Csongrád Megyei Hírlap, 1974. április (19. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-17 / 88. szám
MLÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! CSONGRÁD MEGYEI ★ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA Leonyid Brezsnyev vezetésével Varsóba érkezett a Szovjetunió küldöttsége Részt vesz a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének ülésszakán Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára vezetésével kedden délután megérkezett Varsóba a Szovjetunió küldöttsége, a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének ülésére. A küldöttség tagjai között van Alekszej Koszigin miniszterelnök és Konsztantyin Katusev, az SZKP KB titkára. Andrej Gromiko külügyminiszter, az ENSZ rendkívüli ülésszakáról, New Yorkból megérkezve csatlakozik Varsóban a delegációhoz. A szó idét párt- és állami vezetőket, valamint tanácsadóikat a lengyel fővárosban Edward Gierek, a LEMP KB első titkára, Henryk Jablonski, az Államtanács elnöke, Piotr Jaroszewicz miniszterelnök, és más magas rangú személyiségek fogadták. i Lázár György Üzbegisztánban Kedden Üzbegisztán fővárosába, Taskentbe érkezett Lázár György, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke. Lázár György a Szovjetunió Minisztertanácsa meghívására hivatalos látogatást tesz a Szovjetunióban. Lázár György felkereste hivatalában Normahonmadi Hudajberdijev üzbég miniszterelnököt. Lázár György ellátogat Buharába és Szamarkandba is. Pártmunkás-küldöttségünk az NDK-ban A Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának meghívására kedden Jakab Sándornak, a KB tagjának, a KB osztályvezetőjének vezetésével a Német Demokratikus Köztársaságba érkezett az MSZMP KB pártmunkásküldöttsége. Kiváló vállalat a KSZV A Textilipari Dolgozók Szakszervezete és a Könyönyűipari Minisztérium közösen értékelte a textilipari vállalatok 1973. évi gazdasági tevékenységét. . Az értékelés szerint a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat kiemelkedő munkája alapján elnyerte a Kiváló vállalat címet. Ez a siker különösen azért értékes, mert mindössze egy évvel azután született, hogy — az ismert, 1973. január 1-i átszervezés után — létrehozták az egységes magyar kenderipari nagyvállalatot. Ülésezett az országgyűlés kulturális bizottsága Dr. Ortutay Gyula elnökletével kedden a Parlamentben ülést tartott az országgyűlés kulturális bizottsága. A tanácskozáson — amelyen részt vett Varga Gáborné, az országgyűlés alelnöke és dr. Garamvölgyi Károly művelődésügyi miniszterhelyettes is — a képviselők az alsófokú oktatás távlati irányelveiről tájékozódtak, megvitatták — dr. Gosztonyi János művelődésügyi miniszterhelyettes előterjesztésében — azt, a Minisztertanács számára készített jelentést, amely taglalja az alsófokú oktatás alapvető fejlődési irányát, a személyi és tárgyi feltételek alakulását. Közérdekű volt az ülés napirendjén szereplő másik téma is: a bizottság tagjai az iparművészet néhány időszerű kérdését vették górcső alá. Dr. Simó Jenő művelődésügyi miniszterhelyettes tájékoztatójában hangsúlyozta, hogy a magyar iparművészet igen számottevő, már-már ugrásszerű fejlődést ért el az elmúlt évtizedekben. Kiteljesedett, elmélyültebbé vált az 1972- ben egyetemi rangra emelt Iparművészeti Főiskola művésznevelő munkája, oktatónevelő tevékenysége fokozottabban alkalmazkodott a ‘fern művészi, iparfejlődéseinek körülményeihez, s művészi, technikai szempontból egyaránt jól képzett művészek százait bocsátotta szárnyra. A fejlődés — amely lemérhető mind a kiállításokon, mind az üzletek árukészleten — egyértelmű, a továbblépéshez azonban mielőbb megoldást kell találni az iparművészet néhány problémájára. Az önállóan dolgozó iparművészek művészi képességeit valóban dokumentáló egyedi, reprezentatív alkotások, és a forgalmazásra szánt, úgynevezett kisszériás termékek minősége között nem szabad például különbségnek lennie, főként nem az utóbbi rovására. Ezek a kisszériás termékek jutnak el a vásárlóhoz, következésképpen az alkotónak elsősorban ezekkel a műveivel kell a közönség ízlését formálnia, a környezetesztétika színvonalának emeléséhez hozzájárulnia. A kisszériában előállított alkotásokra szükség van, ezek gyártása, előállítása azonban gyakran gondot okoz a művészeknek, nincs megfelelően megoldva az alapanyagellátás. A vitában felszólalt dr. Dömötör János, megyénk országgyűlési képviselőbe £■. Ablakok és erkélyajtók (MTI-fotó: Csikós Gábor felvétele — KS) Az Épületasztalos- és Faipari Vállalat budapesti üzemében Európa egyik legmodernebb ablak- és erkélyajtógyára kezdte meg a próbaüzemelést. Az NSZK-beli gépsorok évente 100 ezer ablakot és20 ezer erkélyajtót gyártanak, amelyekkel az ország házgyárait látják el Vásárhelyi 31. ÉVFOLYAM 88. SZÁM 1974. április 17., szerda Ára: 80 fillér A korszerű környezetvédelem társadalmi összefogással valósul meg Ankét és kiállítás Szegeden, a Technika Házában Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, a Csongrád megyei Tanács, az MSZMP Csongrád megyei Bizottsága, az Építésügyi és Tájékoztatási Központ, az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület Csongrád megyei Csoportja és az MTESZ Csongrád megyei szervezetének környezetvédelmi bizottsága .kedden egész napos környezetvédelmi ankétot rendezett Szegeden, a Technika Házában, foglalkoznunk kell a megelőzéssel, s ahol lehet a már jelentkező szennyeződéseket csökkenteni szükséges. Konoly problémák sorozata Dr. Árvay József, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője kronológiai sorrendben bizonyította, miként változott a mocsaras és homok-, buckás Tiszamellék, Szeged környéke, melyről a 12—13. században e vidéken járt külföldi utazók igen mostoha képet festettek. Az emberi beavatkozás következménye a biológiai egyensúly megváltozása is, ez pedig káros a jövő nemzedékére. Bebizonyosodott, hogy a nagyvárosok fokozódó mennyiségű hulladéka az ipari körzetek levegőszenynyeződése, a mezőgazdaság kemizálása, káros következményeket von maga után, elősegíti a környezet romlását, a növényzet kipusztulását stb. Az élet sürgetően veti fel ezért a környezet védelmét. Hazánkban, ahol kevésbé jelentkezik az iparilag fejlett országokra jellemző környezetromlás, már az elmúlt években is komoly gondot fordítottak a megelőzésre. Egészségügyi, családvédelmi, természetvédelmi, városfejlesztési, vízügyi stb. törvényeink kötelezően írják elő a környezetvédelmet. Különböző állomások mérései alapján intézmények vizsgálják a legsürgősebb tennivalókat, a víz, a levegő és a talaj tisztántartására. A közeljövőben újabb rendeletek látnak napvilágot, s ezek kötelező jelleggel írják elő, mi mindent kell tennünk a levegő és a vizek tisztántartásáért, védelméért. A plenáris előadást követően biológusok, vegyészek sorolták fel, miként hatottak megyénkben is a felhasznált mérgező anyagok a vízre, a levegőre és a talajra. Számadatokkal bizonyították, hogyan nőtt az élő vizek szennyeződöttsége, s a mezőgazdaságban használt különböző vegyi anyag hogyan károsította a talajt, s az ott élő mikroorganizmust. Azonos célkitűzések Egyetemi tanárok, orvosok, kutatók hívták fel a figyelmet a jelenlegi körülmények megtartására, s azok javítására. Az Akadémia Szegeden működő bizottságának és a környezetvédelmi szakbizottságnak egyazon célkitűzései vannak. Mindez kitűnt az elhangzott előadásokból, és tükröződött azon a környezetvédelmi kiállításon, melyet tegnap délben nyitott meg Kovács Imre, a megyei tanács elnökének általános helyettese, a Technika Házában. Ezen a kiállításon, mely április 26-ig tart nyitva, mindennap 9-től 19 óráig, grafikonokon és képeken mutatják be, hogyan hat az ember a környezetre, miként változott meg a táj, és feleletet adnak arra is, miként lehet visszaállítani, állandósítani a táj jellegét, megteremteni az egészséges környezetet a Dél-Alföldön élő embereknek. Társadalmi összefogást igényel a környezetvédelem. Ki-ki a maga területén felelős a tisztaságért, környezete meg- t óvásáért. A széles körű összefogás — együtt az intézményes környezetvédelemmel — állandósíthatja a tiszta levegőt, vizet és élelmiszert a jövő nemzedéke részére is. Az élet követelménye Dr. Kovács Kálmán egyetemi tanár, az MTESZ Csongrád megyei elnöke üdvözölte a megjelenteket, majd Szabó Sándor, a megyei pártbizottság titkára nyitotta meg az első megyei környezetvédelmi ankétot. Elmondotta többek között, hogy a technika fejlődésével, a fokozódó kemizálással környezetünk sokat változott; a biológiai egyensúly a vízben, talajban és levegőben eltolódott. Mindez az érdeklődés előterébe helyezi hazánkban is a környezet védelmét, a meglevő körülmények fenntartását, illetve javítását. A gyors ütemű romlás nemzetközi összefogást is igényel. Érthető, hogy hazánkban is nagy gondot fordítunk: avíz, levegő, talaj tisztántartására, a fásításra, a zajártalmak megszüntetésére stb. Az urbanizáció, s a velejáró életkörülmény, a mezőgazdaság kemizálásával együtt hatott a tájra, s magára az emberre is. A vizek ipari és mezőgazdasági eredetű szennyezettsége, valamint a mezőgazdaság kemizálásával kapcsolatos élelmiszerszennyeződés jelentik napjainkban a legnagyobb gondot. Annak ellenére, hogy e hatások Szeged környékét eddig kevésbé érintették. MAI TÉMÁNK Kereskedés — forgalmazás ! Az általános vélemény szerint akkor lehet is szó egy üzletben, áruházban vagy vállalatnál kereskedésről, ha ugyanolyan gondot fordítanak az áru beszerzésére, mint annak eladására. Talán a portéka felkutatása több energiát, időt is igényel, mint az értékesítése, hiszen a jó minőségű, keresett cikkeket csak éppen a vevő elé kell tenni. Ott viszont csak egyszerű áruforgalmazásról beszélhetünk, ahol nincs beépítve az üzletpolitikába a piackutatás, és a kereskedelmi tevékenység csupán a beérkező áru eladására szorítkozik. Sajnos, napjainkban még igen gyakran találkozni áruforgalmazással, annak ellenére, hogy örvendetesen szélesedik akereskedés köre. Miért kell például Vásárhelyről, Makóról, vagy a szentesi járás községeibe Orosházára eljárni műszaki cikkekért, gumiárukért, kis gépekért, holott ezeknek a termékeknek az árusításnem egyetlen cég privilégiuma. Miért nem lehet Szegeden a járműszaküzletekben olyan egyszerű cikkeket kapni, mint a motorkerékpár hátsó lámpájához szükséges duplaszálas izzó? Továbbá: miért nem kereskednek azok a szegedi belvárosi élelmiszerüzletek, amelyeknek megadták az önálló zöldség-gyümölcs felvásárlási jogot, csak éppen nem élnek azzal? Ugyanakkor néhány száz méterrel arrébb, a másik boltban, teljes a kínálat a primőrökből. Végeredményben eljárhat az ember a távolabbi üzletekbe is vásárolni, de hányszor van úgy, hogy inkább lemond a reggeli mellől a zöldpaprikáról, a retekről, mintsem időt áldozzon az újabb üzlet felkeresésére. Ugyanakkor Szegeden is évente mintegy 50 vagonnyi háztáji gyümölcs megy veszendőbe, a felvásárlás szervezetlensége, elmaradottsága miatt. Foglalkozott a Csongrád megyei pártbizottság is az 1974. évi gazdaságpolitikai állásfoglalásában a lakossági ellátás javításával, és azt nem találta kielégítőnek. ..Biztosítani kell a kereskedelmi forgalom 7—8 százalékos emelkedését, amelyet a kereskedelem csak javuló áruforgalmi tevékenységgel valósíthat meg. Ezért a termelő- és forgalmazóvállalatok javítsák kapcsolataikat és piackutató tevékenységüket” — mondja ki az állásfoglalás. Arra van tehát szükség a helyi ellátás gyorsabb ütemű megjavításához, hogy az áruforgalmazás párosuljon a tényleges kereskedéssel, a felvevőpiac szélesítésével, és így a kínálat bővítésével. A Nagymágocsi ÁFÉSZ például eljutott a dunaújvárosi vasbörzére, a szőregi fogyasztási szövetkezet nagyszerű árufelvevő piacot talált a termelő-, az ipari, a fogyasztási szövetkezetelvnél, árusítván, forgalmazván azok produktuma is. Mindezek a példák azt bizonyítják, hogy nem is kell túlságosan messzire menni az üzetpolitika korszerűsítésében, csupán jobban, teljesebben ; kihasználni a meglevő beszerzési lehetőségeket. TÓTH JÓZSEF