Csongrád Megyei Hírlap, 1972. szeptember (17. évfolyam, 206-230. szám)
1972-09-27 / 228. szám
Őszi munkák — itt is, ott is Vent: rA szentesi Május 1ész-ben is ráhasználják a jó időt, azt vallva, az esők beállta előtt kell sort keríteni a jövő évi jó termés érdekében minden fontos munkára. Képünkön: búza alá borul a barázda a szentesi határban. (Fotó: Förgeteg Szilveszter) rent: Törésre érett a kukorica a Maros—Tisza-szögben is. A maroslelei Rákóczi Tsz két kombájnja megkezdte a kukorica törését a BMG makói gyárában készült adapter segítségével. * (Fotó: Zelman Ferenc) Felkészülés Csongrádon (Tudósítónktól.) Az elmúlt napokban a város mezőgazdasági termelőszövetkezeteinek elnökei, párttitkárai ésfőagronómusai rövid tanácskozáson vitatták meg az elért eredményeket és a soron következő feladatokat. A megbeszélésen megfelelő hangsúlyt kapott a szervezettség, egymás kölcsönös segítése, és a gépek üzemképességének biztosítása. Arról is szó esett, hogy a mezőgazdasági üzemek és a vállalatok közötti együttműködést továbbfejlesztik, a kapacitásokat jobban összehangolják, a szerződéseknek és a megállapodásoknak maradéktalanul eleget tesznek. A bolthálózat fejlődése elmarad a korszerű követelményektől — állapította meg a megyei tanács v Csongrád megye tanácsának végrehajtó bizottsága tegnapi ülésén több témával is foglalkozott. Közülük leginkább az a beszámoló tarthat számot közérdeklődésre, amely a megyei, tanácsi irányítás alá tartozó kiskereskedelmi vállalatok helyzetét és egyáltalán a megye kereskedelmének állapotát elemezte. Az anyag vitájában részt vett és felszólalt Molnár Károly belkereskedelmi miniszterhelyettes is. Tavaly megyénkben összesen 166 vállalat, illetve szövetkezet foglalkozott kiskereskedelemmel, 11517 üzlet- és vendéglátó-helyiségben. Emellett 63 üzemi konyha és 450 magánkereskedő is gyarapítja a kereskedelmi tevékenységgel foglalkozók számát. a megye bolthálózatában összesen 6 milliárd 586 millió forintért vásároltunk. E forgalom 72,6 százalékát a városi üzletek bonyolították le. Többek közt azért, mert amíg más megyékben átlagosan a lakosság 32 százaléka él városban, addig Csongrád megye öt városában él a megye lakóinak 58 százaléka. Az előbbi adatokból is kitűnik, hogy a megyében jó néhány szektorhoz tartozó, több mint másfélszáz vállalat, szövetkezet foglalkozik kereskedelmmel. Az, hogy e cégek több szektorhoz tartoznak, kétségtelenül hasznos dolog. A köztük kialakult versenynek feltétlenül a vevő látja hasznát. A megye kereskedelmében a legtöbb gondot kétségkívül az okozza, hogy a viszonylag kicsi és javarészben elöregedett bolthálózat csak nehezen tart lépést a lakosság javuló életszínvonalával arányosan megnövekedett vásárlókedvvel. Amíg ugyanis 1968-ban a megyében a kiskereskedelmi forgalom összértéke alig haladta meg a 4,7 milliárd forintot, addig 1971-ben ez az összeg több mint 6,5 milliárd volt. Vagyis mindössze három év alatt több mint egyharmadával növekedett. A boltok száma 1836-ról 2173- ra nőtt, vagyis csupán mintegy egyhatodával. Tehát kevés az üzlet. A legnagyobb gond tehát a hálózat szűkössége. Szeged kivételével a megye többi városában a városközpontok rendezése következtében lebontandó üzletek még csak növelik ezt a gondot. Az épülő új lakások számának gyarapodásával sem tart lépést az üzletek, áruházak és vendéglők építése. Mivel a kereskedelemnek csak szűkösen áll rendelkezésére fejlesztési alap, rengeteg problémát okoz a vállalatoknak, hogy például Szentes, Makó és Csongrád tanácsa nem tervezi a kereskedelmi beruházások támogatását. Ráadásul azzal is nehezen birkóznak meg a vállalatok, hogy például Szegeden — ahol a tanács támogatja a beruházásokat — az összeg 25 százalékát viselniük kell. A kiskereskedelmi vállalatok — e gondok, a pénzhiány ellenére —, azért sokat tesznek a helyzet javításáért. Sok üzletüket kicsinosították, az újakat pedig többnyire tágasra, szépre építik. Egyre kulturáltabb és fejlettebb a városok üzlethálózata. Az egyetlen kivétel Szentes, ahol ez a folyamat csak 1970-ben kezdődött meg. Hiányosság is akad azonban. Az iparcikk-kereskedelemben például nehezen hódítanak a gyors és korszerű kiszolgálási formák, nehézkesen halad a boltok szakosítása. A végrehajtó bizottság hosszasan vitatta e témát, és végül olyan határozatot hozott, mely legalább részben javíthat a helyzeten. A határozat értelmében például a városi tanácsokat ösztönözni kell a kiskereskedelmi hálózat fejlesztésére, főként az új lakóterületeken. A helyi tanácsoknak egyúttal több beleszólási lehetőséget biztosítanak majd az egyes cégek helyi munkájába. Szorgalmazni fogják a versenyt az egyes vállalatok, szövetkezetek között. A többszektorúságot oly módon is bővíteni kívánják, hogy az ipari vállalatokat arra biztatják, nyissanak saját üzleteket. Kontinensünk fővárosainak sok a közös gondja Megkezdődött az európai polgármesterek budapesti találkozója Kedden Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia várnegyedben levő kongreszusi termében megkezdődött az európai polgármestereknek a magyar főváros centenáriuma alkalmából rendezett háromnapos találkozója. A nagy jelentőségű nemzetközi tanácskozáson — amelyre a kontinens fővárosainak történetében első alkalommal került sor — a vendéglátó budapestieken kívül 28 metropolis vezetői vesznek részt. A tanácskozás témája: az urbanisztikai problémák, a legfontosabb várospolitikai kérdések, az európai fővárosok fejlesztésének közös gondjai. A nyitó ülésen ott volt Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára és dr. Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke is. Megnyitó beszédet Szépvölgyi Zoltán, Budapest főváros tanácsának elnöke mondott. Bevezetőben Szépvölgyi Zoltán kifejezte azt a meggyőződését, hogy az európai fővárosok vezetőinek személyes találkozásai, egymás jobb megismerése, a szakemberek gyakoribb tapasztalatcseréi elősegíthetik a fővárosok közös problémáinak megoldását. Előadása további részében a főváros tanácsának elnöke felvázolt néhány, az európai fővárosok szempontjából közös érdekű problémakört, amelyben a kölcsönös tapasztalatcsere különösen gyümölcsöző lehet. Ilyen például a környezetvédelem, valamint a lakosság gazdasági, szociális, egészségügyi, kulturális igényeinek minél jobb kielégítése, ezen belül az öregekről való gondoskodás, a szabad idő hasznos, kulturált eltöltésének biztosítása, a lakosság művelődési igényeinek kielégítése. Amikor együttműködésünk nagy lehetőségeit városainkban élő milliók javára kamatoztatjuk, egyben egész Európa harmonikus, békés fejlődését szolgáljuk. A kölcsönösen gyümölcsöző tapasztalatcsere, a városaink békéjét és virágzását szolgáló együttműködés jegyében tolmácsolom az európai fővárosok vezetőinek Budapest üdvözletét — mondotta befejezésül Szépvölgyi Zoltán. Ezután több polgármester ismertette felszólalásában az általa vezetett főváros problémáit. W. Polak amszterdami polgármester például arról beszélt, hogy városa épületeinek 40 százaléka műemlék. La Vella, Andorra Köztársaság fővárosának polgármestere, majd Ankara és Athén „első polgára” mondotta el a vezetése alatt álló város eredményeit, terveit, problémáit. A keddi tanácskozás Szépvölgyi Zoltán zárszavával ért véget. Ma, szerdán további előadásokkal folytatódik az európai fővárosok vezetőinek találkozója. II. ÉVFOLYAM, 288. SIMM 1972. szeptember 27., szerda MEGJELENIK HÉTFŐ KIVÉTELÉVEL MINDENNAP, HÉTKÖZNAP 8, VASÁRNAP 13 OLDALON Ára: 80 fillér Címünk: Szeged, Sajtóház, Magyar Tanácsköztársaság útja 10. szám Szenteshez csatlakozik Cserebökény Tegnap délután Molnár György tanácselnök megnyitójával kezdődött a rendkívüli tanácsülés Cserebökényben. Megjelent dr. Bába Imre, a járási hivatal elnöke, Csorba György, Szentes város tanácselnöke, Dóczi László, a szentesi városi pártbizottság osztályvezetője. Az ülésen — amelyen valamennyi tanácstag megjelent —, elsőként megtárgyalták Cserebökény községnek Szenteshez való csatlakozását. A vitában egyhangúlag állástfoglaltak a tanácstagok e javaslat mellett, de hozzáfűzték: javítani kell a közeljövőben az orvosi ellátást, szükség van a gázlerakat kialakítására, ezenkívül az autóbuszjáratok sűrítését várják Szentes—Cserebökény, illetve a község egyes határrészei között. Valamenynyien egyetértettek abban, hogy a gazdaságossági és fejlődési szempontok egyaránt indokolják a község Szentes várossal történő egyesítését. Hangsúlyozták a tanácstagok, hogy célszerű lesz a jövőben is a kihelyezett tanácsi hivatal működése a községben, mégpedig olyan hatáskörrel, hogy a kisebb-nagyobb ügyeket helyileg el tudják intézni. Felszólalt a tanácsülésen dr. Bába Imre és Csorba György is. A tanács egyhangúlag megszavazta Cserebökénynek Szenteshez való csatlakozását, illetve az ehhez fűződő javaslatot. MAI TÉMÁNK Tervezés és tervezők Lapunk tegnapi számában mi is hírül adtuk, hogy az Elnöki Tanács a tervgazdaság bevezetésének 25. évfordulója alkalmából csaknem kilencven tervezési szakembert magas kormánykitüntetésben részesített. Kedden viszont a tervgazdálkodás negyedszázados jubileuma alkalmával tudományos ülés is volt a fővárosban. E két kiemelkedő társadalmi eseménnyel a kövélemény figyelme fokozottan fordult a tervezők és tervezés felé. A tervszerű gazdálkodás ma a világban mindenütt törekvés. Valódi és hatékony tervgazdálkodás azonban csak olyan országokban valósulhat meg, ahol a termelőeszközök köztulajdonban vannak. A szocialista országok gazdasági-társadalmi fejlődésének közös törvényszerűsége a tervgazdálkodás. Az elmúlt negyed század alatt elért gazdasági eredményeink vezérfonalát is a tudományos tervszerűség jelentette. Ezzel a módszerrel lehetett számbavenni az ország összes erőforrását, s a tudatosan meghatározott célok elérésére mozgósítani az egész társadalmat. Joggal illette tehát a kitüntetés azokat a legkiválóbb szakembereket, akik tudományos alapossággal dolgozták ki időről-időre a tervgazdálkodás alternatíváit, amelynek alapján párt és állami döntések — törvények születtek. Negyedszázad során maga a ■tervezés is — mint tudomány — nagy fejlődésen ment keresztül, mindig igyekezett megfelelni az objektív gazdasági szükségszerűségeknek. A magyar népgazdaság tervszerű építését szolgáló gazdaságirányítási reform bevezetésével a tervezés és irányítás adminisztratív eszközeit fokozottan a közgazdasági értékelés és a közvetett eszközökkel való szabályozás váltotta fel. A népgazdaság tervszerű központi irányítását ma összekapcsoljuk a szocialista piac aktív szerepével is. Az elmúlt évek gyakorlata igazolja, hogy ennek következtében nagyobb tervszerűséggel valósulnak meg a központi akarat népgazdasági előírásai, nagyobb a népgazdaság tervszerű fejlődése, hamarabb feltárulnak a fejlődés során törvényszerűen jelentkező ellentmondások, feszültségek, s ezek megoldására a párt és kormány időben intézkedéseket tehet. A szocialista magyar tervgazdálkodás tehát megkívánja a tudományos kutatók és a gyakorlati tervezők szoros együttműködését annak érdekében, hogy hatékonyabban feltáruljanak a népgazdaság belső adottságai, világossá váljanak azok a lehetőségek, amelyek bekapcsolhatják a magyar népgazdaságot a szocialista nemzetközi gazdasági együttműködés mechanizmusába, s kihasználhatják azokat az adottságokat, amelyeket — a magyar népgazdaság fejlesztése érdekében — a kapitalista világgazdasággal való együttműködés is jelenthet. A szocialista tervgazdálkodás nemzetközi általános törvényszerűségeinek a sajátos magyar gazdasági-társadalmi adottságokkal való ötvözése továbbra is a legeredményesebb módszere lesz a szocialista gazdaság építésének. RÁCZ LAJOS