Csongrád Megyei Hírlap, 1974. április (19. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-17 / 88. szám

MLÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! CSONGRÁD MEGYEI ★ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA Leony­id Brezsnyev vezetésé­vel Varsóba érkezett a Szovjetunió küldöttsége Részt vesz a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének ülésszakán Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára vezetésével kedden délután megérkezett Varsóba a Szovjetunió kül­döttsége, a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testü­letének ülésére. A küldöttség tagjai között van Alekszej Koszigin miniszterelnök és Konsztantyin Katusev, az SZKP KB titkára. Andrej Gromiko külügyminiszter, az ENSZ rendkívüli ülésszakáról, New Yorkból megérkezve­­ csatlakozik Varsóban a delegációhoz. A szó idét párt- és állami vezetőket, valamint tanács­adóikat a lengyel fővárosban Edward Gierek, a LEMP KB első titkára, Henryk Jablonski, az Államtanács elnöke, Piotr Jaroszewicz miniszterelnök, és más magas rangú személyiségek fogadták. i Lázár György Üzbegisztánban Kedden Üzbegisztán fővá­rosába, Taskentbe érkezett Lázár György, a Miniszter­­tanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnö­ke. Lázár György a Szovjet­unió Minisztertanácsa meg­hívására hivatalos látogatást tesz a Szovjetunióban. Lázár György felkereste hivatalában Normahonma­­di Hudajberdijev üzbég mi­niszterelnököt. Lázár György ellátogat Buharába és Szamarkandba is. Pártmunkás-küldöttségünk az NDK-ban­ ­A Német Szocialista Egy­ségpárt Központi Bizottsá­gának meghívására kedden Jakab Sándornak, a KB tag­jának, a KB osztályvezetőjé­nek vezetésével a Német De­mokratikus Köztársaságba érkezett az MSZMP KB pártmunkásküldöttsége. Kiváló vállalat a KSZV A Textilipari Dolgozók Szakszervezete és a Könyö­nyűipari Minisztérium közö­sen értékelte a textilipari vállalatok 1973. évi gazdasá­gi tevékenységét. . Az értékelés szerint a Ken­derfonó és Szövőipari Válla­lat kiemelkedő munkája alapján elnyerte a Kiváló vállalat címet. Ez a siker különösen azért értékes, mert mindössze egy évvel azután született, hogy — az ismert, 1973. január 1-i át­szervezés után — létrehoz­ták az egységes magyar kenderipari nagyvállalatot. Ülésezett az országgyűlés kulturális bizottsága Dr. Ortutay Gyula elnök­letével kedden a Parlament­ben ülést tartott az ország­gyűlés kulturális bizottsága. A tanácskozáson — amelyen részt vett Varga Gáborné, az országgyűlés alelnöke és dr. Garamvölgyi Károly mű­velődésügyi miniszterhelyet­tes is — a képviselők az alsófokú oktatás távlati irányelveiről tájékozódtak, megvitatták — dr. Gosztonyi János művelődésügyi mi­niszterhelyettes előterjesz­tésében — azt, a Miniszter­tanács számára készített je­lentést, amely taglalja az al­sófokú oktatás alapvető fej­lődési irányát, a személyi és tárgyi feltételek alakulását. Közérdekű volt az ülés napirendjén szereplő másik téma is: a bizottság tagjai az iparművészet néhány idő­szerű kérdését vették górcső alá. Dr. Simó Jenő művelő­désügyi miniszterhelyettes tájékoztatójában hangsú­lyozta, hogy a magyar ipar­művészet igen számottevő, már-már ugrásszerű fejlő­dést ért el az elmúlt évti­zedekben. Kiteljesedett, el­mélyültebbé vált az 1972- ben egyetemi rangra emelt Iparművészeti Főiskola mű­vésznevelő munkája, oktató­nevelő tevékenysége foko­zottabban alkalmazkodott a ‘fern művészi, ipar­fejlődé­seinek körülményeihez, s művészi, technikai szem­pontból egyaránt jól képzett művészek százait bocsátotta­­ szárnyra. A fejlődés — amely le­mérhető mind a kiállításo­kon, mind az üzletek áru­készleten — egyértelmű, a továbblépéshez azonban mielőbb megoldást kell ta­lálni az iparművészet né­hány problémájára. Az ön­állóan dolgozó iparművészek művészi képességeit valóban dokumentáló egyedi, repre­zentatív alkotások, és a for­galmazásra szánt, úgyneve­zett kisszériás termékek mi­nősége között nem szabad például különbségnek len­nie, főként nem az utóbbi rovására. Ezek­ a kisszériás termékek jutnak el a vá­sárlóhoz, következésképpen az alkotónak elsősorban ezekkel a műveivel kell a közönség ízlését formálnia, a környezetesztétika színvona­lának emeléséhez hozzájá­rulnia. A kisszériában elő­állított alkotásokra szükség van, ezek gyártása, előállí­tása azonban gyakran gon­dot okoz a művészeknek, nincs megfelelően megoldva az alapanyagellátás. A vitában felszólalt dr. Dömötör János, megyénk országgyűlési képviselőbe £■­. Ablakok és erkélyajtók (MTI-fotó: Csikós Gábor felvétele — KS) Az Épületasztalos- és Faipari Vállalat budapesti üzemében E­urópa egyik legmoder­nebb ablak- és erkély­ajtógyára kezdte meg a próbaüzemelést. Az NSZK-beli gépsorok évente 100 ezer ablakot és­­20 ezer erkélyajtót gyártanak, amelyekkel az ország ház­gyárait látják el Vásárhelyi 31. ÉVFOLYAM 88. SZÁM 1974. április 17., szerda Ára: 80 fillér A korszerű környezet­­védelem társadalmi összefogással valósul meg Ankét és kiállítás Szegeden, a Technika Házában Az Építésügyi és Város­­fejlesztési Minisztérium, a Csongrád megyei Tanács, az MSZMP Csongrád megyei Bizottsága, az Építésügyi és Tájékoztatási Központ, az Energiagazdálkodási Tudo­mányos Egyesület Csongrád megyei Csoportja és az MTESZ Csongrád megyei szervezetének környezetvé­delmi bizottsága .kedden egész napos környezetvédel­mi ankétot rendezett Szege­den, a Technika Házában, foglalkoznunk kell a meg­előzéssel, s ahol lehet a már jelentkező szennyeződé­seket csökkenteni szükséges. Kon­­oly problémák sorozata Dr. Árvay József, az Épí­tésügyi és Városfejlesztési Minisztérium főosztályveze­tője kronológiai sorrendben bizonyította, miként válto­zott a mocsaras és homok-, buckás Tiszamellék, Sze­ged környéke, melyről a 12—13. században e vidéken járt külföldi utazók igen mostoha képet festettek. Az emberi beavatkozás következménye a biológiai egyensúly megváltozása is, ez pedig káros a jövő­ nem­zedékére. Bebizonyosodott, hogy a nagyvárosok fokozó­dó mennyiségű hulladéka az ipari körzetek levegőszeny­­nyeződése, a mezőgazdaság kemizálása, káros következ­ményeket von maga után, elősegíti a környezet rom­lását, a növényzet kipusztu­lását stb. Az élet sürgetően veti fel ezért a környezet védelmét. Hazánkban, ahol kevésbé jelentkezik az ipa­rilag fejlett országokra jel­lemző környezetromlás, már az elmúlt években is ko­moly gondot fordítottak a megelőzésre. Egészségügyi, családvédelmi, természetvé­­delmi, városfejlesztési, víz­ügyi stb. törvényeink köte­lezően írják elő a környe­zetvédelmet. Különböző ál­­lomások mérései alapján intézmények vizsgálják a legsürgősebb tennivalókat, a víz, a levegő és a talaj tisz­tántartására. A közeljövőben újabb rendeletek látnak napvilágot, s ezek kötelező jelleggel írják elő, mi min­dent kell tennünk a levegő és a vizek tisztántartásáért, védelméért. A plenáris előadást köve­tően biológusok, vegyészek sorolták fel, miként hatottak megyénkben is a felhasz­nált mérgező anyagok a víz­re, a levegőre és a talajra. Számadatokkal bizonyítot­ták, hogyan nőtt az élő vi­zek szennyeződöttsége, s a mezőgazdaságban használt különböző vegyi anyag ho­gyan károsította a talajt, s az ott élő mikroorganizmust. Azonos célkitűzések Egyetemi tanárok, orvo­sok, kutatók hívták fel a fi­gyelmet a jelenlegi körül­mények megtartására, s azok javítására. Az Akadé­mia Szegeden működő bi­zottságának és a környezet­­védelmi szakbizottságnak egyazon célkitűzései vannak. Mindez kitűnt az elhangzott előadásokból, és tükröződött azon a környezetvédelmi ki­állításon, melyet tegnap dél­ben nyitott meg Kovács Imre, a megyei tanács elnö­kének általános helyettese, a Technika Házában. Ezen a kiállításon, mely április 26-ig tart nyitva, mindennap 9-től 19 óráig, grafikonokon és képeken mutatják be, hogyan hat az ember a környezetre, mi­ként változott meg a táj, és feleletet adnak arra is, mi­ként lehet visszaállítani, ál­landósítani a táj jellegét, megteremteni az egészséges környezetet a Dél-Alföldön élő embereknek. Társadalmi összefogást igényel a kör­nyezetvédelem. Ki-ki a ma­ga területén felelős a tisz­taságért, környezete meg- t óvásáért. A széles körű összefogás — együtt az intézményes környezetvédelemmel — ál­landósíthatja a tiszta leve­gőt, vizet és élelmiszert a jövő nemzedéke részére is. Az élet követelménye Dr. Kovács Kálmán egye­temi tanár, az MTESZ Csongrád megyei elnöke üd­vözölte a megjelenteket, majd Szabó Sándor, a me­gyei pártbizottság titkára nyitotta meg az első me­gyei környezetvédelmi an­kétot. Elmondotta többek között, hogy a technika fej­lődésével, a fokozódó kemi­­zálással környezetünk sokat változott; a biológiai egyen­súly a vízben, talajban és levegőben eltolódott. Mindez az érdeklődés előterébe he­lyezi hazánkban is a kör­nyezet védelmét, a meglevő körülmények fenntartását, illetve javítását. A gyors ütemű romlás nemzetközi­­ összefogást is igényel. Ért­hető, hogy hazánkban is nagy gondot fordítunk: a­­víz, levegő, talaj tisztántar­tására, a fásításra, a zajár­talmak megszüntetésére stb. Az urbanizáció, s a velejáró életkörülmény, a mezőgaz­daság kemizálásával együtt hatott a tájra, s magára az emberre is. A vizek ipari és mezőgazdasági eredetű szennyezettsége, valamint a mezőgazdaság kemizálásával kapcsolatos élelmiszer­szennyeződés jelentik nap­jainkban a legnagyobb gon­dot. Annak ellenére, hogy e hatások Szeged környékét eddig kevésbé érintették. MAI TÉMÁNK Kereskedés — forgalmazás ! A­z általános vélemény­­ szerint akkor lehet i­s szó egy üzletben, áruházban vagy vállalatnál kereskedésről, ha ugyan­olyan gondot fordítanak az áru beszerzésére, mint an­nak eladására. Talán a por­téka felkutatása több ener­giát, időt is igényel, mint az értékesítése, hiszen a jó minőségű, keresett cikkeket csak éppen a vevő elé kell tenni. Ott viszont csak egy­szerű áruforgalmazásról be­szélhetünk, ahol nincs be­építve az üzletpolitikába a piackutatás, és a kereske­delmi tevékenység csupán a beérkező áru eladására szo­rítkozik. Sajnos, napjainkban még igen gyakran találkozni áru­­forgalmazással, annak elle­nére, hogy örvendetesen szélesedik a­­kereskedés köre. Miért kell például Vásárhelyről, Makóról, vagy a szentesi járás községeibe Orosházára eljárni műszaki cikkekért, gumiárukért, kis gépekért, holott ezeknek a termékeknek az árusítás­­nem egyetlen cég privilégiu­ma. Miért nem lehet Sze­geden a járműszaküzletek­­ben olyan egyszerű cikkeket kapni, mint a motorkerék­pár hátsó lámpájához szük­séges duplaszálas izzó? To­vábbá: miért nem keresked­nek azok a szegedi belváro­si élelmiszerüzletek, ame­lyeknek megadták az önálló zöldség-gyümölcs felvásár­lási jogot, csak éppen nem élnek azzal? Ugyanakkor néhány száz méterrel ar­rébb, a másik boltban, teljes a kínálat a primőrökből. V­égeredményben eljár­hat az ember a távo­labbi üzletekbe is vá­sárolni, de hányszor van úgy, hogy inkább lemond a reggeli mellől a zöldpapri­káról, a retekről, mintsem időt áldozzon az újabb üzlet felkeresésére. Ugyanakkor Szegeden is évente mintegy 50 vagonnyi háztáji gyü­mölcs megy veszendőbe, a felvásárlás szervezetlensége, elmaradottsága miatt. Foglalkozott a Csongrád megyei pártbizottság is az 1974. évi gazdaságpolitikai állásfoglalásában a lakossá­gi ellátás javításával, és azt nem találta kielégítőnek. ..Biztosítani kell a keres­kedelmi forgalom 7—8 szá­zalékos emelkedését, ame­lyet a kereskedelem csak ja­vuló áruforgalmi tevékeny­séggel valósíthat meg. Ezért a termelő- és forgalmazó­­­vállalatok javítsák kapcsola­taikat és piackutató­ tevé­kenységüket” — mondja ki az állásfoglalás. Arra van tehát szükség a helyi ellátás gyorsabb üte­mű megjavításához, hogy az áruforgalmazás párosuljon a tényleges kereskedéssel, a felvevőpiac szélesítésével, és így a kínálat bővítésével. A Nagymágocsi ÁFÉSZ példá­ul­­ eljutott a dunaújvárosi vasbörzére, a szőregi fo­gyasztási szövetkezet nagy­szerű árufelvevő piacot ta­lált a termelő-, az ipari, a fogyasztási szövetkezetelvnél, árusítván, forgalmazván azok produktuma is. M­indezek a példák azt bizonyítják, hogy nem is kell túlságo­san messzire menni az üz­­­­etpolitika k­orszerűsítésében, csupán j­obban, teljesebben ; kihasználni a meglevő be­­­­szerzési lehetőségeket.­ ­ TÓTH JÓZSEF

Next