Csongrád Megyei Hírlap, 1974. április (19. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-23 / 93. szám
WWG PROLETÁRJAI, EGYESÜLETEK! CMGRÁB MEGYEI * A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA A tervezett ütemben épül a Szegedi Postaigazgatóság új székháza Szocialista szerződés is garantálja a határidők minél pontosabb betartását Szeged egyik legreprezentatívabb épülettömbje lesz a Szegedi Postaigazgatóság új székháza. A három utcafrontos (Püspök utca, Kossuth Lajos sugárút, Lenin körút) hatalmas épületkomplexum a tervek szerint szép színfoltjaként illeszkedik majd bele a városképbe. Nemcsak monumentális tömbjével, hanem csillogó, alumínium felületsíkjaival, szürkésbronzos árnyalatú fényvisszaverődésű ablakaival, sárgás mészkővel burkolt részletfelületeivel. Mindez azonban még csak a — nem túl távoli — jövő. Jelenleg az építkezési munkálatok vannak soron, melyeknél rendkívül fontos a határidők betartása, hiszen azoktól függ, hogy mikor kezdhetik meg a több százmillió forint értékű műszaki berendezés szerelését. Hogy a műszaki gépi apparátusnak helyet adó épületrész időben elkészüljön, ennek garantálására a Szegedi Postaigazgatóság szocialista szerződést kötött a generálkivitelezővel, a Dél-magyarországi Építő Vállalattal. A DÉLÉP e szerződésben kötelezettséget vállalt arra — természetesen az általa foglalkoztatott alvállalkozók nevében is —, hogy a műszaki épülettömb építésénél is pontosan betartja a határidőket. A postaigazgatóságon tartott tegnapi tanácskozáson az intézmény vezetői elmondották: az eddigi előjelekből ítélve úgy tűnik, a szocialista szerződés valóban garanciája lesz a pontos munka végzésének. Ami egyben azt is jelenti, hogy az épület harmadik szintjén a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár szakemberei június 15-ével hozzáfoghatnak a műszaki berendezések szereléséhez. A DÉLÉP akkorra biztosítja számukra az ehhez szükséges előfeltételeket. Mint ismeretes, ebben az épülettömbben kap helyet az a Crossbar-rendszerű, új, korszerű telefonközpont, amely nagy mértékben enyhíti majd a szegedi telefongondokat. Sőt, nemcsak azokat. Hiszen, mint tegnap megtudtuk, a megyeszékhely közvetlen vonzáskörzetében is sokat javít majd a távbeszélő-ellátás színvonalán. Lehetővé válik ugyanis, hogy nemcsak Szeged-Algyőn, hanem Röszkén, Deszken, Mórahalmon, sőt Kisteleken is hozzáfogjanak a távbeszélő-berendezések automatizálásához — azoknak a korszerűsítési munkálatoknak a keretében, amelynek mind anyagi, mind pedig műszaki feltételei már biztosítottak. 1780 vagon nyári gyümölcsöt vár a MÉH Évi 150—200 hektár őszibarack-telepítésre van szükség megyénkben Megyénk szövetkezeti gyümölcskereskedelmében mind mostanáig az őszibarack jelentette a legnagyobb menynyiséget. Az 1972. évi volt a csúcsteljesítmény, amikor egyedül a Csongrád megyei MÉK által felvásárolt őszibarack mennyisége megközelítette az 1300 súlyvagont. Ám egy évvel később már csak 1041 vagon őszibarackot kaphatott a szövetkezeti kereskedelem. Ezzel a teljesítménnyel azonban megyénk továbbra is az első helyen szerepel országosan, az őszibarack-termesztésben. Befejeződött a nagy gazdasági átrendeződés ebben a gyümölcskultúrában is. A kisüzemi, háztáji szórványgyümölcsösökben folyó termelés a szocialista nagyüzemek sajátja lett. Ahhoz azonban, hogy a fejlődés továbbra is töretlen maradjon , a termelési és kereskedelmi szakemberek megítélése szerint — évente 150 —200 hektár új őszibarackültetvényre van szükség megyéinkben. S ez még mindig csak a kiöregedő ültetvényeket pótolja. Ugyanakkor több, elavult fajtát is időszerű lenne már leváltani, végleg kiselejtezni a köztermesztésből, és helyettük elsősorban korai, megvavuló, sárga húsú fajtákat ültetni. A Csongád megyei MÉK a HUNGAROFACT segítségével tavaly már mintegy 100 hektár új őszibarack telepítéséhez nyújtott — túl a törvényes, állami támogatáson — igen jelentős telepítési hozzájárulást. Tárgyalások folynak arról, hogy a jelentkező gazdaságok az idén is hasonló segítségben részesüljenek. Mostanában kezdték meg az idei gyümölcstermés felvásárlási-értékesítési szerződéseinek kötését, összesen 1780 vagon, különféle gyümölcs felvásárlásával számola vállalat, melyből az őszibarack terv szerint ezer vagonnal részesedik. A következő, legnagyobb tétel a téli alma, 330 vagonnal. Lassú mértékben emelkedik a kajszibarack-kínálat is. Az idén a megye termése ebből a gyümölcsből is valószínűen eléri majd a 80 vagont, tavaly még mintegy a fele volt ennek. A meggyfák a száraz időjárás ellenére is rendkívül gazdagon virágoznak most, és kiemelkedő termést ígérnek. Örvendetes, hogy a földieper — vagy szamóca — ■termesztés is kimozdulni látszik, több éve tartó mélypontjáról. A tavalyi 6 vagon helyett az idei tavaszon már húsz vagon földieper-termés felvásárlásával számol a MÉK. A „pálfordulás” oka, hogy a hagyományos, szabadföldi művelést — mely túlságosan nagy termelési kockázattal járt eddig — folyamatosan kiszorítja a nagyobb biztonságot jelentő fóliasátor alatti termesztés. Kátviteli küldöttség utazott Kubába Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter vezetésével katonai küldöttség utazott Kubába, hivatalos, baráti látogatásra, Raul Castro Ruz altábornagy, a kubai forradalmi fegyveres erők miniszterének meghívására. A küldöttség búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Cserni Kánésa altábornagy, honvédelmi minisztériumi államtitkár, a Honvédelmi Minisztérium katonai tanácsa és a tábornoki kar több tagja, a Külügyminisztérium képviselője. Lapzártakor kaptuk a jelentést, hogy a Czinege Lajos vezette magyar katonai küldöttség hétfőn megérkezett Havannába, Kuba fává- . Az országgyűlés külügyi bizottságának ülése Nagy Miklós elnökletével hétfőn a Parlamentben ülést tartott az országgyűlés külügyi bizottsága. A tanácskozáson részt vett Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, Péter János, az országgyűlés alelnöke és Marjai József külügyminisztériumi államtitkár. A bizottság tagjai meghallgatták Pója Frigyes külügyminiszter tájékoztatóját az időszerű nemzetközi kérdésekről, illetve a Magyar Népköztársaság külpolitikájáról. A külügyi bizottság ezután — írásos tájékoztató alapján — az országgyűlés nemzetközi kapcsolatait elemezte. A két napirendi pont vitájában felszólalt Nánási László, Bencsik István, Ognyenovics Milán, dr. Káldy Zoltán, Barcs Sándor és Darvasi István országgyűlési képviselő. A tanácskozás Nagy Miklós zárszavával ért véget. Turbina — Százhalombattára ■A Láng Gépgyár turbinaszerelő csarnokában már javában szerelik a Százhalombattára kerülő 220 megawattos turbinát. Ezekben a napokban már az üzemi próbákra is sor került. Ezek keretében sok követelménynek kell megfelelnie a turbinának, hiszen a továbbiakban már hosszú időn át kell „feladatát teljesítenie”. Ha az üzemi próbák befejeződnek — erre már az elkövetkező napokban sor kerül — a gépóriást a Dunai Hőerőmű Vállalathoz szállítják, ahol azután megkezdődik a beszerelés más mankóit. (MTI-fotó — KS) A turbina óriási méreteiről fogalmat alkothatunk a mellette álló szakember magasságával való összehasonlítás után. 1 31. ÉVFOLYAM 93. SZÁM 1974. április 23., kedd Ara: 80 fillér Vásárhelyi kiadás Tito elnök a közeli napokban hazánkba látogat A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Népköztársaság Elnöki Tanácsának meghívására Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének elnöke a közeli napokban baráti látogatásra a Magyar Népköztársaságba érkezik. A szakszervezetek munkájában következetesebben képviselik a dolgozók érdekeit Ülést tartott a SZOT A Szakszervezetek Országos Tanácsa hétfőn ülést tartott. A tanácskozáson , amelyen részt vett Sarlós István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára és Főcze Lajos, a KISZ KB titkára is . Földvári Aladárnak, a SZOT elnökének megnyitója után az elnökség nevében Herczeg Károly, a SZOT titkára, a SZOT múlt évi munkájáról és a további feladatokról fűzött szóbeli kiegészítést az írásban kiküldött beszámolóhoz. Bevezetőben megállapította, hogy a szakszervezetek mind fokozottabban segítik a termelés, a gazdálkodás eredményességét, s egyben következetesebben képviselik a dolgozók érdekeit, majd rámutatott, hogy a gazdasági életben általában kedvező tendenciák alakultak ki, s ezek az idén is folytatódnak. Az első negyedév adatai szerint az ipari termelés továbbra is dinamikusan nő, s kedvező a termelékenység javulásának üteme is. A gazdaságpolitikánk megvalósítását szolgáló központi határozatok, rendelkezések döntő többsége jó, de a gyakorlati végrehajtás esetenként hiányos, vontatottan halad, ezt tapasztaltuk például az üzem- és munkaszervezés korszerűsítéséről és az üzemi demokráciáról szóló kormányhatározatok végrehajtása során is. A párt Központi Bizottságának 1972 november és 1974 márciusi állásfoglalásai egyaránt felhívják a figyelmet arra, hogy ha a kitűzött és elhatározott céloktól a munkavégzés során eltérések tapasztalhatók, akkor a korrigálásnak időben meg kell történnie. A továbbiakban egyetértően szólt azoknak a vállalati kollektíváknak a kezdeményezéseiről, amelyek a párt XI. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére jobb munkát ajánlottak fel az ötéves terv sikeres teljesítéséhez. — Tisztelettel és nagyrabecsüléssel köszöntjük és támogatjuk ezeket a nemes kezdeményezéseket — mondotta. — Ezért javasolja az elnökség a tanácsülésnek, hogy a Hazafias Népfront Országos Tanácsával és a KISZ Központi Bizottságával egyetértésben bocsásson ki felhívást e kezdeményezések nyomán szocialista munkaverseny alkotó kibontakoztatására. A beszámolót széles körű vita követte. Mind a SZOT elnökségének beszámolóját, mind a kongresszusi és felszabadulási munkaverseny kibontakoztatásáról szóló felhívást egyhangúlag elfogadták a tanácskozás résztvevői. A SZOT, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának és a KISZ KB felhívása Kedves elvtársak! Barátaink! Fiatalok! A Magyar Szocialista Munkáspárt a jövő év márciusában tartja XI. kongresszusát, 1975. április 4-én ünnepeljük hazánk felszabadulásának 30. évfordulóját. A kongresszus társadalmi életünk kiemelkedő eseménye, felszabadulásunk évfordulója nagy nemzeti ünnepünk. Munkások, szövetkezeti (Folytatás a 2. oldalon.) A MAI TÉMÁNK Képviselőink munkában elkészült az a jelentés, amely országgyűlési képviselőink és ezen keresztül az egész országgyűlés munkájának mérlege, hűséges tükre az 1973-ban végzett sokoldalú tevékenységnek. 1973-ban az országgyűlés négy ülésszakot és azon belül nyolc ülést tartott a közvélemény, a választók széles táborának jobb tájékoztatására a kommünikék már 10 —12 nappal előbb megjelentek a napirendről, a tájékoztató anyagot is jókor kézhez kapták a képviselők, hogy az ülésszakra jól fel tudjanak készülni. Munkájuk kiteljesítéséhez jelentős mértékben hozzájárult az 1972-ben született alkotmánymódosítás és az országgyűlés ügyrendjének, a képviselők jogállásának továbbfejlesztése. Ellenőrző szerepük, hatáskörük szélesedett, és ez szükségszerűen magával hozta választókerületük problémáinak jobb megismerését, a törvények, intézkedések figyelemmel kísérésének hatékonyabb módját, végrehajtásukba való fokozott bekapcsolódásukat. Az országgyűlés tavaly hat törvényt alkotott. Jóváhagyta az 1972-es évi zárszámadást, az 1974. évi költségvetést, törvényt fogadott el a büntetőeljárásról, a szocialista törvényesség fejlesztése és a hatékonyabb büntetőeljárás érdekében, az alkotmány előírásait teljesítve, megalkotta a Minisztertanács tagjai és az államtitkárok jogállásáról, valamint a minisztériumok felsorolásáról szóló törvényeket, ezzel is segítve a kormányzati munka erősítését. Végül új, korszerű statisztikai törvényt is hozott. E törvények előkészítése során nagy aktivitás nyilvánult meg, amit az is jól mutat, hogy bizottsági előterjesztések alapján 13 módosítást fogadtak el. Ez egyben a parlamenti bizottságok vitáinak termékenységét is jól illusztrálja. Jellemzik e vitákat, hogy a bizottsági tagok rendkívül lelkiismeretes felkészülését tükrözik, és mind a tájékoztató anyagok alaposságának, mind a képviselők előzetes, beható ,közvéleménykutató” munkájának ékes bizonyítékai. A képviselők egyre fokozódó problémaérzékenységét tanúsítja az ellenőrzési jogkör mind erőteljesebb gyakorlása is. Ennek nyomán megfigyelhető, hogy a bizottságokban egyre több, napirendre vonatkozó kezdeményezés születik. Ezek száma 1971-ben még csak 25, 1972- ben 31, 1973-ban már 46 volt. 1973-ban hét esetben került sor kihelyezett, helyszíni ülésre, ami szintén számos új, helyi kezdeményezéssel, gonddal, nehézséggel ismertette meg a terület ,,gazdáit”. Az 1972. novemberi KB-határozat szellemében egy sor terület negyedik ötéves tervének időarányos teljesítését vizsgálták meg, és két esetben újra visszatértek az illető terület témáinak megtárgyalására. A felsoroltakhathatósan hozzájárultak az interpellációk számának emelkedéséhez is: 1973-ban 18 interpelláció hangzott el, míg az előző két évben összesen csak AMindeme távolról sem teljes kép jól mutatja a képviselők munkájának kiteljesedését, a szocialista demokratizmus szellemének előretörését az országgyűlési és választókerületi munka frontján egyaránt . QayweafcA E