Csongrád Megyei Hírlap, 1973. július (18. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-01 / 152. szám
MI TÖRTÉNT A NAGYVILÁGBAN? CKP-nyilatkozat Visszhangok a chilei katonai puccskísérletről SANTIAGO — TASZSZ, AFP, MTI A Chilei Kommunista Párt Politikai Bizottsága a pénteki katohfti zendülést „a fegyveres erők, a törvényes kormány, a chilei nép és a függetlenség elleni áruló támadásnak” minősítette. A párt szombati nyilatkozata rámutat, hogy az ország ellenségei polgárháborút akartak kirobbantani, és bűnös szándékukról továbbra sem tettek le. A dokumentum leszögezi: a puccskísérlet nem elszigeteltjelenség, hanem a Chile ellen irányuló aknamunka szerves része. A Politikai Bizottság felhívja a munkásosztályt, az egész chilei népet, hogy legyen éber és összeforrott, és álljon készen a reakciós kísérletek bármely pillanatban történő meghiúsítására. Az AFP hírügynökség chilei kormánykörökből származó értesülései szerint a katonai puccskísérlet idején történt lövöldözéseknek hat halálos és 32 sebesült áldozata van. A fegyveres erők főparancsnokságának utasítására szombaton betiltották a Cooperativa Vitalbca és a Minerra ellenzéki rádióállomások működését. Pablo Rodriguez, a Haza és Szabadság nevű fasiszta szervezet vezetője és öt társa az államcsínykísérlet után politikai menedéket kért Ecuador santiagói nagykövetségén. Egyelőre nem ismeretes, vajon a chilei szélsőséges elemeket befogadják-e. A lázadás sikeres elfojtása alkalmából táviratban köszöntötte dr. Salvador Allende elnököt Fidel Castro kubai miniszterelnök, Hector Campora argentin és Luis Debeverria mexikói elnök. Feszült a helyzet Cipruson NICOSIA — TASZSZ, MTI Iyiakariosz érsek, ciprusi elnök pénteken újságírója előtt elemezte az ország belső helyzete kiéleződésének okait. Mint elmondotta: a Ciprusi Köztársaság kormánya olyan dokumentumok bitokába jutott, amelyek megerősítik, hogy Grivasz tábornok bűnös terveket sző az országgal kapcsolatban. Ha ezek a tervek megvalósulnának — mutat rá Makariosz —, ez elkerülhetetlenül polgárháborúhoz vezetne. A kormány további intézkedéseket tesz az ország biztonságának megerősítésére. Az elnök elmondotta, hogy az ország belső helyzetének alkotmányos aspektusairól folytatott del-ciprusi tárgyalásokon sikerült haladást elérni, azonban a helyi közigazgatás kérdésében még komoly nézeteltérések merülnek fel. Saigon tovább szabotálja a dél-vietnami fogolycserét HANOI / MTI A dél-vietnami felek kétoldalú katonai vegyes bizottságának fogolykérdésekkel foglalkozó albizottságában a június 16—27. között megtartott négy ülésen a saigoni fél hibájából egy tapodtat sem haladt előbbre :a polgári és katonai foglyok átadásának kérdése, s nem sikerült dűlőre jutni azzal kapcsolatban sem, hogy meghívják a lengyel és a kanadai Vöröskereszt képviselőit, keressék fel a különféle fogolytáborokat — jelenti a Dél-vietnami Felszabadulás Hírügynökség. A saigoni kormányzat küldöttsége közölte, hogy olyan utasítást kapott, hogy csak 500 polgári és 33 katonai fogoly átadásához járuljon hozzá. A fogolycsere elodázása érdekében a saigoni küldöttség különféle vitákat kezdeményezett a csere lebonyolításával és színhelyeivel kapcsolatban. Riportereink a nagyvilágban 5. A lehetséges és a lehetetlen — Megkínálhatom magukat valami frissítővel? — kérdezi a fehér ruhás, vékony férfi, N. E. Balaram, Az Indiai Kommunista Párt keralai főtitkára. Árnyas szobában ülünk. Hatalmas fákkal teliültetett kert közepén áll a székház, nagy szobáinak ablakai tárva-nyitva. A hűsítő Itt, Dél-Indiában mindig jólesik. Bólintunk hát a kérdésre. Egy fiatal fiú felpattan az ajtó mellett álló székéről. Egy lendülettel kiugrik az ablakon, és mint valami macska, neki az első pálmafának. Magyarországon cirkuszban fizetnének a látványért, ahogy a fiatalember meztelen talpaival, fölfelé rohan a nyílegyenes törzsön, a levelekig. Ott széles képivel levág kettőt a gyümölcsök közül, már lenn is van a földön, lecsapja a kókuszdiók végeit, és alig félperccel a kínálás után, ott az asztalon a lemetszett csúcsú kókuszdió. Benne szalmaszál, és az a híres folyadék,amelyet az európaiak tejnek neveznek, de inkább a cukros vízre hasonlít. A kínálás szertartása befejeződött, a fiú elfoglalja helyét a széken. Izmainak most más szerepük van. A fiú ötödmagával a pártszékházát védi. Mert bár nyitva az ajtó — ez a huzat miatt van —, olyan könnyen idegen nem jut be ide. Két kommunista párt működik Indiában, az egyik — amelynek székházában N. E. Balarammal ülünk — testvérpártunk, a CPI (India Kommunista Pártja). Ez a fő kérdésekben támogatja a kormány politikáját, amely a kolonializmus- és imperializmusellenességen, valamint a szocialista országokkal való barátságon alapul. Sürgeti a társadalmi fejlődést, célja: nemzeti demokratikus frontba fogni össze a munkásokat, a parasztokat, a kispolgárokat és a polgárságnak a monopóliumon" kívüli köreit. A párt véleménye szerint Indiában ilyenformán lehet megteremteni a szocializmusba való békés átmenet feltételeit. De — teszi hozzá a párt programja — a forradalmi erőknek fel kell készülniük minden harci formára. A másik, a magát ugyancsak kommunistának nevező CPM (Marxista- Kommunista Párt) 1694 október végén alakult. A két fő kérdés, amelyben nem ért egyet a CPI-vel, a Szovjetunió nemzetközi szerepe és Indira Gandhi kormányának megítélése. Minden együttműködést megtagad a kormánnyal, és valamiféle forradalom-csodavárásra berendezkedve tagadja a haladás lehetőségét mindaddig, amíg burzsoá parlament működik, amíg burzsoá alkotmány van érvényben, amíg a törvények jóváhagyásakor döntő szerepet játszó legfelsőbb bíróság polgári érdekeket képvisel. — Nem nyilatkozatot kérek, a párt programja ismert. Egy kommunista véleménye érdekelne Indiáról. A mai helyzetről, a jövőről. Józan célok — Nem kér egy kicsit túl sokat? — néz föl a főtitkár. — Erről könyvet kellene írni. Az indiai helyzetet képtelenség röviden összefoglalni. Egy szemüveget adnék magának, amivel szemlélheti. Mindent aszerint figyeljen, lehetséges-e nálunk, a mi körülményeink között, vagy lehetetlen. Egy ekkora országban, mint mi, nagyon is figyelni kell a realitások legapróbb elemére is. — Ez a CPM-mel való vita egyik leglényegesebb eleme is? — Ők úgy fogalmaznak, nem vagyunk forradalmi párt, mert nem látunk rövid időn belül lehetőséget a társadalmi viszonyok gyökeres, robbanásszerű megváltoztatására. Ha az ember a realitásokból indul ki — az ország kiterjedéséből, a tömegek elmaradottságából, a vezető erő, a munkásosztály hiányából, a viszonylag még mindig kis befolyással rendelkező kommunista pártból, a régi India — a monopolisták, nacionalisták, vallásosak — hatalmas visszahúzóerejéből, lehetetlenség komolyan beszélni a küszöbön álló forradalomról. Sokkal józanabb célokat kell követnünk. — Véleménye szerint mi az, ami lehetséges? — Pártunknak, van minimális programja. A mezőgazdasági munkások bérét sikerült napi öt rúpiára emelni. Itt, Keralában, ahol a CPI vezető tagja a kormánykoalíciónak. Mind több faluban van jó, egészséges ivóvíz. Lakásokat is építünk. Elhatároztuk, hogy társadalmi munkában százezer otthont teremtünk. A CPM, amely azt mondta a forradalomra, hogy lehetséges, erre azt mondta: lehetetlen. Tegnap adtuk át az első ezer lakást, 1973 végére elkészül az otthonok fele. A Kongresszuspárt korlátai — A távlatok? — A lehetőség jelenleg a haladásra nem sokkal több, mint ami a kormány 17 pontos programjában áll. A Kongresszuspárt tavaly hatalmas többséget szerzett, és most nemigen szorul rá a központi parlamentben a kommunisták, a baloldal támogatására. Így hát a kongresszushoz tartozó jobboldal igyekszik saját programját szabotálni.’Amit tehetünk, a 17 pont kikényszerítése. Ebben sok emberrel együttműködhetünk, nem kommunistákkal is. Kevés ennyi? Sajnos, mi nem álmodozhatunk. Annál sokkal több adolgunk. ' " KERESZTY ANDRÁS (Folytatjuk) Riksa Kun 2 80 éves Walter Ulbricht BERLIN — MTI Walter Ulbricht, az NDK Államtanácsának elnöke szombaton délelőtt az Államtanács Marx—Engels téri épületében fogadta a gratulálókat, akik 80. születésnapja alkalmával meleg jókívánságaikat tolmácsolták. Először az NSZEP Politikai Bizottságénak tagjai keresték fel az államelnököt, s nevükben valamint a párt összes tagjai nevében Erich Honecker, az NSZEP első titkára fejezte ki jókívánságait a nemzetközi munkásmozgalom kimagasló harcosának. Az NDK Minisztertanácsának küldöttséget Willi Stoph miniszterelnök vezette. Erich Honecker a jelenlevők nagy tapsa közepette átnyújtotta a jubilánsnak a Népek Barátsága Érdemrend nagy csillagát. Ezután az NDK-beli szovjet nagykövetség és a Németországban állomásozó szovjet csapatok vezetői gratuláltak Walter Ulbrichtnak 80. születésnapjához. Mihail Jerremov nagykövet átnyújtotta a Népek barátsága Rend kitüntetést, amelyet a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöksége adományozott Walter Ulbrichtnak. A diplomáciai testület együttesen fejezte ki jókívánságait a 80 éves államelnöknek. Kovács Imre, hazánk berlini nagykövete átadta Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének Walter Ubriccht részére küldött ajándékát. Kompromisszum WASHINGTON — MTI Az amerikai kongresszusrn Nixon elnök kompromiszszumot kötött az indokínai amerikai hadviselés kérdésében, és ezzel elhárult a fenyegetőnek tekintett alkotmányos válság. A kompromisszum lényege az, hogy a törvényhozás nem július 1-től, hanem csak augusztus 15-től kezdődően fosztja meg a kormányzatot az indokínai hadviselés pénzalapjaitól Mint Fulbright szenátor, a szenátus külügyi bizottságának elnöke magyarázta, az így kialakult kompromiszszum következtében augusztus 15-e után a hadműveletekben való részvételre csak a kongresszus jóváhagyásával kerülhet sor. Hozzáfűzte, a törvényhozás arra számít, hogy a haladékként kapott 43 napot a kormányzat nem használja fel a légiháború eszkalálására. ■ Hét nap VILÁGHÍRADÓ eseménykrónikája A szovjet—amerikai csúcstalálkozó után Előtérben Európa biztonsága AZOk a diplomaták, akik az európai haderők és fegyverzetük csökkentéséről Bécsben ez év elején, január utolsó napján kezdtek el vitatkozni, eszmét cserélni, s tulajdonképpen egy későbbi konferenciát előkészíteni, most már megérdemelten mehetnek rövid szabadságra. A hivatalosan csak konzultációnak nevezett tárgyalássorozatban 17 európai ország — köztük hazánk és két óceántúli ország, az USA és Kanada — képviselői vettek részt, hol a tárgyalóasztal mellett, hol csak egy-egy pohár itallal a kezükben egy koktélon álldogálva... A hónap eseményei, fordulatai ízelítőt adtak abból, hogy milyen hosszú alkudozásra lehet számítani ez év október 30-tól kezdve a tulajdonképpeni haderő és fegyverzetcsökkentési konferencián is. De a lényeg az, hogy már kitűzték a konferencia kezdetének napját, meghatározták a résztvevők körét, megállapították, milyen ügyrend alapján tárgyalnak majd. Jogos derűlátással lehet tekinteni a konferencia elé is, és ugyancsak szükséges visszaemlékezni arra, hogy a szocialista országok már régen javasolták a külföldi katonai támaszpontok felszámolását, az idegen csapatok visszavonását, a fegyverzet csökkentését. 1986- ban, a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének bukaresti ülésén már konkrét formába öntötték erre vonatkozó javaslataikat. E sorok írója 1968-tól mostanáig több NATO-ülésen látta-hallotta, hogy miként formálódott az „atlanti" országok vágya elképzelése a „kiegyensúlyozott” csapata csökkentésről. Azt remélték, hogy a haderők létszámának leapasztása, a külföldi csapatok visszavonása az ő javukra mehet végbe, magyarán : egy amerikai katona hazavezénylése ellenében akár két-három szovjet katona távozását akarták elérni! A KÖLCSÖNÖS haderőés fegyverzetcsökkentés természetesen csak az egyenlő biztonság elve alapján jöhet létre. Az olyan „atlanti” elképzelések eleve elfogadhatatlanok, hogy egy majdani megállapodás minden olyan OTrtAfölielö rtéOTÓtft*!! tfÖDot« kozzék, ahol szovjet egységek állomásoznak, de ne írja alá a megállapodást minden olyan NATO-ország, ahol amerikai csapatok vannak! S minthogy az „atlantiak” kihagyták Olaszországot a konferencia teljes jogú és teljes elkötelezettségű tagjai közül, így a Magyar Népköztársaság sem vehet részt másként, csak megfigyelőként, különleges státussal... (Ne feledjük, Itália nem Csupán az az ország, ahol Goethe szavaival élve a „Citrom virágzik”, hanem a NATO déli szárnyának kulcsállama, tele NATO-repülőterekkel, NATO-támaszpontokkal, NATO-parancsnokságokkal! Ha ' Olaszországot nem vonják be egy majdani teljes elkötelezettségű megállapodásba, akkor a NATO indokolatlan és veszélyes előnyre tehetne szert...) Helsinkiben már az utolsó simításokat végzik a Finlandia-palotában, az összeurópai konferencia színhelyén, minden készen áll 35 ország vezető diplomatáinak, külügyminisztereinek kedden kezdődő tanácskozásához. A küszöbön álló konferencia előtt joggal emlékezhetünk a szocialista diplomácia sokéves erőfeszítéseire. 1969. márciusában a „Budapesti, felhívás” fogalmazta meg a biztonsági és együttműködési értekezlet szükségességét, azóta sok-sok kétoldalú tárgyalás során tisztázódtak a konferencia céljai. A Szovjetunió békeoffenzívája — amely az idén a Brezsnyev— Nixon, a Brezsnyev—Brandt és a Brezsnyev—Pompidou találkozókhoz vezetett — megteremtette a kedvező feltételeket a konferencia összeültéhez. BREZSNYEV a hét elején fejezte bea mankaihivatalos látogatását, kedden-szerdán a Párizs közelében levő Rambouillet-ban tárgyalt a francia köztársasági elnökkel. A Szovjetunió Kommunista Pártja főtitkárának utazását a világon szinte minden hírmagyarázó, a kínaiakat kivéve, akik egyetlen sornyi híradással sem szolgáltak az utazás tartama alatt, történelmi jelentőségűnek minősítette. A szovjet véleményekből kiemelhetjük a Pravda megfogalmazását: a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsolatai gyakori VASÁRNAP, Brezsnyev és Nixon befejezte tárgyalásait. — Tito jugoszláv államelnök, a JKSZ főtitkára jugoszláviai látogatásra hívta meg Kádár ,Zánest, az MSZMP Központi Bizottságának első titkárét. HÉTFŐ: Brezsnyev elutazott Washingtonból Párizsba. Nyilvánosságra hozták a szovjet—amerikai közös közleményt. KFDD! Brezsnyev—Pompidou tárgyalások Rambouillet-ban. ,A közös piaci külügyminiszterek vitája és megegyezés Luxemburgban. SZERDA: Általános sztrájk Uruguayban. Brezsnyev hazaérkezett Moszkvába. Újabb kínai nukleáris robbantás.CSÜTÖRTÖK: Bécsben befejeződött a haderőccsökkentési tárgyalásokat előkészítő konzultáció. A Dél-vietnami Ideiglenes Forradalmi Kormányúj javaslata a párizsi tárgyalásokon. PENTEK ..Ping-pong”-diplo mácia Peking és Tajvan között. Meghiúsult katonai lázadás Chilében. Felértékelték a márkát. SZOMBAT: A helsinki biztonsági értekezlet utolsó előkészítő aktusai. Kormányalakítási tárgyalások Rómában.lazilag új, minőségileg magasabb fokozatot értek el. Hozzátehetjük, hogy változássok járnak ennek nyomában a nemzetközi helyzetben is. Természetesen ízem úgy, hogy megszűntek volna a szocializmus és a kapitalizmus közötti ellentétek. De az élet realitásai, az erőviszonyok reális megítélésre kényszerítik a polgári politikusokét is. Egy lengyel lap megjegyzését idézzük: Kína első reagálása a szovjet—amerikai tárgyalásokra az volt, hogy újabb kísérleti robbantást , hajtott végre. Mindenesetre , ez furcsa fényt vet a kínai politikára, és szembeállítja a pekingi vezetést Ázsia népeivel. A kísérleti robbantás okozta radioaktív szennyeződés aggodalommal töltötte el a japánokat éppúgy, mint az ausztrálokat, új-zélandiakat, akik pedig eddig inkább a francia kísérleti robbantások elleni tiltakozással voltak elfoglalva... . A HÉT LEGFŐBB, nemzetközi vesészsenyei háttérbe szorítottak számos olyan Torndulatot, amely pedig máskor a címoldalakra kívánkozott volna: az uruguayi katodiai akciók, a chilei szélsőjobboldal újabb rohama, a Közel- Keleten Szadat egyiptomi és Kadhafi líbiai elnök hosszú tárgyalássorozata, aztán a dollár újabb válsága, és a nyugatnémet márka felértékelése mind-mind érdekes, izgalmas jelenség. De a jelek szerint mindegyiknek lesznek új következményei! Napjaink történetének krónikása így a végére odaírhatja: „folytatása következik!” PÁLFY JÓZSEF VASÁRNAP, 1973. JÚLIUS 1.