Csongrád Megyei Hírlap, 1973. július (18. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-15 / 164. szám

AFESZ-áruházak és lakásszövetkezetek avatóünnepségei Rohamtempóban korszerűsödik a szövetkezeti kereskedelem Az idén már három impo­záns szövetkezeti kereskedel­mi létesítményt adtak át rendeltetésének, s tegnap a dorozsmai, a szőregi és a kis­teleki áruházavatók sorát Makón és Mórahalmon foly­tatták. A Maros-parti város­ban az eddigi legnagyobb alapterületű üzletházat, míg Mórahalmon a korszerű iparcikkáruházat vehették birtokukba a vásárlók. Ma­kón az áruházavatót az épü­let emeleti szintjén levő szö­vetkezeti lakások ünnepi át­adásával kötötték össze. Tegnap délelőtt 10 órakor Makón ünnepélyesen meg­nyitották a Maros menti ÁFÉSZ Szegedi utcai új ABC-áruházát, s fel­vátták a vele egy épületet képező szö­vetkezeti lakóházat. Az ese­ményen megjelent­­ Kovács Imre, megyei tanácselnök­helyettese, Kovács Sándor, a SZÖ­VOSZ első elnökhelyet­tese, dr. Vezér Károly, a ma­kói városi pártbizottság első titkára, Szőnyi Ferenc, a ma­kói járási pártbizottság első titkára, dr. Forgó István, Makó tanácselnöke, valamint a kereskedelmi vállalatok képviselői, a társszövetkeze­tek vezetői. Nagy Gy. József, a Maros menti ÁFÉSZ igazgatóságá­nak elnöke köszöntötte a vendégeket, s az áruház előtti térségen összegyűlt több száz főnyi vásárlókö­zönséget. Megköszönte a vá­ros párt- és tanácsi vezetői­nek segítségét, a szövetke­zeti tagság pénzügyi támoga­tásának és a MÉSZÖV vá­lasztmányának 4 millió fo­rintos kölcsönét. Beszélt az áruház szolgáltatásairól is. Ez az ABC-áruház 720 négy­­zetométer alapterületével a város legnagyobb alapterüle­tű üzlete, korszerű a beren­dezése, hűtőkamrákkal, mély­hűtőkkel és hűtővitrinekkel is ellátták. Az üzlet dolgozói valamennyien 80 éven alu­liak. Ez a fiatal kereskedő­­gárda több mint 5 milliós költséggel létrehozott üzlet­ben áll a vásárlók rendelke­zésére, melyben az árukész­let értéke: 1 millió 600 ezer forint. Ezután Borsos Ferenc, a lakásszövetkezet elnöke a 27 lakásos ház megvalósításáról beszélt. Majd sok boldogsá­got kívánt a benne élőknek. Miután dr. Forgó István átnyújtotta a működési en­gedélyt az ÁFÉSZ elnökének, Kovács Sár­dor ünnepélyesen átadta a vásárlóknak az új üzletet, mely néhány perc múlva zsúfolásig megtelt. A Csanádpalotán 1971-ben alakult lakásépítő szövetke­zet A vállalkozás, szövetke­zés után megkezdődött az első, modern társasház épí­tése a Kossuth utca állomás felőli szakaszán, a régi te­mető mellett. Ezen a terüle­ten egy hatvanlakásos lakó­tömböt építenek majd ki, mely új színfoltja lesz a jó ütemben fejlődő nagyközség­nek. A lakásépítő szövetkezet a napokban elkészült első vál­lalt munkájával, egy hatszor háromszobás társasházzal. A modern, tetszetős, teraszos, erkélyes, jól elrendezett tá­gas lakások nagy tetszést vál­tottak ki a község lakosai­nak körében. Az új lakás minden család életében nagy öröm. Ezt az örömöt érezte a közelmúltban az a hat csa­­nádpalotai család, amelyek átvették új lakásaik kulcsait. A beköltözést megelőzően tegnap a lakásszövetkezet el­ső társasházát megtekintette dr. Kovács Sándor, a SZÖ­­VOSZ első elnökhelyettese, Szőnyi Ferenc, a makói járá­si pártbizottság első titkára, dr. Vezér Károly, a makói városi pártbizottság első tit­kára, Hunyadkürti Lajos, a MÉSZÖV elnöke, Koczkás Ferenc, a makói járási párt­­bizottság titkára, Ördögh László, a megyei lakásszövet­kezeti választmány elnöke, valamint a nagyközség több párt- és állami vezetője is. Ünnepélyes külsőségek kö­zött avatták fel tegnap dél­előtt 10 órakor Mórahalmon az új áruházat is. Régi kí­vánsága teljesült a nagyköz­ség lakóinak, s a szegedi út sarkán igen jó helyen épült fel a korszerű, modern épü­let. Kétszintes, 860 négyzet­­méter, az építési költsége 7 millió forintba került. Ter­mészetesen beleszámítva a berendezést is. Az új áruház 19 fővel üze­mel. Igen jelentős az áru­készlete, 5 millió 500 ezer fo­rintos. Igazgatója Ruttai Já­nos. Nemcsak a mórahal­­miak, hanem a környező fal­vak és a tanyavilág lakói be­szerezhetik itt a kívánságuk­nak megfelelő cikkeket, mű­szaki árucikkeket, ruhákat, s különböző iparcikkeket. A mórahalmi ünnepségen részt vettek Bartolák Mihály, a SZÖVOSZ elnökhelyettese, dr. Kovács József, a szegedi járási pártbizottság első tit­kára, Farsang Lászlóné dr., a megyei tanács osztályveze­tője, Tóth Szilveszterné or­szággyűlési képviselő, a nagy­község vezetői és a MESZÖV képviselői. Fiatalok találkozója Vándorzászlót nyert a Szegedi Konzervgyár Szerrsházon Szekszárdon d­e Pakson folytatódtak a Duna menti fiatalok találko­zójának eseményei. A szek­szárdi Ómegyeházán a nyerte Duna menti megye és Buda­pest ifjúsági vezetőinek fó­rumát rendezték meg Hor­váth Józsefnek, a Tolna me­gyei pártbizottság titkárá­nak részvételével. A fóru­mon Szerencsés János, a Külügyminisztérium párt­­bizottságának titkára tájé­koztatta az ifjúsági vezetőket az európai béke és biztonság helyzetéről, időszerű kérdé­seiről. A Paksi Konzervgyár mű­velődési termében ugyanak­kor az ország 18 konzerv­ipari üzemében dolgozó fia­talok küldöttei tanácskoztak. Ez alkalommal osztották ki a szakmán belüli ifjúsági munkaverseny díjait is. A vándorzászlót és a hatezer forintos első díjat a Szegedi Konzervgyár, a négyezer fo­rintos második díjért a­ deb­receni konzervgyár I­II. KISZ alapszervezete, a há­romezer forinttal járó har­madik díjat pedig a Hatvani Konzervgyár IV. raktári KISZ alapszervezete nyerte el. Az iparág fiataljainak pályázatát a műfajonkénti kategóriákban, a paksi Osz­­termayer Gyula, a debreceni Erdélyi Elemér és a buda­pesti Czikora József kapta meg. Gépész­karrier B­eugrott végre a G—35-ös motorja. Érces püffögése felkavarta a kör­nyék csendjét, de a gépészfiú, Be­­rényi Ferenc mással törődött, elvégre elő­ször indult önálló munkára. Nem csak szántam­, mint a többiek, hanem az élet­­útra is. — Tizennégy évesen határoztam el, édesanyámmal együtt, hogy traktoros le­szek. Háromhónapos tanfolyam. A bizonyít­vány jeles. Hát persze. Rég megmondta Stibál Róbert bácsi, a mágocsi iskolaigaz­­gató, hogy Ferinek tanulnia kell. Igaz, másféle iskolára gondolt a nevelő. És mondogatta: — Jó lenne továbbtanulnod*! — Tovább? — Tovább. Édesanyjának keserű sóhajtását csak az érthette meg, aki tudta, mit jelent egye­dül, hadiözvegyként felnevelni nyolc gye­reket. Feri volt a legnagyobb. A tanító úgy mondta: — Igen jó fejű, jó lenne, ha to­vább tanulna. De hát__ Károlyi gróf nem adott családi segélyt a béreseknek. Akkor se, ha dolgoztak. Idősebbik Beré­­nyi Ferenc urasági cseléd ugyan sokáig dolgozott, hanem 1944 szeptemberében ka­tonának szólították. — Bevonult. Eltűnt. Elesett valahol. Ke­restük mi a sírját anyámmal — vélekszik a legidősebb fiú —■, kerestük, de haszta­lan. Az apróságnak kellett a kenyér. Feriből traktorost neveltek még egészen fiatalon az állami gazdaságban, amelyik a régi uraságot felváltotta, az új rendben. Az volt az első előléptetés. Korán, fiatalon gépész lehetett Berényi Ferenc. Dörgött alatta a G—35-ös. Azzal kereste a kenyeret évekig. M­ásodik előléptetése a határőrségben érte. — Szombathelyen szolgáltam 1957 áprilisától. Jó iskola volt. Ta­lálkoztam ugyan a politikával korábban is a DISZ-ben. De a határőrségben értet­tem meg, mit jelent az, hogy kommu­nista. — Tanulhatott? — Igen. — Volt megbízatása? — KISZ-titkár lettem az alegységben. Ott vettek fel később a pártba is. Kitüntették: „Kiváló határőr”. Felvarr­­hatta az őrvezetői csillagot is. — De ilyesmiről ne beszéljünk. Mások is eleget tettek. Igaz. Ám a történet most Berényi Fe­rencről szól A yenes VL Leszterelés után ismét traktoros az állami gazdaságban, Nagymágocson. — A főmérnök Ba­lázs József volt. Szólt, hogy tanulni lehet. Három év, heti kétszer iskola. Szegeden vizsgáztunk huszonheten. Mivel jöttek az új gépek. Korszerűbbek, mint a régi. Kom­bájn, D—4 KB, aztán az MTZ—50-esek. Nagyszerű gépek. Két évig szerelő voltam, de gépre ültem ismét. A határ vonzott. A gép. — S az ember? — Az ember? Hát az is természetesen Titkárrá választottak az egyes kerületi pártszervezetben. Ez volt az újabb előlép­tetés. Nagyon szerettem ott a gépész kol­lektíván belül. — Miért? — Hát... húsz évi Gyökeres változás tanúja voltam. Legszembetűnőbb, ami az emberek gondolkodásában végbement. Akik cselédként kezdték valamikor, kevés iskolával, szűk reményekkel, azok ma szo­cialista brigádban dolgoznak, modern üze­mekben, s közben tanultunk. Sokat tanul­tunk. Neveket említ. A Kórógyi Flóriánét, aki szerelőnek tanult valamikor — azelőtt ta­lán azt se hitte volna,­­hogy az lesz. — Most Flórián a gépműhely vezetője. Tanult. Vagy a faiskolában kereste a kenyerét is jobbik Tembel Mihály. — Fizikai munkás volt, tanult, ma tech­nikus, gyümölcstermesztő brigádot vezet. Akik nem elégedtek meg azzal, hogy eb­ben a rendszerben az ember nem éhezik, hanem még többre vágytak, tovább jutot­tak. Németh György rakodó, Fazekas Ist­ván kerti munkás, Magyar Pál úgyszintén, meg Zana János és a többiek. A kapától a korszerű gépig jutottak el — Ez a nagy változás? — Ez is. Meg, amikor segíteni kellett, új útra térni a földművességnek. Mi a gaz­daság munkásai a határban meg Mind­szenten, Szegváron részt vettünk az átszer­vezésben. Ott voltunk bizony. Tudtuk, mit jelent a régi, a szabadabbnak vélt körül­ményeket, a megszokottat másra, ismeret­lenre, kötöttebbre váltani. Mert... sokáig viszi az ember a régit, ami hozzá nőtt,­­ kedveli az ember az újat is. Pár­tolja. Becsüli. A brigádmozgalom­ban önként vállalja a hármas köve­telményt. Méltóképpen dolgozni, tanulni, élni. . — Erős az összetartozás. Segíteni a má­sikon, amiben lehet. Vállalni, ha kell, még többet. Minél többet Ezzel kereste fel egyszer Nagy József, a gazdaság pártbi­zottságának titkára. — Megalakul a községi bizottság, Feri. Titkárra lenne szükség. — De én nagyon szeretem a gépész kol­lektívát. — Nem hagyod el — Nem is hagyom. — Csak annyit tudok, hogy szóba ke­rültél. Az emberek becsülnek. A választás egyhangú volt. Nagymágocs kommunistái függetlenített községi titkár­rá választották Berényi Ferenc gépészt. Megbízták, vezesse, irányítsa a község po­litikai életét. Sok a tennivaló. — Tanulnom kellett. Tanulhattam. Mert nagy az előléptetés. A lehetőség még na­gyobb. — Itt a községben? — Itt is. Korszerű a gazdálkodás, a be­rendezkedés. Növekvő jólétről beszél itt minden, az öltözettől az új házakig. Nagy a feladat. Ugye... majd négy és fél ezer lakos, szép számú intelligencia, pedagógu­sok, agrárszakemberek, no és az igények: nagyobb óvoda, nagyobb iskola kell, tor­natermünk sincs. Több a lehetőség, mint amire eddig jutottunk általában és a gaz­dálkodásban is. Az összefogást kell erősí­tenünk. Programot ad a titkár. Programot ad a gépész, a kommunista vezető. — Ez a legfrissebb? — Ez. S az élet majd felvet mást is. Haladni kell.­erényi Ferenc traktoros-gépész, mos­tantól szellemi pályán dolgozik. Ter­vei közül hadd említem, hogy a szükséges alapok megszerzése után, ősztől ismét tanul majd a munka mellett. Ezúttal már a főiskolai diplomáért. Bár... nem csak azért. ------------3 M * D * B * KACZOR ISTVÁN VASÁRNAP, MLB, JÜLKJS 13. Munkás-bérpolitikát a második félévben is! Ott!s figyelem kísérte a c0íl március 1-én sorra került központi bérintézke­dést amely Csongrád me­gyében 41 minisztériumi vál­lalatnál, üzemben, 18 tanácsi irányítás alá tartozó válla­latnál nem egyszerűen egy szokásos vagy annál na­gyobb mértékű béremelés volt. A központi bérrendezés közel 56 ezer üzemi dolgozót érintett megyénkben. Leg­többen a könnyűiparban, 17 ezer 500-an, az építőiparban pedig 11 ezer 500-an kaptak magasabb bért. Országszerte a nemzeti jövedelem túlnyo­mó hányadát előállító, több­ségében nagyüzemi munká­sok bér­lemaradásának na­gyon is indokolt pótlására került sor. A központi bérpolitikai inézkedés gyakorlati vég­rehajtására közel 71 millió forintot használtak fel a mi­nisztériumi vállalatok és üzemek. A központi bérpoli­tikai keret jelentős hányada differenciálási lehetőséget is biztosított a vállalatoknak. Ezzel ismerték el a több műszakot a nehéz fizikai munkát. A bérpolitikai intézkedé­sek a Központi Bizottság határozatának szellemében történő végrehajtása nagy feladatot és nem kis felelős­séget rótt a vállalatokra, azok gazdasági és politikai vezetőire. Az üzemi demok­rácia eszközeivel élve az üzemen belüli béremelés fel­­használásának elveit és módszereit, a differenciálás konkrét rendszerét általában mindenütt ismertették. Azt is elmondták, hogy mennyit tartalékoltak a teljesítmé­nyek kifutására. Az utóbbi időben egyre többet beszél­nek erről a tartalékról. Azt kérdezik az emberek, vajon hogyan használták vagy használják fel azt az össze­get az év végéig? Nemcsak a tartalékról beszélnek, ha­­­nem az időközben képzett anyagi alapról, a bérfejleszt­­és további lehetőségéről. Il-is mondtuk az év ele­eel jén, elosztani csak azt lehet, amit megtermel­tünk, s csak olyan mérték­ben lehet és szabad emelni a béreket, amire rendelkezé­sünkre áll az anyagi fede­zet. Most a félévi mérlegek elkészítése után számba ve­hetik minden vállalatnál ezeket a lehetőségeket. A vállalati kollektíva közös erőfeszítései nyomán ugyan­is a­­munka sok helyen haté­­konyabbá vált, nőtt a terme­lékenység, javult a minőség. Általában jobban takarékos­kodtak a vezetők, a munká­sok, ezért csökkentek a költségek is. A hatékonyabb első félévi gazdálkodással megalapozták a későbbi vál­lalati bérfejlesztés anyagi erőforrásait. Sőt, ez az erő­forrás már a második félév­ben anyagi alapot, lehetősé­get teremt béremelésre. Az első félévi tapasztala­tok bizonyítják, hogy a sa­ját erős bérfejlesztést válla­lataink általában 70—30, 65 —35 százalékos arányban tervezték alapbér, illetve mozgóbér formájában fel­használni. A központi bér­­fejlesztés bértömegét a vál­lalatok ténylegesen felhasz­nálták. Tehát nem tartalé­koltak. De a sajáterős bér­­fejlesztésnél a mozgó bér aránya jelentős tartalékolás­ra utal. A bérpolitikai intézkedé­sek végrehajtásának össz­hatása nagyon kedvező. Er­ről beszéltek a Szakszerve­zetek Csongrád megyei Ta­nácsa legutóbbi ülésének résztvevői is. Hangsúlyozták, hogy eredményeiben felol­dotta a korábban keletkezett és megoldásra váró feszült­ségeket. Ezek mellett azon­ban meghagyott néhány gondot, amelyek megoldásra, a következő évek rövid- és középtávú összehangolt, kö­vetkezetes vállalati bérpoli­tikától várható. A­­szakszer­vezeti tisztségviselők és gaz­dasági vezetők törekedjenek olyan intézkedések kidolgo­zására, amelyek a­ hatékony­ság növelésével, a bérterhek kigazdálkodását is elősegítik. Külön figyelemmel kell kí­sérni az üzem- és munka­­szervezés, a szocialista mun­kamozgalmak hatékonysá­gának javítására, a munka­­időalapok jobb kihasználá­sára, a dolgozók kezdemé­nyező­készségének eredmé­nyesebb hasznosítására ter­vezett intézkedések valóra váltását.• A szakszervezeti munka valamennyi szintjén ellen­őrizni kell a béremelés mér­tékének és arányának ala­kulását, a központilag meg­határozott differenciálási elvek érvényesülését. Nem szabad szem elől téveszteni a­­ központi célkitűzést, hogy a béremelésre rendelkezésre álló­­anyagi erőforrást, a munkások, a művezetők, a közvetlen termelésirányítók bérrendezésére kell felhasz­nálni. Éppen ezért a vállala­toknál meglevő bérfejleszté­si tartalékok további fel­­használásánál is biztosítani kell, hogy tovább javuljanak a munkás- és nem munkás­­állományúak között kiala­kult arányok. Ez lényegében azt jelenti, hogy a további juttatásokból is elsősorban azoknak kell részesülniök, akik nehéz fizikai munkán, vagy kedvezőtlen munkakö­rülmények között dolgoznak. A célkitűzés ismeretes, hogy elsősorban az ilyen területen foglalkoztatott, belanított és segédmunkás nődolgozók bé­rét kell emelni. A második tartalékok, az idő­közben képzett ala­pok felhasználásában szak­­szervezeti szerveinknek min­denütt, nemcsak ellenőrizni­ük, hanem meg is kell köve­­telniök a bérezésre és a munkavégzésre vonatkozó törvényes rendelkezések be­tartását. Villany­autó Bakuban új villamosmeg­­hajtású gépkocsit terveztek, mely 60 kilométeres sebes­séggel, 600 kg-os terheléssel vagy 3 utassal 220 kilomé­tert tud feltöltés nélkül megtenni. Képünkön az Elektromobile 73 elnevezésű villamosmeghajtású gépko­csi egy bakui utcán.

Next