Csongrád Megyei Hírlap, 1973. június (18. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-08 / 132. szám

VILA« PWDjETAlJa­, «»ESÜLJ­ET El! CSOMGRi­D MEGYEI ★ ■i-MtM'A G Y t.R SZOCIALISTA M J N i AS P,,.T LA. JA Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csötör­token illést tartott. A kormány jóváhagyólag tudomásul vette a külügymi­niszter jelentését, a Bolgár Népköztársaságban tett lá­togatásáról. A tárgyalásokat a teljes nézetazonosság jel­lemezte az összes megvita­tott kérdésekben. A külügy­miniszterek megelégedéssel állapították meg, hogy a két nép testvéri barátsága és sokoldalú együttműködé­se állandóan fejlődik. A Minisztertanács meg­hallgatta a fővárosi tanács elnökének tájékoztató­­jelen­tését a főváros tavalyi fej­­­lesztési terveinek végrehajtá­sáról és az idei beruházási feladatokról. A korábbi évekhez viszonyítva színvo­nalasabb volt a tervező és az előkészítő munka, javult a gazdaságosság és nőtt a ha­tékonyság. A tanács tervei­nek megvalósításához nagy­mértékből­ hozzájárult, hogy a kormány jelentős összeget biztosított többletberuházá­sokhoz. Ennek nyomán ja­vult a tömegközlekedés és a közműellátás. Javult a fő­város lakosságának ellátása is. A tanács erőfeszítéseit ez évben is elsősorban a lakás­­építkezésekre és az ezekhez kapcsolódó közm­ű- és intéz­ményi ellátás biztosítására, a tömegközlekedés javítására összpontosítja. A Miniszter­­tanács a jelentést tudomá­sul vette. A kormány megtárgyalta az építésügyi és városfejlesz­tési miniszter és a Minisz­tertanács Tanácsi Hivatala elnökének jelentését a túl­zott igényű, költséges város­­központok­ létesítésének meg­akadályozására tett intézke­désekről, amelyekre a kor­mány az elmúlt évben ha­tározatot hozott. A Minisz­tertanács a jelentést jóváha­gyólag tudomásul vette. Fel­hívta az előterjesztőket, hogy az engedélyezési eljárás során továbbra is megfelelő szigorúsággal járjanak el, továbbá vizsgálják meg a fő­városban a határozat végre­hajtásának helyzetét, és er­ről az év végéig számoljanak be. A külkereskedelmi minisz­ter előterjesztése alapján a kormány — megállapítva, hogy a külföldi hivatalos ki­állítások mind politikai, mind gazdasági szempontból egyaránt hasznosak külkap­­csolataink fejleszt­énéve — határozatot hozott, hogy a következő két évben mely országokban, milyen jellegű kiállításokon és vásárokon vegyenek részt a magyar külkereskedelmi szervek. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. A demográfiai helyzet alakulása még nem kielégítő tartott az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága Csütörtökön ülést töntött az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága. Az egészségügyi tárca múlt évi költségvetésének teljesítésé­­ről Tóth Béla miniszterhe­lyettes tájékoztatta a képvi­selőket. A­z előterjesztést követő vitában a képviselők szóvá tették: jóllehet, az élveszü­­letések száma kisebb mér­tékben emelkedett, a de­mográfiai helyzet alakulása meg nem kielégítő. A jelenlegi népszaporulat mellett a következő évtize­dekben a népességünknek nemcsak korösszetétele mó­dosulna kedvezőtlenül, ha­nem a lakosság létszáma is csökkenne. A népesedési helyzet javítása érdekében egész társadalmunk összefo­gására, a társadalmi erőfor­rások széles körű felhaszná­­lására, szemléletváltoztatásra és tudatformálásra van szük­ség. Örvendetes a csecsemő­­halandóság csökkenése, az eredményekkel azonban nem lehetünk elégedettek. Sokat segítene, ha tovább lehetne­ mérsékelni a koraszülések számát, ehhez azonban vál­toztatni kell a mai, rend­kívül káros abortuszgyakor­laton. Szorgalmazni kellene, hogy a leendő kismamák már terhességük .36. hetétől ve­gyék ki szülési szabadságu­kat, s testileg-lelkileg kipi­henve hozzák világra gyer­meküket. A nővédelemm­el és az abortusztörvénnyel kap­csolatos vitában hangzott el, hogy a terhességüket meg­szakító nők jelentős része a műtét után nem kaphat még rövid, két-három napos táp­­pénzlehetőséget sem. Ezért gyakori, hogy az orvosi be­avatkozást követő napon már munkába állnak. Szi­mos képviselő fogba­­kozott az egészségügyi beru­házások kedvezőtlen helyze­tével. Egyetértettek a Gaz­dasági Bizottságnak azzal a döntésével, hogy új gyógyin­tézetek, kórházak építése mellett elsősorban a már meglevők rekonstrukciós bő­vítésére kell összpontosítani a rendelkezésre álló pénzt, felhívtéve azonban az illeté­kesek fegyelmét, hogy ala­pos mérlegelés után döntse­nek. A bizottság tagjai sürget­ték a gyógyászati műszerek árának felülvizsgálását. Pél­dákkal bizonyították ezeknek a fontos eszközöknek meg­magyarázhatatlan drágulását. Elmondották, hogy egy egy­szerű vérnyomásmérő, amely néhány évvel ezelőtt pár­­száz forintba került, ma már csak 1200 forintért kapható, az üvegáruk 30—165 száza­lékkal drágultak, a nagyér­­tékű műszerek karbantartási költségei pedig megduplá­zódtak. "föbben szóltak a kórházi ápolónővérek nehéz helyze­téről, erkölcsi-anyagi meg­­becs­ülésük hiányosságairól. Elmondották, hogy az ápoló­­nővéri adások kis híján 30 százaléka betöltetlen. Az is előfordult már, hogy emiatt egész osztályokat kellene hosszabb-rövidebb időre be­zárni. A vitában f­elszólott dr. Betri Gábor professzor, Sze­ged országgyűlési képviselő­­je is. Brcok a munka hétköznapjaiból a­z Adok István A Gorzsai Állami Gazdaság szocialista brigádközössé­gein belül talán a legnagyobb munkatársi, baráti megbe­csülésnek örvend az Adok—Neparáczki „páros”. Rendkívül alapos szakmai tudásuk, szorgalmuk, példás emberi maga­tartásuk erre a fedezet. Adok István és Neparáczki László egész évben a CPS-program, keretében kukoricát termesz­tenek, váltótársak, a munkaidénytől függően használatos ku­­koricaművelő gépek valamelyikén. Képünkön Adok Istvánt láthatjuk — most, ennek a szezonja vasi----a. Fasonos l­end­- Laosi küldöttség Budapestül Az MSZMP Központi Bi­zottságának és a K­ISZF Or­szágos Tanácsának meghívá­sára csütörtök reggel ha­zánkba érkezett a Laoszi Hazafias Front küldöttsége, Nouhak Phoumsavan, a front központi bizottságá­nak titkára vezetésével. A delegációt a Ferihegyi repü­lőtéren Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottsá­ga külügyi osztályának veze­tője és S. Hegedűs László, a HNF Országos Tanácsának titkára fogadta. Pullai Árpád, az MSZMP KB titkára csütörtökön fo­gadta a Laoszi Hazafias Front Központi Bizottságá­nak küldöttségét. A szívélyes, baráti légkör­ben lezajlott találkozón a felek tájékoztatták egymást országaik helyzetéről, és megvitatták a kölcsönös ér­deklődésre számot tartó kérdéseket. A megbeszélésen részt­­ vet Borbányi János, az­­ MSZMP KB tagja, a Köz­­i­porttá Bazottság asszonyveze­ Jő Vásárhelyi kiadás 80. ÉVFOLYAM KÖ. SZÁM 1­973. június 8., péntek Ára: 80 fü­tér Fock Imre és Alekszej Konigin megbeszélései Alekszej Koszigin szovjet kormányfő sz­­r­dán Prágá­ban találkozott Fock Jenő miniszterelnökkel. A meleg, baráti légkörű találkozón eszmecserét folytattak a szovjet—magyar együttműkö­dés kérdéseiről, valamint a két ország részvételéről a szocialista gazdasági integrá­ció komplex programjának megvalósításában. Kosztgin szovjet kormány­fő szerdán ugyancsak talál­kozott a KGST prágai ülés­szakán részt ve­tő számos delegáció vezetőjével Meg­beszélést folytatott Piotr Ja­­roszewicz lengyel miniszter­­elnökkel, Carlos Izafael Rod­riguez kubai miniszterel­nök-helyettessel és Anton Vratusával, a­­ jugoszláv szövetségi végrehajtó tanács — kormány — alelnökével. A megbeszéléseken megvi­tatták a kétoldalú együttmű­ködés fejlesztésének távlata­it, valamint a KGST tevé­kenységének kérdéseit. Ma írják alá a KGSZ 27. ülésszakának jegyzőkönyvét A KGST 27. ülésszakának harmadik napján, csütörtö­kön folytatta munkáját a tagállamok képviselőiből ál­ló szerkesztő bizottság, amely előkészíti a záródokumentu­mokat. A delegációk vezetői és tagjaik a csütörtöki napot Csehszlovákia képviselőivel való találkozókra, kétoldalú tárgyalásokra és prágai vá­rosnézésre használták fel. Sor került a 21. ütésszakon részt vevő egyes delegációk munkajellegű találkozójára is. Este a küldöttségek tagjai a Smetana-színházban meg­tekintették Szergej Prokof­­jev Rómeó és Júlia című ba­lettjének előadását. A KGST 27. ülésszakának jegyzőkönyvét ma, pénteken délelőtt írják alá, a tanács­kozások színhelyén, a Centin­­palotában. Az egyik fő fejedet: Kialakítani a kimert termelési struktúrát A KGST prágai üléssza­kának első két napja után a plenáris üléseken elhang­zott felszólalások és elem­zések ismeretében körvona­lazhatók a tagállamok el­következő közös tevékeny­ségének fő feladatai. Az előző tanácsülés óta eltelt időszak eredményeinek őszinte és kritikus szemléle­tű értékelése ellenére egyön­tetű a megállapítás, hogy a legfontosabb területen, a nemzetközi szocialista gaz­dasági integráció komp­lex programjának teljesí­tésében érezhető előrelé­­pés történt. A szocialista integráci­ó adta lehetőségeket — mint erre a küldöttségvezető kormány­fő többször rámutatott — az eddiginél azonban haté­­konyabbban és intenzíveb­ben kell kiaknázni. Annál is inkább, mivel most folyik a tagállamok új ötéves nép­gazdaság-fejlesztési tervei­nek előkészítése, s ily mó­don a program dön­tő sza­kaszába lép. Bzért az ülésszak minde­nekelőtt arra szolgál, hogy egész sor kérdésben kiala­kítsa a közösség további gaz­daságpolitikai stratégiáját. Ide tartozik főképpen a tervezés nemzetközi rend­szerének fokozatos kiala­kítása, a modern és haté­kony termelési struktúra tervszerű létrehozása elsősorban a gépiparban, továbbá a két - és sokol­dalú koordináció jobb meg­szervezése és a nemzeti és nemzetközi tevékenység fo­kozott egybekapcsolása a KGST szerveiben. Általá­ban elmondható, hogy az elkövetkező szakaszban nagymértékben növekszik az integrációs folyamat meg­szervezésével szemben tá­masztott igényesség. Nagy hangsúlyt kapott a tanácskozáson természetesen a tüzelőanyag- és energia­­szükséglet perspektivikus biztosításának kérdése is, amely kiemelkedő fontossá­gú a tagállamok gazdasági fejlődése szempontjából. Az együttműködésnek a komplex programban e¥ő­­iráégzott magasabb formái a tagállamok számára már eddig is hatalmas gyakorlati lehetőségeket nyitottak. Az integrációs program két évvel ezelőtt történt elfogadása óta összesen 60 sokoldalú egyezményt kö­töttek, ebből 1­1 termelési szakosí­tási és kooperációs, valamint 41 műszaki-tudományos együttműködés járult hoz­zá, hogy például tavaly a villamosenergia-termelés az előző évihez képest 7,4, a személygépkocsi-gyártás 24. , a vegyipari termelés 10, a beruházások volumene 7, és a kölcsönös árucsereforga­­lom értéke 10,2 százalékkal­­ növekedett. S míg az elmúlt két évben a fejlett kapitalis­ta államok ipari termelése csak 8,8 százalékkal, addig a KIIST-államoké több mint 1­6 százalékkal emelkedett. Magyar-amerikai konzuli egyezmény Washingtoni­ idő szerint szerdán délután az ameri­kai külügyminisztérium épü­letében William Rogers kül­ügyminiszter és dr. Szabó Károly washingtoni magyar nagykövet kicserélte a ma­gyar—amerikai konzuli egyezmény megerősítő okmá­nyait és aláírta az erre vo­natkozó jegy­zőkönyv­et. A­z egyezményt Péter Já­nos magyar külügyminiszter és William Rogers írta alá 1972. július 7-én az amerikai külügyminiszter budapesti látogatása alkalmával. A ratifikációs okmányok kicserélésével a magyar— amerikai konzuli egyezmény­t 'Ti&psSSI» MAI TÉMÁ­K tömegközlekedés gyre több a személy­autó, sokan járnak­ kerékpárral, de leg­többen az autóbuszt, vala­mint — Szegeden — a vil­lamost veszik igénybe, hogy eljussanak munkahelyükre, a diákok az iskolába. Saj­nos — s ez világjelenségi —, hogy a járműpark fej­lesztése mindig mögötte ma­rad a rohamosan növekvő igényeknek. Hogy mást ne­­ mondjunk. Szegeden példá­ul 1961-ben még napi­­ 300 volt az autóbuszutasok szá­ma, 1972-ben már 71 000. Alig egy évtized alatt hét­szeres! Hódmezővásárhelyen is dinamikus a fejlődés, míg a megye többi városá­ban tulajdonképpen azonos színvonalról beszélhetünk. Nyilvánvaló tehát, hogy a megyében e két városban politikai kérdéssé vált a tö­megközlekedés, s az illeté­kesek eszerint is kezdik — megkülönböztetett gonddal. Amikor a zsúfoltságról pa­naszkodunk, egyet ne feled­jünk: csúcsforgalomban mindig számolnunk kell ez­zel. Nyilvánvaló, hogy ha olyan gazdagok is lennénk, hogy csúcsforgalomban is mindenki ülőhelyhez juthat­na, a nap többi szakaszában üresen járna a legtöbb jár­mű. Ez gazdaságilig nemm engedhető meg. A­rra viszont szükség van , s egyik leg­utóbbi ülésén többek között ezzel is foglalkozott a megyei párt-végrehajtóbi­­zott­ság­a, hogy mindent megtegyünk az ötéves terv­ben előirányzott kocsipark üzembe állítása érdekében. A közlekedési vállalatok korszerű járatszervezéssel, rugalmas megoldásokkal ja­vítsanak a helyzeten, nö­veljék a közlekedés kultu­ráltságát , s ebben az e he­lyeken működő pártszerveze­teknek, a KISZ-nek és szak­­szervezetnek is megvan, a maga politikai felelőssége. Reformra szorul a közleke­désszervezés is, valamint az utasok ki- és beszállását, a jegy­kiad­ást és jegy­ellenőr­zést szabályozó jelenleg ér­vényben levő rendelkezés is. Nyilvánvaló, hogy sok felté­tel (pl. nagyobb útkorszerű­sítés, új híd Szegednél a Ti­sza, stb.) csak hosszabb díj alatt valósítható meg, noha a szükséglet már ma megkí­vánná. Gondoskodni kell vi­szont az utak szüntelen kar­bantartásáról, javításáról, s tanácsaink ne engedjenek ésszerűtlen, un. „korszerűsí­téseket”, amelyek leszűkítik az utak áteresztőképességét. A két nagy városban vi­szont *leg ken barátkozni azzal a gondolattal is, hogy éppen a zsúfoltság csökken­tése és a kocs­ai haszná­lás javítása érdekében esetleg be kell vezetni a lépcsőze­tes munkakezdést is. Meg­fontolandó: nem lehetne-e a városi közlekedés javításába bevonni a város központjáig haladó — sokszor félig telt — helyközi járatokat is. M­egyénkben — a vas­úttal együtt —­­na­­­ponta több­ várni, százezren veszik igénybe a tömegközlekedési eszközöket. Ha rosszul szervezzük ezt a munkát, naponta százezer embert bosszantunk. De­ ha figyelemmel, törődéssel üze­meltetjük igen jelentős ko­csiparkunkat, s az utasok iránt is figyelmesek va­gyunk, akkor még a nehéz­ségeket is megértik az embe­rek. A kulturált közlekedés­­azonban nemcsak a közleke­­­­dés dolgozóit kötelezi, de­­­ bennünket utasokat is. Ugyanis sok bosszúságot el­kerülhetünk, ha egymás­­ iránt figyelmesebbek és ad­­fraakiasafetoak leszünk. I thSeCZ heam­s

Next