Csongrád Megyei Hírlap, 1972. április (17. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-08 / 82. szám

Csongrád megyében . Hétezer új biztosított A kötelező betegségi biztosítás kiterjesztéséről Április 1-én lépett hatály­ba a 6/1972. (II. 29.) számú kormányrendelet, mely a kötelező betegségi biztosí­tást kiterjesztette a kisipa­rosokra, a magánkereske­dőkre, az egyénileg gazdál­kodókra és az előbbiekben fel nem sorolt azon szemé­lyekre, akik az általános jövedelemadó vagy a szel­lemi tevékenységük alapján jövedelemadó fizetésére kö­telezettek, továbbá a szak­­szövetkezetek tagjaira, va­lamint az áfész keretében működő mezőgazdasági szakcsoportok és mezőgaz­dasági tamlások tagjaira. A kormányrendelet me­gyénkben történő alkalma­zásáról adott tájékoztatást dr. Nagy Máté, a Társada­lombiztosítási Igazgatóság megyei igazgatója. — Pártunk és kormá­nyunk következetes szociál­politikáját mutatja az a kö­rülmény, hogy az új rendel­kezéssel társadalmunk csak­nem valamennyi tagjára ki­terjed a kötelező betegségi biztosítás. Megyénkben áp­rilis elsejével mintegy 7 ezerrel emelkedett a kötele­ző biztosításba bevont sze­mélyek száma, és ha a csa­ládtagok jogosultságát is figyelembe vesszük, a szol­gáltatásra jogosultak köre még nagyobb arányban nö­vekszik. Elenyésző azoknak száma, akik ezután sem biz­tosítottak, így a biztosítás feltételeit igazolni nem tu­dó alkalmi háztartási al­kalmazottak, a tartási szer­ződés alapján eltartottak, illetve életjáradékban ré­szesülők. Ugyanakkor az önkéntes biztosításban ők is részt vehetnek maguk és családtagjaik szolgáltatásra jogosultsága érdekében. A hétezernyi új biztosí­tottat tekintve a járulék­­fizetés mértékét és módját, a biztosításra jogosultság igazolásának módját, továb­bá a biztosítás alól mente­sülők körét a később meg­jelenő végrehajtási utasítás fogja szabályozni. Addig is, amíg a végrehajtási utasítás meg nem jelenik, az új biz­tosítottak és családtagjaik igénybe vehetik az SZTK- szolgáltatásokat. A kormányrendelet alap­ján az új biztosítottak és családtagjaik betegség­, szü­lés és halál esetén a követ­kező szolgáltatásokra jogo­sultak: orvosi (szakorvosi) kezelésre, gyógyszerre, köt­szerre, gyógyvízre, gyógy­fürdőre, gyógyászati segéd­eszközökre, műfogra, mű­­fogsorra, fogkoronára, fog­aidra, kórházi (gyógyintéze­ti) ápolásra, útiköltség-meg­térítésre (mentőszállításra), anyasági segélyre és teme­tési segélyre. Mindez azt jelenti, hogy valamennyi SZTK-szolgáltatást megkap­hatják azok is, akik koráb­ban csak egyes szolgáltatá­sokra voltak jogosultak. Többi között a szakszövet­kezetek egyéni önkéntes biztosításban résztvevő tag­jai április 1-től már jogo­sultak útiköltség-térítésre, temetési segélyre, műfog, műfogsor, jégkorona, fog­­hídszolgáltatásokra is. Vagy az alapok és alkotó közös­ségek tagjai most már a felsorolt szolgáltatások mindegyikét igénybe vehe­tik, korábban nem voltak jogosultak anyasági és te­metési­­ segélyre. Ideiglenesen — amíg­ a végrehajtási utasítás meg nem jelenik — a kötelező biztosításba április 1-től be­került személyek a szolgál­tatások igénybevételéhez jo­gosultságukat személyi iga­zolvánnyal igazolják, míg a családtag igénye esetén az eltartó személyi igazolvá­nya és az eltartásra vonat­kozó nyilatkozat szükséges igazolásként. Az útiköltség­­térítéshez, továbbá hallásja­­vító­ készülék, tolókocsi és egyéb gyógyászati segédesz­köz igénylése esetén a fen­tebb már említett igazolá­sokon túl szükséges még az orvosi, szakorvosi utalvány (rendelvény) is. Mindezeket az igénylő a lakóhelye sze­rinti illetékes társadalom­­biztosítási igazgatóságnál, kirendeltségnél vagy fiók­nál mutassa be. Amennyi­ben az új biztosított vagy családtagja­i­allókészüléket tolókocsit, továbbá anyasá­gi segélyt vagy a családtag­ elhalálozása esetén temeté­si segélyt igényel — A négy­féle szolgáltatásra való jo­gosultsághoz ugyanis a ren­delkezések külön feltétel­ként hosszabb, biztosításban töltött idő igazolását is előírja — célszerű, ha az igénylést megelőzően két évre vonatkozó igazolásokat is csatolja — fejezte be tá­jékoztatóját dr. Nagy Máté. Teljes kapacitással dolgoznak a ta­ka­rmá­ny­keverő­k Jelentős javulás várható a tápellátásban A közelmúltban már ír­tunk arról, hogy a takar­mánykeverők időszakos fe­lülvizsgálata és javítása mi­att problémák vannak a táp­­takarmány-ellátásban. Sipos János, a Gabonafelvásárló és Értékesítő Vállalat igazgató­­helyettese korábbi nyilatko­zata szerint március köze­pétől kezdődően újból teljes kapacitással dolgoznak majd a keverőüzemek, s akkor javulás várható az egyéni és háztáji gazdaságok tápel­látásában is. A napokban is­mét felkerestük, s ő közöl­te, hogy március 13-án már megindult a munka a szen­tesi takarmánykeverőben. — Az első héten — mon­dotta — nem érték el a na­pi 30 vagonos termelést. Je­lentkeztek a szokásos apró hibák, s így mintegy tíz nap kellett ahhoz, hogy a napi 18 vagonos táptakarmány-el­­látás napi 30 vagonra emel­kedjék. Április 1-től kezdő­dően a megyében levő min­den üzem teljes kapacitás­sal dolgozik. A napi terme­lés 53 vagon. A termelőszö­vetkezetek keverőüzemei kö­zül a pusztaszeri Hétvezér, a székkutasi Új Élet, és a hód­mezővásárhelyi Rákóczi tsz­­ekben a tagság és a lakosság háztáji állatállományának is készítenek táptakarmányt. Az ellátáson sokat segítene, ha a többi tsz-nél is ellát­nák a kisegítő- és háztáji gazdaságokat.­­ A vállalat a tavalyi 12 ezer vagon táp helyett, az idén több mint 14 ezer va­gont gyárt Az igény meg­növekedett. A háztáji és ki­segítő gazdaságok a tava­lyi mennyiség dupláját ké­rik. Hasonló a helyzet a tsz­­eknél is.­­ Ma már biztos, hogy az első fél évben vállalatunk még ezer vagon táptakar­mányt ad az egyéni és ház­táji gazdaságok jószágállo­mányának. Ez másfélszerese a tavalyinak. Ennek ellené­re számolunk azzal, hogy to­vábbra is nagy lesz a ke­reslet, s néha nem tudjuk kielégíteni az igényeket. A Gabonafelvásárló és Ta­karmányértékesítő Vállalat takarmánykeverői három műszakban dolgoznak. A to­vábbi termelésnövekedés csak akkor remélhető, ha a tsz-ekben levő keverők nemcsak a helyi ellátás ki­elégítésére törekszenek, ha­nem a tsz-tagság kívánságá­nak megfelelően a háztáji gazdaságoknak is adnak tá­pot. Ehhez persze szükséges bizonyos mennyiségű szemes takarmány is. Több helyen a tsz megelőlegezi a terméke­ket, avagy a tagság feldol­gozásra beszállítja azt a ke­verőüzemekhez. A példák azt mutatják, hogy azokban a községekben, ahol a tüz­­ek bekapcsolódtak a háztáji­ban nevelt állatok értékesí­tésébe, takarmánytápot is adnak a neveléshez, a hiz­laláshoz. E községekben ma már nincs hiány táptakar­mányban; az igényeket min­denütt kielégítik. SZOMBAT, iotó. Április“ Több faáru A MÉM-hez tartozó faipar 3,4 százalékkal több fát dolgoz fel, mint tavaly, s így minden eddiginél ki­egyensúlyozottabb ellátással lehet számolni. A miniszté­rium illetékesei elmondották, hogy több, évek óta hiány­cikknek számító termékből idén már ki tudják elégíteni a keresletet, illetve csak­nem teljes ellátást tudnak biztosítani. A legnagyobb mértékben a forgácslapter­melés növekedik — az el­múlt évihez képest 35 száza­lékkal — ami csaknem 110 ezer köbméternyi forgácsla­pot jelent. A jobb ellátást részben az teszi lehetővé, hogy befejeződik a szombat­helyi faipari üzem rekonst­rukciójának első szakasza és ennek eredményeképpen idén 20—25 ezer köbméterrel bő­vül a gyár teljesítménye. A vásárosnaményi úti üzem a tavalyi 18 000 köbméteres teljesítményét tovább fokoz­za, és várhatóan 22 000 köb-­­méternyi forgácslapot ad­­ majd a felhasználóknak. Hosszú évek óta nehezen lehet hozzájutni parkettához és úgynevezett parkettaléc­hez. A faipari feldolgozó üzemek három év alatt meg­kétszerezték a parketta gyár­tását, s az idén már 1 338 000 négyzetmétert gyártanak a belkereskedelem megrende­lésére. I * Új lakónegyed Makón Gombamód szaporodnak az új épületek. A lakótelepen a DÉLÉP, a Békés megyei Építőipari Vállalat és a makói építőipari szövetkezet munkásai dolgoznak. Májusban az építőipari szövetkezet a 18 lakásból hatot már átad tu­lajdonosainak. A többi épület szintén elkészül még­ az idén. Képeink az új lakónegyedet mutatják. (Fotó: Enyedi Zoltán) Makón, a Rákóczi utca, Petőfi utca és a Nagyér között is­ lakótelep épül. Az elmúlt években még egyszintes társas családi házakat építettek. A közelmúltban hozzá­kezdtek három-, illetve négyszintes lakások kivitelezésé­hez is. A régi épületek környékét gyönyörűen parkíroz­ták, s ma már egyik legszebb lakónegyede ez Makónak i­fi HÍRLAP interpellációi ------------Mrorg XBM HnirirTIT-................. Nagyobb gondot az élelmiszerek tisztaságára ! Több­ vásárhelyi ol­­­vasónk kérdezi:­­ — Az élelmiszerek szállítá­sa, tárolása nagy figyelmet kíván azoktól, akik ezzel foglalkoz­nak. Mégis, nemegyszer tanúi vagyunk annak, hogy a boltok elé hajnalban lerakott kenye­ret lepi a járművek által fel­kavart por. Hogyan kívánnak­­ ezen a helyzeten változtatni­­ a kereskedelmi szervek? A városi tanács vb ipari­­ és kereskedelmi osztályának I csoportvezetője, az­­ ÉLIKER és az áfész helyi­­vezetői a következő vá­­­­laszt adták: — Két tanácstag is szóvá t­­ette már a lakosság által kifogásoltakat — mondotta­­ B­e­n­k­ő Gyula kereskedel­mi csoportvezető. — Észre -­­­vételeik alapján megvizsgál­tam a boltok elé hajnalban kirakott élelmiszerek védett­ségét. A tanácstagok által megjelölt boltoknál a kiszá­­rított kenyereket azóta ny­lonzsákkal védték meg a portól. — Megegyeztünk a­­sütő­­ipari vállalat helyi vezetői­­vel — mondotta M­a­g­ó­c­s Dezső, a megyei ÉLIKER ki­­rendeltségének vezetője —, hogy közös költséggel, fólia­­zsákkal védjük a hajnalban kirakott kenyeret. Sajnos, az előfordulhat — esetenként elő is fordul —, hogy a fól­i­azsák valamilyen oknál fogva „lemarad”. Arra egy­­előre nem látunk lehetőséget, hogy a nyitás idejéig zárt helyre rakjuk az élelmiszert. — A közeljövőben meg­vizsgáljuk, hogy a boltjaink­­nál van-e probléma a nyi­tás előtt odaszállított élel­miszerek megóvásával —– közölte Rostás István, az áfész igazgatósági elnöke. — Amennyiben úgy találjuk, hogy van, keresünk valami­lyen megoldást. Szailait-e belterületen sertést tartani ? „Több előfizető” aláírással levél érkezett Szentes­ről szerkesztőségünkbe. A kérdésük: — A belterületen szabad-e sertést tartani, és ha igen, m­i­lyen mértékben? A szentesi tanács igaz­gatási osztályán a követ­kező felvilágosítást adták: — A város belterületén — az idevonatkozó helyi ren­­delet értelmében — csalá­donként csak egy sertés tart­ható, természetesen a köz­egészségügyi szabályoknak megfelelően, így gondoskod­ni kell a rendszeres fertőtle­­n intésről, a zárt emésztőgö­­­­dörről stb. A családonkénti­­ sertéstartás csak bizonyos határig érvényes, mert egy lakóházon belül háromnál több sertést nem nevelhet­nek a jószágtulajdonosok. Valamennyi tartási esetre vonatkozik, hogy ha ezt a lakótárs, vagy a legközelebbi szomszéd sérelmezi, akkor a helyi tanács illetékes osztá­lya állapítja meg a sertés, hizlalás jogosultságát, és kel­lő mérlegelés után történik meg a döntés. A város bel­területéhez egyébként a ki­jelölt utcák tartoznak — en­nek felsorolására hely hiá­nyában most nincs lehetőség —, és erről a lakosság tudo­mást szerezhet a tanácsépü­letben megtalálható jegy­zékről. Mi az igazgatási osz­tály részéről is megadjuk a szükséges tájékoztatást a hozzánk forduló ügyfelek­nek. Készülnek az idegenforgalmi idényre Több­ made ei olvasónk kérdezi: — A várható idegenforga­lomra jobban felkészül-e vá­rosunk, mint tavaly? Épül­nek-e motelok, lesz-e vasárnap pénzváltás, az üzletekben és vendéglőkben alkalmaznak-e több nyelvet beszélő kiszol­gálót? Dr. Draskóczy Edé­nek, a városi tanács idegen­­forgalmi és Maros-parti in­­t­­éző bizottsága elnökének­­ válasza:­­ — Az idén nem épül a­­Maros partján új motel. Eh­hez kevés a pénz, pedig sze­rintünk bőven lenne látoga­tó. Szépül azonban a Maros­part. A fürdőt és környékét rendezik, s biztosítják, hogy a strandon kiképzett­ meden­céből lefolljon a víz, ha ki­sebb a folyó vízszintje. Foly­tatódik a parkosítás, a füve­sítés, s­ játszóteret is léte­sítenek. A 43-as úton, a Sze­gedi utcában tábla jelzi a városba érkezőknek, hogy melyik úton lehet eljutni az­ üdülőtelepre és a strandra.­­ Az intéző bizottság több javaslatot dolgozott már ki az idegenforgalmi idény kezdete előtt az üzletek, ven­déglők nyitvatartására, a környező országok nyelvét jól beszélő kiszolgálók al­kalmazására. Tény az, hogy néhány makói üzlet és ven­­déglő környéke nem repre­zentálja a várost. Szükséges, hogy ezeknél gyors változás történjen. Erre mind a kis­kereskedelmi, mind a ven­déglátó vállalatok ígéretet tettek. Nem oldódott meg még a vasárnapi pénzváltás kérdése. A tárgyalások foly­nak. A környező országok nyevét jól beszélők alkalma­zása a vállalatok érdeke. Már tavaly indítottak nyelv­­tanfolyamokat, s remélhető, hogy az idén már több üzlet kirakatában megjelenik, milyen nyelveken beszélnek az eladók, kiszolgálók. Úgy gondolom, hogy az intéző bi­zottság javaslatait elfogad­ják az érdekeltek. Pórázt a házőrző kutyáknak! Több csongrádi olva­sónk kérdezi, akik a Kese­­l­­yestelep környékén élnek,­­hogy: — Miért nem intézkednek a­­ városi tanács illetékesei abban az ügyben, h­ogy keselyes-­­ telepi házakat őrző kutyák ne rémisztgessék a kisgyermeke­­i­­­ket és a felnőtteket? Meddig szaladgálhatnak az utcán ked- I­vükre a harcias ebek, s harap­hatnak meg békés járókelőket? Vagy talán oly nehéz érvényt szerezni hatályos ebrendeletek-­­­nek? A kérdésekre két tanácsi főelőadótól — Újvári Jó­zseftől és dr. Csongrá­­d­i Józseftől — az alábbi vá­laszt kaptuk: — Valóban, az utóbbi idő­­­­ben megszaporodtak a Kese­­lyestelepen az ebtartási pa­naszok száma. Mind többen jelentették, hogy az új tele­pülésen a kutyák szabadon vannak, és több embert meg­haraptak már. Sajnos, a fi­gyelmeztetéseknek nincs elégséges foganatjuk az eb­­tartók körében. Az utóbbi időben emiatt több szabály­sértési eljárást is indítot­tunk, és 100—300 forintig terjedő pénzbírságot szab­tunk ki szabálysértésért. Ez­után szigorítani fogjuk a büntetéseket, amennyiben hasonló esetek előfordulnak. Ugyanis az ebrendelet ki­mondja, hogy házőrző ku­tyát csak pórázon lehet tar­tani. És ennek érvényt aka­runk szerezni! Bizottsági ülés Szegeden, a Gabopater­ és a MÉM Tudományos Ki­­mesztési Kutató Intézetbeu­tatási Főosztálya képviselői ülést tartott tegnap a kö- vettek részt. Meghatározták nyérgabona-nemesítési, -tej- a kutatás fő tennivalóit, kit- i­mesztési és -feldolgozási kü­­lönös tekintettel a gabona­tatásokat irányító bizottság, betegségek elleni termésret Az ülésen 11 kutatóintézet tes védekezés lehetőségeire. 3

Next