Csongrád Megyei Hírlap, 1972. szeptember (17. évfolyam, 206-230. szám)
1972-09-27 / 228. szám
Védelmünk fejlesztése a béke egyik feltétele Ünnepi fogadás Szegeden a fegyveres erők napja alkalmából Ünnepi fogadás zajlott le tegnap Szegeden, a fegyveres erők napja alkalmából. Az MSZMP Csongrád megyei Bizottságának székházában gyűltek egybe az érintett szervek képviselői. Pártmunkások, közöttük Győri Imre, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Rózsa István és Szabó Sándor, a megyei pártbizottság titkárai, a megyeszékhely, valamint a többi város és a járások pártbizottsági titkárai, állami életünk vezetői, közöttük dr. Bozó Sándor, a Csongrád megyei tanács vb titkára, továbbá a szegedi, a hódmezővásárhelyi, a szentesi, a makói, a csongrádi városi tanácsok vezetői, a járási hivatalok elnökei. Jelen voltak mindenekelőtt a fegyveres testületek, a honvédség, a határőrség, a rendőrség, a munkásőrség, a tűzrendészeti hatóság megyei és helyi elöljárói. Megjelentek az eseményen a Varsói Szerződés értelmében ideiglenesen hazánkban tartózkodó szovjet alakulatok magas rangú képviselői. A fogadáson első titkár runk mondott pohárköszöntőt. Méltatta a fegyveres testületek helytállását a harckészültség növelésében. Köszönetet mondott azért, hogy eredeti hivatásuk maradéktalan teljesítése mellett a békés építésben is részt vesznek. Most például a mostoha időjárás következtében a mezőgazdaság őszi betakarítási munkáihoz kéri a társadalom a hadsereg közreműködését. Felhívta a figyelmet az ország védelmének további fejlesztésére. Ennek szükségességét indokolja, hogy noha kedvező a nemzetközi helyzet, még vannak erők a világon, amelyek ezt veszélyeztetik. Tudnunk kell jól értelmezni a kedvező nemzetközi helyzetet — mondotta. — Nincs még lehetőség arra, hogy a fegyveres erők fejlesztéséről lemondjunk, mert ez a béke egyik feltétele. Tegnap délután ünnepélyes fogadás színhelye volt Szegeden a KISZ újszegedi vezetőképző tábora. Az ifjúsági szövetség, valamint az MHSZ megyei vezetősége köszöntötte a fegyveres testületek képviselőit. Szögi Béla, a KISZ KB tagja, a szövetség Csongrád megyei első titkára, valamint Jánoska Gergely alezredes, az MHSZ megyei titkára mondott üdvözlő beszédet. Az eseményen a párt, az állami, a társadalmi élet több megyei és helyi vezetője is részt vett, közöttük Rózsa István, a megyei pártbizottság titkára. ★ Is szövetkezeti összefogást fokozottabban kell érvényre juttatni Ülésezett az ÁFÉSZ-választmány Igenbehatóan értékelték tegnap Maroslelén megtartott ülésükön a megye fogyasztási és értékesítő szövetkezeteinek kereskedelmi, beruházási tevékenységét, annak pénzügyi és jogi hátterét az ÁFÉSZ-választmány tagjai. A szövetkezeti vezetők tanácskozásán — melyen a megyei pártbizottság képviseletében részt vett Bernuta Mihály, a pártbizottság munkatársa is — mindenekelőtt két tájékoztatóra került sor. Először Horváth Gyula, a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatóság megyei hivatalának vezetője körvonalazta a szövetkezetek adózási helyzetét, kifejezvén, hogy rugalmasan alakították gazdálkodásukat az új adózási viszonyokhoz. — A többi szövetkezeti ágazatban is ilyen mozgékonyságra lenne szükség — mondotta többek között következő napirendként dr. Tóth-Kása Béla, a megyei főügyészség helyettes vezetője fejtette ki előadásában, hogy főleg a belső ellenőrzés hiányában következett be néhány ÁFÉSZ-nál sikkasztás, pénzügyi visszaélés. A kiszombori takarékszövetkezetnél, a makói, az üllési, a csanádpalotai és a kiszombori ÁFÉSZ-oknál is történt ilyen jellegű eset. Számuk azonban csökkenő tendenciát mutat. A szövetkezeti beruházásokkal kapcsolatban olyan állásfoglalás született, hogy a behatárolt fejlesztési alap miatt ne egyedi, hanem közös célú, nagy alapterületű áruházak, szolgáltató és ipari létesítmények építésére társuljanak az ÁFÉSZ- ek. Egyszerű együttműködéssel, tőkekoncentrációval oldják meg egy-egy körzetben a kereskedelmi hálózat fejlesztését. Igen értékes ajánlást tett a választmány a kiskereskedelmi munka gyorsabb ütemű fejlesztésére. A lakosság jobb áruellátására, a beszerzési piacon elfoglalt hely erősítésére a jogilag, gazdaságilag elkülönült szövetkezetek lépjenek fel egységesebben a piacokon, közeledjenek egymáshoz, és a gyakorlatban is valósítsák meg a szövetkezeti összefogást. Ezért kell bővíteni társulási alapon a gazdasági tevékenységet, erősíteni a közös vállalkozásokat. Továbbá a szállítókkal, a nagykereskedelemmel, a helyi iparral építsenek ki tartós, konkrét szerződéses kapcsolatokat a hosszabb távú készletezések érdekében. Végül a közös fejlesztési alap felhasználásánál is úgy döntött a választmány, hogy a közös célú létesítményekhez folyósították a 70, és az egyedi célúakhoz az 50 százalékos közös fejlesztésialap-támogatást, és az egyedi beruházásnál csak kölcsönre számíthatnak az ÁFÉSZ-ek. A tanácskozás Demján József választmányi elnök zárszavával ért véget. Kollégium, családi ház a házgyári elemekből A szegedi házgyár évente 2500 lakást képes gyártani. Ezt a kapacitást célszerű minél jobban kiaknázni. Éppen ezért a Délmagyarországi Építő Vállalat termékfejlesztő kollektívája nemrégiben több variánsát is elkészítette a házgyári panelek felhasználásának. E szerint garzonházakat, üdülőket, szállodákat, kollégiumokat lehet házgyári elemekből összeszerelni. A családi házak lehetnek háromszobásak, melyek alapterülete 71,07 négyzetméter, a háromszobás plusz étkezőfülkéjé már 76,13. De lehet két és félszobás is, 64,94 alapterülettel. A megrendelőnek a DÉLÉP szakemberei tanácsot is adnak, ha a család maga akarja elvégezni az alapozást, a betonozást. Ha ez kész van, akkor az építő vállalat emberei 10 nap alatt összeszerelik a családi házat. Az árkalkuláció eddig még nem készült el, de az nyilvánvaló, hogy egy ilyen családi ház többe kerül, mint a hagyományosan, téglából épült. Ez érthető: a házgyári elemekből készült családi otthonban teljesen felszerelve található a fürdőszoba, beépí-----------------------------------------------tett szekrények, fűtőtestek, berendezett konyha. Ezek a családi házak szorosan egymás mellé is épülhetnek, akkor ugyanis könnyűszerrel megoldható a házcsoport központi fűtése. A garzonlakásos háznak kétféle változata van. Az egyiknél minden lakáshoz loggia van, de a lakás alapterülete valamivel kisebb, a szoba 15—16 négyzetméteres. Ha nincs loggia, a szoba mérete 2—3 négyzetméterrel nagyobb. Házgyári panelekből nemcsak családi házakat, hanem szállodákat, üdülőket, kollégiumokat is lehet építeni. A DÉLÉP tervei szerint készült el Derekegyházán egy kisebb méretű üdülőház a közelmúltban. Ehhez hasonlót másutt is fel lehet építeni. SZERDA, 1972. SZEPTEMBER 25. I Szeged megyei városi tanácsa szeptember 28-án, csütörtökön délelőtt 9 órakor tartja ülését a tanácsháza nagytermében. A javasolt napirend szerint a lakosság részére végzett ipari, kereskedelmi és áruszállítási szolgáltatások; a város köztereinek gondozása; a város és a környező községek egyesítése; a köztisztaság fenntartásáról szóló tanácsrendelet-tervezet; a vásárokról és piacokról szóló tanácsrendelet-tervezet megtár Tanácsülések gyalása szerepel a tanácsülésen. Szentes város tanácsa szintén szeptember 28-án tartja ülését a tanácsháza nagytermében. • A délelőtt 8 órakor kezdődő tanácskozás javasolt napirendjén a város gáz-, víz- és csatornaellátásának helyzete; a Szentes városi járási rendőrkapitányság beszámolója szerepel. Makón a városi tanács ugyancsak szeptember 28-án délelőtt fél 9-kor tartja ülését a tanácsháza nagytermében. A javasolt napirend szerint a város kommunális ellátottságának helyzetét és a közeljövő teendőit, továbbá a tanács első félévi pénzgazdálkodásáról szóló jelentést tárgyalják meg. A tanácsülések nyilvánosak, arra minden érdeklődőt ezúton is meghívnak. II szarvasmarha-tenyésztés becsülete a makói Kossuth Tsz-ben 2. Rejtett tartalék: a takarmányozás A szarvasmarha-tenyésztés ma már a régi üzemgazdasági elvek alapján sehogy sem illik a gazdálkodás rendszerébe. Sokan — a ma gazdálkodó szakemberek közül is — még így tanulták: a szarvasmarha-tenyésztés ágazati szempontból jól társítható a sertéssel vagy a baromfival, mert a szarvasmarha alapvetően abrakigénytelen állat. Az intenzív nagyüzemi tenyésztés viszonyai között azonban ez az olyan sokáig bevált üzemi séma már nem állja meg a helyét, mert a szarvasmarhatenyésztés is elsőrendű abrakfogyasztó ágazat lett, egyre nehezebben viseli el maga mellett egy üzemen belül a sertést, még nehezebben a baromfit. A kukoricaszár, az ipari növények — a cukorrépa — hulladékai, de még a jó silókukoricából készült szálas takarmány is elsőrendű szerepköréből mostanára másodrendűvé vált. Mind többen hangoztatják az intenzív szarvasmarha-tenyésztők is az „abrakcentrikusság”-ot. Most már sokan tudják, hogy — az eredmények tükrében vizsgálva — az abrakcentrikus takarmányozási rendszer az olcsóbb. ELŐNYBEN A KUKORICA Ezt vallják a makói Kossuth Tsz vezetői is. Látható jele ennek, hogy a szarvasmarha-tenyésztési ágazat takarmánybázisának erősítését éppen a kukoricatermesztés gyorsabb fejlesztésével biztosítják. S a második lépcsőbe állították a szálasokat. A szemeskukorica-termesztésben eddig megközelítették a holdankénti 30 mázsás hozamokat. Tavaly például 29,71 mázsa volt a májusi morzsolt átlag. Most azonban ők is beléptek a Bábolnai Állami Gazdaság CPS rendszerébe. Ez a kukoricatermesztési technológiai szabadalom 35 mázsát szavatol. Ugyanakkor 950- ről 1366 holdra növelik a kukoricatermesztés részarányát a közös területből. Ezzel a szerkezeti változtatással és a CPS segítségével az egyévi szemeskukorica-össztermés az eddigi 28—29 ezerről 47-48 ezer mázsára emelkedik. Ezzel párhuzamosan — előzetes számítások alapján — az egy mázsára jutó üzemi termelési költségek is körülbelül 20 forinttal csökkennek. Ha ez a 20 forintokból kitevődő, csaknem egymilliós nyereség a szarvasmarha-tenyésztés termékeiben jelentkezik, ez önmagában is olyannyira nyereségessé teheti a vállalkozást, amire csak azt mondhatjuk, hogy megéri. Természetesen nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tucatnyi gazdaságosságot javító, egyéb tényezőt sem, melyek közül a legjelentősebbeket előző írásunkban mutattunk be. Igaz, a CPS kukoricaművelő gépsora — amit most megvásárolnak — 5,5 millió forintba kerül. S jelenleg kukoricatermesztés-fejlesztési beruházási hitelekhez nem juthatnak hozzá, csak a CPS-rendszerben. A szükséges vetőmagok, vegyszerek is csak a CPS keretében érhetők el. Úgy vélik, s ebben bizonyára nem tévednek, hogy ha az anyagi eszközöket más úton is be tudnák szerezni, a 35 mázsás átlagkukoricatermést olcsóbb eszközökkel — hazai és KGST-relációból származó gépekkel is — el tudnák érni. Hiszen sok példa van már erre hazánkban. Hogy mégis csatlakoztak, egy ösztönző szempont vezette őket: megszokni, megtanulni egy szigorúan kötött, technológiai fegyelmet, mely magához idomíthatja nemcsak a földet, hanem az embereket is. S ezt többre tartják a 20 forintoknál, és a 35 mázsánál is. Erre a bábolnai típusú önként vállalt műszaki fegyelemre ma már a mezőgazdasági élet valamennyi területén szükség van. TECHNOLÓGIAI FEGYELEM Érdekes módon a növénytermesztés műszaki, technológiai fegyelme eddig gyorsabban fejlődött — ma is ez tapasztalható —, mint például a szarvasmarha-tenyésztés technológiai fegyelme. Ma a növénytermesztés területén a műtrágyák felhasználásában már mindenki csak hatóanyagokban fejezi ki magát. Senki sem beszél abszolút métermázsákról, pedig nem is régen még ez volt a szokás. Ideje lenne már e rendet a takarmánygazdálkodásban is meghonosítani. Mert a tej, a hús elsősorban nem lucerna, szilázs és kukorica métermázsákból, hanem a tejliterekre, a húskilogrammokra élettanilag szükséges fehérjékből, keményítőből, vitaminokból és ásványi anyagokból áll elő. Más kérdés az, hogy ezek az anyagok az időjárástól függően több vagy kevesebb mázsányi, vagonnyi különféle takarmányban állnak rendelkezésre. Egy mondatban: a makói Kossuth Tsz-ben is, mint mindenütt, rendszerré kell fejleszteni a laboratóriumi takarmányvizsgálatokat. S az eredményeket fontos tervezési mutatóként alkalmazni. Mert amíg ez nincs így, addig a költségszámítások is megbízhatatlanok. Az említett okokból leginkább a szarvasmarha volt az az állat, amelyiknek azt a takarmányt is meg kellett „emésztenie”, ami valóságos hatóanyagokban sohasem létezett. (Például a lucernából már szárítás közben, renden kimosta az eső, kiégette azt a nap.) S elvárták az állattól, hogy „fizessen” érte. Nem rajta múlott, hogy nem tudott, de számonkérték rajta, holott a növénytermesztés házatáján kellett volna kereskedni, leszámolni az „eszi nem eszi, nem kap mást” magatartással. Ha a CPS ilyen értelemben is formálja a termelést, akkor nagyon jól tették a Kossuth Tsz gazdái, hogy csatlakoztak hozzá. AZ ÁLI,ÁTOK ,,ÉTRENDJE” és egészségük Tapasztaltam a Kossuth Tsz vezetői körében bizonyos aggodalmat is. Itt is, ott is jelennek meg kisebb-nagyobb horderejű, újabb nagyüzemi szarvasmarhabetegségek. A gyógyszerészet alig képes lépést tartani ezekkel a megelőzésben. Maguk valóban mindent megtettek eddi, hogy lehetőleg megelőzzék a betegségeket, de kérdezik: mi lesz, ha mégis valahol becsap a mennykő? Elköltötték a közösség rengeteg pénzét, s nem kapják a várt jövedelmet? Igazuk lehet azoknak a szakembereknek, akik azt mondják: ezek az újabb és újabb „nagyüzemi betegségek” elsősorban a nagyüzemi takarmányozásuk betegségei. Legtöbbször nem tudják, hogy teheneik, borjaik, hízó marháik valóban az élettanilag szükséges menynyiségű és szerkezetű összetételű tápanyagokat kapják-e. Kevés a bizonyosság. Ha eltalálják a normákat, jó, ha nem, jöhet az állatorvos, aki legtöbbször már csak alig jóvátehető takarmányozási hibára tudja visszavezetni a pénzügyi szempontból pótolhatatlan veszteséget. Mert a takarmányozási hibákat a betegségek okát keresve, akárhányszor „tetten éri” az állatorvos. A Kossuth Tsz vezetőinek aggodalmaival sajnos, szinte minden hasonló üzemben találkozhatunk napjainkban. Ettől azonban meg kell, meg is lehet szabadulni, mert ez sokkal több a termeléssel járó feltétlenül szükséges kockázatnál. Talán nem tévedünk, ha azt mondjuk, hogy a legnagyobb gazdasági rejtett tartalék, takarmányozási kultúránk gyorsabb, alaposabb fejlesztése a jövőben. CSÉPI JÓZSEF Útépítés határidőre A makói közúti híd cölöpökre emelésekor a közúti forgalmat Hódmezővásárhely felé terelik el. Lehetőség nyílik azonban arra is, hogy kedvező idő esetén a Szegedre igyekvők a tápéi kompot használják, mert a távolság így nem több, mint Kiszombor felé. A közelmúltban a KPM útépítői soron kívül megkezdték a közel kétkilométeres közlekedésre már alkalmatlan út átépítését Maroslele és az Ószegedi út között. Néhány hét alatt befejezik a munkát, s október első napjaiban már a 43-as főközle kedési úthoz hasonló, portalanított úton lehet közlekedni Makó és Tápé között is. Képünk a közút felújítását mutatja. (Fotó: Förgeteg Szilveszter) 3