Csongrád Megyei Hírlap, 1972. április (17. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-01 / 78. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! CSONGRÁD MEGYEI * Vásárhelyi kiadás A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA Befejeződött a tsz-ek II. országos kongresszusa Ismét Szabó Istvánt választották a TOT elnökévé A Parlamentben pénteken délelőtt a mezőgazdasági szövetkezetek országos kongresszusának záróülését Győri Sándor, az abonyi Ságvári Tsz elnöke nyitotta meg. Részt vett a tanácskozáson és az elnökségben foglalt helyet Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese és a kormány több tagja. Bevezetőben több küldött szólt hozzá a beszámolóhoz és mondotta el az általa képviselt község, illetve tsz eredményeit, problémáit. Az elhangzott felszólalásokra ezután Szabó István, a TOT elnöke válaszolt. Rámutatott: a vitában senki se vonta kétségbe az elmúlt öt évben elért eredményeket, s valamennyi felszólaló hitet tett az új gazdaságirányítás mellett. A felvetett gondok és problémák megoldását is az új gazdaságirányítás keretein belül, és annak szellemében látták a felszólalók. A kongresszuson száznál több javaslat hangzott el, ezeket az újonnan megválasztandó Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa, s annak elnöksége dolgozza fel részleteiben, s az anyagot a kormány elé terjeszti. A vita alapján dolgozza ki a TOT és az elnökség azt az akcióprogramot is, amelynek alapján széleskörűen ismerteti majd a kongresszus állásfoglalását, határozatait, s elősegíti a megjelölt feladatok végrehajtását. Kifejtette, hogy a mezőgazdaságban érvényesülő közgazdasági szabályozók összességükben jól szolgálták a gazdaságok fejlődését. Kifogásolta azonban, hogy esetenként évente többször is módosítják az érvényben levő rendelkezéseket, ami zavarja a gazdálkodás stabilitását. A gazdaságok információs rendszeréről az volt a véleménye, hogy a termelők ma még kevés információval rendelkeznek, igen gyakran hiányos ismereteket kapnak lényeges gazdasági kérdésekről. A termelőszövetkezeti vezetők tájékoztatását azért a jövőben rend-szeresebbé kell tenni. Befejezésül hangsúlyozta, hogy a termelőszövetkezeti vezetőknek reális célokat kell kitűzniük a tagság elé. Meggyőződését fejezte ki, hogy a meglevő termelőeszközökkel is javítani lehet a gazdálkodást, és hogy a lehetőségekkel él is a termelőszövetkezeti parasztság. Szabó István zárszava után szavazás következett. A kongresszus egyhangúlag elfogadta a beszámolót, a vitában elhangzott javaslatokat, a választ és állásfoglalást. Szintén egyhangúlag fogadta el a kiadott alapszabály-tervezetet és az ehhez fűzött javaslatokat. A kongresszuson ezután ismertették annak a 23 jelöltnek a névsorát akikkel 125-re egészül ki a Termelőszövetkezetek Tanácsa. A bizottság javaslatát a kongresszus elfogadta, a jelöltek nevét felvették a szavazólapokra. Ezután Pesli István, a szavazatszedő bizottság elnöke, a kiskunfélegyházi Vörös Csillag Tsz elnöke ismertette a szavazás rendjét, majd a kongresszuson résztvevők a Parlamentben kijelölt szavazóhelyiségekben titkosan választották meg a jelölteket. A szavazás eredményét ezután a szavazatszedő bizottság elnöke ismertette, majd az újonnan megválasztott Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa visszavonult, megtartotta első ülését és megválasztotta testületi szerveit és tisztségviselőit. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke: Szabó István; elnökhelyettesek: Moharos József, dr. Nyíri Béla és dr. Simka István. A TOT elnökségének 11 tagja van. A TOT állandó bizottságai: az ellenőrző, a nő-, a közgazdasági, a fejlesztési, valamint a társadalmi és önkormányzati bizottság. A termelőszövetkezetek II. országos kongresszusa Szabó Istvánnak, a TOT elnökének zárszavával ért véget. Megalakult Szegeden a HISZ ifjúmunkás és mezőgazdasági tanácsa Tegnap délelőtt a megyei tanácsháza épületében tartotta alakuló ülését a KISZ megyei bizottsága mellett működő mezőgazdasági tanács. Elnöke: Tóth Ferenc, a KISZ megyei vb tagja, a baksi Magyar—Bolgár Tsz főagronómusa. Alelnöke: Kovács Katalin, a KISZ megyei vb tagja, a tömörkényi postahivatal vezetője. Titkára: Nagy Tibor, a KISZ megyei bizottságának mezőgazdasági és falusi felelőse. A tanácsnak 28 tagja van. Az alakuló ülésen megtárgyalták többek között a tanyai fiatalok kulturális életének jobbá tételére szervezett akciókat. A KISZ KB Mezőgazdasági és Ifjúsági Tanácsába javasolták: Csizmadia Károlyt, az ATIVIZIG KISZ-titkárát, Kukovecz Katalint, a KISZ KB tagját, a szegvári Puskin Tsz KISZ-titkárát és Zádori Klárát, a bordányi Rákóczi Szakszövetkezet könyvelőjét. Délután a KSZV klubjában alakult meg a megyei ifjúmunkás tanács, melynek szerepét és feladatkörét Oláh Miklós, a KISZ megyei bizottságának titkára ismertette. A tanács elnöke: Lékai Gusztáv, a KISZ megyei vb tagja. Alelnök: Nemes Ildikó, a KISZ KB tagja. Titkár: Harkai János, a KISZ megyei bizottságának munkatársa. A tanácsnak 35 tagja van. A KISZ KB Ifjúmunkás Tanácsába ajánlották: Nemes Ildikót, a Szegedi Textilművek dolgozóját és dr. Újvári Józsefnét, a megyei tanács Szeged járási hivatalának dolgozóját. Az alakuló ülésen tájékoztató hangzott el az ifjúmunkás réteg megyei helyzetéről és a soron következő aktuális feladatokról. 39. ÉVFOLYAM, 78. SZÁM 1972. április 1., szombat MEGJELENIK HÉTFŐ KIVÉTELÉVEL MINDENNAP, HÉTKÖZNAP 8. VASÁRNAP 13 OLDALON Ára: 80 fillér Címünk: Szeged, Sajtóház, Magyar Tanácsköztársaság útja 10. szám Új életünk, eredményeink alapja 1945-ben elnyert szabadságunk Felszabadulási nagygyűlés Szegeden, ünnepségek megyeszerte ünnepi tavaszi díszbe öltözötten köszöntötték Szegeden ,tegnap délután, hazánk felszabadulásának 27. évfordulóját. Az ez alkalommal rendezett nagygyűlést a Szabadság Filmszínházban tartották meg, a város társadalmát képviselő meghívottak részvételével. Az ünnepi esemény bevezetéseként Váci Mihály: „Miránk hasonlíts, kommunizmus!" című költeményét szavalta Tolnai Miklós, a Szegedi Nemzeti Színház művésze, majd a magyar és a szovjet himnusz hangjai csendültek fel. Ezután Sipos Géza, a Szeged városi pártbizottság első titkára mondott megnyitóbeszédet. Köszöntötte hazánk felszabadítóját, a hős szovjet népet. Köszöntötte a bolgár, a román, a jugoszláv népet, a 27 év előtti magyarországi felszabadító harcok résztvevőit. Üdvözölte Szeged dolgozóit, a szocialista ipari és mezőgazdasági üzemekben helytálló tízezreket. Köszöntötte a gyűlésen részt vevő munkásmozgalmi veteránokat, valamint a külföldi vendégeket, a Varsói Szerződés értelmében ideiglenesen hazánkban tartózkodó szovjet katonai alakulatok képviselőit, és a Román Szocialista Köztársaságból megyénkbe érkező delegációt, annak vezetőjét, Ilie Morodant,a Temes megyei pártbizottság gazdasági titkárát. Köszöntötte Sípos Géza a nagygyűlés elnökségét, amelyben Csongrád megye politikai, társadalmi és állami életének ismert személyiségei foglaltak helyet, köztük Győri Imre, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Komócsin Mihály, a megyei tanács elnöke, dr. Márta Ferenc, az MSZMP KB tagja, a JATE rektora és mások. Külön üdvözölte Apró Antalt, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, az országgyűlés elnökét, a nagygyűlés szónokát. Ezt követően Apró Antal mondott ünnepi beszédet. A nagygyűlés az Internacionálé hangjaival fejeződött be nehézipar további fejlesztéséhez. — Kétségtelen — mondotta a továbbiakban —, hogy sok erőfeszítés szükséges még, amíg kimondhatjuk: felépítettük hazánkban a szocializmust. Gazdálkodásunk minden ágában legjobb követelmény ma a hatékonyság javítása, a korszerű és a piacokon értékesíthető, jó minőségű áruk előállítása. Tudjuk, hogy építőmunkánkban, gazdasági életünkben vannak bizonyos visszásságok. Pártunk Központi Bizottsága és kormányunk ezek megszüntetésére számos intézkedést tett, és fellépett a gazdasági élet visszásságai ellen. Azt az elvet támogatjuk minden erőnkkel, hogy a társadalom javaiból az kapjon többet, aki többet és jobban dolgozik, aki nagyobb tudással és felelősséggel végzi munkáját. Szabadságunk ünnepén Apró Antal meleg szeretettel fogalmazta meg, hogy népünknek azokra is gondolni kell ezen a felemelő ünnepen, akik ma még fegyverrel a kezükben harcolnak szabadságukért. A magyar nép ezután is mindent megtesz az emberiség legszentebb ügyének, a népek szabadságának és függetlenségének kivívásáért folyó harc támogatásáért. Ünnepi beszédét Apró Antal a következőképpen fejezte be: — A béke és a szabadság tavasza köszöntött hazánkra 1945 áprilisában. Népünk élni tudott ezzel a szabadsággal. A Magyar Népköztársaság olyan szocialista ország lett, amelybenminden hatalom a dolgozó nép kezében van. Megyénk többi városában is megemlékeztek tegnap a felszabadulás évfordulójáról Több helyen tartottak üzemi ünnepségeket is. Néhány községben ugyancsak tegnap (Folytatás a 2. oldalon) Képünkön a szegedi nagygyűlés elnöksége. Apró Antal beszédét mondja Apró Antal ünnepi beszéde Az ünnepség szónoka bevezetőben arra a nemzeti örömre emlékeztetett, amit a magyar föld teljes felszabadulása, a fasiszták végleges kiűzése jelentett, majd miután méltatta nemzeti ünnepünk történelmi jelentőségét, és azokat az áldozatokat, melyet a testvéri szovjet nép hozott szabadságunkért, visszaemlékezett a fölszabadult országrészekben kialakult új helyzetre. Az ország nagyobbik felében még tartott a háború, a német megszállás, amikor a Magyar Kommunista Párt az ország elé tárta programját, amelynek célja országunk demokratikus átalakítása volt. Szegeden, 1944. december 3-án bontott zászlót a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front, melynek programja kialakításában a kezdeményező erő ugyancsak a Magyar Kommunista Párt volt. Gondoljunk csak vissza a tragikus szavakra, melyekkel a Szegeden fogalmazott programfelhívás végződött. ..Mohács óta nem volt ilyen súlyos helyzetben az ország. Mindennek ellenére, lesz magyar újjászületés, össze kell fogyni minden igazán nemzeti erőt. Ha minden becsületes magyar összefog a Magyar Függetlenségi Frontban, az új, életerős, demokratikus Magyarország felépítésére, ha a nép veszi kezébe az ország vezetését, akkor Magyarország nem volt, hanem lesz.” — Igaza volt a felhívásnak. A magyar nép összefogása, 27 éves harca, munkája eredményeképpen hazánk ma erős, virágzó szocialista ország. A nagy történelmi változás kifejeződik az alkotmánymódosítás tervezetében is, melyet a közeli napokban ismert meg országunk népe — mondotta az előadó, és idézte az alkotmánytervezetnek azt a bekezdését, amely már népköztársaságunk alaptörvényébe foglalja a Szovjetunió szüntelen baráti támogatásának elismerését is. Beszédében ismertette azokat a hatalmas gazdasági, kulturális és egészségügyi eredményeket, amelyeket népünk a szabad 27 esztendőben elért, majd a háború utáni örökséget hasonlította össze mai helyzetünkkel és gondjainkkal. — Mit örököltek a múltból a szegediek? Mintegy 12 ezer munkanélküli volt a városban, leszerelt üzemek, felrobbantott hidak, tönkretett közművek. Szenzációnak számított, amikor elindult az első villamosjárat, vagy a Tisza két partját összekötő szükséghíd megépült. És mi van most? A múst rendszer legutolsó statisztikája szerint a városban 15 ezer volt az iparban foglalkoztatottak száma , ma pedig Szeged 80 ezer embernek ad tisztességes keresetet. A felszabadulás utáni első egyetemi évben hat professzor vezetésével 162 hallgató látogatta az egyetemet. Ma 8 ezernél is többen tanulnak Szeged felsőoktatási intézményeinek különböző tagozatain, a tudományos fokozatú oktatókat pedig százával számlálhatjuk. Igaz, hogy a felszabadulás utáni első tíz évben lassan fejlődött a város, de később megindult az iparosodás. Pártunknak az Alföld iparosításával kapcsolatos határozata nyomán Szeged is, Csongrád megye is mindjobban iparosodott Ezzel együtt a megyében nagyarányú városiasodás bontakozott ki. A tudomány és a művelődés új központjai alakultak meg. Rövid évek alatt új, szocialista mezőgazdaság született. Az iparosodás során gyorsabb ütemben növekedett a munkásosztály létszáma, az olajos földgázbányászat pedig új lehetőségeket nyújt az alföldi