Csongrád Megyei Hírlap, 1973. szeptember (18. évfolyam, 204-227. szám)
1973-09-01 / 204. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLTETEK! CSONGRÁÁD MEGYEI ★ Bemutatjuk megyénk üzemeit. A Az Alföldi Porcelángyár szaniter gyáregysége A vásárhelyi Alföldi Porcelángyár szaniterárut, tehát különféle egészségügyi berendezéseket előállító gyáregységében 1967-ben kezdték a termelést. Akkor az évi termelést 3 ezer tonnában jelölték meg a berendezéseket szállító olasz cég szakemberei. Tavaly már 8 ezer tonna árut gyártottak. Kézi- és szalagöntéssel 8—10-féle típusú mosdókagyló, fürdőszobákba való piperefelszerelés, szappan-, papír-, szivacstartó, mosdóláb készül. Az egészségügyi berendezéseket előállító gyárban a munkaigényesebb darabokat kézi öntéssel készítik, és az előállított termékek 68—70 százaléka exportminőségű. Termékeik a belföldi, a szocialista és a nyugati országok piacain is igen keresettek. Erre az évre eddig 22 millió forintos megrendelés futott már be. A tapasztalatok szerint az NSZK, a spanyol, a holland megrendelők még a második félévre is tartogatják igényeiket..Lengyelországba és az NDK-ba jelenleg színes garnitúrákat szállítanak. A gépi öntéssel készült termékek ,,futnak” a szalagon. Száztíz kocsi viszi a 4 ezer 12-esjelű, belföldre készített, száznegyven kocsi pedig a 4 ezer 3-as jelzésű, holland exportra készülő termékeket. A kéziöntés egyik állomása: a gipsz öntőformából kiemelik a mosdókagylót. A készáru osztályozása. Itt dől el, hogy a termék első-, másod- vagy harmadosztályú jelzést kap-e. (fotó: Enyecz Zoltán) Vásárhelyi kladus 30. ÉVFOLYAM 204. SZÁM 1973. szeptember 1., szombat Ara: 80 fillér Juhász Gyuláról nevezték el a Szegedi Tanárképző Főiskolát Ülést tartott az Elnöki Tanács A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott Törvényerejű rendelettel módosította az Elnöki Tanács az oktatási rendszert szabályozó, 1961. évi III. törvényt. Figyelemmel az oktatási reform során szerzett tapasztalatokra, új megfogalmazást nyert az egyes oktatási intézmények és formák — a gimnáziumok, szakközépiskolák és a felnőttoktatás — képzési célja, a módosítás ezenkívül kiterjed időközben a meghaladottá vált, néhány más törvényi rendelkezésre is. A törvénymódosítással összhangban az Elnöki Tanács módosította a középfokú oktartási intézményekről szóló 1965. évi 24. számú törvényerejű rendeletet. Az Elnöki Tanács módosította a honvédelemről szóló törvényt. A kiegészítő módosítást tartalmazó törvényerejű rendelet bővíti a tartalékos hadkötelesek katonai szolgálatának törvényes kereteit. Az Elnöki Tanács döntése alapján a Szegedi Tanárképző Főiskola a jövőben „Juhász Gyula Tanárképző Főiskola”néven folytatja működését. Az Elnöki Tanács végül zárói és más folyamatban levő ügyeket tárgyait. Az oktatási törvény módosításának néhány vonatkozása ismeretes, hogy az 1961. évi II. törvény foglalta és foglalja keretbe oktatási rendszerünk szerkezeti felépítését, az alsó-, közép- és felsőoktatás alapintézményeit, valamiért ezek feladatait, ■az egységes oktatási rendszernél belffl. A Mirahiji módosítások thftwtte az egpes afctatási Máanáiwrit toépaési célját pompa-tjéfc: néhány, tásha- Uitott rendelkezést a mai á#~ lapertoMtmigauntenofc. Az TWt. éri harmadik törvény például kimondja, hogy a diákoknak a Vili. osztály sikeres elvégzéséig, legkésőbb azonban annak a tanévnek a végéig kell járniuk iskolába, amelyben 16. életévüket betöltik. Mostantól kezdve viszont arra is lehetőség nyílik, hogy a 14. életévét betöltött gyermek — a változatlanul 16. életévig terjedő tankötelezettségnek — a dolgozók általános iskolájában tegyen eleget. Ez lényegében feloldja azt a megköttséget, hogy a gyermeket 16. életévének betöltéséig mindennapi iskolalátogatásra kötelezze. Az esőfokú irtónlémi intézmények közöl a törvényerejű rendelet külön foglalkozik a gyógypedagógiai intézményekkel, ezek képzési céljaival. Úgy rendelkezik, hogy ezekben az intézetekben a képzés időtartama a fogyatékostárs jellegéhez igazodik. A rendelkezést az indokolja, hogy emelkedik a gyógypedagógiai intézmények száma,növekedik jelentőségük, sértségük ettér az általános iskolától. A tanácstörvénnyel összhangban a törvényerejű rendelet a gimnáziumok és a szakközépiskolák, valamint a középiskolai kollégiumok és diákotthonok létesítését, valamint mindezek fenntartását a tanácsok kénátólagos M«M«Aratta*. Kivetett csupán a felsoroltatási intézmények gyakorló iskolái és az egyházi gimnáziumok jelentenek. A rendelkezés tehát azt jelenti, hogy jövőben a minisztériumok, az országos hatáskörű szervek nem tartanak fenn szakközépiskolát. A középfokú oktatásügy tanácsi szintű, egységes irányítása ugyanis csak ilyen módon biztosítható eredményesen. MAI TÉMÁNK Méltóak a népszerűsítésre álünk, magyarokról sokan azt tartják szerte a világon, hogy túlságosan szélsőségesek vagyunk érzelmeinkben. Olykor apró — tized-, századrangú dolgokban is — kiváltképp, ha sérelemről van szó, felugrik a vérnyomásunk. Ezek a témák csakhamar amolyan divatcikkekké válnak a sajtó hasábjain; ezekkel foglalkoznak pártmunkások, tanácselnökök, vezérigazgatók. Közben alig bessülünk emberi sorsokat jobbig fordító nagy társadalomformáló téteményeinkről, amelyek pedig mindinkább ránk irányítják a nemzetközi élet figyelméig Eltörik Budapest va^1TM5' lyik kerületében egy ví^v®~ zeték! Ezt az eseményt na'-* ponta többször is sugározzák rádióállomások, bemutatja a televízió, igazgatók, főmérnökök, művezetők, tűzoltók, utcai járókelők nyilatkoznak az ügyben. Ám de amikor olyasmi történik, mint az idei aratás, amely a maga nemében példátlan emberi teljesítmény, társadalmi esemény, szinte szó nélkül lépünk tovább. Tudomásul vesszük, hogy ez is elmúlt, következik hát az őszi talajelőkészítés, vetés, betakarítás. Biztatjuk a szakembereket, hogy készüljenek fel alaposan, cseréljenek vetőmagot, és ha szárazság van, öntözzenek is. Mintha nem éppen ők lennének azok, akik legjobban tudják, hogy mikor, mit kell tenniük. Arról viszont elfeledkezünk, hogy nem is oly régen központi párti és kormányhatározat kellett még ahhoz, hogy ne kérjünk több kenyérnek való búzát a Szovjetuniótól, hanem hazai földeken termesszük meg az ■ország kenyerét. Ami tehát most történt, a legmerészebb képzelet sem remélhette volna: alig pár évvel később a párt- és kormányhatározat után annyi búzát adott a mezőgazdaság, amely kicsi híján — vagy talán híja nélkül — nem egy-, de akár a kétévi kenyérszükségletét is fedezné az országnak. Kik azok, akiknek mindezt, mint embereknek elsősorban köszönhetjük? „Egyszerű” traktoristák, kombájnosok, agronómusok, akikről nem hallhattuk, hogy az aratás után felköszöntötték vagy megünnepelték volna őket, hogy a jók közül a legjobbakat kitüntették volna, hogy az erkölcsiek mellett nem maradt el az anyagi elismerés sem. Vannak sztárjaink — s ez nem baj — a sportok, a táncdal, a népdal stb. területén. Államköltségen járják a világot, de nincsenek „sztárjaink"’ az alkotó munka területén. Történetesen, ha valaki Szegeden, Kecskeméten vagy Kaposváron — másod-, harmadosztályú futballista — gólt lő az ellenfél hálójába, azt még aznap, vagy másnap megtudhatja az ország. De például azt, hogy ki volt az a kombájnos, aki az idei nyáron a legtöbb búzát learatta az országban, melyik volt a legjobb szocialista brigád Csongrád megyében, vagy Hajdú-Biharban, még mindig nem tudjuk. Pedig mai szocialista építőmunkánknak a mezőgazdaságban és mindenütt másutt nemcsak bajnokai, hanem valóságos hősei is vannak, méghozzá nagyon sokan. CSÉPI JÓZSEF : Az Alföldön már megkezdték a cukorrépa felszedését 310- 320 ostorvagon termésre számítanak Nagy László, a Cukoripari Vállalatok Trösztjének vezérigazgatója pénteken a MilM budapesti, Váci utcai bemutató termében ismertette az újságírókkal a rövidesen megkezdődő nagy szezonmunka programját, és a hazai cukorrépa-termesztés helyzetét. Elmondotta, hogy az M- földön már megkezdték a cukorrépa felszedését, a Dunántúlon valamivel később érik be a termés, itt a gépek csak ezután látnak munkához. A mintegy 950—1000 betakarító gépsor a 92 800 hektáros termőterület 80 százalékáról szedi fel a cukorrépát, a munka 20 százalékát idén még kézi erővel kell végezni. A gyári alapanyagot 470 helyen veszik majd át a termelőktől. Naponta 12—13 ezer vagonnyi cukorrépát fogadnak a gyárak, amelyek a következő napokban — a környéken beérő cukorrépa átvételi ütemének megfelelően — sorra indulnak majd. Legelőször az alföldi gyárakban kezdik meg a munkát; szeptember 4—8. között négy cukorgyárban látnak hozzá a termés feldolgozásához. A hazai cukorrépa-termesztés fejlődőben van, a növénnyel 1217 mezőgazdasági üzem foglalkozik. Huszonhat nagyüzem cukorrépatermő területe már meghaladta a 200 hektárt, s kialakulóban van a termelés koncentrációja. Előrelépést jelent, hogy a terület döntő többségén már egycsírájú vetőmag kerül a földbe. A cukorrépa szállítását is korszerűsítették : a Volán-vállalatok 50 ezer vagonnyi répát közvetlenül a földeken vesznek át. Az ipar eredményesen kooperál a termelőkkel. Több tízezer hektárra kötöttek eddig hosszú lejáratú, több éves szerződést. A mezőgazdasági üzemeket segítik azzal is, hogy már három olyan cukorgyára van az országnak, amelyben korszerű takarmányokat állítanak elő a répahulladékból, sajnos azonban egyelőre eléggé kicsi az érdeklődés, holott igen jó hatású takarmányokat kínálnak a termelőknek. Az ipar 310—320 ezer vagonnyi cukorrépa átvételére készül. A termés várhatóan alacsonyabb lesz a tavalyi országos rekordnál, a cukortartalom azonban kedvezően alakul, s amennyiben esőket, kap a határ, úgy még javulhatnak a termésátlagok. Külügyminiszterünk fogadta Osaka kormányzóját Péter János külügyminiszter pénteken hivatalában udvariassági látogatáson fogadta Kuroda Ryoichint, Japán Osaka tartományának kormányzóját. A tartományi kormányzó — aki a fővárosi tanács vendégeként tartózkodik Budapesten — délelőtt megbeszélést folytatott Szépvölgyi Zoltánnal, a fővárosi tanács elnökével, valamint a főváros több vezetőjével. Kuroda Ryoichi ezután Budapest nevezetességeivel, látnivalóival ismerkedett. A tartományi kormányzat látogatásaira elkísérte E. Tokuru, Japán budapesti nagykövete is. Osaka tartomány kormányzója nagy megelégedéssel nyilatkozott fővárosunk szépségeiről, majd megtekintett néhány intézményt és létesítményt is. Dr. Bíró József Szófiában Dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter Ivan Nedev bolgár külkereskedelmi miniszter meghívására pénteken Szófiába érkezett. A két miniszter áttekinti a magyar—bolgár árucsere-forgalom helyzetét és kijelöli az 1974. évi árucsere-forgalmi tárgyalások céljait. Ezután külkereskedelmi miniszterünk részt vesz a plovdivi nemzetközi vásár megnyitásán.