Csongrád Megyei Hírlap, 1973. december (18. évfolyam, 281-304. szám)
1973-12-20 / 297. szám
S V. JEGOROV DOKUMENTUMREGÉNYE: Kémek a határ mentén FORDÍTOTTA: HAVAS ERVIN S KETTEN A KÖVETSÉGRŐL — Mit szólsz, Hans, mennyire elszemtelenedtek ezek a helyi firkászok —, a nehézkes, hosszú hajú, szőke férfi — már túl a negyedik ikszen —* felemelkedett az asztalka mellől, és odanyújtott egy iráni újságot beszélgetőtársának. — Max, úgy látszik, felháborodásodban azt is elfelejted, hogy nem tudok perzsául. — Majd én felolvasom — és Max, ahogy a másik nevezte őt, vagyis von Ettel, az iráni német követ, lassan, akadozva fordítani kezdte német nyelvre az említett cikket: „Országunk fokozatosan olyan képet ölt, mintha civilruhás, német csapatok bekebelezték volna. Allah a tanú rá: nincs az ország politikai és gazdasági életének egyetlen olyan területe sem, ahol ne ülnének ott a német tanácsadók, konzultánsok. Vajon maradt-e, akárcsak egyetlen német vállalat, amely ne képviseltetné magát országunkban állandó személyzettel, amely fittyet hány hivatalos szerveink rendelkezéseire?! Nyílt titok, hogy e tanácsadók és vállalati megbízottak többsége valójában politikai tevékenységet folytat, feldúlja az életünket...” — Elég ebből! — Von Ettel dühösen összegyűrve az újságot, behajította a papírkosárba. — Azt hiszem megérted, Hans, hogy az ilyen irományok mennyire csökkentik iráni befolyásunkett. • Von Ettel elhallgatott. — Max, te csupán azért hívtál ide, hogy felolvasd nekem ezt a cikket? — Nem, csak még mindig hatása alatt vagyok annak a kellemetlen beszélgetésnek, amit reggel a külügyminisztériumban folytattam, éppen az iráni sajtó zabolátlansága miatt. De a bosszúság nem jár egyedül. Félórával ezelőtt kaptam Berlinből egy kínos rádiógramot. Winkler ismét követeli: gyorsítsuk meg a kaukázusi és a középázsiai ügynökségek felkészítését Ez a szemrehányás téged illet, Hans Von Ettel beszélgetőpartnere, a testes, hatvan év körüli, kopaszra borotvált férfi, testalkatához mérten aránytalanul fürgén felpattant a karosszékből, és odament az ablakhoz. A párkányra könyökölve dühösen kifakadt: — Winkler tábornok azért hepciáskodik,, mert utál engem. Megtudtam, hogy egyszer italos állapotban kijelentette: „Majd én leszámolok ezzel a von Schönhausen nevű trotlival.” Winklernek köszönhetem, hogy ide, az isten háta mögé száműztek követségi titkárnak. — Nocsak Hans, azt hittem örülsz, hogy velem dolgozol! Számomra te olyan tapasztalt felderítőnek számítsz, aki különösen fontos küldetést teljesít. — Csakis a barátságunk miatt maradok itt — dohogta Schönhausen. — Még nem mondtad el, mi történt köztétek... — Bagatell dolog. Maga alá akart gyűrni, hogy vakon végrehajtsam a fantazmagóriát, én pedig tudtára adtam, hogy törtető, tehetségtelen fráternek tartom, akinek fogalma sincs a hírszerző munkáról. — Elviselhetetlen vagy. Miért rúgod össze a port olyan emberrel, akitől az előmeneteled függ! Ne haragudj, ha a barát jogán őszinte leszek, nem vagy tárgyilagos. Winkler természetesen nem eléggé tapasztalt, de nem is ostoba. Azt hiszem, azért haragszol, mert ő került abba a beosztásba, amelyikre te pályáztak . Ezzel együtt buta, mint a sötét éjszaka. S gondold el, ez a kretén vette magának a bátorságot, hogy engem kioktasson, amikor ideutaztam. Egy álló óra hoszszat ködös célzásokkal igyekezett tudtomra adni, hogy a mi egész hadműveletünk csak a keleti győzelemmel ér véget. Mintha én nem tudnám ezt! Mintha nem dolgoztunk volna együtt a Barbarossa terv részletein! Tudva, hogy én kiválóan tájékozott vagyok a közel- és közép-keleti politikában, unalmasan arról győzködött, hogy alapvető célunk — a katonai szövetség Iránnal, elfoglalni Indiát, s megszerezni az iraki olajat az Oroszország elleni háborúhoz. Különösen hosszan és zavarosan ecsetelte, hogván szervezzem meg a szabotázsakciókat Bakuban. Nem győztem cérnával és megmondtam, ne kábítson engem a buta közhelyeivel. ■— Jobb lett volna hallgatni. Most egyre követelőzőbb lesz. — Igazán nem vallottunk szégyent. Folyik a felkészítés. A közeli napokban, megkezdjük ügynökeink átdobását Oroszországba. Mit akar még tőlünk?! — Winkler a bakui rezidens miatt nyugtalankodik. — Bemutattam egy sor jelöltet az orosz emigránsok közül, de Winkler ragaszkodik hozzá, hogy az illető szovjet ember legyen, aki élvezi a helyiek bizalmát... Mit csináljak — utazzam át, hogy megfelelő embert találjak?! — Sötéten látod a helyzetet, Hans. Megoldhatjuk a problémát anélkül, hogy elutaznál. Téged tanítsalak rá — hogyan? — Max, te ma egyszerűen rossz hangulatban vagy. Otthagytam az irodámban Hekkertet, befejezem vele a dolgom, és visszajövök. Lejátszunk egy parti biliárdot (Folytatjuk.) PAJTÁSHÍRADÓ Tervezés ez űttörőcsapatban Az úttörőcsapatokban a szervezett nevelőmunka feltétele a jó terv. Mivel a nevelésen mindig egy embereszmény megvalósítására való törekvést értünk, ezért a csapat tervének megfogalmazásakor világosan kell látnia és tudni a célját. A Magyar Úttörők Szövetségének célja egységes, világos, az úttörőélet törvénye, a 12 pont határozza meg. A meghatározott és pontokba foglalt kívánalmak nem jelentik azt, hogy a csapatok elhanyagolják a tervezést, és csak az általános szabályokra támaszkodnak. Tudatosan kell törekedni arra, hogy a gyerekek olyan egyérti és általános tulajdonságokat fejlesszenek ki, amelyek alkalmassá teszik őket a közéleti-politikai aktivitásra, a szocialista világnézet, erkölcs szerinti cselekvésre. Az úttörőélet törvénye a gyermekek előtt meghatározott erkölcsi mérce is, melyet minden pajtásnak kötelessége megtartani. A csapat nevelőmunkája pedig nem más, mint a törvények megvalósítása a rajok, őrsök mindennapi munkájában. Ezért fontos nagy gondot fordítani a program összeállítására, ami rövid, tömör formában mindenki számára érthetően tartalmazza a fő célkitűzéseket és a feladatokat Úttörő- tanácsülést tartottunk A makói Széchenyi István általános iskolában az úttörőtanács ülése délután kezdődött. Az értekezleten részt vettek a vezetőség tagjai és Török Enikő úttörőcsapatvezető. Először Sándor Zsuzsa, az úttörőtanács titkára a nyolcadikosok gondjairól beszélt, majd a pályaválasztást említette. Sok kispajtásnak ezekben a hónapokban kell eldöntenie, hogy milyen hivatást választ. Szabó Margit rajtitkár az úttörőélet jelenségeit, a rendezvényeket körvonalazta. Az ő rajuk hamarosan egy nagyszabású klubdélutánt szervez, ahova minden tanárt meghívnak. Felkérik őket, hogy számoljanak be egy-egy életpálya érdekességeiről. Utána tánc lesz és magnóhallgatás. Mindenki egyetértett javaslatával. VASSZONA Makó Borosváro A harmadik forulóját bonyolították le vasárnap Szegeden a Ki az ügyesebb? vetélkedősorozatnak. A Délmagyarországi MÉH Vállalat által a megye általános iskolái számára meghirdetett verseny mind nagyobb népszerűségre tesz szert a gyerekek között Ennek az a magyarázata hogy minden fordulóban egyegy új játékkal is megismerkedhetnek a pajtások. Legutóbb egy hagyományostól eltérő játékot, a botosváltót rendezték meg. Zalald ki ! TRÉFA Ezúttal néhány tréfás népi találós kérdésre kell a helyes választ megadni. A kérdések a következők: Mi az? 1. Mindig nyílik, sose virágzik. 2. Száz szeme van, mégse lát. 3. Belül a héja, kívül a húsa. 4. Hosszú botja, kis kalapja, ezren is ülnek alatta. 5. Sző, fon, nem takács. A megfejtéseket küldjétek be szerkesztőségünk címére december 23-ig: Csongrád megyei Hírlap, 6740, Szeged, Sajtóház. Csak nyílt levelezőlapon fogadjuk el a megfejtést. A levelezőlapra írjátok rá: Találd ki. És Múlt heti rejtvényünk megfejtése: Mérges gomba a sátán vargánya, és a gyilkos galóca, ehető az őzlábgomba, az ízletes vargánya, pereszke, császárgomba. A helyes megfejtők közül sorsolással könyvet nyert: Huszár Edit Felgyő, II. ker. 96.; Csarmaz Imre Hódmezővásárhely, Lendvai u. 2.; Szabó József Szentes, Láhner György u. 10.; Vincze József Csongrád, Gyík u. 9.; Juhász Nóra Makó, Vörös csillag u. 56.; Borsi Ágnes Hódmezővásárhely, Rácz F. u. 22. A pályázatok közül könyvvel jutalmazzuk Száraz N. Margit (Szegvár VI., kult. 5.) írását. I Emlékest Darvas Józsefről Ismét módomban volt elgondolkodni az élet értelméről és a halálról. Amíg kedden este a televízió képernyőjét néztem, miként elevenedik meg a nemrég elhunyt Darvas József emléke, legutóbbi találkozásunkra gondoltam. Nyáron történt, a TIT szabadegyetemének megnyitója előtti órákban, Darvassal beszélgettünk az újszegedi pártiskola tanácstermében, s mint ízig-vérig politikus író, rögtön társadalmi kérdéseket feszegetett. Erről szólt megnyitó előadásában is: „Hovatovább irodalmunkból és művészetünkből kimaradt a munkásosztály és a parasztság” — mondta és az okokat boncolgatta, kevesellte az irókművészek, valamint a munkások és parasztemberek tartalmas találkozóit, „irodaszagú”-nak minősített sok írást. Aztán Szeged megkapó szépségeiről beszélt, amit az előadás után feltétlen meg akar nézni — ha jól emlékszem, külföldről látogatóban levő rokonfiúnak akarta a várost megmutatni. S most az emberbe ismét beledöbben: Darvas nincs többé. Pedig alig 62 éves volt. Aztán — a televízióadás befejeztével — belelapozok az Új írásba. Darvas szavait olvasom: „Az Ady-versek félelmetes hatással voltak rá__” Továbblapozok és megdöbbenek. Fodor József neve gyászkeretben. Visszalapozok: Darvasé még nem. Tehát amikor a kéziratot nyomdába adták — még élt. S ma már csak műveiben él tovább, s a film örökítette meg mozgását, gesztikulációját, szavait. S ismét lapozok, s Garai Gáborral együtt elgondolkodom azon a névsoron, amit TiliVÍZIÓ ő idéz: Kiss Ferenc, Jankovich Ferenc, Berda József, Hollós Korvin Lajos, Kassák, Füst, Áprily — nincs többé, s hozzátehetném: Váczi, Veres Péter, Erdei Ferenc, Szabó Pál, és most Darvas is elmentek. Olyan nevek ezek, amelyek azokat a műveket, alkotásokat fémjelzik, amelyek egykoron napi szellemi táplálékunkat adták, amelyek vitatémáink voltak — egy korszak jelzőkövei. A „Szülőföldem Orosháza” című filmmel kezdődött az emlékműsor, amit még 1971. kora nyarán forgattak, és a riporter maga az író volt. Beszélt arról a nénről, ahonnan maga is származott, a „harangoskút” vidékéről, „a legnagyobb magyar falu” régi életéről és változásairól, a városszéli szülői házról, ízes nyelvezettel és otthonosan mondta: „ez a közösség formált... a rejtett földmágnesesség megmaradt bennem: a hűség parancsa ...” Arról, hogy a „legkisebb fiú” juthatott csak el az iskolába —„még miniszter is lehet belőle” — mondta a négygyerekes hadiözvegy édesanyának a tanító, aki a fiú ujjait igazgatta. S lett belőle miniszter, közéleti ember, a Magyar Írók Szövetségének elnöke — és mindenekelőtt: író! A nyáron, amikor Orosházáról beszélgettünk, Vásárhely is szóba került: „nem nagyon szeretem ezt a várost” — mondta —, „pedig sokszor megfordultam ott, s sok a barátom ...” Akkor nem kérdeztem meg, miért nem szereti. Talán a felszabadulás előtt még határszomszéd nagyváros, és az akkor még „legnagyobb magyar falu” ellentéte jelent meg ebben az érzésben ? Ma már nem tudom megkérdezni az okokat. És részletek peregtek az életműből. Mindenekelőtt a Szakadékból, ebből a megrázó korrajzból, amely felett ismét el lehet meditálni: hogyan bírta az ember akkor ezt a nyomort, miért nem lázadozott? Lázadozott, de olyan mélységes nyomorban élt ez a nép, ahonnan még a lázadása is alig jutott felszínre. De Darvast ez a lázadás elvezette a kommunista mozgalomhoz. Aztán részletek a Zrínyiből, a Hajnali tűz-ből, a Térképen nem található-ból, s a Részeg eső ből. Kitűnő művészek idézték meg Darvas szellemét, gondolatait: Sinkovits Imre, Dajkai Margit, Horváth Teri, Bessenyei Ferenc, Latinovits Zoltán, Agárdi Gábor, Molnár Tibor, Szirtes Ádám, Páger Antal, Básti Lajos, Berek Kati, Bihari József. Ezekből a művekből összeállt az az életműláncolat, amely Darvas népi, szocialistakommunista elkötelezettségét markánsan dokumentálta... A Részeg eső... A nyáron erre is rákérdeztem: lesz-e folytatás? „Ha erőm engedi , lesz...” volt a válasz. Ma már tudjuk, hogy ez a mű torzó maradt. De a darvasi életmű nem torzó. Igaz, viszonylag fiatalon ragadta el a halál, még sok mű kerülhetett volna ki tollából. De így is egész és értékes művet hagyott maga után. A televízió kedd esti emlékműsora méltó volt Darvas Józsefhez. RÁCZ LAJOS 1973., DECEMBER 19., CSÜTÖRTÖK Teafil napja A Nap kel 7 óra 29 perckor, és nyugszik 15 óra 55 perckor. A Hold kel 3 óra 32 perckor, és nyugszik 12 óra 56 perckor. PÁRÁS IDŐ Várható időjárás ma estig: változóan felhős, párás, ködös idő, legfeljebb néhány helyen havas eső, ónos eső, ónos szitálás. Gyenge majd lassan megélénkülő délkeleti, déli szél. Legmagasabb nappali hőmérséklet: 0, plusz 5, a tartósan ködös helyeken kevéssel 0 fok alatt. MOZI Csongrád: Szabadság: Jog az ugrásra. Színes szovjet film. Kezdés: fél 4-kor. Te és én. Színes szovjet film. Kezdés: fél 6 és háromnegyed 8-kor. Hódmezővásárhely: Béke: Mese a Szultán cárról. Kezdés: fél 4-kor. Színes szovjet mesefilm. Anderson magnószargok. Amerikai bűnügyi film. Kezdés: háromnegyed 6 és 8-kor. Terv: A tojás. Csak 16 éven felülieknek! Színes francia film Kezdés: negyed 6 és fél 8-kor. Makó: Vörös Csillag: Álom luxuskivitelben. Színes amerikai film. Kezdés: háromnegyed 6 és MA 8-kor. Szabadság: A tűz meghódítása. I—II. rész. Színes szovjet film. Másfél hely árral. Kezdés : negyed 6. Szentes: Szabadság: Egy srác fehér lovon. Magyar film. Kezdés: 4, 6 és negyed 9-kor. Szeged: Szabadság: Csínom Palkó. Színes magyar film. Kezdés: fél 4, háromnegyed 6 és 8-kor. VörösCsillag: Csínom Palkó. Színes magyar film. Kezdés: délelőtt 10-kor. Mónika: Színes román film. Kezdés: negyed 4 és fél 6-kor. Érintés: Svéd—amerikai film. Csak 18 éven felülieknek! Kezdés: háromnegyed 8-kor. Fáklya: Betörés. Színes francia—olasz bűnügyi film. Kezdés: fél 3, háromnegyed 5 és 7-kor. TV Magyar televízió 9.00 Iskolatévé: Énekeljünk együtt! 9.05 Környezetismeret. (Alt. isk. 4. oszt.) A kőolaj. 14.30 Énekeljünk együtt! (Ism.) 14.35 Környezetismeret. (Ism) 17.10 Hírek. 17.25 pillantás a sport világba ... — filmösszeállítás. 17.50 Téka. 18.20 Az Országházból jelentjük... 19.15 Esti mese. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Az árnyak délben tűnnek el. Magyarul beszélő szovjet, tv-sorozat VII. (befejező) rész: Zahar Bolsakov. 21.05 Kívülrekedtek. Riportfilm. 21.43 A Tv Zenei Újságja. 22.25 Tv-híradó — 2. kiadás. Jugoszláv televízió 16.41 Magyar nyelvű tévénapló. 17.45 Aréna csillag — gyermekeknek. 18.30 Tv-tanácsadó. 19.30 Mozaik. 20.30 Magány. Tv-dráma. 21.30 Arcképek. Második műsor. 20.30 Kör. 21.15 Kopernikusz — filmsorozat. 22.15 Huszonnégy óra. Román televízió 16.30 Magyar nyelvű adás. 17.35 Dokumentumfilm Dél-Vietnamról. 17 45 Kérdések és feleletek. 19.05 Ifjúsági est. 20.25 A népi zene mesterei. SZÍNHÁZ A Szegedi Nemzeti Színház műsora: Kern mérnök álma. Tömörkény-bérlet. Kezdés: este 7 órakor. Irodalmi est Szegeden Szabó Lőrinc verses önéletrajza tulajdonképpen egy élet munkásságának szintézise. A műben éppen úgy merülnek fel a válaszokra adandó kérdések, mint a Tücsökzenét megelőző köteteiben. Verses regénynek is nevezhetnénk, de jobban illik rá a Urai oratórium megfogalmazás. A szegedi Bartók Béla Művelődési Központban hétfőn este három fővárosi színész, Győry Franciska, Bitskey Tibor és Szabó Gyula mutatta be a művet, noha a plakát tanulsága szerint még Váradi Hédinek is jelen kellett volna lennie. A közönségnek ilyen „áltatása” már nem mai keletű. Nagy név a plakáton, aki nem érkezik meg a „vidéki” előadásra. E bosszantó tényező mellett, még bosszantóbban hatott Bitskey Tibor igen sok szövegtévesztése, a versnek szinte minden átélés nélküli felmondása. Különösen azért volt szembetűnő ez, mert Győry Franciska és Szabó Gyula mély átéléssel, érzelemdús és a képzeletet magával ragadó versformálással interpretálta a művet. Szabó Lőrinc Tücsökzenéje kétségtelenül irodalmi remekmű. Gyermekéveitől egészen a meglett férfikor kétségeiig kíséri nyomon az írót. A lét nagy ellentmondásaira keres benne választ, megoldást, egyértelmű feloldást. Amikor a költő tanítómesterére és példaképére, Babits Mihályra hivatkozik, egyben saját helyét is kijelöli a magyar irodalom vonulatában. Szkepticizmusa a kor társadalmi problémáinak függvénye. Két világháború megrázkódtatása, érzelmi és értelmi sokkja ott húzódik meg versei mélyén, és a Tücsökzene éppen ezért kap olyan sajátosan sötét színárnyalatot. Nem is annyira a harc hiányzik Szabó Lőrinc emberi és művészi magatartásából, hanem annak a közösségnek a jelenlevő formáló ereje, amely történetesen egészen más világszemléletet „adományozott” a kor kiemelkedő nagy költőjének, József Attilának. Egy azonban bizonyos, mesterien bánik a verssel, a formával. Igényes vállalkozás volt a Tücsökzene színpadon való megszólaltatása — amely Bozó László rendező érdeme. POLNER ZOLTÁN CSÜTÖRTÖK, 1973. DECEMBER 20.