, hogy mi szólok hozzá? Mondtam, hogy nem értem a felháborodást, inkább örülni kellene annak, hogy nálunk már a lovaknak is ilyen jól megy: vörösmárvány-istállóban, kovácsoltvas csillárok fényénél ropogtathatják a zabot, a takarmányt. Éppen ez az, lihegte az olvasó a méregtől lilán, arról van szó, hogy miért lakhatnak a lovak vörösmárványistállóban, miért ropogtathatják a zabot kovácsoltvas csillárok fényénél, amikor ő negyedmagával egy düledező viskó egyetlen szobájában lakik, s zabos, amikor egy szál villanykörte fényénél ilyesmikről olvas. Így a felháborodott férfi. Bizonyára megértik, hogy vitatkoznom kellett, vele, mert nem tetszett ez az összehasonlítás. Micsoda dolog az, hogy valaki lovakkal embereket vet össze. A ló az ló, az ember pedig ember, ez világos. Továbbá, ki hallott már ilyesmit: irigyelni a lovaktól az istállót. Az ember lakásban lakik, ne vággyon istállóba, még ha vörös márvány burkolattal épült is és impozáns boltívei alatt kovácsoltvas csillárok szórják a fényt. Harmadszor pedig ne idézzünk önkényesen. Ugyanis tüzetes elolvasás után fontos tények elhallgatása derült ki. Nevezetesen: történelmi istállóról van szó, amely annak idején egy grófi család nagy értékű lovainak elhelyezésére szolgált. Igaz, később, 1945-től a helyi termelőszövetkezet, illetve a bodonyi Mátraalji Tszlő, szarvasmarha és egyéb jószágainak istállója lett. Amikor egy évvel ezelőtt az Országos Lótenyésztési felügyelőség, a felsőbb szervek által kijelölt új gazda átvette, siralmasan elhanyagolt állapotban volt. Az újjáépítési költségeket a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium biztosította. Hát ez a ..teljes igazság a cifra istálló ügyében, amely — ez is világosan kiderül a cikkből — ..úgy a helybéli lakosságnak, mint az üdülő vendégeknek érdekes programot nyújt majd”. Nem vitás, hogy ez a fontos, magyaráztam is felháborodott olvasónknak. Attól tartok azonban, hogy nem sikerült tökéletesen meggyőznöm, mert távozóban bevágta az ajtót maga után. Még jó, hogy ezt nem a parádi cifra istállóban cselekedte, hiszen megrongálódhatott volna a vörös márvány burkolat, sőt, ne adj isten, leszakadnak a kovácsoltvas csillárok is, amelyek fényénél pedig, e mének oly jóízűen ropogtatják a zázoót. Mezőgazdasági gépek, gépalkatrészek A legfontosabb őszi mezőgazdasági munkagépekből a jelenlegi igényeknek megfelelő mennyiség áll rendelkezésre raktárainkban — közölte tegnapi tájékoztatójában az AGROKER. Az őszi munkák megkezdéséig a vállalat négyezer traktor és pótkocsi értékesítésére számít, s importgépekkel igyekszik elősegíteni a cukorrépa-termelés fokozott gépesítését is. Felkészültek a kukorica betakarítására is, bár itt a gépellátás nem lesz zökkenőmentes. Feltehetően nem lesz elegendő ■a francia licenc alapján hazánkban gyártott kukoricaadapter. Az őszi talajmunkákhoz viszont lényegesen több gép áll rendelkezésre, mint a korábbi években. Gondoskodott az AGROKER különféle szárító, magtisztító és tároló berendezésekről is. Jelentések érkeznek arról is-, hogy nagy erőfeszítések történnek a különféle pótalkatrészeik gyártására és biztosítására is. Egyedül a Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat ötezerféle pótalkatrészt gyárt. Képünkön: a Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalatnál ellenőrzik a Zetorékdobjainak méretét 28. évfolyam, 205. szám 1971. SZEPTEMBER 1., SZERDA Megjelenik hétfő kivételével mindennap, hétköznap 8, vasárnap 12 A, oldalon ARA: 80 FILLÉR Kádár János, Fock Jenő és Cedenbal megtekintette a vadászati világkiállítást Jumzsagim Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának első titkára, a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának és Fock Jenőnek, a Minisztertanács elnökének társaságában kedden felkereste a vadászati világkiállítást. A vendégeket a kiállítás főbejáratánál Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnökhelyettese és dr. Pimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter fogadta. A vendégek a kiállítás központjában tájékozódtak a nagyszabású vadászati-természetvédelmi bemutató szakmai részleteiről, adatairól, majd körsétára indultak. A díszcsarnokban nagy érdeklődéssel tanulmányozták az egyes országok vadászati kultúrájára leginkább jellemző, válogatott gyűjteményeket. Hosszan időztek a Szovjetunió nemzeti kiállítási csarnokában és a bolgár nemzeti pavilonban. A mongol nemzetipavilon kiállítási anyagában világrekordereket is láthattak, a kőszáli kecske és az orgall trófeáját. Nagy sikere volt a csodálatosan szép hópárduc bundájának. Az NDK, Franciaország, Csehszlovákia pavilonja és Magyarország trófeapavilonjának megtekintése után a tanzániai pavilon volt a körséta befejező állomása. Az államférfiak nagy elismeréssel nyilatkoztak a látottakról. (A vadászati kiállításról lapunk 3. oldalán is közlünk részletes tájékoztatót.) Dr. Tímár Mátyás Latin-Amerikába utazik Dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese a hivatalos meghívásoknak eleget téve a közeljövőben Argentínába, Chilébe, Peruba és Ecuadorba látogat. Utazásának célja, a Magyar Népköztársaság és a meglátogatandó országok közötti kapcsolatok erősítése, gazdasági együttműködésünk bővítése. A miniszterelnök-helyettest elkísérik a Külügyminisztérium, a Külkereskedelmi Minisztérium és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok titkárságának magas rangú képviselői. A dr. Tímár Mátyás miniszterelnök-helyettes vezette delegáció a legmagasabb szintű magyar küldöttség, amely a második, világháború óta dél-amerikai országokba látogat. (Kivéve azt a delegációt, amely Cseterki Lajos vezetésével az Elnöki Tanács képviseletében Allende chilei elnök beiktatásán vett részt.) Mint ismeretes, Szurdi István belkereskedelmi miniszter vezetésével 1967-ben már járt magyar delegáció Dél-Amerikában, hogy ezzel is elősegítse országaink kapcsolatainak elmélyítését, a gazdasági együttműködés fejlesztését. Hasonló feladattal Vályi Péter, akkori pénzügyminiszter és Szalai Béla külkereskedelmi miniszterhelyettes delegációk élén ugyancsak több latinamerikai országban járt. Valamennyi látogatás hasznosnak bizonyult, Magyarország és a latin-amerikai országok kapcsolatai fejlődnek. A gazdasági kapcsolatok a II. világháború előtt alakultak ki, annak idején azonban csupán néhány nagyobb országgal jött létre számottevő kereskedelmi árucsere. Az utóbbi évtizedekben, s különösen a hatvanas évek vége óta az együttműködés intenzívebbé vált, s a földrajzi távolságok ellenére ma már csaknem valamennyi délamerikai országgal van hazánknak gazdasági kapcsolata. A fejlődő országokkal lebonyolított külkereskedelmi forgalmunknak mintegy 25 százaléka jut Dél-Amerikára. Mind a négy országgal - ahova Tímár Mátyás miniszterelnök-helyettes a közeljövőben ellátogató kereskedelmi megállapodásunk van, amelyben kölcsönösen a legnagyobb kedvezmény elvét biztosítjuk egymásnak. A forgalom alakulása, növekedésének dinamikája azonban eltérő. Sikeres katonai bemutató Katonai bemutatót tekintett meg kedden az országgyűlés honvédelmi bizottsága néphadseregünk egyik dunántúli hegyi kiképző bázisán. A látogatáson részt vett dr. Beresztóczy Miklós, az országgyűlés alelnöke és Oláh István vezérőrnagy, honvédelmi miniszterhelyettes, kiképzési főcsoportfőnök is. A bizottság tájékoztatót hallgatott meg a bázis tevékenységéről, a kiképzés programjáról, majd megszemlélte a bemutatót. Ennek során a képviselők meggyőződhettek arról, hogy néphadseregünk katonái képesek minden olyan harci feladatot megoldani, amit a kiképzési tervek előírnak. Az erdős, hegyes terep különösen nagy fizikai felkészültséget igényel a katonáktól — ezt bizonyítja a honvédelmi bizottságnak bemutatott gyakorlatok. A honvédelmi bizottságnak bemutatott gyakorlatok arról tanúskodtak, hogy a felkészítés rendkívül alapos és eredményes. Ezt láthatták a képviselők a hegyi akadálypályán, a hegyi lóelőkészítő pályán, a függőhídon. A bemutató legérdekesebb és legizgalmasabb része volt, amikor 200 méteres hosszúságú drótkötélpályán kelt át az egyik alegység, teljes felszereléssel. Mindez mintegy 140 méter mély szakadék felett történt. Befejező mozzanatként ugyancsak nagy bátorságot, fizikai erőt igénylő feladatot — sziklamászást — hajtottak végre a katonák. A tapasztalatokat a bizottság a délutáni órákban a helyszínen tartott ülésen összegezte.