Csongrád Megyei Hírlap, 1972. július (17. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-01 / 153. szám
Községi pártbizottság alakult Kiszomboron Tegnap Kiszombor, Ferencszállás és Klárafalva pártalapszervezeteinek küldöttei részvételével pártértekezletet tartottak Kiszomboron azzal a céllal, hogy a fent említett három községet irányító pártbizottságot hozzanak létre. Kardos Mihály elvtárs, a kiszombori csúcsvezetőség titkára üdvözölte a küldötteket és Szőnyi Ferenc elvtársat, a makói járási pártbizottság első titkárát és Palotai Jenőné elvtársnőt, a megyei pártbizottság munkatársát. Az előterjesztések elfogadása, azaz az egyes munkabizottságok megválasztása után Kardos Mihály elvtárs beszámolt a kiszombori pártszervezet, illetve annak csúcsvezetősége végzett munkájáról. Azzal kezdte, hogy a rendkívüli küldöttértekezletnek nagy jelentőséget és súlyt ad az a körülmény, hogy az MSZMP Politikai Bizottsága határozatának alapján a megyei és járási párt-vb hozzájárult a három község pártirányításának és szervezeti felépítésének a nagyközségi államigazgatási szervezethez való igazításához, a községi pártbizottság megalakításához. Mivel a párt X. kongresszusa után az irányító- és ellenőrző tevékenységnek az eddigieknél jobban ki kell bontakoznia, ezért időszerűvé vált e nagyközségben is a párt vezető testületének megerősítése. Ebben az évben — mondotta többek között — a csúcsvezetőség tartalmasabban, tervszerűbben fejtette ki tevékenységét, mint tavaly. Alaposan áttekintették az elmúlt év gazdasági eredményeit, és a község gazdálkodó szervezeteinek vezetőivel együtt megtárgyalták az idei év legfontosabb gazdaságpolitikai tennivalóit. A nagyközségi tanács tevékenységéről szólva elmondotta: a járási hivatal nemrég végzett vizsgálatából kitűnik, hogy a közigazgatás átszervezése nem történt meg zökkenők nélkül, s ez ma is érezhető. A tanácsapparátusban nem mindenki „nőtt” még fel a feladatokhoz. A beszámoló értékelte a pártoktatás és a pártépítés eredményeit is. Valamennyi pártalapszervezetben megszervezték a pártoktatást. Ez év első öt hónapjában — hat alapszervezetben — 13-an kerültek felvételre. Ez tervszerű, gondos pártépítési munka eredménye. Az új párttagok többsége fiatal és nő. Végezetül a pártbizottság megválasztásának jelentőségét hangsúlyozta, majd saját maga és a csúcsvezetőség nevében megköszönte a párttagok eddigi bizalmát és segítségét. A beszámoló feletti vitában elsőnek Lévity Vilmos elvtárs kért szót. A pártbizottságtól a helyi ügyek jobb és gyorsabb megoldását kérte. Hegedűs Péter elvtárs azokról az új községpolitikai feladatokról beszélt, amelyek a lakosság jelentős részét foglalkoztatják. Ocskó Imréné elvtársnő a községi pártbizottság függetlenített titkárának szerepéről, Csanádi István elvtárs a községi pártmunka eredményesebbé tételéről fejtette ki véleményét. Szőnyi Ferenc elvtárs kifejtette, hogy a községi pártszervezet életében milyen jelentős állomáshoz értek. A községpolitikában előrehaladás van ugyan, de több kezdeményezésre, aktivitásra lenne szükség. Megteremtődött a kedvező lehetőség arra, hogy a pártéletbe minél többen felelősséggel bekapcsolódhassanak. Ezáltal precízebb döntések, jobb eredmények születhessenek, javuljon az ellenőrzés és a számonkérés. Lényeges a célok helyes értelmezése, a helyi politika jó kidolgozása, mely mindenkor nagy felelősséggel jár. Kardos Mihály elvtárs a vita lezárása után megköszönte a bizalmat, és a csúcsvezetőség nevében lemondott. A kiszombori községi párt-küldöttértekezlet 23 tagú pártbizottságot választott, mely rögtön megtartotta alakuló ülését, melyen Szőnyi Ferenc elvtárs javaslatot tett a végrehajtó bizottság és a titkár személyére. A kiszombori községi párt-vb tagja lett: Szathmári Lajosné, Bajnóczi Ferenc, Hegedűs Péter, Marosi Mihályné, Kardos Mihály, Szász Ferenc és Balogh György elvtárs. A pártbizottság titkárának Balogh György elvtársat választották. Újabb tritikálék vizsgája Újabb nemesítésű tritiká ,lék vizsgáznak Kecskeméten, a Zöldségtermesztési Kutató Intézet tenyészkertjében. A búza és a rozs keresztezéséből előállított új gabonafajtát állandóan variálja, új törzsekkel szaporítja a nemesítő. A választékbővítés célja, hogy a növény különböző talaj- és éghajlati adottságok között is gazdaságosan termeszthető legyen. A lazaszerkezetű homoktalajokra hosszabb szárú, igénytelenebb hibridet állítottak elő, a jobb talajokra rövid törzsű, óriás kalászú, az intenzívebb termelést jól tűrő fajtákat szelektálnak. Az exportlehetőségek miatt napfényre közömbös hibrideket is nemesítenek. Valamennyinél az értékmérő tulajdonság fő jellemzője a bő termés és a betegséggel szembeni ellenállóság. A legújabb nemesítés a tritikáiék, a rövid szárú törzsek, araszos kalászaiban száz szemmag érett be. A kis parcellákon megkezdődött az aratás. Törzsenként szinte kalászonként vágják, csépelik és értékelik a hibrideket. Néhány közülük újravetéssel, még az idén egyszer termést hoz. Az üzemi kísérletben már bevált fajtákból négy-öt vagonnyi szaporítóanyagot kap a hazai mezőgazdaság. Sporthajók A Magyar Hajó- és Darugyár balatonfüredi gyáregységének sporthajóüzeméből újabb sporthajószállítmányokat indítottak útnak a külföldi megrendelőknek. A műanyag testű túrahajók mind tavi, mind pedig tengeri vitorlázásra alkalmasak, ezért keresettek a külföldi érdeklődök körében. SZOMBAT, 1932. JÚLIUS 1. A Szén helyett földgáz Szerelik az új kazánt a Szentesi Baromfifeldolgozó Vállalatnál A Szentesi Baromfifeldolgozó Vállalatnál „nyugalomba küldik” a régi széntüzelésű kazánokat, amelyek együttesen és óránként 3— 3,5 tonna gőzt szolgáltattak. A közelmúltban több mint 6 millió forint beruházással megindították az új gázkazán és a hozzátartozó berendezések szerelését. Augusztusban kezdődik a próbaüzem, majd szeptembertől kezdve rendszeresen dolgozik üzemi célokra az új létesítmény, amelynek óránkénti teljesítménye 4 tonna gőz. A gázkazánt már a kijelölt helyére szállították az üzemben és folyamatban van az úgynevezett gázfogadó-állomás munkálatainak előkészítése is. Ezen kívül szükség van vízlágyítóra és más kiegészítő felszerelésekre. Kiss Attila, a vállalat főmérnöke azt is elmondta, hogy a két régi széntüzelésű kazán közül az egyiket tartalékul használják, a másikat pedig kiselejtezik. Régebben 60—80 mázsa szenet is „elfogyasztottak” a kazánok, és ez költségesebb volt a tervezett gáztüzeléshez viszonyítva. Másik előnye az új rendszerű energiahasznosításnak: kevesebb ember kell a kezeléséhez, és a gázkazán egyenletesebb hatásfokkal dolgozik. Nem szólva arról, hogy ezután nem foglalnak helyet az üzem területéből a hatalmas szénkupacok, és tisztább lesz a környezet. Az új gázkazán üzemeltetésével kapcsolatban már vizsgát tett a kezelőszemélyzet, és ez is elősegíti az augusztusi próbajáratot, majd a rendszeres gőzszolgáltatást. Téli időszakban a gázkazán gőzével gondoskodnak az irodaépület, a munkatermek fűtéséről, valamint az ellátási rendszerbe tartozik a konyha és a termelés technológiai része is. A városi gázhálózat fővezetéke a vállalat közvetlenszomszédságában húzódik és ez is könnyebbséget jelent az üzemhez csatlakozó vezeték megépítésében. Több gépet vásárolnak a tsz-ek Megyénkben már tavaly sem indítottak újabb épületberuházásokat a tsz-ek, s az idei esztendőre sem terveztek egyet sem. A folyamatban levő állattenyésztő-telepek, -kombinátok mielőbbi befejezése és termelésbe állítása most a legfontosabb cél. Az építkezések helyett viszont most teljes mértékben a gépvásárlások kerültek előtérbe. A hódmezővásárhelyi, a Makó városi és a Makó járási szövetség tagszövetkezetei például 37,5 millió forintot ruháznak be az idén különféle mezőgazdasági gépekre a tavalyi 29,5 millióval szemben. A résztervekből világosan kitűnik, hogy az erőgéppark folyamatos felújítása mellett elsősorban a kukorica- és a cukorrépa-termesztés komplex gépesítését szeretnék mielőbb befejezni. A gépi beruházások ütemét a következő években állandóan fokozzák. A tervezett csúcsot 1975-ben érik el, amikor a szövetség területén a gépvásárlások évi kiadása megközelíti majd a 202 millió forintot. A Barátság II. olajvezeték a Dunánál A Barátság II. olajvezeték építői jelentős állomáshoz érkeztek, megkezdték a kőolajvezeték dunai áthúzásának előkészítő munkáit. A százhalombattai Duna-parton a hídépítő vállalat robbantásokkal lazítja fel a Duna medrét, és kotrás után ebbe helyezik majd el a Barátság II. kőolajvezetéket. Képünkön: A csővezeték a százhalombattai Duna-parton. (MTI-fotó: Fényes Tamás.) A Nemzetközi Szövetkezeti Nap jubileuma A világ szövetkezeti mozgalmának régi hagyománya a Nemzetközi Szövetkezeti Nap megünneplése minden év júliusának első vasárnapján. Először 1922-ben került sor e nevezetes eseményre, az idén tehát 50. alkalommal ült meg nyolcvan ország, több mint 600 ezer szövetkezetének 220 millió tagja e napot. A különböző országokban sokfélék és eltérőek a szövetkezetek tevékenységének feltételek Egyes helyeken még az a feladat áll a szövetkezetek előtt, hogy kihasználva az összefogást és az ebből fakadó erőforrásokat, gazdasági védelmet biztosítsanak tagjaiknak a tőkés társadalom kíméletlen versenyében. A szocialista viszonyok között már különösen kedvezően és gyorsan fejlődhetett a szövetkezeti mozgalom. A kormány messzemenően támogatja a közös gazdálkodást, az új szövetkezeti ágazatok kibontakozását, míg a párt X. kongresszusa pontosan megjelölte a szövetkezeti mozgalom helyét, szerepét társadalmunkban. Tisztázódott, hogy a szövetkezetek nem átmeneti alakulatok, hanem hosszú távon, a szocializmus teljes felépítésének folyamatában igen széles körű feladatokat töltenek be gazdasági, társadalmi és politikai téren. Sok területen meghatározó szerepük van a lakosság életszínvonalának alakulásában, a szükségletek kielégítésében, és tevékenységükkel jól szolgálják a párt gazdaságpolitikai céljainak megvalósulását. Megyénkben az országos átlag felett van a szocialista szektor részaránya a termelésben, és így a mozgalom politikai, társadalmi jelentősége is nagyobb az átlagosnál. A 103 termelőszövetkezet és 17 szakszövetkezet a megye mezőgazdasági területének 76,4 százalékán gazdálkodik. A tsz-tagok száma megközelíti az 59 ezer főt, és munkát talál a közös gazdaságokban 6 ezer 650 alkalmazott is. Az előállított évi halmozott termelési érték csaknem 3,5 milliárd forint, ami megyénk mezőgazdasági produktumának több mint 80 százaléka. Az 55 ipari és 10 háziipari szövetkezet tevékenysége mintegy 40 telephelyen, üzemrészen keresztül szinte az egész megyére kiterjed. Tavaly több mint 1 milliárd forint volt e szövetkezetek termelési értéke, amely a megye ipari össztermelésének csaknem 8 százaléka A szövetkezeti építőipar részaránya a megyei kapacitásban 13,7 százalék. Igen sokrétű a fogyasztási típusú szövetkezetek tevékenysége, amelyekből 98 van megyénkben. Közülük 29 az ÁFÉSZ, 23 a takarékszövetkezet, 28 a lakásfenntartó, 11 a lakásépítő és 7 a garázsszövetkezet. Az össztagság meghaladja a 112 ezer főt. Az általános fogyasztási szövetkezetek tavaly 1,8 milliárd forint forgalmat bonyolítottak le a 658 kiskereskedelmi egységükben, és 344 milliós forgalmat a vendéglátó ágazatban. A felvásárlási forgalom 228 millió forint, az ipari és szolgáltatási üzemág termelési értéke és árbevétele 117 millió forint volt. A takarékszövetkezetek több mint 327 millió forint betétállományt kezelnek. Az elmúlt évben csaknem 100 millió forintot kitevő kölcsönt folyósítottak. Csongrád megyében jelenleg 2771 szövetkezeti lakás van. A megye lakosságának jelentős része igen intenzíven érdeklődik a szövetkezés új formáját jelentő lakásépítő szövetkezetek iránt. Sorra alakulnak a garázsszövetkezetek, és egyes helyeken az üdülőszövetkezetek is. Csongrád megye szövetkezetei nemcsak a gazdálkodás terén, hanem társadalmi, politikai téren is jelentős szerepet játszanak. A gazdaságirányítás reformjának bevezetésével egyidőben kidolgozott szövetkezetpolitikai elvek megnyitották az utat megyénk szövetkezeteinek további fejlődése előtt. Egyre inkább szélesedik a szövetkezeti demokrácia, amely a tagság és a szövetkezet közötti kapcsolatban, a választott szervek munkájában, valamint a köz- és küldöttgyűlések megtartásában jelentkezik. Fejlődött a szövetkezetek önkormányzata, amely a szövetkezeti demokrácia kibontakozásának szerves részét alkotja. A tagok tényleges tulajdonosaivá váltak a szövetkezeteknek, és önállóan dönthetnek a legfontosabb ügyekben. Egyre nagyobb előrehaladást érnek el megyénk szövetkezetei a társadalmi, csoport- és egyéni érdekek összehangolásában is. A magyar szövetkezeti mozgalom megbecsült résztvevője a nemzetközi szövetkezeti mozgalomnak Mindhárom országos tanács, valamint az Országos Szövetkezeti Tanács is tagja és cselekvő résztvevője a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségének Biológusok találkozója Hagyományteremtés a szegedi egyetemen A hazatérők napja, avagy a hazatérő lelkek napja. Világszerte így nevezik azt az időpontot, amikor az egyetem, az alma mater egykori hallgatói évenként visszajönnek, hogy találkozzanak. Nem azonos ez az érettségizettek kialakult szokásával, az ötévenkénti ismételt bankettel. Egészen más a rendeltetése ennek. Az egyetemi intézmény és a voltdiákok közötti kapcsolatot őrzi, az egyetemhez való kötődést erősíti. A szegedi JATE szokásai között ez ideig nem szerepelt a hazatérők napjának megtartása. Most a biológusok kezdeményezésére, az ötven évet megért egyetem történetében először találkoztak a volt diákok. Mintegy 15 biológus évfolyam, közel 300 egykori hallgatója utazott Szegedre az ország minden részéből. Tegnap délután megelevenedett az egyetem épülete. A folyosókon papírra tussal festett piros nyilak mutatták, hogy hol a biológusok információs irodája, mert ennek a nagy eseménynek a szervező munka az elengedhetetlen feltétele is. Természetesen nemcsak a rokon szakmák képviseltették magukat, jelenlegi hallgatók is megjelentek. Az első napi program jubiláris évfolyamtalálkozóval ért véget. Ma, szombaton a tanszékeket keresik fel, megismerkednek az új stúdiumokkal, s az „idősebbek” az új oktatókkal. Az auditórium maximumban Csákány Béla, a JATE rektorhelyettese fogadja és köszönti a találkozó résztvevőit. Horváth Imre professzor pedig a szakberkekben történt változásokról ad tájékoztatót. A találkozó egyik legjelentősebb színfoltjai a szekcióülések. Ezeknek témái: az egyetemi tananyag hasznosítása a pedagógiában, valamint a kölcsönös tájékoztatás felvételikről, a végzett szakemberek elhelyezkedési lehetőségeiről. A szervezők elmondották, céljuk: még jobb szakmai együttműködés alakuljon ki azáltal, hogy a gyakorló pedagógusok a legtehetségesebb tanítványaikat Szegedre irányítják. A megyei KISZ-bizottság is segítséget nyújtott: a háromnapos találkozó idejére az újszegedi KISZ-tábort bocsátotta rendelkezésükre. Egy szép és nemes hagyomány született újra a biológusok kezdeményezése nyomán. 3