Csongrád Megyei Hírlap, 1973. november (18. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-01 / 256. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! CSONGRÁD MEGYEI * A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA Ma ülést tart az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának soros ülését mára, november elsejére összehívták. A Politikai Bizottság időszerű nemzetközi kérdések megvitatását javasolja a Központi Bizottságnak. Benke Valéria vezetésével Hamburgba utazott az MSZMP KB küldöttsége Részt vesz a Német KP kongresszusán Hamburgba utazott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának küldöttsége, hogy részt vegyen a Német Kommunista Párt kongresszusán. A delegációt Benke Valéria, a Politikai Bizottság tagja vezeti. A küldöttséget Sándor József, a Központi Bizottság tagja, a KB irodájának vezetője búcsúztatta a Ferihegyi repülőtéren. Szegeden tanácskoznak a KGST-tagállamok tudományos szakértői Tegnap, szerdán, kezdődött meg Szegeden, a Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Központjában a KGST-tagállamok tudományos szakértőinek háromnapos tanácskozása. Straub F. Brúnó akadémikus, a szegedi kutatóközpont főigazgatója a házigazdák nevében üdvözölte a megbeszélésen részt vevő öt európai szocialista ország képviselőit. Ezután Dénes Géza, az MTA levelező tagja, a biológiai központ biokémiai intézetének igazgatóhelyettese elnökletével megkezdődött az eszmecsere. A tanácskozás célja, hogy a KGST-országok tudományos és műszaki együttműködésének keretében, a molekuláris biológia és biokémia területén levő kapcsolatok további kiszélesítésére és fejlesztésére dolgozzanak ki ajánlásokat, amelyeket majd magasabb szintű fórum elé terjesztenek elő jóváhagyásra. Ez év júliusában Prágában a szakértők egyik előzetes megbeszélésén már javasolták, hogy a molekuláris biológia témakörében az MTA Szegedi Biológiai Központjában koordinációs központot hozzanak létre. A mostani tanácskozáson az ezzel kapcsolatos szervezeti kérdésekre, tudományos témák részterületeinek koordinációjára teszik meg észrevételeiket a résztvevők. Az általuk összeállításra kerülő együttműködési programtervezet kidolgozásánál figyelembe veszik a KGST- tagállamok által 1970—1972 között kidolgozott, a molekuláris biológia fejlődésére vonatkozó prognózist. Ez tartalmazza azokat a főbb problémaköröket, amelyekben az elkövetkező 15—20 év alatt a legnagyobb fejlődés várható. A szegedi tanácskozás javaslatait, ajánlásait jegyzőkönyvben rögzítik. Az okmányt holnap, pénteken írják majd alá a tagországok képviselői. Idén is kedvezően alakul külkereskedelmi forgalmunk — Az év első kilenc hónapjában az export 20, az import 6,6 százalékkal volt magasabb, mint tavaly ilyenkor — mondotta szerdai sajtótájékoztatóján Veress Péter külkereskedelmi miniszterhelyettes. Az első háromnegyedévben külkereskedelmi aktívumunk a szocialista országokkal nőtt, s hosszú idő óta először a tőkés országokkal is aktívvá vált külkereskedelmi egyenlegünk. A tőkés országokba 31 százalékkal több árut exportáltunk, s onnan 16 százalékkal többet hoztunk be, mint tavaly ilyenkor. A szocialista országokba 15 százalékkal növeltük az exportot, az onnan származó import pedig 1 százalékkal emelkedett. A tőkés piaci konjunktúra tovább élénkült, s az ottani inflációs tendenciák is hozzájárultak exporttermékeink értékesítéséhez. A tőkés piacon az árak egy év alatt több mint 10 százalékkal emelkedtek, vagyis azonos mennyiségű terméket drágábban tudtunk eladni, mint korábban, ugyanakkor természetesen a Nyugatról származó importcikkek ára is körülbelül ugyanilyen mértékben nőtt. Az év hátralevő időszakában mind a szocialista, mind a tőkés viszonylatban az import további emelkedésével számolunk, így is valószínűleg nemcsak a szocialista, hanem a tőkés országokkal is aktív marad kül-s kereskedelmi egyenlegünk. " Vásárhelyi kiadás 30. ÉVFOLYAM 356. SZÁM 1973. november 1., csütörtök óra: 80 fillér Befejezte munkáját a béke-viágkongresszus Zárónyilatkozatot fogadott el és felhívást intézett az emberiséghez Szerdán délelőtt a békeerők moszkvai világkongresszusának utolsó napján, a békefórum plenáris ülést tartott. Az ülés első részét a mártírhalált halt afrikai szabadságharcosok és külön is Amilcar Cabral, a Bissau-Guinea és a Zöldfoki-szigetek Afrikai Függetlenségi Pártja merénylet áldozatául esett, főtitkára emlékének szentelték. A kongresszus résztvevői előtt beszédet mondott Anna-Maria Cabral, a PAIGC volt vezetőjének özvegye. A küldöttek egyperces néma felállással adóztak Amilcar Cabral emlékének. Ezt követően előterjesztették a kongreszszus 14 bizottságának tevékenységéről szóló beszámolókat. Az egyes bizottságok képviselői 10—10 perces beszédben számoltak be arról a munkáról, amelyet a bizottságokban végeztek. Az indokínai problémákkal foglalkozó bizottság beszámolóját dr. Kende István, a magyar küldöttség tagja, a bizottság titkára terjesztette elő. Dr. Bognár József akadémikus ismertette a fejlődéssel és a gazdasági függetlenséggel foglalkozó nyolcas számú bizottságban lezajlott tanácskozások eredményeit. A kormányközi és a nem kormányszervek közötti együttműködéssel foglalkozó tizenhármas bizottság beszámolóját Hargita Árpád, a bizottság alelnöke terjesztette elő, aki a DIVSZ képviseletében vesz részt a békekongresszuson. A 14 bizottság tevékenységéről szóló beszámolók meghallgatása után befejeződött a békekongresszus szerda délelőtti plenáris ülése. A békeerők moszkvai világkongresszusának záróülése szerdán késő délután ült össze, hogy jóváhagyja a kongresszus záródokumentumait, amelyek szövegét az összekötő bizottság szerda délutáni ülésén öntöttek végleges formába. A záróülés először a kongresszusnak a világ népeihez intézett felhívását hagyta jóvá, majd a Biztonsági Tanács közel-keleti határozatainak támogatására szólította fel a világ közvéleményét egy külön erre a célra megfogalmazott rövid nyilatkozatban. Ezt követően Mihail Zimjanyin, az összekötő bizottság szovjet alelnöke felolvasta a kongresszus nyilatkozatát, amely a bizottságokban végzett munka eredményeit összegezi. * A béke-világkongresszus ünnepélyes záróülése után a szovjet főváros művészei adtak műsort, majd a kongresszus rendező bizottsága nagyszabású fogadást adott a küldöttek tiszteletére. -1 (A béke-világkongresszus felhívásai lapunk 2. oldalán közöljük.) Első lépés az együttműködés útján A békeerők moszkvai világkongresszusán elfogadott zárónyilatkozat hangsúlyozza: A kongresszus csupán a kezdetet jelenti az emberek közötti kölcsönös megértés és együttműködés megszilárdítása érdekében, a béke, a nemzeti függetlenség, a nemzetközi biztonság, az emberi jogok és a társadalmi haladás javára történő együttes nemzeti és nemzetközi erőfeszítésekben. A nyilatkozatban a kongresszus azzal a felhívással fordult az összes részt vevő nemzeti és nemzetközi szervezetekhez, hogy hagyják jóvá az állandó bizottságai által elfogadott beszámolókat és javaslatokat, s hajtsák végre azokat. Felszólítja továbbá az összes érdekelt szervezeteket, pártokat és mozgalmakat, hogy folytassák tevékenységüket az együttműködés, a párbeszéd és az egységes cselekvés szellemében, vagyis abban a szellemben, amely a moszkvai béketanácskozást jellemezte. A kongresszus megbízta a nemzetközi előkészítő bizottságokat, küldjön delegációkat az ENSZ-be, az Afrikai Egységszervezethez és más kormányközi szervezetekhez, amelyek informálják e szervezeteket a kongresszus határozatairól és javaslatairól. Ugyancsak az előkészítő bizottság feladatává teszi a zárónyilatkozat annak elősegítését, hogy a moszkvai kongresszus által kezdeményezett módon további eszmecserék bontakozzanak ki a kongresszuson részt vett szervezetek között újabb kontaktusokról és együttműködési lehetőségekről. Rekonstrukció a korszerű géppel (Fotó: Enyedi Zoltán) A megye városai közül Szentes fő utcája, a Kossuth utca volt a legjárhatatlanabb, a városon áthaladó gépjárművek szinte csak lépésben közlekedhettek. A most folyó rekonstrukció során széles, a város szívét átszelő, korszerű út épül. A munkában jelentős segítséget nyújt a szovjet gép, amely egy műszakban 20 ember teljesítményét végzi el MÁS TÉMÁNK Ösztönözni is a tanulásra ős kereső, szakmunkás ismerősömmel a tanulás értelméről vitatkoztunk. Odáig eljutottunk, hogy elvként elfogadta: folyvást tanulnunk — tájékozódnunk — kell, hogy az élet változásait követni tudjuk, de úgy érzi, személyes érdekei neki nem ezt diktálják. Ő kiszámította, hogy többet keres némelyik mérnöknél is, ha egy kicsit „körülnéz”, s nem panaszkodhat, gyarapodik lassan, kétszobás lakása van, egy nemrég épült társasházban, már gyűlik a pénz autóra, és kislányát balettórákra járatja. Ha beiratkozna a szakközépiskola esti vagy levelező tagozatára, akkor jövedelme megcsappanna, a mellékesek elmaradnának. Ez kialakult háztartási egyensúlyukat is félrebillentené. Még mielőtt az érvekből kifogyott volna, közbevetettem a kérdést: Mi lesz tíz vagy húsz év múlva, amikor még alig ötvenéves korba ér? Erre — tétovázva — ezt felelte: „akkor is szükség lesz munkásra!” Ez így igaz. De nézzünk csak túl hétköznapjaink szigorúan zárt körén, a tanulás, a művelődés értékét ne próbáljuk rögtön átszámítani forintra vagy autóra, hanem gondoljunk bele önmagunk, nemzetünk jövőjébe! „Tanulj fiam!” Ezt nem elég mondogatni, ha nem ez az életelv hatja át egész nevelésünket, ha nem válik vérévé felnőtté formálódó ifjúnak. Az erkölcsi ösztönzőknek hallatlan értékük lehet abban, hogy a szellemi értékeket legalább úgy tudjuk becsülni, mint az anyagiakat. Mert az az ember, aki nem tudja megérteni, hogy egyéni boldogulása nem választható el a közösségétől, az vakvágányra futtatja sorsát. A szocializmust magasabb szinten építjük tovább. Vagyis nem elég annyit tudni, mint eddig. Manapság a technológiai és gazdasági fejlődés ütemét végső soron a dolgozók képzettségének mértéke szabja meg, a mérnöké éppúgy, mint a szakmunkásé! A legmodernebb technológia, a legprecízebb és legtermelékenyebb gépezet is keveset ér a hozzáértő ember hiányában. A közoktatás és a szakoktatás nemcsak áttételek révén hat a termelésre, hanem közvetlenül is. A BMG makói gyárában a szocialista brigádok segítik azokat, akiknek nincs meg az alapvégzettségük, az általános iskola nyolc osztálya. A gyár jutalommal is ösztönöz a tanulásra. De mindenhol így van ez? A makói ipari szövetkezetekben viszont még nem látták be, hogy több tanult, képzett emberre van szükség a termelés korszerűsítéséhez. Természetesen jó vagy rossz példát megyénk más helységeiből is idézhetnénk. Az üzemek sokat tehetnek azért, hogy dolgozóikban felébredjen a tudás, a műveltség iránti vágy, s ez bennük mindinkább belső szükségletté váljon. S hogy milyen módon tehetnek többet? Erkölcsi és anyagi ösztönzéssel egyaránt. A tudatosan művelődő, a tanulást vállaló ember megbecsülése, a tudás értékeinek elismerése ugyancsak célravezető eszköz e folytonos cselekvéssorozatban. Hiszen a szocialista embereszménynek is meghatározó értéke a tanulás vállalása. BÁLINT GYULA !