Csongrád Megyei Hírlap, 1973. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-01 / 178. szám
ZAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! CSEHGRAD MEGYEI * A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA Kádár János és Leonyid Brezsnyev találkozója Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára kedden a Krímben találkozott Kádár Jánossal, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárával. A találkozón, a szovjet párt- és kormányküldöttségnek 1972. őszén Magyarországon tett látogatása során elért megállapodások szellemében megvitatták az SZKP és az MSZMP közötti testvéri kapcsolatok elmélyítésének és a sokoldalú szovjet—magyar együttműködés további fejlesztésének kérdéseit. A szívélyes, baráti légkörű találkozót a megvitatott kérdésekben való teljes nézetazonosság jellemezte. 1973 első felében Gyorsabban nőtt az ipari termelés A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 1973 első félévében az ipari termelés a tervezettnél gyorsabb ütemben nőtt. A bruttó termelés az állami iparban 6,3, a szövetkezeti iparban 10,1 százalékkal, a szocialista iparban összesen 6,6 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A terv azzal számolt, hogy 1973-ban a szocialista ipar termelése 0,5—6 százalékkal emelkedik. Az idén is általában azok tíz ipari ágazatok fejlődnek a leggyorsabban, amelyek valamely kiemelt programhoz kapcsolódnak. A bányászat termelése 4,1 százalékkal haladta meg az 1972. első félévit. Ezen belül e szénbányászat termelése lényegében stagnált, a kőolaj- és földgáztermelés 7,7 százalékkal emelkedett. Az alapenergia-hordozók felhasználásán belül a szénhidrogének aránya az 1972. első félévi 55,9-ről 57,9 százalékra nőtt. Az építőanyag-ipar 4,1 százalékkal termelt többet, mint egy évvel korábban. A növekedés nagyrészt a mészkgmentipar termelésének 14 százalékos emelkedéséből adódott. A tégla-, cserép- és tűzállóanyag-ipar megközelítőleg annyit termelt, mint egy évvel ezelőtt. A gépipar termelése 4,9 százalékkal múlta felül a tavalyi első félévit. A vegyipar és a könnyűipar csaknem valamennyi ágazata gyors ütemben, 10— 15 százalékkal fejlődött. Az élelmiszeripar két százalékkal termelt többet, mint tavaly ilyenkor. A szocialista ipar ez év első felében összesen 5,9 százalékkal több terméket értékesített, mint egy évvel korábban, a külkereskedelemnek azonban 13, a nagy- és kiskereskedelemnek 9,2 százalékkal több árut adott el. A szocialista ipar létszáma 1,2 százalékkal, az egy foglalkoztatottra jutó bruttó termelés 5,3 százalékkal haladta túl az egy évvel korábbi szintet. A kivitelező építőipar a fél év folyamán három százalékkal több munkát végzett, mint tavaly ilyenkor. A növekedési ütem némileg elmaradt az előirányzottól. Az építőipari vállalatok és szövetkezetek termelése négynégy százalékkal emelkedett, az építőipari közös vállalkozásoké csökkent. A félév folyamán a kivitelező építőipar négy százalékkal több lakást adott át, mint a múlt év első felében. A mezőgazdasági üzemek kevesebb vágósertést, több vágómarhát és tejet értékesítettek, mint a múlt év első felében. 1973. június végén — előzetes adatok szerint — a szarvasmarha-állomány 1 millió 992 000 darab volt, 2,7 százalékkal több az egy évvel ezelőttinél. A sertések 7 653 000-es állománya is megközelítette a tavalyi magas szintet. Az állományon belül nőtt a tehenek, illetve a kocák aránya. A lakosság központi forrásokból származó félévi pénzbevétele 8 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel ezelőtt, ezen belül a munkabérek összege 7 százalékkal emelkedett. 1973 első negyedében négy, a második negyedévben — az ipari és építőipari munkásoknál végrehajtott béremelések hatására — kilenc százalékkal emelkedtek a munkabérek. A kiskereskekedelmi forgalom folyó árakon számítva 9,6 százalékkal, volumenben 5,7 százalékkal haladta túl az egy évvel korábbi szintet. A növekedési ütem megfelelt a tervezettnek. Az élelmiszereladás négy, a ruházati cikkeké két százalékkal volt több az egy évvel ezelőttinél. A fél év folyamán a népgazdaság szocialista szektorában kereken 40 milliárd forintot fordítottak beruházásokra, valamivel kevesebbet, mint egy évvel korábban. Az egyedi nagyberuházások összege túlhaladta a tavalyi első félévit. Az export — folyó devizaárak alapján — 20 százalékkal nőtt 1972 első félévéhez képest. A behozatal — ugyancsak folyó devizaárakon — négy százalékkal haladta túl az egy évvel korábbit. A kivitel az 1973-ra előirányzott ütemnél nagyobb, a behozatal kisebb mértékben nőtt Az MSZMP KB üdvözlő távirata A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága táviratban üdvözölte a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságát az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt II. kongresszusának 70. évfordulója alkalmából. Vásárhelyi kiadás 30. ÉVFOLYAM 178. SZÁM 1973. augusztus 1., szerda Ara: 80 fillér Baráti találkozó a Krímben I. A Krím félszigeten július 30 —31-én megtartották a szocialista országok kommunista és munkáspártjai vezetőinek találkozóját, amelyen részt vett. Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Bolgár Népköztársaság Államtanácsának elnöke; Gustáv Husák, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára; Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára; Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára; Vumzsagij Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának első titkára, a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke; Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának első tit- A Bolgár Kommunista Párt, Csehszlovákia Kommunista Pártja, a Lengyel Egyesült Munkáspárt, a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Mongol Népi Forradalmi Párt, a Német Szocialista Egységpárt, a Román Kommunista Párt és az SZKP megállapította, hogy az 1972 júliusában megtartott Krím félszigeti találkozó óta eltelt idő alatt jelentős sikereket értek el a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testülete nyilatkozataiban foglalt külpolitikai célkitűzések, a testvérpártok kongresszusain elfogadott határozatok, az SZKP XXIV. kongresszusának békeprogramja megvalósításában. A vietnami háború befejezése, a Német Demokratikus Köztársaság teljes nemzetközi jogi elismerése, Csehszlovákia és a Német Szövetségi Köztársaság kapcsolatainak rendezése, Kuba nemzetközi pozícióinak megerősödése, az európai biztonsági és együttműködési értekezlet sikeres kezdete — mindez tükrözi a szocialista közösséghez tartozó országok békeszerető politikája befolyásának növekedését. E politika megvalósításában, az egész nemzetközi helyzet javításában nagy szerepet töltöttek be a testvérpártok és a szocialista országok vezetőinek a kapitalista államok képviselőivel az utóbbi időben megrendezett találkozói és tárgyalásai. Leonyid Brezsnyev tájékoztatást adott az SZKP Központi Bizottságának a XXIV. kongresszuson elfogadott békeprogram megvalósítása érdekében kifejtett kára. Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke, Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, valamint Andrej Gromiko, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere, Borisz Ponomarjov, az SZKP Politikai Bizottságának póttagja, a Központi Bizottság titkára és Konsztantyin Katasin, az SZKP Központi Bizottságának titkára. A találkozó résztvevői tájékoztatták egymást pártjuk életéről és tevékenységéről, szocialista államuk fejlődéséről. Megvitatták a testvéri pártok és országok közötti politikai, gazdasági és ideológiai együttműködés kérdéseit. Átfogó véleménycserét folytattak az időszerű nemzetközi problémákról is. külpolitikai tevékenységéről, az Amerikai Egyesült Államokban, a Német Szövetségi Köztársaságban és Franciaországban nemrégiben tett látogatásokról, a lezajlott tárgyalásokról és a megkötött megállapodásokról, egyebek között a nukleáris háború elhárításáról szóló szovjet—amerikai egyezményről. A testvérpártok vezetői nagyra értékelték az SZKP lenini külpolitikáját, Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP Központi Bizottsága főtitkárának személyes hozzájárulását e fontos nemzetközi jelentőségű politika megvalósításához. Levonták az általános következtetést, hogy az egész nemzetközi helyzetben jelentős pozitív változások mentek végbe: mind átfogóbb nemzetközi elismerésre találnak a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének elvei ; kiszélesednek a kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatok a szocialista és a kapitalista országok között; kedvezőbb távlatok tárulnak fel az olyan konstruktív lépések számára, amelyek arra hivatottak, hogy elősegítsék a béke és a nemzetközi biztonság megszilárdulását. Hangsúlyozták, hogy fontos valamennyi érdekelt állam együttes erőfeszítéseivel megszilárdítani a nemzetközi színtéren végbemenő pozitív változásokat, következetesen megvalósítani a megkötött egyezményeket és szerződéseket, szüntelenül előre haladni a fő cél az egyetemes béke biztosítása felé. Kifejezésre juttatták azt az egyöntetű eltökéltségüket, hogy ebben az irányban fejlesztik a szocialista országok aktív együttműködését, megerősítették azt a készségüket, hogy elősegítik az európai biztonsági és együttműködési értekezlet sikerét. Pozitívan értékelve a Helsinkiben megtartott előkészítő konzultációk és az európai értekezlet első szakasza — a külügyminiszteri találkozó — alapvető eredményeit, a testvérpártok vezetői kifejezik azt a meggyőződésüket, hogy ennek az értekezletnek a munkája, amelyhez a népek a valóban tartós európai béke megteremtésébe vetett nagy reményeiket fűzik, amennyiben megvan a résztvevőkben a jóakarat, már ebben az évben teljes egészében véget érhet. Annak érdekében, hogy a legnagyobb politikai tekintélyt biztosítsák az értekezlet határozatainak, annak zárószakaszát legmagasabb szinten kellene megrendezni. A szocialista országok állást foglalnak az európai államok közötti nagyarányú és hosszú időre szóló, diszkriminációktól mentes és egyenjogú gazdasági kapcsolatok kibontakoztatása mellett, minden ország társadalma közötti átfogó és sokrétű érintkezés mellett, a turisztika, a sportkapcsolatok ösztönzése, a kulturális kapcsolatok fejlesztése és a szellemi értékek cseréje mellett, a béke megszilárdítása és a népek közötti kölcsönös megértés nevében. A szocialista országok abból indulnak ki, hogy az ilyen együttműködésnek minden állam szuverenitása szigorú tiszteletben tartása, a belügyeibe való be nem avatkozás keretei között kell fejlődnie, figyelembe véve minden ország szokásait és hagyományait. Ez az együttműködés megfelel majd minden európai nép és különkülön mindegyik érdekeinek. Megelégedéssel állapították meg, hogy jelenleg aktivizálódik az olyan társadalmi erők tevékenysége, amelyek fontos szerepet tölthetnek be Európa békekontinenssé válása történelmi feladatának megoldásában, a Föld békéjének megszilárdításában. A szocialista országok következetesen síkra szállnak azért, hogy a politikai enyhülés kiegészüljön a leszerelést elősegítő katonai enyhüléssel. Nagy jelentőséget tulajdonítanak a küszöbön , álló, ez év októberében Bécsben megtartandó tárgyalásoknak a közép-európai fegyverzet és fegyveres erők , csökkentéséről. A szocialista országok elengedhetetlenül szükségesnek tartják az enyhülés övezetének kiszélesítését, az egész világra való kiterjesztését. Ez mindenekelőtt megköveteli az imperialista agresszió teremtette konfliktushelyzetek haladéktalan rendezését. Ismét megerősítették, hogy következetesen támogatják a ..Vietnami Demokratikus Köztársaság és a Dél-vietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormánya álláspontját, azt a követelését, hogy valamennyi fél maradéktalanul teljesítse a párizsi megállapodást, biztosítani kell Indokína népei számára annak lehetőségét, hogy maguk döntsenek sorsukról, meg kell teremteni az igazságos békét egész Indokínában; kifejezték internacionalista szolidaritásukat a vietnami néppel, azt a készségüket, hogy megadják neki a szükséges segítséget, erősítik a VDK-val a testvéri együttműködést. Továbbra is az egyik legkiélezettebb probléma a közel-keleti helyzet, amelyet rendezni kell olyan alapon, hogy teljes egészében kivonják az izraeli csapatokat a megszállt arab területekről, tiszteletben tartják e térség államai és népei, beleértve a Palesztinai arab nép függetlenségét és törvényes jogait A feszültség enyhülésének és az államok békés együttműködése fejlesztésének politikája élvezi a népek, a világ egész haladó, békeszerető közvéleménye forró támogatását. Ezzel együtt azonban továbbra is léteznek azok az erők, amelyek a hidegháború szellemében cselekedve, szembeszegülnek a nemzetközi enyhüléssel, állást foglalnak a háborús előkészületek fokozása, a katonai költségvetések növelése mellett. Állandó éberségre van szükség az ilyen erők politikájával szemben, ellene kell szegülni az olyan kísérleteiknek, hogy megtévesszék a világ közvéleményét, bizalmatlanságot és ellenségeskedést szítsanak a népek között, a szocializmus állásainak aláaknázására használják fel a feszültség enyhülését. A szocialista államok elvi osztálypolitikát folytatnak. A béke és a nemzetközi biztonság megszilárdításának irányvonala, a szolidaritás minden ország és kontinens népeinek felszabadító harcával, a szabadságuk és függetlenségük ellen, a sorsuk önálló meghatározására való joguk ellen intézett merényletek visszautasítása —, ezek ennek a politikának elidegeníthetelen alkotó részei. Figyelembe véve, hogy milyen óriási jelentősége van a szocialista országok gazdasági együttműködésének a sikeres szocialista és kommunista építés, az ezekben az országokban élő népek jólétének és kultúrájának állandó növekedése szempontjából, megvitatták a szocialista gazdasági integráció komplex programja megvalósításának menetét és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tevékenysége további tökéletesítésének fő irányait. Megerősítették, hogy ezeknek a kérdéseknek továbbra is a KGST-tagállamok kommunista és munkáspártjai figyelmének központjában kell maradniuk. A találkozón hangsúlyozták, hogy a kommunista és munkáspártok, minden a»spabytamu a 2. aldaLente «-t A testvérpártok vezetői a tárgyalóasztal mellett