Csongrád Megyei Hírlap, 1973. március (18. évfolyam, 50-75. szám)
1973-03-01 / 50. szám
% Kádár János fogadta Ali Nasser Mohamedet A dél-jemeni kormányfő látogatása Losonczi Pálnál Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára szerdán délután a Központi Bizottság székházában fogadta Ali Nasser Mohamedet, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság miniszterelnökét és honvédelmi miniszterét, a Nemzeti Front Politikai Irodájának tagját. A szívélyes, baráti találkozón részt vett Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke. • * Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke szerdán délelőtt az Országházban fogadta Ali Nasser Mohamedet, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság miniszterelnökét és honvédelmi miniszterét, a Nemzeti Front Politikai Irodájának tagját. * Szerdán délelőtt az Országházban befejeződtek Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke és Ali Nasser Mohamed, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság miniszterelnöke tárgyalásai. A tárgyaláson részt vett Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, illetve Mahmud Abdullah Ushaish, a JNDK gazdasági és pénzügyekkel megbízott miniszterelnök-helyettese, valamint a két tárgyaló küldöttség többi tagjai. A záró tárgyalás rendkívül szívélyes légkörben, a kölcsönös megértés szellemében folyt. Mindkét fél eredményesnek, hasznosnak, célravezetőnek értékelte a tárgyalásokat, amelyekről később közös közleményt adnak ki. Ali Nasser Mohamed déljemeni kormányfő tegnap kíséretének több tagjával ellátogatott a Beloiannisz Híradástechnikai Gyárba, ahol Sellő Dénes vezérigazgató tájékoztatta a gyár munkájáról. Ezt követően a vendégek több üzemrészt kerestek fel. Pártvezetők látogatásai Benke Valéria a gödöllői járásban Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Társadalmi Szemle szerkesztő bizottságának vezetője szerdán a gödöllői járásba látogatott. Úttjára elkísérte Cservenka Ferencné, a Pest megyei pártbizottság első titkára és dr. Mondok Pál, a megyei tanács elnöke. Gödöllőn a járás vezetői tájékoztatták Benke Valériát a 130 ezer lakosú terület életéről. Ezt követően a vendégek megtekintették a város korszerű áruházát, és a járási orvosi rendelőintézetet. Ezután Aszódon, a Petőfi Múzeumban tettek látogatást, majd a kartali Új Élet Tsz-t keresték fel. Délután Benke Valéria a község kultúrtermében rendezett pártnapon időszerű bel- és külpolitikai kérdésekről adott tájékoztatást. Óvári Miklós Budapest Isill. kerületében Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára — Pataki Jánosnak, a budapesti pártbizottság osztályvezetőjének társaságában — szerdán látogatást tett a Józsefvárosban. A kerületi pártbizottság székházában a vendégeket a kerületi vezetők fogadták. Tájékoztatójuk után Óvári Miklós ellátogatott a Semmelweis Orvostudományi Egyetemre, ahol eszmecserét folytatott az intézmény pártvégrehajtó bizottságának tagjaival és vezetőivel. Ezt követően Óvári Miklós találkozott az egyetem 500 hallgatójával, és tájékoztatta őket aktuális bel- és külpolitikai kérdésekről, majd válaszolt kérdéseikre. Mongol vendégeink Vásárhelyen és a szentesi járásban Csongrád megyei tartózkodása során Puncagijn Sagdarszüren, a Mongol Népköztársaság budapesti nagykövete és Namazrain Dorzsszembe követségi titkár szerdán a reggeli órákban Dobai József, a vásárhelyi városi pártbizottság titkára, Csehó Péter, a Vásárhelyi Állami Gazdaság igazgatója és Keresztes Istvánné, a helyi népfrontbizottság titkárának társaságában megtekintették az állami gazdaság vasháti tehenészetét és az üzemegység korszerű lucernaszárítóját is. A látottakról nagy elismeréssel nyilatkoztak. Ezt követően felkeresték az Élelmiszeripari Főiskola állattenyésztési karát, ahol dr. Korell Ferenc igazgatóhelyettes fogadta őket. Ezt követően a szentesi járásba látogattak. Először a szegvári Puskin Tsz-ben találkoztak a közös gazdaság, a nagyközség és a szentesi járás vezetőivel. A vendégek kíséretében volt Puskás László, a járási pártbizottság titkára, dr. Remzső József, a járási hivatal elnökhelyettese, dr. Négyesi János, a Hazafias Népfront Szentes városi bizottságának elnöke. A vendégek a Derekegyházi Állami Gazdaság hűtőházánál találkoztak Nagymágocs és Derekegyháza községek, valamint a helyi gazdasági egységek vezetőivel. Itt megtekintették a gazdaság gyümölcs- és zöldségtárolóját. Ezután a nagymágocsi művelődési otthonban tartottak tájékoztatót a mongol vendégek hazájuk gazdasági és kulturális fejlődéséről. A mongol vendégek az esti órákban visszautaztak Budapestre. 30. ÉVFOLYAM 50. SZÁM 1973. március 1., csütörtök Ara: 80 fillér Illést tartott a megyei pártbizottság A Magyar Szocialista Munkáspárt Csongrád megyei Bizottsága tegnap az újszegedi pártiskola dísztermében rendes ülést tartott. Dr. Ágoston József elvtársnak, a megyei pártbizottság titkárának elnöki megnyitója után elfogadták az ülés napirendjét, A megyei pártvégrehajtó- I bizottság előterjesztéséhez — s amelynek a címe: ,Jelentés ! a X. kongresszus és a megyei pártértekezlet határozatainak végrehajtásáról. Feladatok a határozatok további érvényesítésére az MSZMP Központi Bizottsága 1972. november 14—15-i állásfoglalásának alapján”, s amit a pártbizottság tagjai írásban kaptak kézhez — szóbeli kiegészítést fűzött Győri Imre elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára. Az előterjesztést követő vitában a következő elvtársak szólaltak fel: Juratovits Aladár, országgyűlési képviselő, szegedi olajipari üzemvezető, Juhász József, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa vezető titkára, Labádi Sándor, a szentesi városi pártbizottság titkára, il. Krajkó András nyugdíjas, dr. Sándor János, az MTA szegedi Biológiai Kutató Központja személyzeti vezetője, Rózsa István, a megyei pártbizottság titkára, dr. Antalffy György egyetemi tanár, országgyűlési képviselő, Szőnyi Ferenc, a makói járási pártbizottság első titkára, dr. Koncz János, a megyei pártbizottság osztályvezetője, dr. Komócsin Mihály, a megyei tanács elnöke, Hézső Ferenc vásárhelyi festőművész és Góg Mihály, a csongrádi városi pártbizottság titkára. A vitát Győri Imre foglalta össze, majd a megyei pártbizottság egyhangúlag elfogadta a beszámolót, valamint — kiegészítésekkel — a határozati javaslatot, s úgy döntött, hogy a jóváhagyott határozatot a pártszervezetek, a megye kommunistái számára közreadja a megyei pártbizottság „Politikai füzetek” sorozatában. Az ülés ezt követően meghallgatta Rózsa István elvtárs előterjesztését az 1973. évi tanácstagi választásokkal kapcsolatos politikai feladatokról. Az előterjesztést a pártbizottság ugyancsak egyhangúlag elfogadta. Ez év októberében : Béke-világkongresszus Moszkvában Szerdán — az Országház Vadásztermében — ülést tartott az Országos Béketanács, s megtárgyalta a magyar békemozgalom tavalyi tevékenységét és 1973. évi munkaprogramját. A tanácskozáson az elnökségben foglalt helyet Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács főtitkára. Napirend előtt az elnöklő dr. Simai Mihály egyetemi tanárnak, az Országos Béketanács alelnökének javaslatára az ülés résztvevői néma felállással adóztak az elmúlt évben elhunyt dr. Mihályfy Ernő, a Magyar Nemzet főszerkesztője, az Országos Béketanács Elnökségének tagja emlékének. Ezután Sebestyén Nándorné tartotta meg főtitkári beszámolóját, illetve egészítette az írásos jelentést. Részletesen ismertette az elmúlt évben végzett munkát, az ez évi feladatokat. Elmondotta egyebek között, hogy a Moszkvába, 1973 októberére összehívott nagy nemzetközi esemény mottója ez ■ lesz: „Világkongresszussal a békéért, a nemzetközi biztonságért és a nemzeti függetlenségért”. Ezt követően Kállai Gyula szólalt fel. Az MSZMP Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa nevében üdvözölte az ülés résztvevőit, majd rövid áttekintést adott a nemzetközi helyzet időszerű eseményeiről. Felidézte, hogy társadalmunk az elmúlt években igen sokat tett a hős vietnami nép megsegítéséért, majd hangsúlyozta: országunk fontos szerepet vállalt magára, amikor részt vesz a tűzszüneti egyezmény alapján létrehozott nemzetközi ellenőrző és felügyelő bizottság, valamint a Párizsban folyó nemzetközi Vietnamkonferencia munkájában. Szólt a Moszkvában ez év őszén sorra kerülő béke-világkongresszus jelentőségéről, majd a közelgő tanácsválasztásokra utalva rámutatott: az erre való felkészülés egész népünktől eleven közéleti tevékenységet kíván. Befejezésül Kállai Gyula gyümölcsöző munkát kívánt a békemozgalomnak. Előkészületek a tanácstagi választásokra Csongrád megye városaiban, községeiben immár 4 ezer falragasz adja hírül, hogy a helyi tanácstagok általános választását az Elnöki Tanács április 15-re tűzte ki. A tanácsoknál február 26- án már hozzáláttak a választók névjegyzékének összeállításához. Március 10-re a választók névjegyzéke elkészül, március 12-től folyamatosan értesítik azokat, akiket a névjegyzékbe felvettek. Ezzel párhuzamosan történik meg a választókerületek kijelölése, területi beosztása. A választókerületek beosztása március 2-től mindennap hivatalos idő alatt a tanácsok hivatali helyiségében megtekinthető. Hogy hol, melyik osztályon, arra majd a hirdetőtáblák adnak választ. A választási hirdetmény adja tudtul, hol lehet szavazni, melyek a szavazókörzetek, melyik utca, melyik ház hová tartozik. Ezt követően március 12—26 között bonyolítják le a tanácstagi jelölőgyűléseket. Április 5-től a szavazókörök területi beosztását tartalmazó hirdetmény kerül kifüggesztésre. Szegeden már elkészült az a térkép, mely a helyi tanácstagi választókörzeteket, azok határait tünteti fel. A város jelenlegi közigazgatási területén 110 választókörzetet alakítottak ki. A Szegeddel egyesülő községek — Algyő, Tápé, Dorozsma, Szőreg, Gyálarét — 26 tanácstagot küldenek az újjáalakuló városi tanácsba. A város választókerületeinek térképét a tanács Széchenyi tér 10. számú épületének első emeleti folyosóján szemlélhetik meg a választópolgárok március 2-től hivatali időben. jjjxuu ""*****« Szeged utcáin is megjelentek a tanácstagi választás időpontjáról és a választás előkészületeiről tájékoztató hirdetmények m smm A béremelés forrásai Március 1-től az utóbbi évek legnagyobb aráányú béremelését hajtják végre az állami iparban és az építőiparban. Az intézkedés részletei ismertek,ám beszélgetve az üzemek, vállalatok munkásaival, hamar kiderül, hogy a végrehajtással kapcsolatban sok a bizonytalankodás, a kérdőjel. A napokban a Szerszámgépipari Műveknél az egyik szocialista brigád tagjai között szenvedélyes vita alakult ki arról, hogy vajon mi a fedezete a központi béremelésnek, s a „központi” jelző azt jelenti-e, hogy a vállalatok pénztárcáját egy fillérrel sem terheli a március elsejétől esedékes béremelés? „Mert ha úgy lenne — jegyezte meg a brigád vezetője —, akkor félő, hogy a vállalat a könnyen jött pénzzel könnyen is bánik, s megintcsak hiányozni fog a bérfejlesztéseknél és általában a vállalati bérpolitikánál oly régóta nélkülözött ésszerűség, annak messzemenő átgondolása, hogy a béremelés gyakorlati végrehajtása mennyiben szolgálhatja a vállalat termelési, gazdasági céljait.” Az efféle töprengés arra is bizonyíték, hogy a munkások között akadnak olyanok, nem is kevesen, akik összefüggésekben gondolkoznak, és nemcsak saját fizetési borítékjuk vastagodása foglalkoztatja őket. Tény, hogy a központi döntés alapján béremelésre kifizetett összeget a vállalatok nem nemzeti ajándékként kapják. A béremelést 60 százalékban az állami költségvetés, 40 százalékban pedig a vállalatok fedezik. Ezt a 40 százalékot a vállalatoknak a termelékenység és a jövedelmezőség emelésével kell előteremteni, ami gyakorlatilag annyit jelent, hogy a mostani béremelés lényegében előleg az idei és a jövő évi gazdasági eredményekből. Az a vállalat, amely képtelen eredményesen, jövedelmezően dolgozni, s ezért képtelen „behozni” az előlegként adott 40 százalékot, bizony bajba kerül. Mert ez esetben a vállalati forrásokból történő további bérfejlesztés nagyságát fenyegeti a veszély, s ez könnyen további munkaerő- és egyéb gondokat okozhat Látható tehát, hogy a rövidesen végrehajtandó bérintézkedések — a közeljövőben — nem kis kötelezettséget jelentenek a vállalatok, s általában minden gazdálkodó egység számára. Sokszor hangoztatott igazság — de nem árt újra és újra ismételni —, hogy elosztani csak annyit lehet, amennyit megtermelünk. Mindenki előtt nyilvánvaló az is, hogy az állami költségvetés rendelkezésére álló források — amelyekből most a béremelés nagy részét fedezik — a vállalatok, a gazdálkodóegységek által megtermelt javakból származnak. Az általános béremelést nem kötötték össze külön befizetési kötelezettségekkel; a vállalatoknál ez az intézkedés nem jelent további progresszív adóterheket. De jelentenie kell azt, hogy az eddigieknél még szervezettebben, még racionálisabban, következésképpen még termelékenyebben dolgozzanak. VÉRTES CSABA