Csongrád Megyei Hírlap, 1974. március (19. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-01 / 50. szám

TILAJI PROLETÁRJAI, EGYESÜLETEKI CLOMMI MEGYEI * A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA Kádár János fogadta a román kormányfőt Ion Gheorghe Maurer látogatása Losoncit Pálnál Kádár János, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságának első tit­kára csütörtökön délelőtt a Központi Bi­zottság székházában fogadta Ion Gheorghe Maurert, a Román Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának elnökét. A szívélyes, baráti találkozón jelen volt dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese, Roska István külügymi­­niszter-helyettes, illetve Virgil Tursu­, a Román Szocialista Köztársaság Miniszter­­tanácsának elnökhelyettese és Cornel Pa­paste külügyminiszter-helyettes. Losoncai Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke csütörtökön délután az Országházban fogadta Ion Gheorghe Maurert, a Román Szocialistaa Köztársaság Minisztertanácsának elnökét. A szívélyes, baráti találkozón jelen volt Roska István külügy­miniszter. .helye­ttes, il­letve Virgil Trofin, a Román Szocialista t\'jzTVf*,G. sC­ 0 ' Yb­V cl he­lyettese és Cornel Pa­cos­te kid­ügy­minisz­ter-helyettes. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára — Jobbról — fogatba Ion Gheorghe Maurert, a román Minisztertanács elnökét. Ismerkedés a magyar főváros nevezetességeivel Ion Gheorghe Maurer, a Román Szocialista Köztársa­ság Minisztertanácsának el­nöke és kísérete csütörtökön megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét, majd Budapest nevezetességeivel ismerkedett. A városnézés metróutazás­sal kezdődött. A Deák térnél A­ román kormányfő megte­kintette a földalatti gyors­­vasút forgalmi és energia­központját. A Batthyány té­ren megtekintették a szent­endrei HÉV csatlakozószint­jét. A továbbiak során felke­reste a budapesti Mátyás­templomot, ahol dr. Fábián János kanonok ismertette a nagymúltú templom törté­netét. Ezt követően a Ha­lászbástyáról a főváros pa­norámájában gyönyörködött a kormányfő és kísérete. A városnézés a Budapesti Történeti Múzeumban feje­­ződött be, ahol dr. Horváth Miklós főigazgató fogadta a vendégeket, akik megtekin­tették a középkori királyi palotakiállítást. Fock Jenő csütörtökön ebédet adott Ion Gheorghe Maurer tiszteletére. 1,mi»»ral»t» kell jsinfift­ani a aMtsfegyernyesfees» családok helyseetét Bérrendezés néhány iparág dolgozói számára Az Hiúsági Törvény végrehajtásának tapasztalatai Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala, közli: A Minisztertanács csütörtö­kön ülést tartott. Fock Jenő, a Miniszterta­nács elnöke tájékoztatást adott Abduszalem Dzsallád­­nak, a Líbiai Arab Köztár­saság miniszterelnökének ha­zánkban tett látogatásáról. A tárgyalásokon megvizsgálták a magyar—líbiai kapcsolatok helyzetét, t­ovábbf­e­jlesztésé­­­nek lehetőségeit. Eszmecserét folytattak az időszerű nem­zetközi kérdésekről, különös figyelmet szentelve a közel­­keleti eseményeknek. Meg­elégedéssel állapították meg, hogy a két ország kapcsola­tai mindkét fél előnyére fej­lődnek. A kormány a jelen­tést jóváhagyólag tudomásul vette. Pója Frigyes külügyminisz­ter beszámolt Ausztriában tett látogatásáról, amelynek során megbeszéléseket folyta­tott­ -csd­. Rudolf­ Kwissh­ifjer külügyminiszterrel a nemzet­közi helyzet és a kétoldalú kapcsolatok időszerű kérdé­seiről. Fogadta őt Franz Jonas államelnök és dr. Bru­no Kreisky szövetségi kan­cellár is. A tárgyalások szí­vélyes légkörben, a jószom­­szédság jegyében folytak le. A kormány a jelentést jóvá­hagyólag tudomásul vette. A munkaügyi miniszter előterjesztése alapján a kor­mány megtárgyalta és elfo­gadta az állami szektor ipa­ron és építőiparon kívüli ágazataiban az ipari és kivi­telező építőipari tevékenysé­get végző munkások és köz­vetlen termelésirányítók, to­vábbá az ipar és a kivitelező építőipar, állami szektorában dolgozó kisegítő alkalmazot­tak bérrendezésére vonatko­zó javaslatokat. A Minisz­tertanács úgy határozott, hogy a béremelésekre ápri­lis 1-i hatállyal kerüljön sor. A munkaü­gyi és c­imvező­désügyi miniszter előterjesz­tése alapján a Miniszterta­nács határozatot hozott a színházak és a színházjellegű zenei intézmények dolgozói­nak bérrendezésére is. A kor­mány felkérte a SZOT főtit­kárságát, hogy a szakszerve­zeti szervek nyújtsanak haté­kony segítséget az intézke­dések végrehajtásához.­­ Az igazságügy-miniszter elő­terjesztése alapján a kor­mány megtárgyalta a csa­ládjogi törvény módosításáról szóló tervezetet, és úgy ha­tározott, hogy azt törvény­­javaslatként az országgyűlés elé terjeszti. Az egészségügyi miniszter javaslatot­ tett a család- és nővédelmi tanácsadó-hálózat országos kialakítására. A nők és a születendő gyermekek egészségének hatékonyabb megóvása érdekében szüksé­gti aform­áci­­ai Matomnát . Napirenden: Vízgazdálkodás és költségvetés Ülést tartott a megyei tanács Tegnap délelőtt Szegeden ülést tartott a Csongrád me­gyei tanács, dr. Komócsin Mihály, a megyei tanács elnöké­nek elnökletével. Az ülésen részt vett Fórján Gyula, a Mi­nisztertanács Tanácsi Hivatalának osztályvezetője. A tes­tület megvitatta és elfogadta a megyei tanács végrehajtó bizottságának múlt évi munkájáról, a megye vízgazdálko­dásáról, valamint a jogi és igazgatási bizottság működésé­ről szóló beszámolót; jóváhagyta az ez évi költségvetést és fejlesztési tervet. Végül előterjesztésekre, majd inter­pellációra került sor. Dinamikus fejlődés — évek óta Csongrád megye vízgazdál­­kodása az elmúlt években dinamikusan fejlődött. Az eredmények a tanács és a vízügyi szervek szoros együttműködésének is kö­szönhető. Szűkebb pátriánk­ban a vízgazdálkodás opera­tív feladatait az Alsótisza­­vidéki Vízügyi Igazgatóság látja el. Feladatai közé tar­toznak az árvízvédelemtől kezdve a folyószabályozásig számos nagyon sokfajta te­vékenység. Munkájuk befo­lyásolja a megye gazdasági viszonyainak alakulását is. Az árvízvédelem jelentő­­­­ségére éppen az 1970-es ese­mények mutattak rá. Jelen pillanatban a Tisza, völgyé­ben 2­09 kalométer árvíz".'é-V U£.-'u. - t ért­.A megyénkben ennek sza­kasza 29­1 kilométer. A tölté­sekkel védett mélyártéri te­rület 262­ ezer hektár­ és az adott esetben árvízzel veszé­lyeztetett népgazdasági va­gyon értéke megközelíti az 58 milliárd forintot. Az 1970. évi árvízveszély előtérbe ál­lította megyénkben is a Ti­­sza-völgyi védelmi rendszer minden tekintetben való fe­lülvizsgálatának szükséges­ségét, a mai kor igényeihez igazodó és a korszerű esz­közök alkalmazásával törté­nő továbbfejlesztését. A fej­lesztendő töltésszakasz 60 kilométer, ezáltal újabb 52 ezer hektár mentesül a fő­­védvonali gátszakadás veszé­lyétől. A negyedik ötéves tervben erre a beruházásra 212 millió forintot, a fenn­tartására pedig 151 millió forintot fordítanak. Az álü­győ-tápéi töltésszakaszt, mely az olajmező és Szeged védelmét biztosítja, 14,9 ki­lométer hosszúságban meg­erősítették és az építkezés múlt év végén befejeződött. Az 1970-es tapasztalatok fel­­használásával készült el Ma­kó közvetlen védelmét szol­gáló 17 kilométer hosszú töltés beruházási programja. A kivitelezés 1972-ben kez­dődött el és 1976-ban feje­ződik be. 1970-ben a szege­di partfal is megrongáló­dott, ez is szükségessé tette a rekonstrukciót. A beru­­házási költségek itt elérik a 177 milló forintot — ebből 40 millió forintot a Szeged megyei városi tanács bizto­­sít. A befejezés időpontja 1978. A generálkivitelező pe­dig az Alsótiszavidéki Víz­ügyi Igazgatóság. Folyó­szabályozás napjainkban Megyénk fejlesztésének természeti tényezői közül ki kell emelni azt az adottsá­got, hogy gazdag az élővíz forrása. Társadalmi haszno­sítását szolgálják a folyam­szabályozások. Vidékünkön a folyók hossza 144 kilomé­ter, amelyből 110 kilométert már szupán­yóztak, de 30 ki­lométer rendezése a jövőben történik. A negyedik ötéves terv három kilométer f­oly­ói szabályozással számol, am­e­­lyet az ATIVIZIG Csanyta­­lek körzetében 1971 óta vé­gez. Vízgazdálkodásunk hely­zetére jelentős befolyással lesz a jugoszláv újbecsei vízlépcső, amely 1975-ben kezd üzemelni. Működése után megváltozik a vízmi­nőség, vízsebesség stb., és erre szakaszunkon is fel kell készülni. Megyénk természeti, ta­lajtani, domborzati adottsá­­gai alapján belvízveszélyes területnek­ minősül. A talaj, felszín esése sok helyen igen csekély. Több ezer h­ek­­tár területen 3—1 méternél nem nagyobb a szintkülönb­­ség, s így a vízvezető csa­tornák esése is kicsi. Mint­­egy 250 ezer hektár terül, hajlamos a belvízképződés­re. A megépült csatornák hossza 1 ezer 210 kilométer Ez elegendő ahhoz, hogy­­ lehullott csapadékból napon­­ta 2 millimétert a folyók­ba vezessen. A mezőgazda­­sági üzemek szükségszerük igénylik a belvizek elleni fokozottabb biztonságot, ám nemcsak az elöntések csök­kentését jelenti, hanem a belvizek elvezetési idejénél lerövidülését is. Éppen ezért jelentős összegeket fordíta­nak erre a célra. A negye­dik ötéves terv legfontosabb beruházásai: a vidreéri bel­vízrendszer fejlesztése és az újszegedi kiépítése, valamint a hódtói és a kőrösén fő­csatorna bővítése. Egyébként az újszegedi, belvízrendszer és a kőrösén főcsatorna ki­építése és üzembe helyezése a múlt év decemberében megtörtént. A vidreéri és a hódtói fejlesztés a követ­kező ötéves tervidőszakra húzódik át. Kihasználatlan lehetőségek A szervezett vízminőség­védelem az elszennyeződés,­sem kezdett kibontakozni. Ennek kapcsán az ATIVI­­ZIG is bekapcsolódott az ilyen jellegű környezetvédel­mi munkába. Ezzel függ össze, hogy kiviteli tervet és 1 millió forintot biztosíta­nak a szentesi Kurca-part rendezésére. Terv készül a szegedi körtöltésen belüli Tisza-part parkerdővé fej­lesztésére. A makói, a csong­rádi strand védelmében pe­dig folyószabályozási mun­kákat végeztek. Szegedein a Tarjani Városrészben­­létesü­lő záportározó kialakításá­­­­bal; is­­ részt vesz az ATI. VÍZIG és együttműködik­ a városi tanáccsal a Holt-Ti­­szai­ nemzetközi kajak-kénu­­ versenyekre is alkalmas ki­építésében. Természetesen a vízminőség-védelmi vizsgála­taikkal nagy figyelmet for­dítanak a szennyeződések, fertőzések megelőzésére, il­letve megszüntetésére. Megyénk elsők között lá­tott hozzá a közműves víz­­,111 "’’s megoldásához, mint a társadalmi igény realizása­ is. Jelenleg az öt vá­rosban és 57 községben élő 450 ezer lakos közül 300 eze­r vízvezet­ékes vízellátásban részesül. Negyvenhét köz­ségben törpe vízmű üzemel. A hatvanas évek elején megindult törpevízmű-tár­­sulatok szervezési munkái­ból a kiviteli tervek készíté­sével a M­ATIVIZIG, a helyi tanácsokkal együtt, jelentő­sen kivette a részét. A köz­­ségi vízellátás területén be kell fejezni a balástyai és a szegvári vízműrendszer­ mun­­káit,­ és még meg kell építeni hét községi objektumot. E téren az eredmények orszá­gosan is kiemelkedőei­. Az iparosodás magával hozta a vízfelhasználás nö­vekedését. Nálunk még ke­vés a kifejezetten ipartele­pi vízmű, de a fejlesztés ezen a területen 1975 után (Folytatás a 2. oldalon.) Vásárhelyt kiadót 51. ÉVFOLYAM 50. SZÁM 1974. március 1., péntek óra: 80 fillér Dr. Bíró József Líbiában A líbiai miniszterelnök­­ februári magyarországi lá­ t­­ogatása alkalmával Buda­­­­pesten megállapodásokat ír­­t­tak alá, amelyek megterem­­­­tették Magyarország és Líb­­­bia gazdasági kapcsolatai­­­­nak szerződéses kereteit. A megállapodások megfelelő alapot biztosítanak arra, hogy kereskedelmi forgal­munk Líbiával dinamikusan növekedjék A kölcsönös gazdasági tndonságok jobb megismeré­­se, a magyar szállítási le­hetőségek bemutatása érde­kében rendszeresen részt veszünk a tripoli nemzetkö­zi vásáron. A vásár március­ elsejei megnyitására líbiai meghívás alapján csütörtök délután ár. Bíró József kül­kereskedelmi miniszter ve­zetésével magyar delegáció utazott Tripoliba. A magyar küldöttség csü­törtökön, a késő esti órák­ban megérkezett Líbia fővá­­llosába A francia elnök a Szovjetunóia utazik Lapzártakor kaptuk az alábbi hírt: Moszkvából jelentették, hogy Georges Pompidou francia köztársasági elnök március 12—13-án látoga­tást tesz a v­­cióban, hogy talál­ozzé Leonyid Brezsnyevvel, az SZKP Köz­ponti Bizottságának főtitká­ra ra I

Next