Csongrád Megyei Hírlap, 1973. március (18. évfolyam, 50-75. szám)
1973-03-23 / 69. szám
A Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalatnál: 9 munka- és üzemszervezés a párttaggyűlés napirendjén — Több pénzzel gyorsabban haladhatnánk előre — ez a mondat a termelékenység emelésében, a termelés anyagi, műszaki alapjainak korszerűsítésében, a beruházások rangját hangsúlyozta évekkel ezelőtt a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalatnál. Itt sem lehetett az elmaradást kizárólag a belső tartalékok mozgósításával megoldani, múlhatatlanul szükséges volt a fejlesztés anyagi feltételeinek megteremtése. Ma már a vállalat rekonstrukciós programja lassan a végéhez közeledik, de most a meglevő korszerű üzemi adottságok mellett sem lebecsülendő a belső tartalék, a munka- és üzemszervezésben rejlő lehetőség. Nem is becsülik le. A vállalat már a párt- és kormányhatározat megjelenése előtt felismerte a munka- és üzemszervezési tevékenység jelentőségét. A kialakult gyakorlatot serkentették továbbfejlődésre a határozatok, a megyei pártbizottság ezzel kapcsolatos állásfoglalása, amely többek között kimondja: a pártszervezetek továbbra is fordítsanak nagy gondot az üzem- és munkaszervezési tevékenységre. Magyarázzák ennek népgazdasági, vállalati hasznosságát és a dolgozók helyzetére gyakorolt hatását Oszlassák el az indokolatlan aggályokat !it kezdődött — Mit tettek a munkáén üzemszervezés érdekében? —- kéreztük Dobó Imre párttitkártól. — Mint szavából kitűnt a Központi Bizottság határozata nyomán valóban széles körű és sokirányú cselekvés bontakozott ki a párt-, szakszervezeti és gazdasági vezetés minden szintjén a vállalatnál, összetett, nagy horderejű kérdésnek tartják, és úgy vélik, hogy az intézkedések egész sorát kell még megoldani az elkövetkezendő esztendőkben. Mivel a vállalat már 1968- ban a gazdaságirányítás mai rendszerének bevezetését követően hozzálátott az új követelményeknek megfelelő vezetési, szervezési megoldások kimunkálásához, a fogalom számukra nem volt ismeretlen. Már akkor úgy vélték: erről nagyon sokat kell majd beszélni. A„nagy beszélgetést” pártszervezeti taggyűléssel kezdték. Azt tartják ma is, hogy a népgazdasági, a vállalati célok sok apró részletre bontva, az egész vállalati kollektíva, a gazdasági, párt- és szakszervezeti vezetés együttmunkálkodásával, az emberek egyéni munkájával válnak majd valóra. Ahhoz pedig, hogy a sok résztevékenységből összeálljon az egész, fokozni kell az emberek érdeklődését az üzem- és munkaszervezés iránt. Konkrét tények A korábbi években már tapasztalták, hogy a munkások, alkalmazottak adják tehetségük, munkakészségük javát, ha felkeltik érdeklődésüket. Ezt tették a párt- és szakszervezeti taggyűléseken, a teremtési tanácskozásokon. Egyéves munka után ismét a taggyűlés napirendjére tűzték az üzem- és munkaszervezeti tapasztalatok megtárgyalását. Ez alkalommal a vállalat igazgatója, Polák Zoltán tartotta a beszámolót, amely nemcsak figyelemkeltő volt, hanem módszerbeli útmutatásokat is adott a jövőre vonatkozóan. Itt már elmondhatták, hogy a dobozos termékeket gyártó termelési vonalat korszerűsítették, javították a dolgozó nők munkakörülményeit, emelték a termelékenységet. Gépesítették a nehéz fizikai munkát igénylő szekrényes szárítók tálcáinak mozgatását. Ezzel lényegesen csökkentették a balesetveszélyt is. Ma már a húsklopfolást is gépek végzik a marhahúszolás-gyártásnál. A levescsomagoló részleg átszervezésével mintegy 150 vagonnyi anyag kézzel történő adagolását számolták fel. Egy újítással gépesítették a hagymaválogatást. A fűszerpaprika-őrlemény csomagolásfejlesztésére és természetesen a termelékenység növelésére új, automata tasaktöltő és zárógépet helyeztek üzembe. Az elmúlt évben mint a példák is tanúsítják, a figyelmet elsősorban ésszerűsítésekre, könnyen kiaknázható tartalékok feltárására és hasznosítására, a rendcsinálásra összpontosították. Az idei tervet is, amelyet a párttaggyűlésen megvitattak, részben ez jellemzi, de már készen áll az egész negyedik ötéves terv időszakára vonatkozó távlati fejlesztési terv is. Erre azonban már nagy, átfogó intézkedések a jellemzőek, idei terv Maradjunk az idei tervnél. Ebben az alábbi, fontosabb intézkedések szerepelnek. A levesporgyártó vonal, az őrleménycsomagoló átszervezése. A szárítópark felülvizsgálata. A konzervgyártó vonal gépesítése, technológiai sorrendjének korszerűsítése. Az anyagmozgatási útvonalak feltérképezése és lerövidítése. Az ügyrend teljes körű felülvizsgálata. A termelésirányítás szervezettségének javítása. Az ösztönzőbb bérrendszerek és normák kialakításával kapcsolatos feladatok stb. Már tavaly voltak, akik javasolták, hogy vezessék be a Dolgozz hibátlanul munkarendszert. Közismert, hogy ez a vasiparban már kezd a tapasztalatcsere akció révén olyan mozgalommá fejlődni, amely a dolgozók bevonásával nagy segítséget képes adni az üzem- és munkaszervezéshez. A pártszervezet taggyűlésén is beszéltek erről, és megállapították, hogy a DH-mozgalom értelmezésében nincs minden rendjén, s ezért úgy határoztak, hogy bevezetésének lehetőségeit vizsgálni kell 1973-ban, és lehetőség szerint megteremteni a bevezetéséhez a műszaki feltételeket. Ebben is, mint a munka- és üzemszervezésben általában, nagyon fontos az előkészítés, a dolgozók felkészítése. Hitet kell adni az embereknek, vezetőknek, munkásoknak ahhoz, hogy képesek legyenek az új szervezetben feladataikat megoldani. Le kell győzni az esetleges ellenállásokat a hitetlenséget, a bizonytalanságot. Nos, az előkészítő munka során most erre vállalkoznak a kommunisták, mert csak a műszaki fejlesztés és a meggyőző felvilágosító szó együtt hozhatnak eredményt. PÉNTEK, 1973. MÁRCIUS 55.- Továbbfejlesztik A szervezés nem öncél, eredményeinek mindenképpen a termelékenység emelkedésében, a jövedelmezőség, a hatékonyság növekedésében kell megmutatkoznia. Az elmúlt évben az előző évhez mérten a vállalati gazdálkodás hatékonyságát is kifejező vállalateredményt 12 százalékkal emelték, most mégis azt mondják, hogy a Központi Bizottság határozatában rögzített, szerteágazó feladatok a paprikafeldolgozóra nézve is aktuálisak, időszerűek, éppen ezért a távlati tervben nagy szervezési feladat megoldását tűzik célul maguk elé, nagy pal Benzin-és gázolajtartályok Az algyői olajmezőn Szeged felől haladva az országút bal oldali térségében nagy területen épül az Ásványolajforgalmi Vállalat dél-alföldi központi telepe. Innét látják majd el Csongrád-, Bács- és Békés megyét gázolajjal, benzinnel, kenő- és háztartási fűtőolajjal. Az új létesítményt előreláthatóan ennek az évnek a közepén adják át rendeltetésének. Jelenleg az egyenként ötven köbméteres benzintartályokat hőszigetelik, üveggyapottal veszik körül és alumínium lemezzel burkolják. A Vegyiműveket Szerelő Vállalat szakmunkásai: Utassi Imre, Vadal Gábor, Borbély Gyula végzik ezt a munkát , mint az egyik felvételen látható. A másik kép az ezer köbméteres gázolajtartályokat mutatja be. a Sikeres év a csongrádi Ruházati Szövetkezetben (Tudósítónktól.) Több mint két évtizede alakult a csongrádi Ruházati Ipari Szövetkezet. Elnöke, egyben alapító tagja is Kádár József. Elmondta, hogy az ipari szövetkezet az eltelt idő alatt sokat változott, fejlődött. Ma 73 dolgozója van. Fennállása óta az 1972-es év volt a legeredményesebb. Tervük 1972-ben 9 millió forint volt és a tényleges teljesítés 11 millió 100 ezer forint. Vagyis tervüket 12,4 százalékkal teljesítették túl. — Tíz évvel ezelőtt kezdtünk el exportra termelni — mondotta Kádár József elnök —, s ma már termékeink több mint 90 százalékát exportáljuk a környező szocialista államokba; NDK, Lengyelország, Csehszlovák Főképp exportra termelnek ki, Románia, Szovjetunió. Az elmúlt évben 9 millió 800 ezer forint értékű árut exportáltunk, vagyis termelésünknek több mint 90 százalékát. Dolgozóik fele betanított munkás. A betanított dolgozók később megszerzik a szakmunkás képesítést. Sok időt, energiát fordítanak az átképzésre. A kollektíva 15 százaléka férfi, a többi nő. A szakmai utánpótlásról ipari tanulók szerződtetésével gondoskodnak. Jelenleg négy ipari tanulójuk van és idén újabb hármat kívánnak szerződtetni. — Úgy tűnik — folytatta Kádár József —, hogy a szabó szakma teljesen elnőiesedik. Csak lányok jelentkeznek. Fiúipari tanulónk az elmúlt évekbenn nem volt. A dolgozók elégedettek, mert úgy látják, hogy megtalálják számításukat. Például 1971-ben egy főre az átlagkereset 17 ezer 926 forint volt, 1972-ben 19 ezer 958 forint. Ez 11,3 százalékos keresetnövekedésnek felel meg. Továbbá az elmúlt év kimagasló eredménye alapján átlagosan 30 nap nyereségrészesedést fizetnek ki. SARIZSI LAJOS Mártélyi tapasztalat: Az alaptevékenység fokozása a tsz-ben a siker kulcsa Cím szövetkezeti , gyűlé Mesen hangzott el a minap, hogy a mai tsz-parasztnak több esze kell legyen, mint három régi fiskálisnak. Megindokolták nyomban, hogy miért. A kormány igen mozgékony agrárpolitikát folytat, kedvezményekkel, elvonásokkal irányítja a termelést és a változásokat ugyanolyan gyorsan kell észlelni, mint például a piac áringadozását. Az elmúlt esztendőben nagyon sokat tett a mártélyi Fürst Tsz vezetősége, tagsága a pénzügyi egyensúly helyreállításáért, a több esztendeje kísértő alap- és mérleghiány elkerüléséért. Siker koronázta a fáradozásokat, közöttük az állattenyésztési ágazat jövedelmezőségének a megteremtését. Tavaly télen egymillió forintot fordítottak jószágvásárlásra, hogy ne maradjanak üresen a kombinát tehénállásai, nevelői, hizlalói, és a befektetés kereken hárommilliós árbevételt hozott. Összesen 150 hízó marhát értékesítettek, és most, látva a kezdeményezés hasznát, már 1,7 millióért vásároltak 35 vemhes üszőt és külön 130 borjút hizlalásra. Kérdő Ferenc főagronómus mondja: " Az idén már háromszáz hízó marháért kapunk pénzt, s az állattenyésztési üzemágunk kétmillió forinttal növeli a bruttó termelési értékét. Hogy ez így legyen, erőteljesebben használjuk ki meglevő adottságainkat. Upzzfill melyek ezek? "üti Uk. Először is átalakítottak egy baromfinevelőt borjúnevelővé, ahol az állattenyésztési felügyelőség által megvett háztáji borjakat helyezték el — eddig 35 darabot. E bértenyésztésnek az a lényege, hogy az úgynevezett intervenciós, szükségfelvásárlással megvették a 70—80 kilós borjakat, megmentve őket a vágóhídtól, s kiadták a tsz-be, hogy ott neveljék, vemhesítsék őket. A jószágokat elkülönítve tartják, törzskönyvi, állatorvosi ellenőrzésbe vonták és az egyesztendős nagyüzemi „szoktató” idő után már a tsz-ek szarvasmarhakombinátjai is megvehetik a háztájiból származó jószágokat. A Fürst Tsz legalább 100 ilyen borjúra számít, melyek közül jó néhánnyal a saját állományát is gyarapítja. — De éltünk azzal a lehetőséggel is — kapcsolódik be a beszélgetésbe Elek Sándor főkönyvelő —, hogy megvehettük az állatforgalmi és húsipari vállalattól a bérhizlalásra kiadott bikákat. Felajánlotta tavaly a vállalat, hogy kellő vállalkozókedv esetén átadja a tszünknek a bérben hizlalt bikákat, és mi át is vettük valamennyit továbbtartásra és saját értékesítésre. A vásárhelyi, a mártélyi és a mindszenti határ háztáji gazdaságainak is jó partnerévé vált a Fürst Tsz. Ismerve a parasztember azon természetét, hogy a tehenétől is könnyen megválik, ha nem tudja eladni a borját, minden egészséges utódot átvesz a tsz a háztájiból. Olcsóbb ez, mint messzi vásárokra járni jószágért, no meg ismerik a származási körülményeket is. Ez a magyarázata, hogy a télen megvett 130 kisborjúból csupán egyet találtak tbc-fertőzöttnek. A nártélyi Sfeerencsés szemmel ismerték fel, hogy elsősorban az alaptevékenységben, a növénytermesztési, az állattenyésztési ágazat hatékonyságának fokozásában rejlik a jövedelmező gazdálkodás kulcsa. TÓTH JÓZSEF Szőlészeti gépbemutató Egyre több gazdaságban váltja fel a hagyományos szőlőművelést a nagyüzemi, amelyhez modern gépekre van szükség. Sok nagyüzemben viszont még nem ismerik a legújabb gyártmányokat és ezért volt időszerű a tegnapi szőlészeti gépbemutató, amelyet a Szegedi Állami Gazdaság a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem valamint a Csongrád megyei AGROKER rendezett Ásotthalmán. A 95 meghívott nagyüzemből 85 megjelent és ez is mutatja az érdeklődést. A bemutatón hét gépet vonultattak fel a rendezők, többek között a venyigezúzót, az univerzális szőlőművelő tárcsát és a mélytrágyázót. Igen nagy elismerést váltott ki a szakemberek körében a négykerék-meghajtású univerzális román traktor, amely kitűnően dolgozik a homoki talajon. A tanácskozáson Fehér János, az AGROKER igazgatóhelyettese és Kálmán Tibor a vállalat géposztályának vezetője adott tájékoztatást, a műszaki, technikai kérdésekről. I Társadalmi munka Fizikai előadóterem társadalmi munkában. Szentesen az ipari szakmunkásképző intézet tanulóinak segítségével felszerelték a fizikai előadótermet a Kossuth téri általános iskolában. A munkát 42 fő végezte, 380 órában és az előadóterem korszerűsítésével megkönnyítették a fizikai oktatást az általános iskolai tanulók részére.