Csongrád Megyei Hírlap, 1974. április (19. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-20 / 91. szám

mi történt a nagyvilágban ? — mi történt a nagyvil Amerikai szenátor Moszkvában Edward Kennedy, az Egyesült Államok Massachussets államának, szenátora egyhetes látogatásra a Szovjetunió fővárosába, Moszkvába érkezett. A repülőtéren — ahol D. Gvisiani, a Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő Műszaki Tudományos Bizottság elnökhelyettese fogadta — nyilatkozatot adott. Mint mondotta, moszkvai tartózkodását a szovjet vezetőkkel való megbeszélésre használja fel. Képet kíván alkotni magának arról — mondotta —, hogyan látják a Szovjetunió vezetői és polgárai a világ állását, a megoldásra váró problémák alakulását, és a Szovjetunió, valamint az Egyesült Államok viszonyának további alakulását. Végül kifejezte azt a reményét, hogy fogadja őt Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára is. A Moszkvába érkezett Edward Kennedy szenátort — képünkön jobbról — D. Gvisiani, a Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő tudományos és műszaki bizottság elnökhelyettese fogadta a vnukovói repülőtéren. 21 • Tovább szélesednek az izraeli—szíriai harcok A Golán-magaslatok térségében húzódó szíriai—izraeli frontvonalon immáron 39 napja dúló állóháború további elmérgesedéséről számoltak be pénteken délután a hírügynökségek. A szíriai fővárosban kiadott katonai közlemény arról számolt be, hogy a szíriai légierő elfogó vadászai — az októberi háború óta első ízben — kénytelenek voltak közvetlen légiharcba bocsátkozni a Szíriai állásokat mintegy félszáz géppel támadó ellenséggel. A légiósaiéban számos izraeli gép megsemmisült. A szíriai légierő egy gépet vesztett. Péntek egyébként feketenapja volt az izraeli légierőnek , összesen tizenhét gépet, közöttük egy pilóta nélküli felderítő repülőgépet vesztett. A szíriai fél harci sikeréhez nagymértékben járult hozzá a korszerű légvédelem, amely egymaga tíz ellenséges gépet lőtt le a nap folyamán. A damaszkuszi katonai közlemény egyidejűleg bejelentette : a frontvonal hosszában és a Hermon-hegység körzetében egész nap heves tüzérségi összecsapások voltak, a szíriai légierő bombázta az ellenség állásait. Tel Avivban két izraeli gép elvesztését ismerték be, és a szíriai veszteségeket két gépben jelölték meg. SOROKBAN Háromnapos hivatalos látogatásra pénteken Algírba, érkezett Willy Brandt nyugatnémet kancellár. A vendéget Rumedien köztársasági elnök és a kormány tagjai fogadták. 1962, tehát Algéria függetlenné válása óta Brandt az első nyugati vezető, aki idelátogat.* A chilei fasiszta junta újra beismerte, hogy az országban tovább folytatódik a fegyveres ellenállás. Oscar Bonilla tábornok, a junta belügyminisztere csütörtökön Valpargisóban a sajtó képviselői előtt ismételten figyelmeztetett a katonai rezsimmel szembenálló „baloldali szélsőséges csoportok” veszélyességére.* Jugoszláviában változatlan hevességgel tartanak a tiltakozások az olasz területi követelések miatt, különösen azt követően, hogy az olasz kormány ezen a héten újabb jegyzékben ismételte meg a volt trieszti szabad terület ..B” zónájára vonatkozó területi igényeit.* A Togliatti autógyárban , elkészült az egymilliomodik normál kivitelezésű Zsiguli. A Szovjetunió legnagyobb autógyára jelenleg három változatban készíti a Zsigulit. A napi termelési kvóta több mint 2099 gépkocsi. Ezzel az üzem közeledik a tervekben előirányzott évi 660 ezer gépkocsi előállítására vonatkozó kapacitáshoz. Rudolf Leiding, a Volkswagen Művek elnöke a Wolfsburgi üzem részlegvezetői előtt bejelentette, hogy a vállalat az idei évet eddig még nem tapasztalt veszteséggel zárja majd. Közölte, hogy március végén 472 000 volt az eladatlan gépkocsik száma, 40 százalékkal több, mint az elmúlt év hasonló időszakában. A vállalat elnöke azt a véleményét hangoztatta, hogy nem számít a helyzet közeli javuláséra. * Méltatlankodást kelt és éberségre int az NSZK 1973- as statisztikai évkönyve, amit a Szövetségi Statisztikai Hivatal adott ki Wiesbadenben. Az évkönyv ugyanis egy olyan térképpel kezdődik, ami a német birodalom 1937. december 31-i határait ábrázolja. Ez a térkép az immár több évtizede a Szovjetunióhoz és Lengyelországhoz tartozó területeket . ..Német Birodalom keleti területeiként” tünteti fel. Nyugat-Berlin pedig Nyugat- Németország 11-edik tartományaként szerepel az évkönyv térképén.* Az amerikai külügyminisztérium csütörtökön engedélyezte a General Motors, s Ford és a Chrysler autógyárak argentínai leányvállalatainak, hogy gépkocsikat exportáljanak Kubába. * Kubát is meghívják Argentínába Csütörtökön Washingtonban véget ért a 23 latinamerikai, illetve karib-tengeri ország külügyminisztereinek kétnapos értekezlete. A tanácskozáson Henry Kissinger, az Egyesült Államok külügyminisztere is részt vett. Az értekezleten úgy döntöttek, hogy Kubát is meghívják a Buenos Airesben, Argentína fővárosában 1975 márciusában megrendezendő újabb — immár harmadik — tárgyalási szakaszára. A javaslatot Emilio O. Rabasa mexikói, illetve Alberto Vignas argentin külügyminiszter terjesztette elő. A vitában Peru, Jamaica, Guayana, Venezuela és Costa Rica támogatta javaslatukat. Brazília, Paraguay és Chile tartózkodott a szavazástól. A Prensa Latina hírügynökség ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy Kuba, amelyet 1962-ben zártak ki az Amerikai Államok Szervezetéből, nem fog visszatérni a szervezetbe, de részt vesz az Amerikai Államok Szervezetének keretein kívül tartandó tanácskozásokon. Mint a Prensa Latina a továbbiakban rámutatott: ..A Mexikóvárosban februárban tartott Tlatelolco-konferenciával az Amerikai Államok Szervezetétől teljesen független latin-amerikai gépezet alakult ki.” A szubkontinens különböző országai javasolták, hogy ezt, mint a latin-amerikai és karib-tengeri országok politikai szervét tartsák fenn. Kuba 12 év óta először, március elején vett részt egyenrangú tagállamként egy latin-amerikai értekezleten az uruguay-i Punta del Estében. Akkor a latinamerikai és a karib-tengeri országok gazdasági és kereskedelmi miniszterei az ÉGIK képviselőivel tárgyaltak, és élesen bírálták a nemzetközi monopóliumok diszkriminációs gazdasági és kereskedelmi gyakorlatát. A francia elnökjelöltek listája A francia hivatalos közlöny pénteken reggel közölte az elnökjelöltek listáját. Az Alkotmányjogi Tanács a kedden éjfélig jelentkezett 14 jelölt közül 12 ajánlásait találta rendben levőnek, s így a május 5-én tartandó elnökválasztáson a következők vesznek részt: Jacques Chaban-Delmas, volt miniszterelnök; René Dumont professzor, aki a környezet megvédésének programjával lép fel a választáson; Valéry Giscard d: Est aing gazdasági és pénzügyminiszter, a független köztársaságiak vezére; Guy Héraud egyetemi tanár, aki az „európai föderáció” jelszavával lép fel; Alain Krivine, a „Kommunista Liga” nevű, feloszlatott trockista szervezet volt vezetője; Arlette Laguier, a „Munkásküzdelem” nevű trockista szervezet jelöltje; Jean-Marie Le Pen, volt ejtőernyős tiszt, a szélsőjobboldali „Nemzeti Front” elnöke; Francois Mitterrand, a Szocialista Párt első titkára, a baloldal közös jelöltje; Emile Muller nemzetgyűlési képviselő, a „reformerek” mozgalmához tartozó Szociáldemokrata Párt elnöke; Bertrand Renouvin újságíró, a királypárti mozgalom jelöltje; Jean Royer volt kereskedelmi, jelenleg posta- és távközlésügyi miniszter; Jean-Claude Sebag, a közös piaci integrációt sürgető „Európai Federalista Mozgalom” egyik vezetője. Negyed évszázada folyik az „élet csatája“ „Felkészültünk és elszántuk magunkat, hogy megnyerjük a béke csatáját, az élet csatáját." Huszonöt esztendővel ezelőtt hangzottak el ezek a drámai szavak, a párizsi Pleyel-terem szószékéről. S visszatekintve egy mozgalmas, nem kevés változást hozó negyedszázad távlatából, megállapíthatjuk: történelmi jelentőségű esemény zajlott a francia fővárosban, létrejött a világméretű, szervezett békemozgalom. A második világháború befejeződését, a fasiszta barbárság felett aratott győzelmet a népek azzal a meggyőződéssel ünnepelték, hogy az antifasiszta összefogást a béke időszakában is folytatják. Sajnos, alig némultak el azonban a fegyverek. Churchill hírhedt beszédével felhangzott a hidegháború első, fultoni nyitánya: Truman amerikai elnök meghirdette doktrínáját az Egyesült Államok világcsendőri szerepének jegyében. Ilyen körülmények között, a romokból alighogy ocsúdó Wroclateban, a szovjet, francia és lengyel értelmiségiek kezdeményezésére, békekongresszust tartottak. Az 1948 augusztusában tartott tanácskozáson összekötő bizottság alakult. Ez volt az a mag — a bizottság tagjai között olyan személyiségek szerepeltek, mint Jolid Curie, Fagyejev, Neruda és Robeson —, amely az első béke-világkongresszus összehívását kezdeményezte. A hidegháború tovább jegesedett, és 1949 április elején megkötötték az atlanti szerződést, megszületett a NATO-blokk. Tizenhat nappal később Párizsban összeült a Béke Híveinek Világkongresszusa, amelynek munkájában 72 ország 2038 küldötte vett részt, s határozatait hatszázmillió szervezett békeharcos nevében hozta. A kongresszus rendkívüli nehézségek közepette kezdte meg munkáját. A francia hatóságok megtagadták a vízumot a lengyel, bolgár és kínai delegátusoktól, más esetekben korlátozásokat léptettek életbe. A 38 tagú magyar küldöttségből csupán nyolcan kapták meg a beutazási engedélyt. Ezért a kongresszus résztvevőinek egy csoportja Prágában ült össze, a vita párhuzamosan folyt. Párizs és Prága csak a harc kezdetét jelentette. Következett az állandó bizottság ülésszaka a svéd fővárosban, ahol elfogadták a nevezetes stockholmi felhívást, s megkezdődött a nagyszabású aláírási gyűjtés az atomfegyverek betiltását követelve. Az 1950 novemberében megrendezett második, varsói béke-világkongresszuson alakították ki a Béke Világtanácsot, amelynek elnöke, 1958-ban bekövetkezett haláláig a felejthetetlen Frederic Joliot- Curie volt. Kongresszusok és tanácskozások követték egymást: nem egyszer Budapestről kelteződtek a hírek. A szervezett békemozgalom harca tehát felfelé ivelt, s így érkezett el az eddigi csúcsponthoz, a Béke Erőinek Világkongresszusához, amelyet tavaly ősszel rendeztek meg Moszkvában. A Kreml kongreszszusi termében tartott seregszemle, felhívásával és tizennégy határozatával, a haladó nemzetközi közvélemény felelősségteljes állásfoglalását, tolmácsolta a világunk előtt álló összes lényeges kérdésekben. Különösen megnövelte a kongresszus súlyát az a két és fél órás beszéd, amelylyet Leonyid Brezsnyev, az SZKP főtitkára — éppen egy válságos időszakban, hiszen tartott még a közel-keleti háború — értékelte a nemzetközi viszonyokat és kifejtette a békemozgalom feladatait. Huszonöt év alatt alapvetően megváltozott Földünk politikai arculata, az erőviszonyokban jelentős eltolódás következett be a béke és haladás erőinek javára. Az élet csatája, a béke csatája még ma sem fejeződött be. Ám egy negyedszázad múltán, minden eddiginél jobb feltételek mellett vívhatjuk ezt a csatát. Az évforduló ezért tisztelgés a huszonöt évvel ezelőtti zászlóbontók , mindazok előtt, akik elkötelezték magukat a béke megvédése mellett, akik a béke védelmezői, a béke építői- A varsói értekezlet nyilatkozatai (Folytatás az 1. oldalról.)getlenség, a demokrácia és a semlegesség útján, előmozdítja a politikai légkör általános javulását az Indokínaifélszigeten és egész Délkelet- Ázsiában. A tanácskozás résztvevői egyidejűleg megállapítják, hogy a külső imperialista erők támogatását élvező saigoni adminisztráció minden eszközzel a párizsi egyezmény megvalósításának megakadályozására, a politikai rendezés meghiúsítására törekszik. Az ülés résztvevői határozottan elítélik a saigoni adminisztráció bomlasztó tevékenységét, rendszeres fegyveres provokációit a Dél-vietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormányának ellenőrzése alatt álló területek ellen. A tanácskozáson részt vett országok teljes mértékben támogatják a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya és a Dél-vietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormánya irányvonalát, amely a párizsi egyezménynek valamennyi aláíró fél által történő szigorú és feltétlen teljesítésén alapul, valamint a Dél-vietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormányának 1974. március 22-i új konstruktív kezdeményezését. A teljes tűzszünet, a demokratikus szabadságjogok biztosítása a lakosság számára, a két délvietnami fél tárgyalásainak mielőbbi megtartása a Nemzeti Megbékélés és Egyetértés Tanácsának létrehozásáról azzal a céllal, hogy kedvező feltételeket , teremtsenek az általános választások lebonyolításához — ez a béke megszilárdításának, a helyzet normalizálásának reális útja Dél-Vietnamban. A tanácskozás résztvevői megerősítik szolidaritásukat a vietnami néppel, és kifejezik szilárd meggyőződésüket, hogy a testvéri szocialista országok, minden haladó erő támogatására támaszkodva a vietnami nép sikereket ér el a szocializmus építésében az ország északi részében, a belpolitikai problémák megoldásában délen, a békés, egységes, független, demokratikus Vietnam megteremtésében. A proletár internacionalizmus elvei szellemében tevékenykedve a jelen ülésen részt vevő államok továbbra is sokoldalú támogatást és segítséget nyújtanak a vietnami népnek a béke, a szabadság és a függetlenség biztosításában, igazságos törekvései megvalósításában előtte álló legfontosabb feladatok megoldásához. Varsó, 1974. április 18. tt Vessenek véget az önkénynek és a demokraták üldözésének Cikkében! A Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének varsói ülésén a Bolgár Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Román Szocialista Köztársaság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság képviselői mély nyugtalanságukat fejezik ki a Népi Egység alkotmányos kormányának 1973. szeptemberében történt megdöntésével Chilében kialakult helyzet miatt, és határozottan elítélik a chilei katonai junta önkényét, a demokraták üldözését, a junta garázdálkodását és törvénytelenségeit, amelyek durván megsértik az ENSZ alapokmányát, az ENSZ által elfogadott emberi jogok egyetemes nyilatkozatát, az emberi jogokról szóló nemzetközi egyezményeket. Több mint fél év telt el a Chilében végrehajtott fasiszta katonai államcsíny óta, melynek első áldozata Salvador Allende, a törvényesen megválasztott elnök, a nemzeti felszabadító mozgalom egyik kiemelkedő személyisége lett, aki egész életét a chilei nép szabadsá ga ügyének szentelte. Az országban fenntartják a rendkívüli állapotot, kegyetlen terror szabadult el, elnyomják a chilei társadalom valamennyi haladó erejét, betiltották az összes politikai pártot, szakszervezetet és társadalmi szervezetet. Dawson, Murriquina, Chacabuco, Pisagua és sok más helység koncentrációs táboraiban chilei hazafiak ezrei sínylődnek, akiknek egyetlen bűne, hogy szeretik hazájukat, és hűek a haladás és a demokrácia eszményeihez. A katonai junta kínzókamráiban embertelen körülmények között tartják fogva a chilei nép kiemelkedő képviselőit, Luis Corvalánt, a Chilei Kommunista Párt főtitkárát, a szocialista Clodomiro Almeydát, volt külügyminisztert, Anselmo Sülét, a Radikális Párt elnökét, a Népi Egység pártjainak és kormányának más képviselőit. Az országban felszámolták a dolgozók szociális vívmányait, tömegesen bocsátják el azokat, akik haladó nézeteket vallanak. A világ közvéleménye, s ezen belül Latin-Amerika haladó, szabadságszerető erői elítélték a chilei katonai junta bűntetteit. A chilei nép harcában a jövőben is számíthat a szocialista országok népeinek következetes támogatására. A tanácskozás résztvevői határozottan követelik Luis Corvalán, Clodomiro Almeyda, Anselmo Sule, valamennyi bebörtönzött chilei demokrata és hazafi haladéktalan szabadon bocsátását. A jelen tanácskozáson résztvevő országok felhívják mindazon államokat, amelyeknek drága földünkön a haladás ügye, hogy lépjenek fel az alapvető emberi jogok, az emberi méltóság, és személyiség értékeinek védelmében Chilében. Felhívással fordulnak a világ közvéleményéhez, hogy még szélesebben bontakoztassa ki a nemzetközi szolidaritás mozgalmát a chilei nép iránt, amely harcot folytat hazájában a véres terror ellen, a demokratikus és szabadságjogok helyreállításáért. Az ülés résztvevői kifejezik mély meggyőződésüket, hogy a chilei nép a demokrácia visszaállításáért, és Chile igazi függetlenségéért vívott harcában győzelmet arat. Varsó, 1974. április 18. SZOMBAT, um. ÁPRILIS 11.