Csongrád Megyei Hírlap, 1972. szeptember (17. évfolyam, 206-230. szám)

1972-09-27 / 228. szám

Védelmünk fejlesztése a béke egyik feltétele Ünnepi fogadás Szegeden a fegyveres erők napja alkalmából Ünnepi fogadás zajlott le tegnap Szegeden, a fegyve­res erők napja alkalmából. Az MSZMP Csongrád me­gyei Bizottságának székházá­ban gyűltek egybe az érin­tett szervek képviselői. Párt­munkások, közöttük Győri Imre, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Rózsa István és Szabó Sándor, a megyei pártbizottság titkárai, a me­gyeszékhely, valamint a töb­bi város és a járások párt­bizottsági titkárai, állami életünk vezetői, közöttük d­r. B­o­z­ó Sándor, a Csongrád megyei tanács vb titkára, továbbá a szegedi, a hódme­zővásárhelyi, a szentesi, a makói, a csongrádi városi tanácsok vezetői, a járási hi­vatalok elnökei. Jelen voltak mindenek­előtt a fegyveres testületek, a honvédség, a határőrség, a rendőrség, a munkásőrség, a tűzrendészeti hatóság me­gyei és helyi elöljárói. Megjelentek az eseményen a Varsói Szerződés értelmé­ben ideiglenesen hazánkban tartózkodó szovjet alakula­tok magas rangú képviselői. A fogadáson első titkár runk mondott pohárköszön­tőt. Méltatta a fegyveres tes­tületek helytállását a harc­­készültség növelésében. Kö­szönetet mondott azért, hogy eredeti hivatásuk maradék­talan teljesítése mellett a békés építésben is részt vesz­nek. Most például a mostoha időjárás következtében a mezőgazdaság őszi betakarí­tási munkáihoz kéri a társa­dalom a hadsereg közremű­ködését. Felhívta a figyelmet az or­szág védelmének további fejlesztésére. Ennek szüksé­­gességét indokolja, hogy no­ha kedvező a nemzetközi helyzet, még vannak erők a világon, amelyek ezt veszé­lyeztetik. Tudnunk kell jól értelmezni a kedvező nem­zetközi helyzetet — mondot­ta. — Nincs még lehetőség arra, hogy a fegyveres erők fejlesztéséről lemondjunk, mert ez a béke egyik felté­tele. Tegnap délután ünnepé­lyes fogadás színhelye volt Szegeden a KISZ újszegedi vezetőképző tábora. Az if­júsági szövetség,­ valamint az MHSZ megyei vezetősége köszöntötte a fegyveres tes­tületek képviselőit. Szögi Béla, a KISZ KB tagja, a szövetség Csongrád megyei első titkára, valamint J­á­­n­o­s­k­a Gergely alezredes, az MHSZ megyei titkára mondott üdvözlő beszédet. Az eseményen a párt, az állami, a társadalmi élet több megyei és helyi vezető­je is részt vett, közöttük Rózsa István, a megyei pártbizottság titkára. ★ Is szövetkezeti összefogást fokozottabban kell érvényre juttatni Ülésezett az ÁFÉSZ-választmány Igen­­behatóan értékelték tegnap Maroslelén megtar­tott ülésükön a megye fo­gyasztási és értékesítő szö­vetkezeteinek kereskedelmi, beruházási tevékenységét, annak pénzügyi és jogi hát­terét az ÁFÉSZ-választ­mány tagjai. A szövetkezeti vezetők tanácskozásán — melyen a megyei pártbizott­ság képviseletében részt vett Bernuta Mihály, a pártbizottság munkatársa is — mindenekelőtt két tájé­koztatóra került sor. Elő­ször Horváth Gyula, a Pénzügyminisztérium Bevé­teli Főigazgatóság megyei hivatalának vezetője körvo­nalazta a szövetkezetek adó­zási helyzetét, kifejezvén, hogy rugalmasan alakítot­ták gazdálkodásukat az új adózási viszonyokhoz. — A többi szövetkezeti ágazatban is ilyen mozgékonyságra lenne szükség — mondotta többek között következő napirendként dr. Tóth-Kása Béla, a me­gyei főügyészség helyettes vezetője fejtette ki előadá­sában, hogy főleg a belső ellenőrzés hiányában kö­vetkezett be néhány ÁFÉSZ-nál sikkasztás, pénz­ügyi visszaélés. A kiszom­­bori takarékszövetkezetnél, a makói, az üllési, a csa­­nádpalotai és a kiszombori ÁFÉSZ-oknál is történt ilyen jellegű eset. Számuk azonban csökkenő tendenci­át mutat. A szövetkezeti beruházá­sokkal kapcsolatban olyan állásfoglalás született, hogy a behatárolt fejlesztési alap miatt ne egyedi, hanem kö­zös célú, nagy alapterületű áruházak, szolgáltató és ipari létesítmények építé­sére társuljanak az ÁFÉSZ- ek. Egyszerű együttműkö­déssel, tőkekoncentrációval oldják meg egy-egy körzet­ben a kereskedelmi hálózat fejlesztését. Igen értékes ajánlást tett a választmány a kiskeres­kedelmi munka gyorsabb ütemű fejlesztésére. A la­kosság jobb áruellátására, a beszerzési piacon elfoglalt hely erősítésére a jogilag, gazdaságilag elkülönült szö­vetkezetek lépjenek fel egységesebben a piacokon, közeledjenek egymáshoz, és a gyakorlatban is valósítsák meg a szövetkezeti összefo­gást. Ezért kell bővíteni tár­sulási alapon a gazdasági tevékenységet, erősíteni a közös vállalkozásokat. To­vábbá a szállítókkal,­ a nagykereskedelemmel, a he­lyi iparral építsenek ki tar­tós, konkrét szerződéses kapcsolatokat a hosszabb tá­vú készletezések érdekében. Végül a közös fejlesztési alap felhasználásánál is úgy döntött a választmány, hogy a közös célú létesítmények­hez folyósították a 70, és az egyedi célúakhoz az 50 szá­zalékos közös fejlesztési­alap-támogatást, és az egyedi beruházásnál csak kölcsönre számíthatnak az ÁFÉSZ-ek. A tanácskozás Demján József választmányi elnök zárszavával ért véget. Kollégium, családi ház a házgyári elemekből A szegedi házgyár évente 2500 lakást képes gyártani. Ezt a kapacitást célszerű minél jobban kiaknázni. Ép­pen ezért a Délmagyarorszá­gi Építő Vállalat termék­fejlesztő kollektívája nemré­giben több variánsát is el­készítette a házgyári pane­lek felhasználásának. E sze­rint garzonházakat, üdülő­ket, szállodákat, kollégiumo­kat lehet házgyári elemek­ből összeszerelni. A családi házak lehetnek háromszobásak, melyek alapterülete 71,07 négyzet­­méter, a háromszobás plusz étkezőfülkéjé már 76,13. De lehet két és félszobás is, 64,94 alapterülettel. A meg­rendelőnek a DÉLÉP szak­emberei tanácsot is adnak, ha a család maga akarja elvégezni az alapozást, a be­tonozást. Ha ez kész van, akkor az építő vállalat em­berei 10 nap alatt összesze­relik a családi házat. Az ár­­kalkuláció eddig még nem készült el, de az nyilvánvaló, hogy egy ilyen családi ház többe kerül, mint a hagyo­mányosan, téglából épült. Ez érthető: a házgyári elemek­ből készült családi otthon­ban teljesen felszerelve ta­lálható a fürdőszoba, beépí­------------------------------­-----------------­tett szekrények, fűtőtestek, berendezett konyha. Ezek a családi házak szorosan egy­más mellé is épülhetnek, ak­kor ugyanis könnyűszerrel megoldható a házcsoport központi fűtése. A garzonlakásos háznak kétféle változata van. Az egyiknél minden lakáshoz loggia van, de a lakás alap­területe valamivel kisebb, a szoba 15—16 négyzetméteres. Ha nincs loggia, a szoba mérete 2—3 négyzetméterrel nagyobb. Házgyári panelek­ből nemcsak családi háza­kat, hanem szállodákat, üdü­lőket, kollégiumokat is le­het építeni. A DÉLÉP tervei szerint készült el Derekegy­­házán egy kisebb méretű üdülőház a közelmúltban. Ehhez hasonlót másutt is fel lehet építeni. SZERDA, 1972. SZEPTEMBER 25. I Szeged megyei városi ta­nácsa szeptember 28-án, csütörtökön délelőtt 9 óra­kor tartja ülését a tanács­háza nagytermében. A java­solt napirend szerint a la­kosság részére végzett ipari, kereskedelmi és áruszállítási szolgáltatások; a város köz­tereinek gondozása; a vá­ros és a környező községek egyesítése; a köztisztaság fenntartásáról szóló tanács­rendelet-tervezet; a vásárok­ról és piacokról szóló tanács­rendelet-tervezet megtár­ Tanács­ülések gyalása szerepel a tanács­ülésen. Szentes város tanácsa szintén szeptember 28-án tartja ülését a tanácsháza nagytermében. • A délelőtt 8 órakor kezdődő tanácskozás javasolt napirendjén a vá­ros gáz-, víz- és csatornael­látásának helyzete; a Szen­tes városi járási rendőrka­pitányság beszámolója sze­repel. Makón a városi tanács ugyancsak szeptember 28-án délelőtt fél 9-kor tartja ülé­sét a tanácsháza nagyter­mében. A javasolt napirend szerint a város kommunális ellátottságának helyzetét és a közeljövő teendőit, továb­bá a tanács első félévi pénz­­gazdálkodásáról szóló jelen­tést tárgyalják meg. A tanácsülések nyilváno­sak, arra minden érdeklő­dőt ezúton is meghívnak. II szarvasmarha-tenyésztés becsülete a makói Kossuth Tsz-ben 2. Rejtett tartalék: a takarmányozás A szarvasmarha-tenyésztés ma már a régi üzemgazdasá­gi elvek alapján sehogy sem illik a gazdálkodás rendsze­rébe. Sokan — a ma gazdál­kodó szakemberek közül is — még így tanulták: a szarvasmarha-tenyésztés ágazati szempontból jól tár­sítható a sertéssel vagy a baromfival, mert a szarvas­­marha alapvetően abrak­igénytelen állat. Az intenzív nagyüzemi tenyésztés viszo­nyai között azonban ez az olyan sokáig bevált üzemi séma már nem állja meg a helyét, mert a szarvasmarha­­tenyésztés is elsőrendű ab­rakfogyasztó ágazat lett, egy­re nehezebben viseli el ma­ga mellett egy üzemen be­lül a sertést, még nehezeb­ben a baromfit. A kukorica­szár, az ipari növények — a cukorrépa —­­ hulladékai, de még a jó silókukoricából ké­szült szálas takarmány is elsőrendű szerepköréből mostanára másodrendűvé vált. Mind többen hangoz­tatják az intenzív szarvas­marha-tenyésztők is az „ab­­rakcentrikusság”-ot. Most már sokan tudják, hogy — az eredmények tükrében vizsgálva — az abrakcentri­kus takarmányozási rendszer az olcsóbb. ELŐNYBEN A KUKORICA Ezt vallják a makói Kos­suth Tsz vezetői is. Látható jele ennek, hogy a szarvas­marha-tenyésztési ágazat ta­karmánybázisának erősítését éppen a kukoricatermesztés gyorsabb fejlesztésével biz­tosítják. S a második lépcső­be állították a szálasokat. A szemeskukorica-termesz­­tésben eddig megközelítették a holdankénti 30 mázsás ho­zamokat. Tavaly például 29,71 mázsa volt a májusi morzsolt átlag. Most azon­ban ők is beléptek a Bá­bolnai Állami Gazdaság CPS rendszerébe. Ez a ku­koricatermesztési technoló­giai szabadalom 35 mázsát szavatol. Ugyanakkor 950- ről 1366 holdra növelik a kukoricatermesztés részará­nyát a közös területből. Ez­zel a szerkezeti változtatás­sal és a CPS segítségével az egyévi szemeskukorica-össz­­termés az eddigi 28—29 ezer­ről 47-­48 ezer mázsára emelkedik. Ezzel párhuzamo­san — előzetes számítások alapján — az egy mázsára jutó üzemi termelési költsé­gek is körülbelül 20 forinttal csökkennek. Ha ez a 20 fo­rintokból kitevődő, csaknem egymilliós nyereség a szarvasmarha-tenyésztés ter­mékeiben jelentkezik, ez ön­magában is olyannyira nye­reségessé teheti a vállalko­zást, amire csak azt mond­hatjuk, hogy megéri. Termé­szetesen nem hagyhatjuk fi­gyelmen kívül azt a tucat­nyi gazdaságosságot javító, egyéb tényezőt sem, melyek közül a legjelentősebbeket előző írásunkban mutattunk be. Igaz, a CPS kukoricamű­velő gépsora — amit most megvásárolnak — 5,5 millió forintba kerül. S jelenleg kukoricatermesztés-fe­j­lesz­­tési beruházási hitelekhez nem juthatnak hozzá, csak a CPS-rendszerben. A szüksé­ges vetőmagok, vegyszerek is csak a CPS keretében érhe­tők el. Úgy vélik, s ebben bi­zonyára nem tévednek, hogy ha az anyagi eszközöket más úton is be tudnák szerezni, a 35 mázsás átlagkukorica­termést olcsóbb eszközökkel — hazai és KGST-relációból származó gépekkel is — el tudnák érni. Hiszen sok pél­da van már erre hazánk­ban. Hogy mégis csatlakoz­tak, egy ösztönző szempont vezette őket: megszokni, megtanulni egy szigorúan kö­tött, technológiai fegyelmet, mely magához idomíthatja nemcsak a földet, hanem az embereket is. S ezt többre tartják a 20 forintoknál, és a 35 mázsánál is. Erre a bá­bolnai típusú önként vállalt műszaki fegyelemre ma már a mezőgazdasági élet vala­mennyi területén szükség van. TECHNOLÓGIAI FEGYELEM Érdekes módon a növény­­termesztés műszaki, techno­lógiai fegyelme eddig gyor­sabban fejlődött — ma is ez tapasztalható —, mint példá­ul a szarvasmarha-tenyész­tés technológiai fegyelme. Ma a növénytermesztés te­rületén a műtrágyák fel­­használásában már minden­ki csak hatóanyagokban fe­jezi ki magát. Senki sem be­szél abszolút métermázsák­ról, pedig nem is régen még ez volt a szokás. Ideje len­ne már e rendet a takar­mánygazdálkodásban is meg­honosítani. Mert a tej, a hús elsősorban nem lucerna, szi­­lázs és kukorica métermá­zsákból, hanem a tejliterek­re, a húskilogram­mokra élet­­tanilag szükséges fehérjék­ből, keményítőből, vitami­nokból és ásványi anyagok­ból áll elő. Más kérdés az, hogy ezek az anyagok az időjárástól függően több vagy kevesebb mázsányi, va­­gonnyi különféle takarmány­ban állnak rendelkezésre. Egy mondatban: a makói Kossuth Tsz-ben is, mint mindenütt, rendszerré kell fejleszteni a laboratóriumi takarmány­vizsgálatokat. S az eredményeket fontos ter­vezési mutatóként alkalmaz­ni. Mert amíg ez nincs így, addig a költségszámítások is megbízhatatlanok. Az említett okokból legin­kább a szarvasmarha volt az az állat, amelyiknek azt a takarmányt is meg kellett „emésztenie”, ami valóságos hatóanyagokban sohasem lé­tezett. (Például a lucernából már szárítás közben, renden kimosta az eső, kiégette azt a nap.) S elvárták az állattól, hogy „fizessen” érte. Nem rajta múlott, hogy nem tu­dott, de számonkérték rajta, holott a növénytermesztés házatáján kellett volna ke­reskedni, leszámolni az „eszi nem eszi, nem kap mást” magatartással. Ha a CPS ilyen értelemben is formál­ja a termelést, akkor nagyon jól tették a Kossuth Tsz gazdái, hogy csatlakoztak hozzá. AZ ÁLI,ÁTOK ,,ÉTRENDJE” és egészségük Tapasztaltam a Kossuth Tsz vezetői körében bizonyos aggodalmat is. Itt is, ott is jelennek meg kisebb-na­­gyobb horderejű, újabb nagyüzemi szarvasmarha­betegségek. A gyógyszeré­szet alig képes lépést tartani ezekkel a megelőzésben. Maguk valóban mindent megtettek eddi, hogy lehe­tőleg megelőzzék a betegsé­geket, de kérdezik: mi lesz, ha mégis valahol becsap a menny­kő? Elköltötték a kö­zösség rengeteg pénzét, s nem kapják a várt jövedel­met? Igazuk lehet azoknak a szakembereknek, akik azt mondják: ezek az újabb és újabb „nagyüzemi betegsé­gek” elsősorban a nagyüze­mi takarmányozásuk beteg­ségei. Legtöbbször nem tud­ják, hogy teheneik, borjaik, hízó marháik valóban az élettanilag szükséges meny­­nyiségű és szerkezetű össze­tételű tápanyagokat kap­ják-e. Kevés a bizonyosság. Ha eltalálják a normákat, jó, ha nem, jöhet az állatorvos, aki legtöbbször már csak alig jóvátehető takarmányo­zási hibára tudja visszave­zetni a pénzügyi szempont­ból pótolhatatlan veszteséget. Mert a takarmányozási hi­bákat a betegségek okát ke­resve, akárhányszor „tetten éri” az állatorvos. A Kossuth Tsz vezetőinek aggodalmaival sajnos, szinte minden hasonló üzemben ta­lálkozhatunk napjainkban. Ettől azonban meg kell, meg is­ lehet szabadulni, mert ez sokkal több a termeléssel já­ró feltétlenül szükséges koc­kázatnál. Talán nem téve­dünk, ha azt mondjuk, hogy a legnagyobb gazdasági rej­tett tartalék, takarmányozási kultúránk gyorsabb, alapo­sabb fejlesztése a jövőben. CSÉPI JÓZSEF ­ Útépítés határidőre A makói közúti híd cölö­pökre emelésekor a közúti forgalmat Hódmezővásárhely felé terelik el. Lehetőség nyílik azonban arra is, hogy kedvező idő esetén a Sze­gedre igyekvők a tápéi kom­pot használják, mert a tá­volság így nem több, mint Kiszombor felé. A közel­múltban a KPM útépítői so­­ron kívül megkezdték a kö­zel kétkilométeres közleke­désre már alkalmatlan út átépítését Maroslele és az Ószegedi út között. Néhány hét alatt befejezik a mun­kát, s október első napjai­­ban már a 43-as főközle­­ kedési úthoz hasonló, porta­­lanított úton lehet közleked­ni Makó és Tápé között is. Képünk a közút felújítását mutatja. (Fotó: Förgeteg Szilveszter) 3

Next