Csongrád Megyei Hírlap, 1972. február (17. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-01 / 26. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Vásárhelyi kiadás CSONGRÁD MEGYEI ★ A MAGYAR S­Z­O­C­I­ALIS­TA MUNKÁS­PÁR­T LAPJA Mi történt a nagyvilágban? Pakisztán hazánkkal is megszakította a diplomáciai kapcsolatait A Magyar Népköztársaság Külügyminisztériumához érkezett jelentés szerint a pakisztáni külügyminisztérium közölte, hogy Pakisztán megszakítja diplomáciai kapcso­latait Magyarországgal, mivel hazánk független, szuverén államként elismerte a Bangla­desht. A Magyar Népköztársaság és Pakisztán között az el­múlt években kölcsönösen előnyös, jó kapcsolatok ala­kultak ki, fejlődött a két nép barátsága. A pakisztáni kormány döntését ezért sajnálatosnak tartjuk, és kifejez­zük reményünket, hogy a pakisztáni vezetés mielőbb fe­lülvizsgálja álláspontját. Ez ideig 17 ország — In­dia, Bhután, NDK, Mongó­lia,­­Bulgária, Lengyelország, Burma, Nepál, Jugoszlávia, Szovjetunió, Csehszlovákia, Magyarország, Ciprus, Auszt­rália, Új-Zéland, Kambod­zsa, Fidzsi — ismerte el a Bangla Desht. További hat ország — Franciaország, Dá­nia, Svédország, Norvégia, Ausztria, Barbados — elvi döntést hozott az elismerés­re. A Bangla Desht elismerő országok közül Pakisztán ki­lenccel — India, Bhután, Bulgária, Mongólia, Lengyel­­ország, Jugoszlávia, Ciprus, Csehszlovákia, Magyarország — megszakította diplomáciai kapcsolatait. Azon országok külképviselete, amelyekkel Pakisztán a diplomáciai kap­csolatokat megszakította, egyelőre állomáshelyükön maradtak, és folytatják dip­lomáciai tevékenységüket. (MTI) Befejeződött a BVT ülésszaka Helsinkiben HELSINKI — MTI Hétfőn Helsinkiben befe­jeződött a Béke-világtanács elnökségének kibővített ülés­szaka. Az elnökség határozatot fogadott el az európai biz­tonságról, a BVT elnöksége a határozatban síkraszáll az európai biztonsági értekezlet összehívásáért 1972-ben. A határozat megállapítja, hogy a Varsói Szerződés tagálla­mai politikai tanácskozó tes­t­ühletének prágai ülésszakán megfogalmazott fő elvek újabb optimizmusra adnak alapot az európai biztonság­gal kapcsolatban. A BVT elnöksége az indo­kínai helyzetről elfogadott határozatában hangsúlyozza, hogy Vietnam, Laosz és Kambodzsa problémájának békés rendezése csak az amerikai agresszió beszün­tetésén, az indokínai népek jogainak és az amerikai nép béketörekvéseinek tisztelet­ben tartásán alapulhat. Az elnökség határozottan visszautasította az úgyneve­zett Nixon-béketervet és tá­mogatásáról biztosította a DIFK 7 pontos javaslatát. A Béke-világtanács elnök­sége akcióegységet sürgető felhívást fogadott el, amely­ben körvonalazza a BVT előtt álló legfontosabb fel­adatokat 1972-ben. Mint a dokumentum megállapítja, az 1972-es évnek az Egyesült Államok indokínai imperia­lista agressziója feletti győ­zelem, a közel-keleti politi­kai rendezés, az európai biz­tonsági értekezlet összehí­vása évének kell lennie. Az ülésszakon felhívást fogadtak el a világ kormá­nyaihoz és népeihez az ál­talános és teljes leszerelés érdekében. A Béke-világta­­nács elnöksége üdvözli a leszerelési világértekezlet összehívását a legközelebbi jövőben. A BVT elnöksége határo­zatban biztosította támoga­tásáról az indokínai háború ellen Párizsban tartandó vi­lágkonferenciát. A VDK kilencpontos terve PÁRIZS — MTI A párizsi Vietnam-érte­­kezleten részvevő VDK-kül­­döttség hétfőn nyilvánosság­ra hozta azt a kilencpontos indokínai béketervet, ame­lyet képviselői az amerikai féllel folytatott, magánjelle­gű megbeszélések során ad­tak át tavaly nyáron Henry Kissingernek, Nixon elnök nemzetbiztonsági főtanács­adójának. A terv — az AFP francia hírügynökség ismertetése szerint — az alábbiakat tartalmazza: 4 Az amerikaiak és szö­­­­vetségeseik fegyveres erőinek teljes kivonását Dél-Vietnamból 1972 folya­mán be kell fejezni; 2 Ezzel egyidejűleg bo­­­­csátják szabadon az összes foglyul ejtett katonai és polgári személyeket, a folyamat a csapatok kivo­násával egy időben zárul le.3 Az Egyesült Államok • megszünteti Nguyen Van Thieu rezsimjének tá­mogatását, amely új kor­mányzatnak adja át a he­­­­lyét, s ezzel a DIFK tárgya­lásokat kezd a dél-vietnami problémák rendezése céljá­­ból. . A VDK kormánya és­­ a DIFK jóvátételt kér az Egyesült Államoktól a Vietnam két övezetében okozott károkért.­­ Tiszteletben, tartják az Indokínáról k­ötött, 1954-es és a Laoszról kötött, 1962-es genfi egyezménye­ket, megszűnik az amerikai beavatkozás.­­ Az indokínai országok között fennálló prob­lémákat az indokínai felek fogják rendezni a független­ség, a szuverenitás, a terü­leti integritás, és a bel­­ügyekbe való be nem avat­kozás elveinek kölcsönös tiszteletben tartása alapján; ▼ A felek között létre­­* * jön a tűzszünet, a fent említett problémákról kötött megállapodások megkötése után; Q Nemzetközi ellenőr­­zést vezetnek be; Q Nemzetközileg kell * • szavatolni az indokí­nai népek alapvető nemzeti jogainak, Dél-Vietnam, La­osz és Kambodzsa semleges­ségének tiszteletben tartá­sát, hogy a térségben kiala­kuljon a tartós béke. A terv leszögezi, hogy a kilenc pont egységes egész­nek tekintendő. 89. ÉVFOLYAM, 26.­SZÁM 1972. február 1., kedd • MEGJELENIK HÉTFŐ KI­V­ÉTELÉ­V­EI. MIN­DENNAP, HÉTKÖZNAP 8, VASÁRNAP IS OLDALON Ára 80 fillér Címünk: Szeged, Sajtóház, Magyar Tanácsköz­társaság útja 10. szám Magyar párt- és kormány­küldöttség utazott a Vietnami Demokratikus Köztársaságba A küldöttséget Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke vezeti Fock Jenőnek, az MSZMP Politikai Bi­zottsága tagjának, a Minisztertanács el­nökének vezetésével, a Vietnami­ Dolgozók Pártja Központi Bizottságának és a VDK kormányának meghívásos"­,, hétfői) hiva­talos, baráti "látogatásra párt- és kormány­­küldöttség utazott a Vietnami Demok­ratikus Köztársaságba, Hock Jenőt útjára elkísérte Feh­ér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Komó­csin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Központi Bizottság tit­kára, Csémi Károly, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, altábornagy, a hon­védelmi miniszter első helyettese, dr. Vár­­konyi Péter államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, Marjai József külügyminiszter-helyettes és Jávor Ervin, az Országos Tervhivatal elnökhe­lyettese. Jakus Jenő, a Magyar Népköz­­társaság hanoi­­ nagykövete a VDK-ban csatlakozik a küldöttséghez. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Központi Bizottság tit­kára, dr. Ajtai Mikl­ós, a Minisztertanács elnökhelyettese, Benkei András belügymi­niszter, Czinege Lajos vezérezredes, hon­védelmi miniszter, dr. Horgos Gyula ko­hó- és gépipari miniszter, Lázár György munkaügyi miniszter, Péter János külügy­miniszter, dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter, az MSZMP KB tagjai és dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi­­ miniszter búcsúztatta. Jelen volt a búcsúztatásnál Le Van Than, a VDK budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője is. (MTI)­­ A VDK-ba tartó magyar párt- és kor­mányküldöttség hétfőn kora délután rö­vid időre megszakította útját Szovjet-Grú­­zia fővárosában , Tbilisziben. Hétfőn este az iráni Shirazba érkezett a küldöttség. A repülőtéren Manucser Piruz, Shiraz tartomány főkormányzója üdvözölte a delegációt. Jelen volt Várkonyi József, hazánk teheráni nagykövete is. A küldött­ség az éjszakát a délnyugat-iráni városban töltötte. (MTI-fotó : KS) Az indulás előtti percek, képünk Fock Jenő és Biszku Béla búcsúzását örökítette meg Tanácskozott a SZOT elnöksége A SZOT elnöksége hétfői ülésén elhatározta, hogy irányelveket bocsát ki a vál­lalati üzem- és munkaszer­vezés korszerűsítését segítő szakszervezeti feladatokra. Megállapította az elnökség, hogy hazánkban elmaradott a vállalatok belső szervezeti -­­működési rendszere, több­nyire kidolgozatlanok a dön­tési hatáskörök, a szervezet nehézkes, bürokratikus, nem eléggé hatékony. Az MSZMP Központi Bizottsága már foglalkozott e kérdéssel és felkérte a SZOT-ot is, hogy támogassa a társadalmi moz­galmat a vállalati szervezés javítására. A SZOT elnöksége felhív-kibővített ülést tartott tegnap, hétfőn az MSZMP­ szegedi járási bizottsága. A tanácskozáson a pártbizott­ság tagjain kívül részt vettek a községi pártbizottságok ,­­csúcsvezetőségek titkárai is. A testület tagjai értékelték az elmúlt évi gazdaságpoli­tikai határozatok végrehaj­tását, valamint megbeszél­ték az idei gazdaságpolitikai feladatokat. Az írásban előre­­ kiadott anyaghoz dr. Kovács József elvtárs, a pártbizott­ság első titkára fűzött szóbe­li kiegészítést. Az 1971. má­sodik félévi munkáról, illet­ve az 1972. első félévi párt­ja a szakszervezeti szerve­ket, hogy széles körű politi­kai felvilágosító munkát vé­gezzenek a vállalati üzem- és munkaszervezés­ korsze­rűsítésére. A szakszervezeti vezető szervek évente rend­szeresen értékeljék az üzem- és munkaszervezés helyzetét. Gondoskodjanak arról, hogy a soron követ­kező műszaki konferenciá­kon, termelési­­ tanácskozá­sokon, munkaértekezleteken megismerjék a dolgozók a vállalati üzem- és munka­­szervezés korszerűsítésével kapcsolatos feladatokat. A SZOT elnöksége a má­sodállásokat és mellékfog­lalkozásokat érintő állami rendelkezésekkel is foglal­kozott, hangsúlyozva, hogy a szakszervezetek is elítél­nek minden olyan foglalkoz­tatást, amely ellentétes a vállalati gazdaságosság, a szocialista munkaerkölcs kö­vetelményeivel. Ezért szük­séges, hogy a tapasztalt sza­bálytalanságok és visszaélé­sek megszüntetésében a szak­­szervezetek segítsék az álla­mi­­ szerveket. A leghatáro­zottabban fel kell lépni a vállalat érdekeit nem szol­gáló, vagy azokkal éppen ellentétes foglalkoztatások ellen. A szakszervezetek se­gítsék az állami szerveket a törvényes rendelkezések végrehajtásában. (MTI) Arany János elvtárs, a párt­­bizottság tagja a párthatá­rozatok végrehajtásának ta­pasztalatairól számolt be az ülésen. A pártbizottság kibővített ülésén felszólalt Szépkúti István, Rovó József, Tanács Imre, Hugyecz Antalné, Ka­­kuszi Imre, Ocskó Imre, Bódi János, Simon Lajos, Dobó Szilveszter, Vass I­a­­jos és Kiss István elvtárs, a megyei pártbizottság gaz­daságpolitikai osztályának munkatársa. A járási párt­­bizottság kibővített ülése Gruber János elvtárs zár­szavával fejeződött be. . Ülést tartott a szegedi járási pártbizottság bizottsági és végrehajtó bizottsági munkatervről Gruber János elvtárs, a pártbizottság titkára szá­molt be. A pártbizottság idei munkaprogramjáról dr. Kovács József elvtárs tájé­koztatta a testületet, majd MAI TE­MANK 8 tisztelet N­em könnyű annak meghatározása, hogy meddig tart a társa­dalmi és gazdasági vezető­ket megillető ésszerű, szük­séges, a közvélemény érték­ítéletével is találkozó tiszte­letadás, és hol kezdődik az idő, energia, anyagiak pa­zarlása, és az emberek bi­zalmának tékozlása. A mun­kás, paraszt és értelmiségi megérti, hogy választott, vagy kinevezett vezetőinek megkülönböztetett fogadta­tás és tisztelet jár. A józan magyaros vendégszeretetből is táplálkozik az MSZMP, a tanácsok és tömegszerve­zetek vezetőinek szívből fa­kadó tisztelete. Aki azonban valósan ér­tékeli a politikai, gazdasági és kulturális vezetők tiszte­letét, azt is felismeri, hogy az előforduló túlzott proto­koll rendkívül könnyen ár­nyékokat is okoz. A városi és falusi lakosság körében megjelent vezetőkre akkor emlékeznek igazán szívesen, ha kerülik a külsőségeket, és a figyelmet a tartalom­nak adják. A párt és a dolgozók közti kapcsolat fejlettsége, egyaránt lehető­vé teszi, hogy a „jó­­ ízlést túllépő” „tiszteletadás” kri­tikai említést kapjon. K­öszönet az üzemi dol­gozóknak, termelő­szövetkezeti parasz­toknak, mérnököknek, orvo­soknak és pedagógusoknak, hogy nem értenek egyet az itt-ott tapasztalható formá­lis, protokoláris külsőségek­kel. A vezető őszinte meg­becsülésének az adja az ér­tékes tartalmat, ha a VsziA jégviselő részéről ugyancsak sugárzik az elnöki emelvény előtt ülők vagy állók szolgá­lata és elismerése. A napi szorgalmas munka tudatában a dolgozók joggal várják, hogy aki a tisztele­tet kapja, az alapos felké­szültséggel reprezentálja pártunkat, államunkat, vá­rosunkat, falvainkat, mun­kahelyeinket. A tartalmat­lan, üres frázisokat hangoz­tató tisztségviselő akarva nem akarva rontja önmaga és főleg annak tekintélyét, akit képvisel. A beosztottak és vezetők, kölcsönös tiszteletadásának társadalmunkban nagy a jelentősége. Pártunk a leni­ni munkastílus ápolásával, a nagy és kicsi feladatok megoldásával egyaránt szá­mol tagjainak, és a legszé­lesebb közvéleménynek ész­revételeivel. Az egyszerűség, a közvetlenség, a néppel való folytonos, elvi alapon való, egy nyelven beszélés óv az önteltségtől, az elbi­zakodottságtól, egyszersmind szilárdítja az egységet, ösz­­szetartozást. A marxizmus- leninizmus nagy tanítómes­terei változatos módon hangoztatják azt, hogy mi­nél kevesebb felesleges ün­nepélyesség, és minél több hétköznapi tett táplálja a proletariátus forradalmisá­­gát. A kommunista közvet­lenség, az eszmei kap­csolat, az eleven poli­tikai és termelői munka te­gye tartalmassá a munkások és tisztségviselők hétközna­pi és ünnepi kapcsolatait. Lehet, az MSZMP X. kong­resszusának nemcsak tartal­mából, hanem külsőségeiből­ is tanulni. A tartalom és forma összetartozik, egyik a­­­ásikat kiegészíti, és a ket­tő együtt — ha az MSZMP eszmeisége áthatja — alkoha­tó tettekre serkenti a be­osztottakat és vezetőket egyaránt. GÚNYAI ,SÁNDOR

Next