Csongrád Megyei Hírlap, 1973. március (18. évfolyam, 50-75. szám)

1973-03-28 / 73. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! CSONGRÁD MEGYEI * A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA Arcifc a munka hétköznapjaiból Magyar István Valamikor évekkel ezelőtt segédmunkásként a PÖTÖ­­BER csongrádi gyárában kezdett ismerkedni a vasipari szakmával. Nem szerzett szakmunkás-képesítést, de­ leg­újabb munkahelyén, a RITRKÖZ üzemében, mint köszörűs jól megállja a helyét. Művezetője"­ elismeréssel szólt tevé­kenységéről, meid, mimt, segédmunkás is, jó minőségű nemi teát véges.. Dr. Bintény Imre vissza­érkezett Jugoszláviából is Magyarországon Legyú­jtatott megbeszélést után — mint­ jelentettük — ked­den Jugoszláviában, Zág­­rábban folytatta tanácskozá­sát dr. Dimény Imre mező­­gazdasági és élelmiszeripari miniszter és Ivo Kustrak ju­goszláv mezőgazdasági mi­niszter. Az eszmecserén, amelyen a két ország mező­­gazdasági és élelmiszeripari együttműködéséről volt szó, részt vett Rade Pavlovics, a horvát tagköztársaság me­zőgazdasági minisztere és Tóth Elek, a Magyar Nép­­köztársaság belgrádi nagy­követe. A tanácskozás után a ma­gyar miniszter, — vendéglá­tói kíséretében — megtekin­tette a „Kras” csokoládégyá­rat, látogatást tett a klebi­­nei képtárban, majd­ Kopriv­­nicán felkereste a Podravka élelmiszeripari kombinátot, amelynek vezérigazgatója, Pavle Gazsi, a Jugoszláv Komunisták Szövetsége el­nökségének tagja ugyancsak megbeszélést folytatott a ma­gyar vendéggel. *­ár Örmény Imre és kí­sérete kedden visszautazott Budapestre A munkaerő-ellátást is meg kell tervezni Lázár György munkaügyi miniszter, továbbá dr. Ró­zsa József és Kiss János mi­nisztériumi főosztályvezetők kedden Tatabányán Komá­rom megye párt- és tanácsi vezetőivel a munkaerőgaz­­dálkodási feladatokról tár­gyaltak. A megbeszélésen részt vettek a kishatár menti magyar—csehszlovák mun­kaerő-kooperációban részve­vő üzemek vezetői is. Az eszmecsere jól tükröz­te azt a fejlődést, változást, amely a munkaerő-gazdál­kodásban az utóbbi két-há­­rom évben országszerte meg­indult, így például még ma­gas ugyan, de jelentősen mérséklődött a megyében a munkaerőmozgás. A terme­lés növekedésének nagy ré­sze a termelékenység emel­­k­edéséből származott. A m­egtestlére**» karoods fontosságot kapott az, hogy az extenzív fejlődés helyé­be lépő intenzív fejlesztés megköveteli, más módon, megalapozottabban és körül­tekintőbben szervezzék meg a munkaerőgazdálkodást a gaz­daságpolitikában és a helyi gazdálkodásban egyaránt. Köztudott, hogy a munkaerő­­tartalékok kimerültek, és a munkaképes korúak száma csak lassan növekszik. A he­lyes munkaerőgazdálkodás­nak azonban— amint ezt kü­lönösen hangsúlyozták — az az alapja, hogy az ötödik öt­éves tervben a gazdasági tervezéssel együtt a munka­erőigényeket és lehetőségeket is megtervezzék országos és üzemi szinten is. A megbeszélést a megye és a minisztérium vezetői egy­­m­ápt hasznosnak esették. ­ Ésszerű gazdálkodással segítik a tervek megvalósítását Új elnököt választott a Hódmezővásárhelyi Makó Városi és Járási TESZ­ÖV Kedden délelőtt Makón, a Korona Szálló emeleti ter­mében küldöttközgyűlést tar­tott a Hódmezővásárhelyi Makó Városi és Járási Ter­melőszövetkezetek Területi Szövetsége. A megjelent kül­dötteket és meghívottakat, köztük Szőnyi Ferencet, a makói járási pártbizottság el­ső titkárát, Daka Józsefet, a hódmezővásárhelyi pártbi­zottság titkárát, Majoros La­jost, a MÉM szövetkezetpoli­tikai főosztályának helyettes vezetőjét és dr. Paczuk Ist­vánt, a megyei tanács el­nökhelyettesei, valamint a te­rülethez tartozó társadalmi szervek és szövetségek kül­dötteit Borbás József üdvö­zölte. Az előre megküldött beszámolókhoz Janovszki Jó­zsef adott kiegészítőt, rámu­tatva arra, hogy a TESZÖV- höz tartozó tagszövetkezetek az elmúlt, évben dinamiku­san fejlődtek; a tervezett 8 százalék helyett 6 százalékos árbevétel-növekedést értek el. Szembetűnő többek között az, hogy a növénytermesztésben 11 százalékos a többletbevé­tel, az állattenyésztésnél vi­szont, nem érték el a terve­zett szintet. Komoly előre­lépés történt egyes növény­­féleségek komplex gépesíté­sében.­ Jelentősen növekedett a cukorrépa-vetésterület a roetkendeTtemw!»'Ju~­insztv*,­­ az egyhetedére csökkent, mely figyelmeztetőként sze­repel az elmúlt évi tapasz­talat, mely szerint 7 terme­lőszövetkezetben volt új el­nökválasztás és a TESZÖV működési területén 11 főme­­zőgazdász és 7 főkönyvelő változtatott munkahelyet. A felszólalók elmondták a jelentkező gondokat, rámu­tatva arra, hogy a termelést komolyan befolyásolja töb­bek között az erőgépek el­öregedése, valamint az idő­szakos műtrágyahiány is. El­hangzott viszont az is, hogy a kellő pénzalappal rendel­kező szövetkezeteknél nem jelentkezik problémaként a műtrágyavásárlás, mert az előrendelést a kereskedelem szívesen veszi, s azt időben teljesíti. A szakemberek érdeme A terméseredmények dte­­kulásában ma már döntő ré­sze van a szövetkezetekben dolgozó szakembereknek. Sajnos kellő megbecsülésük még nem mindenütt tapasz­talható, annak ellenére, hogy a tsz-tagság ma már a föld­terület negyedét, avagy har­madát műveli csak kézi erő­vel. A küldöttgyűlés vitájában résztvevők — Bajnóczi Fe­renc, Móricz József, Bárdi Ist­ván, Hetényi János, Cse­­lovszki György, Binecz János, Ores Dániel, Szőnyi Ferenc, Majoros Lajos és Szalai Ot­tó — az elmúlt évi tapaszta­latok alapján több javasla­tot tettek. Többek között el­mondották, hogy a népgazda­sági tervekben előírtak telje­sítéséhez, a kormányprog­ram megvalósulásához elen­gedhetetlen követelmény az ésszerű gazdálkodás, tehát az erőforrások kihasználása, s a meglevő tartalékok feltárá­sa, a vezetés színvonalának javítása, a műszaki fejlesz­tés, a hatékonyság növelé­se. A TESZÖV ülésén Ja­­novszki József kérte a kül­döttközgyűlést, mentse fel elnöki teendői alól, mivel a hódmezővásárhelyi Szántó Kovács Tsz ügyeinek intézése maximális mértékben leköti idejét.. A küldöttgyűlés az érdemek elismerése mellett elfogadta Janovszki Józsefi felmentését. Új tisztség­viselők Az elmúlt évi elnökválasz­­tások és szakembercserék kö­vetkeztében küldöttvisszahí­­vások történtek és szükséges­sé vált az elnökség és el­lenőrző bizottság kiegészítése is. A küldöttek titkos szava­zással a TESZÖV elnöké­nek Szűcs Józsefet, a hód­mezővásárhelyi Rákóczi Tsz elnökét, az elnökség tagjai­nak Molicr Józsefet, a kö­­vegyi Béke Tsz. elnökét és Kiss Istvánt, az apátfalvi Aranykalász Tsz elnökét vá­lasztották. Az ellenőrző bi­zottság elnöke Cselovszkoi György, az ambrózfalvi Di­mitrov Tsz elnöke, a bizott­ság két­ új tagja pedig Szabó István, a makói József Atti­la Tsz elnökhelyettese és Ko­vács László, a hódmezővá­sárhelyi Bem Tsz küldötte lett­. A TESZÖV jóváhagyta az ellenőrző bizottság 1972. évi munkájáról szóló jelentést, elfogadta a szövetség idei munkatervét és költségveté­sét, majd tagként felvette a hódmezővásárhelyi Méhész Szakszövetkezetet. Körültekintő elemzés A TELSZÖV-elnöökség be­számolója kellő körültekin­téssel elemezte az 1972. évi munkát, rámutatva arra a nagy differenciálódásra, ami a szövetkezetek között meg­mutatkozott. A vitában is ko­ Befejezte látogatását a szíriai pártkü­ldöttség A detegáctó kedden hazautazott A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága meghívására az Arab Szocialista Újjászüle­tés (Baath) Pártjának kül­döttsége Abdullah al-Ahmar főtitkárhelyettes vezetésével március 22—27. között láto­gatást tett a Magyar Nép­­köztársaságban. A küldöttséget fogadta Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottságának első titkára. A szíriai Baath Párt kül­döttsége tárgyalásokat foly­tatott Biszku Bélával, a Po­litikai Bizottság tagjával, a Központi Bizottság titkárá­val, Jakab Sándorral, a Központi Bizottság tagjával, a Központi Bizottság osz­tályvezetőjével, dr. Berecz Jánossal és dr. Csendes ha­jóssal, a Központi Bizottság osztályvezető-helyetteseivel. Szívélyes légkörben véle­ménycserét folytattak a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt és az Arab Szocialista Újjá­születés Pártja közötti kap­csolatokról, a Magyar Nép­­köztársaság és a Szíriai Arab Köztársaság helyzeté­­met vakarom­ a nemzetközi politikai élet időszerű fejle­ményeiről, különös tekintet­tel a közel-keleti helyzetre. A Magyar Szocialista Mun­káspárt küldöttsége ismétel­ten teljes szolidaritásáról biztosította a szíriai haladó erőket, a társadalmi fejlődé­sért, az izraeli agresszió kö­vetkezményeinek felszámo­lásáért, a palesztin nép tör­vényes jogainak helyre­állí­tásáé­rt­ folytatott igazságos küzdelmükben Az Arab Szocialista Újjá­születés Pártja küldöttségé­nek magyarországi látogatá­sa hozzájárult a két párt kapcsolatainak erősítéséhez, a magyar és a szír nép ba­rátságának további elmélyí­téséhez. A küldöttség találkozott Apró Antallal, a Politikai Bizottság tagjával, az or­szággyűlés elnökével, Ben­cs­ik Istvánnal, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak főtitkárával. Az Arab Szocialista Új­jászületés Pártjának kül­döttsége március 27-én, ked­den elutazon Budapestről ! »­­KVFOGYA* ra. SKAM 1973. március 28., szerek Ára: 80 fillér Vásárhelyi kiadás ­ Szabadföldi palántaü­ltetés Csanytelek község határá­ban a Tisza Termelőszövet­kezet szabadföldi kertészeté-­i ben már ültetik a palántá­kat. Három géppel dolgoz­nak: a korai karalábé és ká­poszta előnevelt növényeit tűzdelik. A szövetkezet asz­­szonyai olyan jól beletanul­tak ebbe a munkába, hogy az idén a terület úgyneve­­­­zett foltozását elhagyták és ezzel gépenként egy ember munkája felszabadult. A „foltozónak” az volt a feladata, hogy pótolja a hiányosságokat. Erre már nincs szükség, olyan figyel­mesen és hibátlanul tevé­kenykednek a csapatok. A nyílegyenes sorokban egész­séges, üde zöld palánták so­­­­rakoznak egyre nagyobb számban, ahogy haladnak az ültetők. Ritka szép növény­­állomány került ki a fólia­házakból, dicsérve a csanyte­­leki szövetkezet kertészei­nek szakmai tudását,­ szor­galmát. Az ültetéssel egy­idejűleg üzembe helyezték az öntöző berendezéseket. A tömörkényi Alkotmány Termelőszövetkezetben ugyan­csak munkához látott a ker­tészeti brigád: tápkockákkal együtt rakják ki a szabad földbe a kertö­mérségfélék Hstártóit. MAI TÉMÁNK A béren kívüli juttatások ( t­­öbb éves probléma,­­ hogy egyes vállalatok •*­ elért eredményeikről a nyereségrészesedési alap a bérszínvonal alakulásáról év közben nem tájékoztat­ják kielégítően a dolgozókat. Ezzel tulajdonképpen lemon­danak az ösztönzés számot­tevő üteméről. Ez a­ megál­lapítás még abban az eset­ben is igaz, ha a vállalat gazdasági eredményei nem a legjobbak, s nem tudnak év­közben számottevő összeget bérfejlesztésre, jutalmazás­ra fordítani vagy­ év végi részesedésre tartalékolni. Nem beszélnek az eredmé­nyekről, a gondokról, pedig régi tapasztalat, hogy a dol­gozók előtt a problémák is­mertetése elősegíti a kol­lektív cselekvőkészség ki­bontakoztatását. Miért nem élnek ezzel a módszerrel'’ Talán feredékenységből? Le­het. De az is, hogy egyik­másik helyen bizonytalan­ságból. Hányad ki is mond­ják: ,,ne írjanak a várható részesedésről, mert hátha nem jut annyi, és akkor mit mondanak a dolgozók”?. Nagyon sok üzemben, csak már a biztosát mondják. Szóval, a kifizetésre kerülő nyereség­részesedésről adnak tájékoz­tatást. Ezek az év végi is­mertetők, beszámolók azon­ban csak arra jók, hogy el­mondják: így volt. Ami volt, azzal ma csak kismér­tékben vagy alig lehet ösz­tönözni. Ha számottevő a nyereségrészesedés, nem is rejtik véka alá a vállalati vezetők az újságírók előtt sem. Nagyon közlékenyek, és elmondják, hány napi ke­resetnek megfelelő összegű részesedést fizetnek. Ez so­k dolog. De még jobb lenne,­­ ha kiegészítenék azzal, hogy­­ mennyit, költöttek év közben­­ szociális, kulturális, sport stb. célok támogatására. Lényegében olyan dolgokra, amelyek ugyan nem közvet­­lenül pénz formájában jut­nak el a dolgozókhoz, de alapjában az érdekeltséget szolgálják. Ha már megkéstek az agi­­tációval, nem mondták el év közben, mit kell tenni, hogy többet várhassanak, mond­ják el most ott, mennyit ad­tak év közben a jó munka, jutalmaként a kiváló dolgo­zóknak, újítási díjra, vagy mennyivel­­támogatták a ta­nulókat, esetleg járultak hozzá a dolgozók lakásépíté­si anyagi gondjainak enyhí­téséhez, a gyermekjóléti in­tézmények ellátásához, fej­lesztéséhez. Az utóbbi napokban két Csongrád megyei üzemben, a Szegedi Konzervgyárban és a BMG makói üzemében összesítették az évközi jut­tatások számait. A konzerv­gyárban nyereségrészesedés­ként 10,2 napnak megfelelő összeget, 1,4 millió forintot fizettek ki. Ennek többszörö­se jutott, különböző címeken a borítékon kívül a dolgo­zóknak. A BMG makói gyá­rában, ahol 2,0 napi kere­setnek megfelelő összegű nyereségrészesedést fizettek, az évközi jutalom 10 napi keresetnek megfelelő össze­get tett ki. A részesedési alapot mindenütt a közösség tudtával, nyíltan kell felhasználni a tervezett, jó­váhagyott célokra. Erről számot adni az embereknek, a vállalat dolgozóinak, ha úgy tetszik, ezekkel a szá­­mokkal agitálni, a gazdasá­gi, párt- és társadalmi szer­vek tetedáta­ kötelessége. MAGST Piffe

Next