Csongrád Megyei Hírlap, 1972. június (17. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-24 / 147. szám
Ünnepélyes tanévzáró a pártiskolán Beruházási politika Csongrádon Tegnap, pénteken délután Szegeden, az MSZMP Csongrád megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóságának épületében ünnepélyesen befejeződött az 1971/72-es pártoktatási tanév. Dr. Törköly Ferenc, az igazgatóság helyettes vezetője bevezető szavaiban méltatta az ünnepélyes zárótanácskozás jelentőségét, amelyen megjelentek a járási és városi pártbizottságok képviseletében többen, és ez az esemény 142 pártmunkás számára mindenképpen emlékezetes marad. Az ünnepségen dr. Szilágyi Júlia, az igazgatóság vezetője mondott beszédet. Megállapította: mind az egyéves, mind az öthónapos pártiskolai tanfolyamot sikeresen zárták, és a tanfolyam hallgatói nagymértékben gazdagodtak marxista- leninista ismeretekben. Olyan tudásanyag birtokába jutottak, amelynek segítségével sikeresen tudják teljesíteni majd a párt célkitűzéseit adott munkahelyen, területeken. Arra kérte a tanfolyamok végzett hallgatóit, hogy a pártalapszervezetek munkáját segítsék minteen erejükkel. Tudatosan, hozzáértően dolgozzanak, és legyenek a szocialista közgondolkodás szorgalmas harcosai. Azt a tudást, amelyet a pártiskolán szereztek, tekintsék olyan alapnak, amelyre feltétlenül építeni lehet. A hallgatók nevében Mihály Ferenc mondott köszönetet, majd Rózsa István, a megyei pártbizottság titkára köszöntötte a pártiskolát végzett hallgatókat. Felhívta arra a figyelmüket, hogy az igazi vizsga — mely sokkal nehezebb annál, melyet a pártiskolán tettek — tulajdonképpen az életben következik be. A gyakorlati pártmunkában kell hasznosítani mindazt, amit elméletben már jól megtanultak. Aratáskor Az aranyló búzakalászok már jelzik, hogy megkezdődhet az aratás. A mezőgazdasági munkák közül talán ez kívánja a gazdaságok részéről a legnagyobb koncentrálást, figyelmet, és sok munkát. A csongrádi Petőfi Tsz-ben jóformán még tavaly megkezdték a készülődést a szezonra. Ugyanis a múlt ősszel a kombájnokat generáljavították, és most minden zökkenő nélkül kezdhetik a munkát. A termelőszövetkezetben ebben az évben 1276 holdon termeltek búzát. Erről a területről négy darab SZK— * Font: Az utolsó gépszemle a kombájnokon. Minden rendben, s a raktárban is bőven van tartalékalkatrész A Petőfi Tsz-ben jól felkészültek, bent: Az aratás nemcsak a gépszemlével kezdődik. A bográcsban főtt birkapaprikás ezúttal is jelzi a nagy munka kezdetét. Középen: Remélhetőleg a szállításban nem lesz fennakadás. Előreláthatólag 18 ezer mázsa gabona beszállításáról kell gondoskodni. (Fotó: Zelman Ferenc.) 4-es kombájn gyűjti be a gabonát. ÉRTESÍTJÜK A MEZŐGAZDASÁGI ÜZEMEKET, hogy a betakarításban részt vevő gépekhez szükséges alkatrészek, csapágyak és műszaki áruk biztosítása érdekében A VÁLLALAT ALKATRÉSZOSZTÁLYA ÉSRAKTÁRA július 26-tól aratási-cséplési ügyeletet tart ! Hétfőtől péntekig 7—19 óra között Szombaton 7—17 óra között Vasár-és ünnepnap 7—13 óra között IIGPOKER Vállalat Szeged, Dorozsmai út 33. HK 389 ízletes - Olcsó - ízletes Olcsó - ízletes — Olcsó Minden adag étel 1O,- Ft a ^usán ^Hevemben, Vásárhelyen S 370 353 .SZOMBAT, 1972. JÚNIUS 34. Felülvizsgálják a helyi fejlesztési terveket Élénk vita folyik Csongrádon a városfejlesztésről. Egyik jellemzője az, hogy a honi fűtöttség, az előrevivő lokálpatriotizmus mellett pozitív erjesztő hatással szólal meg az a hang, amely az MSZMP X. kongresszusa és a KB 1971. decemberi határozataiban gyökerezik, s amely a realitásokat, a nagyobb megfontolást, a magasab szintű szervezést, az erők és eszközök célirányosabb koncentrációját állítja előtérbe. Nem utolsósorban az eddigi elhatározások, tervek felülvizsgálatát, s ha szükséges, korrekcióját, hiszen csak rontana, ha bárhololyasmire vállalkoznának, amit nem lehet megvalósíta A körülményekhez igazítva Minap a városi pártbizottság tűzte napirendre a jelenlegi csongrádi ötéves tervre vonatkozó beruházások helyzetének vizsgálatát. Tulaj- Idonképpen ezen a tanácskozáson jutott érvényre a helyes álláspont, amikor is több felszólaló (közöttük Jósa Jenő faipari mérnök (TBV), Nagy Imre tanácselnök-helyettes, vagy a megyei pártbizottság képviselője, Horváth Gyula, a gazdaságpolitikai osztály munkatársa) felvetette a korábbi elképzelések, s részint az ülés elé terjesztett beszámolók, valamint a beruházások jelenlegi helyzetének néhány fogyatékosságát. Mindenek előtt felvetették, hogy az elérendő célok meghatározásában jobban figyelembe kell venni a konkrét körülményeket, a népgazdaság, a város, a helyi üzemek, tsz-ek gazdasági lehetőségeit. Alaposabban elemezni, mi akadályozza a további iparosítás előkészítését, a gázprogram megvalósítását, vagy a kereskedelmi hálózat fejlesztését? Figyelembe venni az építési lehetőségek és a város fizetőképessége közötti eltéréseket, amelyek Nagy Imre szerint például abban jelentkeznek, hogy a kivitelezők a jelek szerint előbb befejezik a rájuk bízott munkát (rendelőintézet), mint ahogy a város fizetni tud. Ami az ipari fejlesztést illeti, a pártbizottság kritikai álláspontra helyezkedett amiatt, hogy miközben országos érdek a beruházások intenzitásának növelése, Csongrád ipargazdálkodásában ez még kevésbé érvényesül. Az ülés elé terjesztett beszámoló szerint például „ ... a város ipari egységei a tervidőszakban 155,6 millió forint összegű beruházás megvalósítását tervezték, amelyből építési jellegű 131 millió forint, a gépi beruházás értéke pedig 24—25 millió forint.” Ez nem tekinthető intenzív fejlesztésnek. Jelentősek a fejlesztés helyi gondjai a mezőgazdaságban is. Amint dr. Halustyik Mihály, a Vörös Csillag Tsz elnöke megállapította: legfontosabb a SERKÖV beruházás, amelynek plusz tehertételei növekednek. Következő legfőbb, a Tisza Tsz szarvasmarhatelepének időbeni elkészülése is problémás. Harmadik fő kérdés a felszólaló szerint a gépesítés elért szintjének megtartása, ami évi 10—12 milliót követel, és ez az összes az állóalapok utáni amortizációnál nagyobb. Szükséges és érdemes keresni a megoldást, lehető közös útjait. Erre példaként említette Halustyik Mihály a Vörös Csillag Tsz és az állami pincészet társulását, amely a korábban szinte halálra ítélt tsz-szőlészet újjáélesztésére irányul, vitazárójában ehhez hozzátette egy másik csongrádi égető problémát, a bölcsődei, óvodai fejlesztést érintve, hogy erre tulajdonképpen a városban levő üzemek ajánlották fel annak idején az alap tetemes részét. „De számolhatunk azzal — folytatta —, hogy az érintett lakosokkal közölnünk kell: egyelőre nem juthatunk előbbre olyan mértékben, mint szeretnénk, mert a vállalatok nem folyósítják, vagy csak kis részben folyósítják a felajánlott összegeket az új óvodai, bölcsődei férőhelyekre.” Im. Átérésük A lényeg tehát, hogy amit a város szükségesnek tartana és ami lehetséges, aközött vannak eltérések. Nem véletlenül jelentette ki dr. Varga József tanácselnök a napirend előadója, hogy a beruházások helyzetéről most „ ... igen nehéz beszámolni.” Sorolta, hogy például új lakótelkek kijelöléséről és ezzel együtt a közművesítésről nagy méretekben nem lehet szó, mert a város nem bírná el az ezzel járó anyagi terheket. Különben is „ ... jó hat kilométerre nyújtózik Csongrád a Tisza mentén, és tovább növelni gazdaságtalan megoldás lenne”. Gőg Mihály, a városi pártbizottság titkára üléselnöki Felülvizsgálni egyes részleteket Arról van tehát szó, hogy a korábbi években elfogadott ötéves fejlesztési terv egyes részleteit felül kell vizsgálni, ámbár a pártbizottság vezetőinek állásfoglalása szerint a terv egésze reális. Szükséges azonban pontosabban megjelölni, mi a legfőbb Csongrádon. Az előterjesztett beszámoló ugyanis csak általában jelölte meg a tennivalókat, s szinte mindent elsőrendű feladatként sorolt be. A pártbizottság ezt nem hagyta helyben és úgy határozott, hogy a városfejlesztésben vannak különösen fontos célok és az erőket eszközöket azok megvalósítására kell összpontosítani. E kiemelt célok: a lakásépítés, a bökényi közművesítés, a faipari szakközépiskola és kollégium, valamint a rendelőintézet felépítése ebben az ötéves tervben. A mezőgazdaságban pedig a SERKÖV befejezése, a szakosított szarvasmarhatelep felépítése és a gépi beruházás. Elhatározta a pártbizottság az 1969. szeptember 26-i, a városfejlesztésről szóló határozatának felülvizsgálatát, amint Góg Mihály kijelentéte: „Nem abban az értelemben, hogyan kellene azt megváltoztatni, hanem azért, hogyan lehetne megvalósítani?” KACZOR ISTVÁN Tanácsülés Mórahalmon Pénteken ülést tartott Mórahalom nagyközség tanácsa. A téma — az ifjúság helyzete — nagy érdeklődést váltott ki, 11 tanácstag szólalt fel. A tanács gyermek- és ifjúságvédelmi albizottságának 22 tagja van, s mint a beszámolóból kitűnt, bőven volt feladatuk az elmúlt egy esztendő során. Foglalkoztak azoknak a gyerekeknek helyzetével, akik nem megnyugtató környezetben növekednek, fejlődnek. Ismert, hogy az ifjúsági törvény sok feladatot ró a tanácsokra is. Többi között azt is, hogy a tanácsoknak saját intézmények fenntartásával kell az ifjúság élet- és munkakörülményeit, a társadalomba való beilleszkedését megfelelően irányítaniuk, segíteniök. Mórahalmon jelenleg az ifjúság számára kedvező változás van, hiszen még az 1970-ben a belvíz által megrongált kultúrházat most felújítják, ugyanígy a filmszínházat is modernizálják, tehát amint a két intézmény megfelel rendeltetésének, a mórahalmi fiatalok helyben megtalálhatják a művelődést, szórakozást. Hogy erre szükség van, legjobban az idén alakult és máris jól működő ifjúsági klub is példa. Jelenleg 40 tagja van, de más különféle szakkörök és kultúrcsoportok is alakultak, amelyek vonzzák az ifjúságot. Akárcsak városainkban, Mórahalmon is gond viszont a játszótér, a nagyközségben pillanatnyilag egy sincs. A hozzászólók közül többen is kiemelték, hogy költségvetési hitel felhasználásával és társadalmi munka szervezésével hozzá kellene kezdeni játszóterek kialakításához. A nagyközségi tanács helyi tanácsrendeletet fogadott el a belterületi parkok védelmére. Ebben elrendelték, hogy tilos a község belterületén az utcákra és a terekre állatokat — baromfikat is — kiengedni, és pénzbírsággal sújtható az, aki rongálja a belterületi parkokat, fákat, bokrokat. 3