Csongrád Megyei Hírlap, 1972. április (17. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-01 / 78. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! CSONGRÁD MEGYEI * Vásárhelyi kiadás A M­A­G­Y­A­R SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA Befejeződött a tsz-ek II. országos kongresszusa Ismét Szabó Istvánt választották a TOT elnökévé A Parlamentben pénteken délelőtt a mezőgazdasági szö­vetkezetek országos kong­resszusának záróülését Győ­ri Sándor, az abonyi Ság­­vári Tsz elnöke nyitotta meg. Részt vett a tanácsko­záson és az elnökségben fog­lalt helyet Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese és a kormány több tagja. Bevezetőben több küldött szólt hozzá a beszámolóhoz és mondotta el az általa kép­viselt község, illetve tsz eredményeit, problémáit. Az elhangzott felszólalá­sokra ezután Szabó István, a TOT elnöke válaszolt. Rá­mutatott: a vitában senki se vonta kétségbe az elmúlt öt évben elért eredményeket, s valamennyi felszólaló hitet tett az új gazdaságirányítás mellett. A felvetett gondok és problémák megoldását is az új gazdaságirányítás ke­retein belül, és annak szel­lemében látták a felszólalók. A kongresszuson száznál több javaslat hangzott el, ezeket az újonnan megvá­lasztandó Termelőszövetke­zetek Országos Tanácsa, s annak elnöksége dolgozza fel részleteiben, s az anyagot a kormány elé terjeszti. A vita alapján dolgozza ki a TOT és az elnökség azt az akció­­programot is, amelynek alap­ján széleskörűen ismerteti majd a kongresszus állás­­foglalását, határozatait, s elősegíti a megjelölt felada­tok végrehajtását. Kifejtette, hogy a mező­­gazdaságban érvényesülő közgazdasági szabályozók összességükben jól szolgál­ták a gazdaságok fejlődését. Kifogásolta azonban, hogy esetenként évente többször is módosítják az érvényben levő rendelkezéseket, ami zavarja a gazdálkodás stabi­litását. A gazdaságok infor­mációs rendszeréről az volt a véleménye, hogy a terme­lők ma még kevés informá­cióval rendelkeznek, igen gyakran hiányos ismereteket kapnak lényeges gazdasági kérdésekről. A termelőszö­vetkezeti vezetők tájékozta­tását azért a jövőben rend-­­­szeresebbé kell tenni. Befejezésül hangsúlyozta, hogy a termelőszövetkezeti vezetőknek reális célokat kell kitűzniük a tagság elé. Meggyőződését fejezte ki, hogy a meglevő termelőesz­közökkel is javítani lehet a gazdálkodást, és hogy a le­hetőségekkel él is a termelő­szövetkezeti parasztság. Szabó István zárszava után szavazás következett. A kongresszus egyhangúlag el­fogadta a beszámolót, a vi­tában elhangzott javaslato­kat, a választ és állásfogla­lást. Szintén egyhangúlag fo­gadta el a kiadott alapsza­bály-tervezetet és az ehhez fűzött javaslatokat. A kongresszuson ezután ismertették annak a 23 je­löltnek a névsorát akikkel 125-re egészül ki a Termelő­­szövetkezetek Tanácsa. A bi­zottság javaslatát a kong­resszus elfogadta, a jelöltek nevét felvették a szavazóla­pokra. Ezután Pesli István, a szavazatszedő bizottság elnö­ke, a kiskunfélegyházi Vörös Csillag Tsz elnöke ismertette a szavazás rendjét, majd a kongresszuson résztvevők a Parlamentben kijelölt szava­zóhelyiségekben titkosan vá­lasztották meg a jelölteket. A szavazás eredményét ez­után a szavazatszedő bizott­ság elnöke ismertette, majd az újonnan megválasztott Termelőszövetkezetek Orszá­gos Tanácsa visszavonult, megtartotta első ülését és megválasztotta testületi szer­veit és tisztségviselőit. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnö­ke: Szabó István; elnökhe­lyettesek: Moharos József, dr. Nyíri Béla és dr. Simka István. A TOT elnökségének 11 tagja van. A TOT állan­dó bizottságai: az ellenőrző, a nő-, a közgazdasági, a fej­lesztési, valamint a társadal­mi és önkormányzati bizott­ság. A termelőszövetkezetek II. országos kongresszusa Szabó Istvánnak, a TOT elnökének zárszavával ért véget. Megalakult Szegeden a HISZ ifjúmunkás és mezőgazdasági tanácsa Tegnap délelőtt a megyei tanácsháza épületében tar­totta alakuló ülését a KISZ megyei bizottsága mellett működő mezőgazdasági ta­nács. Elnöke: Tóth Ferenc, a KISZ megyei vb tagja, a baksi Magyar—Bolgár Tsz főagronómusa. Alelnöke: Ko­vács Katalin, a KISZ megyei vb tagja, a tömörkényi pos­tahivatal vezetője. Titkára: Nagy Tibor, a KISZ megyei bizottságának mezőgazdasági és falusi felelőse. A tanácsnak 28 tagja van. Az alakuló ülésen megtár­gyalták többek között a ta­nyai fiatalok kulturális éle­tének jobbá tételére szerve­zett akciókat. A KISZ KB Mezőgazdasági és Ifjúsági Tanácsába javasolták: Csiz­madia Károlyt, az ATIVIZIG KISZ-titkárát, Kukovecz Ka­talint, a KISZ KB tagját, a szegvári Puskin Tsz KISZ-titkárát és Zádori Klárát, a bordányi Rákóczi Szakszö­vetkezet könyvelőjét. Délután a KSZV klubjá­ban alakult meg a megyei ifjúmunkás tanács, melynek szerepét és feladatkörét Oláh Miklós, a KISZ megyei bi­zottságának titkára ismertet­te. A tanács elnöke: Lékai Gusztáv, a KISZ megyei vb tagja. Alelnök: Nemes Ildikó, a KISZ KB tagja. Titkár: Harkai János, a KISZ me­gyei bizottságának munka­társa. A tanácsnak 35 tag­ja van. A KISZ KB Ifjú­munkás Tanácsába ajánlot­ták: Nemes Ildikót, a Szege­di Textilművek dolgozóját és dr. Újvári Józsefnét, a me­gyei tanács Szeged járási hivatalának dolgozóját. Az alakuló ülésen tájékoz­tató hangzott el az ifjúmun­kás réteg megyei helyzetéről és a soron következő aktuális feladatokról. 39. ÉVFOLYAM, 78. SZÁM 1972. április 1., szombat MEGJELENIK HÉTFŐ KIVÉTELÉVEL MIN­DENNAP, HÉTKÖZNAP 8. VASÁRNAP 13 OLDALON Ára: 80 fillér Címünk: Szeged, Sajtóház, Magyar Tanácsköz­társaság útja 10. szám Új életünk, eredményeink alapja 1945-ben elnyert szabadságunk Felszabadulási nagygyűlés Szegeden, ünnepségek megyeszerte ünnepi tavaszi díszbe öltözötten kö­szöntötték­ Szegeden ,tegnap délután, ha­zánk felszabadulásának 27. évfordulóját. Az ez alkalommal rendezett nagygyűlést a Szabadság Filmszínházban tartották meg, a város társadalmát képviselő meghívot­tak részvételével.­­ Az ünnepi esemény bevezetéseként Váci Mihály: „Miránk hasonlíts, kommuniz­mus!" című költeményét szavalta Tolnai Miklós, a Szegedi Nemzeti Színház művé­sze, majd a magyar és a szovjet himnusz hangjai csendültek fel. Ezután Sipos Géza, a Szeged városi pártbizottság első titkára mondott megnyitóbeszédet. Köszöntötte hazánk felszabadítóját, a hős szovjet népet. Köszöntötte a bolgár, a román, a jugoszláv népet, a 27 év előtti magyarországi felszabadító harcok részt­vevőit. Üdvözölte Szeged dolgozóit, a szo­cialista ipari és mezőgazdasági üzemekben helytálló tízezreket. Köszöntötte a gyűlé­sen részt vevő munkásmozgalmi veteráno­kat, valamint a külföldi vendégeket, a Varsói Szerződés értelmében ideiglenesen hazánkban tartózkodó szovjet katonai alakulatok képviselőit, és a Román Szo­cialista Köztársaságból megyénkbe érke­ző delegációt, annak vezetőjét, Ilie Moro­­dant,a Temes megyei pártbizottság gazda­sági titkárát. Köszöntötte Sípos Géza a nagygyűlés elnökségét, amelyben Csong­­rád megye politikai­, társadalmi és állami életének ismert személyiségei foglaltak helyet, köztük Győri Imre, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Komócsin Mihály, a megyei tanács el­nöke, dr. Márta Ferenc, az MSZMP KB tagja, a JATE rektora és mások. Külön üdvözölte Apró Antalt, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagját, az országgyűlés elnökét, a nagygyűlés szónokát. Ezt követően Apró Antal mondott ün­nepi beszédet. A nagygyűlés az Interna­­cionálé hangjaival fejeződött be nehézipar további fejleszté­séhez. — Kétségtelen — mondot­ta a továbbiakban —, hogy sok erőfeszítés szükséges még, amíg kimondhatjuk: felépítettük hazánkban a szocializmust. Gazdálkodá­sunk minden ágában leg­jobb követelmény ma a ha­tékonyság javítása, a korsze­rű és a piacokon értékesít­hető, jó minőségű áruk elő­állítása. Tudjuk, hogy építő­munkánkban, gazdasági éle­tünkben vannak bizonyos visszásságok. Pártunk Köz­ponti Bizottsága és kormá­nyunk ezek megszüntetésére számos intézkedést tett, és fellépett a gazdasági élet visszásságai ellen. Azt az el­vet támogatjuk minden erőnkkel, hogy a társadalom javaiból az kapjon többet, aki többet és jobban dolgo­zik­, aki nagyobb tudással és felelősséggel végzi mun­káját. Szabadságunk ünnepén Apró Antal meleg szeretet­tel fogalmazta meg, hogy népünknek azokra is gondol­ni kell ezen a felemelő ün­nepen, akik ma még fegy­verrel a kezükben harcolnak szabadságukért. A magyar nép ezután is mindent meg­tesz az emberiség legszen­tebb ügyének, a­­ népek sza­badságának és függetlensé­gének kivívásáért folyó harc támogatásáért. Ünnepi beszédét Apró An­tal a következőképpen fejez­te be: — A béke és a szabad­ság tavasza köszöntött ha­zánkra 1945 áprilisában. Né­pünk élni tudott ezzel a sza­badsággal. A Magyar Nép­­köztársaság olyan szocialis­ta ország lett, amelyben­­minden hatalom a dolgozó nép kezében van. Megyénk többi városában is megemlékeztek tegnap a felszabadulás évfordulójáról Több helyen tartottak üze­mi ünnepségeket is. Néhány községben ugyancsak tegnap (Folytatás a 2. oldalon) Képünkön a szegedi nagygyűlés elnöksége. Apró Antal beszédét mondja Apró Antal ünnepi beszéde Az ünnepség szónoka be­vezetőben arra a nemzeti örömre emlékeztetett, amit a magyar föld teljes felsza­badulása, a fasiszták végle­ges kiűzése jelentett, majd miután méltatta nemzeti ün­nepünk történelmi jelentő­ségét, és azokat az áldozato­kat, melyet a testvéri szov­jet nép hozott szabadságun­kért, visszaemlékezett a föl­szabadult országrészekben kialakult új helyzetre.­­ Az ország nagyobbik felében még tartott a hábo­rú, a német megszállás, ami­kor a Magyar Kommunista Párt az ország elé tárta programját, amelynek célja országunk demokratikus át­alakítása volt. Szegeden, 1944. december 3-án bontott zászlót a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front, mely­nek programja kialakításá­ban a kezdeményező erő ugyancsak a Magyar Kom­munista Párt volt. Gondol­junk csak vissza a tragikus szavakra, melyekkel a Sze­geden fogalmazott program­­felhívás végződött. ..Mohács óta nem volt ilyen súlyos helyzetben az ország. Mind­ennek ellenére, lesz magyar újjászületés, össze kell fog­­y­ni minden igazán nemzeti­­ erőt. Ha minden becsületes magyar összefog a Magyar Függetlenségi Frontban, az új, életerős, demokratikus Magyarország felépítésére, ha a nép veszi kezébe az or­szág vezetését, akkor Ma­gyarország nem volt, hanem lesz.” — Igaza volt a felhívás­nak. A magyar nép összefo­gása, 27 éves harca, munká­ja eredményeképpen hazánk ma erős, virágzó szocialista ország. A nagy történelmi változás kifejeződik az alkotmány­­módosítás tervezetében is, melyet a közeli napokban ismert meg országunk népe — mondotta az előadó, és idézte az alkotmánytervezet­nek azt a bekezdését, amely már népköztársaságunk alaptörvényébe foglalja a Szovjetunió szüntelen bará­ti támogatásának elismerését is. Beszédében ismertette azo­kat a hatalmas gazdasági, kulturális és egészségügyi eredményeket, amelyeket népünk a szabad 27 eszten­dőben elért, majd a háború utáni örökséget hasonlította össze mai helyzetünkkel és gondjainkkal. — Mit örököltek a múlt­ból a szegediek? Mintegy 12 ezer munkanélküli volt a városban, leszerelt üzemek, felrobbantott hidak, tönkre­tett közművek. Szenzációnak számított, amikor elindult az első villamosjárat, vagy a Tisza két partját összekötő szü­kséghíd megépült. És mi van most? A múst rendszer legutolsó statisztikája sze­rint a városban 15 ezer volt az iparban foglalkoztatottak száma , ma pedig Szeged 80 ezer embernek ad tisz­tességes keresetet. A felsza­badulás utáni első egyetemi évben hat professzor veze­tésével 162 hallgató látogat­ta az egyetemet. Ma 8 ezer­nél is többen tanulnak Sze­ged felsőoktatási intézmé­nyeinek különböző tagozata­in, a tudományos fokozatú oktatókat pedig százával számlálhatjuk. Igaz, hogy a felszabadulás utáni első tíz évben lassan fejlődött a vá­ros, de később megindult az iparosodás. Pártunknak az Alföld iparosításával kapcso­latos határozata nyomán Szeged is, Csongrád megye is mindjobban iparosodott Ezzel együtt a megyében nagyarányú városiasodás bontakozott ki. A tudomány és a művelődés új központ­jai alakultak meg. Rövid évek alatt új, szocialista me­zőgazdaság született. Az iparosodás során gyorsabb ütemben növekedett a mun­kásosztály létszáma, az olaj­os földgázbányászat pedig új lehetőségeket nyújt az alföldi

Next