Csongrád Megyei Hírlap, 1973. március (18. évfolyam, 50-75. szám)

1973-03-01 / 50. szám

% Kádár János fogadta Ali Nasser Mohamedet A dél-jemeni kormányfő látogatása Losonczi Pálnál Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára szerdán délután a Köz­ponti Bizottság székházában fogadta Ali Nasser Moha­medet, a Jemeni Népi De­mokratikus Köztársaság mi­niszterelnökét és honvédel­mi miniszterét, a Nemzeti Front Politikai Irodájának tagját. A szívélyes, baráti talál­kozón részt vett Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke. • * Losonczi Pál, a Népköz­­társaság Elnöki Tanácsának elnöke szerdán délelőtt az Országházban fogadta Ali Nasser Mohamedet, a Jeme­ni Népi Demokratikus Köz­társaság miniszterelnökét és honvédelmi miniszterét, a Nemzeti Front Politikai Iro­dájának tagját. * Szerdán délelőtt az Or­szágházban befejeződtek Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke és Ali Nasser Moha­med, a Jemeni Népi Demok­ratikus Köztársaság minisz­terelnöke tárgyalásai. A tárgyaláson részt vett Fehér Lajos, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, illetve Mahmud Abdullah Ushaish, a JNDK gazdasági és pénz­ügyekkel megbízott minisz­terelnök-helyettese, valamint a két tárgyaló küldöttség többi tagjai. A záró tárgyalás rendkívül szívélyes légkörben, a köl­csönös megértés szellemében folyt. Mindkét fél eredmé­nyesnek, hasznosnak, célra­vezetőnek értékelte a tár­gyalásokat, amelyekről ké­sőbb közös közleményt ad­nak ki. Ali Nasser Mohamed dél­jemeni kormányfő tegnap kíséretének több tagjával el­látogatott a Beloiannisz Hír­adástechnikai Gyárba, ahol Sellő Dénes vezérigazgató tájékoztatta a gyár munká­járól. Ezt követően a vendé­gek több üzemrészt kerestek fel. Pártvezetők látogatásai Benke Valéria a gödöllői járásban Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Társadalmi Szemle szerkesztő bizottságának ve­zetője szerdán a gödöllői já­rásba látogatott. Úttjára elkí­sérte Cservenka Ferencné, a Pest megyei pártbizottság el­ső titkára és dr. Mondok Pál, a megyei tanács elnöke. Gödöllőn a járás vezetői tájékoztatták Benke Valériát a 130 ezer lakosú terület éle­téről. Ezt követően a vendé­gek megtekintették a város korszerű áruházát, és a járá­si orvosi rendelőintézetet. Ezután Aszódon, a Petőfi Múzeumban tettek látoga­tást, majd a kartali Új Élet Tsz-t keresték fel. Dél­után Benke Valéria a község kultúrtermében rendezett pártnapon időszerű bel- és külpolitikai kérdésekről adott tájékoztatást. Óvári Miklós Budapest Isill. kerületében Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára — Pataki Jánosnak, a budapesti pártbizottság osz­tályvezetőjének társaságában — szerdán látogatást tett a Józsefvárosban. A kerületi pártbizottság székházában a vendégeket a kerületi vezetők fogadták. Tájékoztatójuk után Óvári Miklós ellátogatott a Sem­melweis Orvostudományi Egyetemre, ahol eszmecserét folytatott az intézmén­y párt­végrehajtó bizottságának tag­jaival és vezetőivel. Ezt követően Óvári Miklós találkozott az egyetem 500 hallgatójával, és tájékoztatta őket aktuális bel- és külpoli­tikai kérdésekről, majd vá­laszolt kérdéseikre. Mongol vendégeink Vásárhelyen és a szentesi járásban Csongrád megyei tartózko­dása során Puncagijn Sag­­darszüren, a Mongol Népköz­­társaság budapesti nagykö­vete és Namazrain Dorzs­­szembe követségi titkár szerdán a reggeli órákban Dobai József, a vásárhelyi városi pártbizottság titkára, Csehó Péter, a Vásárhelyi Állami Gazdaság igazgatója és Keresztes Istvánné, a he­lyi népfrontbizottság titká­rának társaságában megte­kintették az állami gazdaság vasháti tehenészetét és az üzemegység korszerű lucer­naszárítóját is. A látottakról nagy elismeréssel nyilatkoz­tak. Ezt követően felkeres­ték az Élelmiszeripari Fő­iskola állattenyésztési karát, ahol dr. Korell Ferenc igaz­gatóhelyettes fogadta őket. Ezt követően a szentesi já­rásba látogattak. Először a szegvári Puskin Tsz-ben ta­lálkoztak a közös gazdaság, a nagyközség és a szentesi járás vezetőivel. A vendégek kíséretében volt Puskás László, a járási pártbizottság titkára, dr. Remzső József, a járási hivatal elnökhelyette­se, dr. Négyesi János, a Ha­zafias Népfront Szentes vá­rosi bizottságának elnöke. A vendégek a Derekegy­­házi Állami Gazdaság hűtő­házánál találkoztak Nagymá­­gocs és Derekegyháza közsé­gek, valamint a helyi gazda­sági egységek vezetőivel. Itt megtekintették a gazdaság gyümölcs- és zöldségtároló­ját. Ezután a nagymágocsi művelődési otthonban tartot­tak tájékoztatót a mongol vendégek hazájuk gazdasági és kulturális fejlődéséről. A mongol vendégek az es­ti órákban visszautaztak Bu­dapestre. 30. ÉVFOLYAM 50. SZÁM 1973. március 1., csütörtök Ara: 80 fillér Illést tartott a megyei pártbizottság A Magyar Szocialista Mun­káspárt Csongrád megyei Bi­zottsága tegnap az újszegedi pártiskola dísztermében ren­des ülést tartott. Dr. Ágoston József elvtársnak, a megyei pártbizottság titkárának el­nöki megnyitója után elfo­­­­gadták az ülés napirendjét,­­ A megyei párt­végrehajtó- I bizottság előterjesztéséhez — s amelynek a címe: ,Jelentés ! a X. kongresszus és a megyei pártértekezlet határozatainak végrehajtásáról. Feladatok a határozatok további érvénye­sítésére az MSZMP Közpon­ti Bizottsága 1972. november 14—15-i állásfoglalásának alapján”, s amit a pártbizott­ság tagjai írásban kaptak kézhez — szóbeli kiegészítést fűzött Győri Imre elvtárs, az MSZMP Központi Bizott­ságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára. Az előterjesztést követő vitában a következő elvtár­sak szólaltak fel: Juratovits Aladár, országgyűlési képvi­selő, szegedi olajipari üzem­vezető, Juhász József, a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsa vezető titkára, Labádi Sándor, a szentesi városi pártbizottság titkára, il. Krajkó András nyugdíjas, dr. Sándor János, az MTA szegedi Biológiai Kutató Központja személyzeti veze­tője, Rózsa István, a megyei pártbizottság titkára, dr. An­­talffy György egyetemi ta­nár, országgyűlési képviselő, Szőnyi Ferenc, a makói já­rási pártbizottság első titká­ra, dr. Koncz János, a me­gyei pártbizottság osztályve­zetője, dr. Komócsin Mihály, a megyei tanács elnöke, Hé­­zső Ferenc vásárhelyi festő­művész és Góg Mihály, a csongrádi városi pártbizott­ság titkára. A vitát Győri Imre foglalta össze, majd a megyei pártbizottság egyhan­gúlag elfogadta a beszámo­lót, valamint — kiegészíté­sekkel — a határozati javas­latot, s úgy döntött, hogy a jóváhagyott határozatot a pártszervezetek, a megye kommunistái számára közre­adja a megyei pártbizottság „Politikai füzetek” sorozatá­ban. Az ülés ezt követően meg­hallgatta Rózsa István elv­­társ előterjesztését az 1973. évi tanácstagi választásokkal kapcsolatos politikai felada­tokról. Az előterjesztést a pártbizottság ugyancsak egy­hangúlag elfogadta. Ez év októberében : Béke-világkongresszus Moszkvában Szerdán — az Országház Vadász­termében — ülést tartott az Országos Béketa­nács, s megtárgyalta a ma­gyar békemozgalom tavalyi tevékenységét és 1973. évi munkaprogramját. A tanácskozáson az elnök­ségben foglalt helyet Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Haza­fias Népfront Országos Taná­csának elnöke, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács he­lyettes elnöke, Sebestyén Nándorné, az Országos Béke­tanács főtitkára. Napirend előtt az elnöklő dr. Simai Mihály egyetemi tanárnak, az Országos Béke­tanács alelnökének javaslatá­ra az ülés résztvevői néma felállással adóztak az elmúlt évben elhunyt dr. Mihályfy Ernő, a Magyar Nemzet fő­szerkesztője, az Országos Bé­ketanács Elnökségének tagja emlékének. Ezután Sebestyén Nándor­­né tartotta meg főtitkári be­számolóját, illetve egészí­tette az írásos jelentést. Részletesen ismertette az el­múlt évben végzett munkát, az ez évi feladatokat. El­mondotta egyebek között,­­ hogy a Moszkvába, 1973 ok­tóberére összehívott nagy nemzetközi esemény mottója ez ■ lesz: „Világkongresszussal a békéért, a nemzetközi biz­­­tonságért és a nemzeti füg­getlenségért”. Ezt követően Kállai Gyula szólalt fel. Az MSZMP Köz­ponti Bizottsága és a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsa nevében üdvözölte az ülés résztvevőit, majd rövid áttekintést adott a nemzet­közi helyzet időszerű esemé­nyeiről. Felidézte, hogy tár­sadalmunk az elmúlt évek­ben igen sokat tett a hős vietnami nép megsegítéséért, majd hangsúlyozta: orszá­gunk fontos szerepet vállalt magára, amikor részt vesz a tűzszüneti egyezmény alap­ján létrehozott nemzetközi ellenőrző és felügyelő bizott­ság, valamint a Párizsban folyó nemzetközi Vietnam­­konferencia munkájában. Szólt a Moszkvában ez év őszén sorra kerülő béke-vi­lágkongresszus jelentőségé­ről, majd a közelgő tanács­választásokra utalva rámuta­tott: az erre való felkészü­lés egész népünktől eleven közéleti tevékenységet kíván. Befejezésül Kállai Gyula gyümölcsöző munkát kívánt a békemozgalomnak. ­ Előkészületek a tanácstagi választásokra Csongrád megye városai­ban, községeiben immár 4 ezer falragasz adja hírül, hogy a helyi tanácstagok ál­talános választását az Elnöki Tanács április 15-re tűzte ki. A tanácsoknál február 26- án már hozzáláttak a válasz­tók névjegyzékének összeál­lításához. Március 10-re a választók névjegyzéke elké­szül, március 12-től folyama­tosan értesítik azokat, akiket a névjegyzékbe felvettek. Ezzel párhuzamosan történik meg a választókerületek ki­jelölése, területi beosztása. A választókerületek beosztá­sa március 2-től mindennap hivatalos idő alatt a taná­csok hivatali helyiségében megtekinthető. Hogy hol, melyik osztályon, arra majd a hirdetőtáblák adnak vá­laszt. A választási hirdetmény adja tudtul, hol lehet szavaz­ni, melyek a szavazó­körze­tek, melyik utca, melyik ház hová tartozik. Ezt követően március 12—26 között bo­nyolítják le a tanácstagi je­lölőgyűléseket. Április 5-től a szavazókörök területi be­osztását tartalmazó hirdet­mény kerül kifüggesztésre. Szegeden már elkészült az a térkép, mely a helyi ta­nácstagi választókörzeteket, azok határait tünteti fel. A város jelenlegi közigazgatási területén 110 választókörze­tet alakítottak ki. A Szeged­del egyesülő községek — Al­­győ, Tápé, Dorozsma, Szőreg, Gyálarét — 26 tanácstagot küldenek az újjáalakuló vá­rosi tanácsba. A város választókerületei­nek térképét a tanács Szé­chenyi tér 10. számú épületé­nek első emeleti folyosóján szemlélhetik meg a választó­­polgárok március 2-től hiva­tali időben. jjjxuu ""*****« Szeged utcáin is megjelentek a tanácstagi választás időpontjáról és a választás elő­készületeiről tájékoztató hirdetmények m smm A béremelés forrásai M­árcius 1-től az utóbbi évek legnagyobb ará­á­nyú béremelését hajt­ják végre az állami iparban és az építőiparban. Az in­tézkedés részletei ismertek,­­ám beszélgetve az üzemek, vállalatok munkásaival, ha­mar kiderül, hogy a végre­hajtással kapcsolatban sok a bizonytalankodás, a kérdőjel. A napokban a Szerszám­gépipari Műveknél az egyik szocialista brigád tagjai kö­zött szenvedélyes vita ala­kult ki arról, hogy vajon mi a fedezete a központi bér­emelésnek, s a „központi” jelző azt jelenti-e, hogy a vállalatok pénztárcáját egy fillérrel sem terheli a már­cius elsejétől esedékes bér­emelés? „Mert ha úgy lenne — jegyezte meg a brigád ve­zetője —, akkor félő, hogy a vállalat a könnyen jött pénz­zel könnyen is bánik, s me­­gintcsak hiányozni fog a bérfejlesztéseknél és általá­ban a vállalati bérpolitiká­nál oly régóta nélkülözött ésszerűség, annak messze­menő átgondolása, hogy a béremelés gyakorlati végre­hajtása mennyiben szolgál­hatja a vállalat termelési, gazdasági céljait.” Az efféle töprengés arra is bizonyíték, hogy a mun­kások között akadnak olya­nok, nem is kevesen, akik összefüggésekben gondolkoz­nak, és nemcsak saját fize­tési borítékjuk vastagodása foglalkoztatja őket. T­ény, hogy a központi döntés alapján bér­emelésre kifizetett összeget a vállalatok nem nemzeti ajándékként kapják. A béremelést 60 százalékban az állami költségvetés, 40 százalékban pedig a vállala­tok fedezik. Ezt a 40 száza­lékot a vállalatoknak a ter­melékenység és a jövedel­mezőség emelésével kell elő­teremteni, ami gyakorlatilag annyit jelent, hogy a mosta­ni béremelés lényegében elő­leg az idei és a jövő évi gazdasági eredményekből. Az a vállalat, amely képtelen eredményesen, jövedelmező­en dolgozni, s ezért képtelen „behozni” az előlegként adott 40 százalékot, bizony bajba kerül. Mert ez eset­ben a vállalati forrásokból történő további bérfejlesztés nagyságát fenyegeti a veszély, s ez könnyen további mun­kaerő- és egyéb gondokat okozhat Látható tehát, hogy a rö­videsen végrehajtandó bér­­intézkedések — a közeljövő­ben — nem kis kötelezett­séget jelentenek a vállala­tok, s általában minden gaz­dálkodó egység számára. Sokszor hangoztatott igazság — de nem árt újra és újra ismételni —, hogy elosztani csak annyit lehet, amennyit megtermelünk. Mindenki előtt nyilvánvaló az is, hogy az állami költségvetés ren­delkezésére álló források — amelyekből most a béreme­lés nagy részét fedezik — a vállalatok, a gazdálkodóegy­ségek által megtermelt ja­vakból származnak. A­z általános béremelést nem kötötték össze­­ külön befizetési köte­­­lezettségekkel; a vállalatok­nál ez az intézkedés nem jelent további progresszív adóterheket. De jelentenie kell azt, hogy az eddigiek­nél még szervezettebben, még racionálisabban, követ­kezésképpen még termelé­kenyebben dolgozzanak. VÉRTES CSABA

Next